Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)
2009-05-03 / 18. szám
8 ■m 2009. május 3. PANORÁMA Evangélikus Élet A XVIII. országos evangélikus hittanverseny eredményei 1-2. osztályosok Gyülekezeti csapatok 1. helyezett: Irsa 2. helyezett: Budahegyvidék 3. helyezett: Kőszeg Iskolai csapatok 1. helyezett: kőszegi Árpád-házi Szent Margit Óvoda és Általános Iskola 2. helyezett: paksi Balogh Antal Katolikus Általános Iskola és Gimnázium 3. helyezett: Orosházi Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium 3-4. osztályosok Reggeli áhítat a zuglói templomban Gyülekezeti csapatok 1. helyezett: Galgaguta 2. helyezett: Nagykovácsi 3. helyezett: Iklad Iskolai csapatok 1. helyezett: győri Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ 2. helyezett: Alberti Evangélikus Általános Iskola 3. helyezett: soproni Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola 5-6. osztályosok Gyülekezeti csapatok 1. helyezett: Pilis 2. helyezett: Kőszeg 3. helyezett: Hosszúfalu-Fűrészmező Iskolai csapatok 1. helyezett: Deák Téri Evangélikus Gimnázium - -2. helyezett: Nyíregyházi Evangélikus Általános Iskola 3. helyezett: Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium 8. osztályosok Gyülekezeti csapatok 1. helyezett: Budaörs 2. helyezett: Kispest 3. helyezett: Mende Iskolai csapatok 1. helyezett: Deák Téri Evangélikus Gimnázium 2. helyezett: soproni Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola 3. helyezett: soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium, Kollégium és Szakképző Iskola A 3-4. osztályosok a zuglói gyülekezeti teremben A díjátadás pillanatai I ■ Kárpát-mede I ► Civilben érkezett az interjúra Buday Barnabás, pedig a Magyar Cserkészszövetség elnökeként a Luther-kabáton kívül másik „munkaruhája” is van. De a jellegzetes cserkészinget, a nyakkendőt, a széles karimájú kalapot ezúttal otthon hagyta, és csak a felöltőjére tűzött liliomos jelvény utal arra, hogy a cserkészet is meghatározó része az életének.- Mióta is?- 1986-ban éppen a konfirmációmra készültem, amikor Koren Emil esperes úr budavári könyvtárában egy cserkészetről szóló könyvecskére bukkantam. Érdeklődve olvastam, és éreztem, hogy bár az úttörőben mi is valami hasonlót csinálunk, ez azért mégis más. Arról ábrándoztam, milyen jó is lenne saját csapatot szervezni... Aztán megjelent Gergely Ferenc A magyar cserkészet története 1910-1948 című műve, és én alig vártam, hogy megvehessem. 1989-ben a fasori gimnáziumba kerültem - mi voltunk az első négyosztályos évfolyam -, ahol újraalakítottuk a negyvenegy évvel korábban feloszlatott 16. Számú Evangélikus Gimnázium Cserkészcsapatot. Csodálkozva figyeltem a színpadon a mélyen meghatódott öreg bácsit. Csak később értettem meg, micsoda óriási dolog volt számára, hogy megélhette ezt a pillanatot. Ő volt Endrődi Frigyes, a csapat utolsó parancsnoka. Az ezt követő bő tíz év fantasztikus volt, de amikor Arnótra kerültem Beszél segédlelkésznek, majd parókusnak, kissé meglazult a cserkészethez, konkrétabban a csapathoz fűző szál, és kevésbé voltam aktív tagja a szervezetnek. Annál nagyobb lendülettel vetettem magam bele a munkába, amikor 2006-ban a Magyar Cserkészszövetség elnökévé választottak.- Említette az úttörőséget. Azt hogyan élte meg?- Hogy lelkesen, azt talán túlzás lenne állítani, hiszen mégiscsak kötelező osztályfeladat volt... Tíz-tizenkét évesen nem érthettem - hiába részesültem én is úgynevezett kettős nevelésben hogy az úttörők tizenkét pontja és egyáltalán az úttörőmozgalom mögött megbújó kommunista ideológiai nevelés mennyire félreviszi az ember gondolatvilágát. Ma már tudom, mekkora felelősségünk van abban, hogy milyen lelki eledelt adunk a gyerekeknek.- A cserkészet milyen lelki eledelt ad? Egyáltalán mi a lényege?- Az alapító, Robert Baden-Powell - vagy ahogyan magunk között nevezzük, Bi-Pi - felderítő volt, de katonaként is leginkább az foglalkoztatta, miként lehet úgy győzedelmeskedni egy harcban, hogy a véráldozatot elkerüljük. A cserkészettel az volt a célja, hogy jó honpolgárokká nevelje a fiatalokat, méghozzá az erdőjárás, a természet aktív felfedezése révén. Ez utóbbi momentum azonban csak egy része a cserkészmódszernek, amelyben fontos szerepe van a cselekvés általi tanulásnak, a kisközösségi, öt-hat fős őrsökre épülő rendszernek, valamint a cserkészfogadalomnak és a cserkésztörvényeknek is, és a természetszereteten kívül olyan értékek Munkában az 1-2.-0S korosztály egyik csapata
