Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)

2009-05-03 / 18. szám

4 41 2009- május 3. KERESZTUTAK Evangélikus Élet EvÉlet-est a zöld szigetről Finn-magyar testvér-egyházmegyei kapcsolat született Vannak helyek, amelyekbe az ember - ha egyszer felfedezi magának őket - mindörökre beleszeret. Boda Zsuzsa egyik ilyen „szíve csücske” Észak-ír­­ország. A vonzalom a kilencvenes évek közepétől datálódik, amikor is kerületi Fehér Páva étterem pincehe­lyiségében. Ez alkalommal a mintegy hatvan vendég képzeletben körutazást tehetett - ugyancsak a helyszínen készült, kivetített felvételek segítségé­vel, készítőjük kommentálásával - az fél évig Ballycastle-ben, a Corry­­meela nevet viselő, a protestánsok és a katolikusok megbékélésén munkál­kodó keresztény közösségnél ön­­kénteskedett. Hetilapunk szerkesztőségvezető­jének tavaly tavasszal újra lehetősége nyílt arra, hogy néhány hónapot „a zöld szigeten” töltsön. Akkor készített fényképeinek egy részét kiállítássá rendezte. A tárlat EvÉlet-est keretében nyűt meg április 22-én a Budapest IX. ír-sziget északkeleti részén, a Sham­rock zenekar jóvoltából ír muzsikaszó mellett. A képek május 4-éig láthatók a pincehelyiségben (Üllői út 7.). (A Corrymeela központban folyó munká­ról bővebben az Evangélikus Élet 2008. augusztus 10-ei számának 6-7. olda­lán olvasható, Boda Zsuzsa Észak-ír­­országban készített fényképeiből pedig a 2009. április 26-ai szám 6. oldalán látható ízelítő. - A szerk.) ■ - vitális -Levelek válság idején Madari Gyula kötete elé A Saulból lett Paulus Isten kiválasz­tott embere volt. XVI. Benedek pápa 2008-2009-re Szent Pál évet hirde­tett az apostol születésének kétezre­dik évfordulója alkalamából. Ehhez kapcsolódóan jelent meg az idei esz­tendő elején Madari Gyula Szent Pál apostol magyarországi levelei című könyve, amelyet a Makrovilág Zarán­dokiroda adott ki. A szerző tavaly júniusban kapott meghívást Damaszkuszba, a szírek ál­tal szervezett Szent Pál-ünnepsé­­gekre, és végigjárta az ott található szent helyeket. Ezen élmény hatásá­ra kilenc levél született... Madari Gyula a mai magyar és vi­lágválság felett nemcsak kesereg, de levélparafrázisaival kiutat is próbál mutatni hívőknek és nem hívőknek egyaránt. Kilenc levélben (fejezetben) szólítja meg magyar honfitársait, az egyház tagjait, politikusokat és pol­gárokat, tőkéseket, munkáltatókat és munkásokat. Levelet intéz a mo­dern gondolkodáshoz, a nevelők­höz, a fiatalokhoz, az öregekhez, a be­tegekhez, elesettekhez és munka­­nélküliekhez, valamint a szülőkhöz, gyerekekhez, árvákhoz. írásaiban rámutat napjaink nem egy romboló hatású jelenségére, és felhívja a figyelmet - Pál apostol le­veleiből vett idézetek segítségével -, hogy ezek mögött a Biblia tanítása­itól, értékrendjétől való eltérés húzó­dik meg. „A mai magyar és a világ válságára (erkölcsi, pénzügyi és gaz­dasági) csak egyetlen, kizárólagos megoldás van: Jézus Krisztus és az ő apostola, Szent Pál tanítása” - vall­ja a szerző. Madari Gyula PáÍ Ajkaitól ***UvlLi (MOVÉMÁVAX.) A katolikus zarándokiroda igazga­tója könyvének második felében köz­zétesz - többek között - egy magyar történelmi keresztutat is, továbbá az apostol életrajzi adatai mellett a „ju­bileumi Szent Pál kilenced” is olvas­ható a kötetben. ■ Bzs Madari Gyula: Szent Pál apostol magyarországi levelei (Novénával). Makrovilág Zarándokiroda, Buda­pest, 2009. Ára 1000 forint. Megvásá­rolható az utazási irodában: 1091 Bu­dapest, Üllői út 7., Tel: 1/215-0636 ► Együttműködési szerződést kö­tött április 26-án, vasárnap Kő­szegen a Finn Evangélikus Egy­ház Mikkeli Egyházmegyéje és a Magyarországi Evangélikus Egy­ház Vasi Egyházmegyéje. A do­kumentumot a két egyházi szer­vezet esperese, Pekka Huokuna és Rostáné Piri Magda látta el kézjegyével. A két ország evangélikus egyháza kö­zötti kapcsolat a két világháború közötti időkre nyúlik vissza. A közös hit és az ősi nyelvrokonságból eredő kölcsönös szimpátia a távolság elle­nére közel hozta egymáshoz a két or­­.szág híveit. A húszas évek végén in­dultak el az ösztöndíjascserék, finn­ugor lelkészkonferenciák szerveződ­tek, és a finn ébredési mozgalom is hatással volt a magyar egyházra. A második világháború utáni kényszerszünet után a két ország evangélikusai újra egymásra találtak. Ma már országszerte mintegy ötven gyülekezet ápol testvérkapcsolatot finn egyházközséggel. Egyházme­gyék között azonban most először köttetett együttműködés. Az ismeretség a vasiak esetében is a kőszegi és a mikkeli-kertvárosi gyülekezet többéves kapcsolatában gyökerezik. A most megkötött keret­szerződés azonban lehetőséget ad ar­ra, hogy az egyházmegyék más gyü­lekezetei, kisebb közösségei között is minél szélesebb körű kapcsolatok épüljenek ki. Ahogy a mikkeli espe­res köszöntőjében fogalmazott: a keretszerződés jóvoltából ma, ami­kor egyházaink a változás időszakát élik, a kis gyülekezetek is megtapasz­talhatják az együvé tartozás érzését.- Nem utazási irodaszerűen kép­zeljük el az együttműködést - fejtet­te ki véleményét a magyarul is jól be­szélő Pekka Huokuna esperes. - A közös kezdeményezésekre máris van­nak jó példák. Több fiatalunk itt járt tavaly a Szélrózsa találkozón, és az­óta is tartják a kapcsolatot az inter­neten keresztül. Gyermekmunkaág­­vezetőnk tavaly három hétig volt tapasztalatcserén Kőszegen. Fontos, hogy a kapcsolat ne csak a lelkészek szintjén, hanem a hívek minél széle­sebb körében kialakuljon, megis­merjük egymás helyzetét, körülmé­nyeit. A kelet-finnországi, kilenc gyüle­kezetét tömörítő Mikkeli Egyházme­gye esperese azt is elárulta: számuk­ra nagyon tanulságos a magyar gyü­lekezetekkel való találkozás. Finnor­szágban ugyanis a lakosság túlnyomó többsége lutheránus, kiterjedt az egyházi intézményhálózat, sok a fi­zetett alkalmazott. Ugyanakkor az egyház válságos időket él, több tízezer ember fordított neki hátat az utób­bi években. A finnek számára hasz­nos tapasztalat, hogy Magyarorszá­gon kisebbségi létben, hivalkodó épületek és nagy adminisztrációs háttér nélkül is él az evangélikus egyház. A hit, az evangélium üzene­te mindenhol ugyanaz. A szerződéskötés alkalmából tett látogatás máris születendő kapcso­latokat körvonalaz. A tizenhét fős finn küldöttség tagjait más-más gyü­lekezeteknél szállásolták el, s vasár­nap délelőtt több vasi faluban és vá­rosban a vendég lelkészek hirdettek igét. Rostáné Piri Magda vasi espe­res asszony szerint a családok között erősödő barátság mellett a diakóni­­ai és az ifjúsági munka lehetnek az együttműködés legfőbb területei. ■ Varga T. Krisztina Missziós napok Telekgerendáson ► Az elmúlt esztendőben elindított jó gyakorlatot folytatva másodízben rendezték meg Telekgerendáson április 24. és 26. között a „teleki csa­ládi napokat” A Liptákné Gajdács Mária evangélikus lelkész vezeté­sével formálódó evangélikus gyülekezet tagjai, civil szervezetekkel összefogva, komoly áldozatvállalással készítették elő és bonyolítot­ták le a hétvége alkalmait. Gazdagító élményben lehetett ré­szük mindazoknak, akik bekapcso­lódtak a környező gyülekezetek lel­készeinek és ifjúsági együtteseinek közreműködésével, illetve a helyi szlovák klub bevonásával életre hí­vott programsorozatba. Gyerme­kek és felnőttek, sportot kedvelők és zeneszeretők, elcsendesedni vágyók és az irodalom iránt érdeklődők egyaránt válogathattak a gazdag kí­nálatból. Gáncs Péter, a Déli Egyház­­kerület püspöke és Radosné Lengyel Anna egyházkerületi felügyelő a rendezvény első napján találkozott a helyi gyülekezettel. A múlt század derekán az állami gazdaság köré szerveződött telepü­lésen sokáig az általános iskolában tartottak istentiszteleteket. A rend­szerváltozást követően az önkor­mányzat által adományozott telken 1992-re épülhetett fel az evangélikus templom. A kerület elnöksége is hangot adott abbéli örömének, hogy mára a közösség önállósulása és a presbitérium megválasztása került napirendre. A gyülekezet lelkésze utalt arra, hogy a másfél évtizede el­vetett mag kezdi meghozni termését: idén négy fiatal és három felnőtt konfirmált a gyülekezetben. A köteden fórumbeszélgetést evan­­gélizációs alkalom követte Gáncs Péter igehirdetési szolgálatával. ■ S. A. Stáció-stáció Rátóti Zoltán, Platthy Iván, Simon Sándor, a lap szerkesztőbizottságának elnöke és Váradi Hédi, a könyvesház vezetője A hazai magazinok és egyéb újságok kínálatában immár szép számmal találhatók egyházi és felekezetek­hez közvetlenül nem kötődő vallási lapok is. Sajátos színfolt ezek között a 2006 augusztusa óta kéthavonta megjelenő Stáció vallási magazin. Az újság szerkesztőbizottsága ápri­lis 23-án személyes találkozóra invi­tálta az érdeklődőket. E lap különlegessége ökumeni­kus jellegében rejlik. Nemcsak a négy hazai történelmi egyház képvi­selteti magát minden lapszámban, de a „kisebbek háza tájáról” is rendsze­resen érkezik híradás. A Stáció magazin emellett fontos küldetésének tekinti a kulturális értékek továbbadását, valamint a pozitív példa nyújtását. Nem vélet­len hát, hogy a lap támogatójá­nak, a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a könyvesházában rendezett ankétra az április-máju­si szám „címlaparcát”, a templom­építő polgármestert, Rátóti Zol­tán Jászai Mari-díjas színművészt hívták meg vendégül. A vele folyta­tott beszélgetést Platthy Iván nyu­galmazott államtitkár, elnöki ta­nácsadó, a Stáció Alapítvány elnö­ke moderálta. ■ Boda Zsuzsa felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents