Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)
2009-05-03 / 18. szám
Evangélikus Élet PANORÁMA 2009- május 3. *• 9 ei cserkésznap Szent György neve napján ^ Folytatás az 1. oldalról A résztvevők beszámolói színes programokról tesznek tanúbizonyságot. A Badacsony melletti, róla elnevezett hegyen közel száz cserkész emlékezett meg Szent Györgyről, a legifjabb cserkészek pedig fogadalomtétellel erősítették meg, hogy a mozgalom törvényei szerint kívánnak élni. Az alkalom a Székesfehérvári Cserkészkerület programja volt - a 126. Számú Szent Imre Cserkészcsapat szervezésében. A Szombathelyi Cserkészkerület a Vasi Falumúzeum területén ünnepelte a cserkésznapot színes vásári forgatagban, Szent László-lovagok és Magor-íjászok között. Testedzésre bőven volt lehetőség: a legbátrabbak körmétázással és a jáki emlékoszlophoz való kerekezéssel bizonyíthattak. A falumúzeumban helyismeretüket csillogtathatták meg a Vas megyei fiatalok. A szlovén füstösházban bárki bőrbe égethette a nap jelvényét, amely azon túl, hogy kedves emlék lesz, emlékeztet is: a Kárpát-medence felbolydulására, a cserkészet missziójára és a helyszínek értékeire. Révkomáromban a komáromi erődrendszer VI. bástyája lett a cserkészek főhadiszállása. A mintegy kétszázötven felső-magyarországi és anyaországi cserkész leereszkedhetett a várfalról, evezhetett a Holt-Vágón, próbára tehette magát egy akadálypályán, sőt egy mentőautó belsejével is megismerkedhetett - anélkül, hogy bármi baja történt volna. A mozgalmas cserkésznapi rendezvényeknek azonban részük volt a megállás és az elcsendesedés is. Szerencsen például az egyébként ’48-as kerettörténetbe illesztett programokat a Kossuth-szobor megkoszorúzása, majd a református templomban hálaadó istentisztelet zárta. Ringer István tárogatóművész játéka sok szívet is kitárt... Volt, aki szerint ez egy olyan pillanat volt, amikor az árnyékunk utolért: teli torokból, felnőtt hittel, könnyeket csalva a szemekbe énekelte a közel kétszázötven fiatal cserkész: Fiúk, fel a fejjel, a harsona zeng, Álljunk csatasorba vidáman, Ránk vára világ ez a harc a mienk... ...Szabad ott a szabadban a lélek! Ott szemben, szívben tiszta láng S az Isten arca néz le ránk. B B-M.A. A Rákóczi-vár udvarában íjászat, lovaglás, lőpróba közben vagy éppen a cserkészképeslap-kiállításon, esetleg a csokoládémúzeumban tett látogatás után több mint kétszázötven - határon inneni és túli - fiatal árnyéka rendeződött mértani pontosságú párhuzamossá egyetlen vezényszóra. Nem egyszerűen katonás fegyelem van itt, kérem. Sókkal inkább büszke, életteli és jövőbe kiáltó „Vigyázz!”, ami szavak nélkül mondja: „Ránk vár a világ!” Április 25-én Szerencsen lehettünk tanúi ennek a megkapó jelenetnek (volt még belőle bőven), és biztos vagyok benne, hogy a Kárpát-medencei cserkésznap másik három helyszínén, Révkomáromban, Szent Györgyhegyen és Szombathelyen is hasonló élményben lett volna részünk. Én magam nem vagyok cserkész, de azok után, hogy saját szememmel láthattam, mekkora öröm a fiatal fiúknak és lányoknak keresztény közösségben játszva-tanulva találkozni a magyar kultúrával, hagyományokkal és a nemzeteket összekötő cserkészértékekkel - őszintén remélem, hogy cserkészanyuka még lehetek... . ■ Buday-Malik Adrienn >npolgárnevelés Bi-Pi módra Buday Barnabás evangélikus lelkésszel, a Magyar Cserkészszövetség elnökével átadását jelenti, mint a becsületesség, a fegyelem, a tudatos felelősségvállalás, az engedelmesség, a bajtársiasság, a takarékosság, a testi és lelki tisztaság. A jó „honpolgár” ugyanis a társadalom életrevaló, elkötelezett, tevékeny tagja...- ...akinek - mint a honlapjukon (www.cserkesz.hu) olvasható - az is fontos, hogy „önmaga folyamatos nevelése által Isten felé növekedjen”. Ez utóbbiban hogyan segíthet a cserkészet?- Gyülekezeti lelkészként is, de a miskolci Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola iskolalelkészeként is szinte naponta találkozom azzal a kérdéssel, hogy a tizenévesek számára miként válhat hitelessé és természetessé a hitélet, és miként mutathatom meg nekik, milyen jó érezni Isten szeretetét. A valláshoz való viszonyulás a cserkészeten belül nem egységes, sőt néhány helyen ez a kérdés egyenesen tabunak számít. Az alapító nagyon fontosnak tartotta, és amikor egyszer megkérdezték tőle, nem kellene-e beletenni a cserkészetbe a vallást, azt felelte, nem kell, mert már benne van. Benne van a jellemnevelésben, és benne az élménypedagógia elemeiben. Nálunk 1989-ben, a cserkészmozgalom újraéledésekor két markáns irány körvonalazódott. Egyrészt létrejött a Magyar Cserkészszövetség, amelyik sokkal fontosabbnak tartotta - és tartja ma is -, hogy valláserkölcsi alapokon álljon, az azóta már megszűnt Magyar Cserkészcsapatok Szövetségébe pedig azok tömörültek, akiknek ez kevésbé volt fontos. A cserkésztörvények egyike náluk például csak addig tartott, hogy „a cserkész híven teljesíti kötelességeit” míg mi ehhez azt is hozzátesszük, hogy „amellyel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik”. A reggeli és esti tábori zászlószertartásainknak is van néhány perces imádság része, utalva arra, hogy az ember életének szerves része az Istennel való kapcsolat. Nyolcezres taglétszámunkkal Magyarországon jelenleg mi vagyunk a legnagyobb cserkészszövetség. Rajtunk kívül a Magyar Cserkészlányszövetséget és a Magyarországi Európai Cserkészeket érdemes még megemlíteni. Előbbi hozzánk képest kevésbé tartja fontosnak a konzervatív értékrendet, utóbbi tagjai pedig talán elsősorban katolikusok, és csak utána magyarok.- A cserkészlányok szövetségét említette. A cserkészet végül is koedukált vagy nem?- Az alapító 1907- ben eredetileg fiúk számára találta ki a cserkészetet, de a cserkészfiúk nővéreinek és húgainak annyira megtetszett a mozgalom, hogy alig három évvel később Bi-Pi testvére, Agnes vezetésével létrehozták maguknak a lánycserkészetet. Ma világszerte sokféleképpen közelítik meg a kérdést. Nálunk, Magyarországon a csapatokon belüli őrsi bontás a jellemző, különösen kisebb korban, amikor még kevésbé fontos kérdés a másik nem jelenléte vagy hiánya. A magyar cserkészeten belül amúgy először külföldön, egészen • pontosan az 1945 után kivándoroltak között jelent meg a koedukáció. A Külföldi Magyar Cserkészszövetség - amely a kilencvenes években vette fel ezt a nevet, és ma körülbelül négyezer tagot számlál - lenyűgöző munkát végzett: ébren tartották a lángot, segítettek tagjaiknak megőrizni mind a magyarság-, mind a cserkésztudatot, 1989 után pedig rengeteg támogatást adtak a cserkészmozgalom anyaországi újraélesztéséhez.- A korábban említett idős úrról jut eszembe: meddig lehet cserkész valaki?- A cserkészet alapvetően ifjúságnevelés, és így elsősorban a hathuszonöt éveseket szólítja meg, ugyanakkor nincs felső korhatára, bárki bármikor beléphet. A cserkészfogadalom pedig egy életre szól, így ma Magyarországon azok száma, akik valamikor is - akár még a második világháború előtt, akár már az újraindulás óta - részt vettek a mozgalomban, körülbelül ötvenezer főre tehető. Külföldön egyébként az idősebb cserkészeknek külön szervezeteik vannak, így tényleg minden korosztály neki való programot kaphat.- Noha a cserkészet a természetjárásra épül, városifiúként lett cserkész. „Úri mulatságról” lenne szó? Avagy honnan jönnek a gyerekek?- Ami a természetjárást illeti: a szövetségben épp nemrégiben beszélgettünk arról, hogy egyre szűkül az a terep, ahol még szabadon táborozhatunk, és feszegettük azt a témát is, vajon lehet-e „városi” cserkészetet végezni. A kérdés ez esetben az: mennyire megfelelő a nagyvárosi életforma, és ahhoz akarom-e szocializálni a gyerekeket...? És hogy „úri mulatság”-e? A cserkészek alapvetően konzervatív beállítottságúak. A szövetségünkhöz tartozó csapatok tagjainak több mint hatvan százaléka Budapesten vagy a környékén élő családokból kerül ki, valószínűleg a budapesti munkahelyek lényegesen nagyobb száma miatt. A szövetségen belül ugyanígy nagyon erős a katolikusok jelenléte. Pontos statisztikánk ugyan nincs erről, de a plébániák által fenntartott csapatok számából kiindulva úgy becsülöm, a tagok nyolcvan-nyolcvanöt százalékát ők alkothatják. És nyilván igaz az is, könnyebb csatlakozni egy jól működő, magas létszámú közösséghez, mint egy éppen leépülőhöz.- De azért, gondolom, nem Ón az egyetlen evangélikus cserkész.- Hat olyan csapatról tudok, amelyik részben vagy teljesen evangélikus alapítású. Budapesten a budahegyvidéki ma már többségében ugyan református, a fasori gimnáziumi és a budavári viszont evangélikus, utóbbit a budavári és a kelenföldi gyülekezet együtt tartja fenn. A fővároson kívül három helyen, Kiskőrösön, Soltvadkerten és Győrött működik aktív lutheránus cserkészcsapat. Évek óta tervezzük, hogy megrendezzük az evangélikus cserkészek országos találkozóját. Talán egyszer ez az álom is megvalósul. ■ Vitális Judit
