Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)
2009-03-15 / 11. szám
....amikor távoli testvérein„Vajon tudja-e valaki az olvasók „Ha megkérdeznél tíz embert arról, hogyan lehet a mennyországba Március 15. - lelkiismeretünk ünnepe !► 7. oldal kért imádkoztunk, bizony közül, milyen az, amikor egy roma jutni, a legtöbben azt felelnék, hogy kemény munkával, jó cselekede-Utrechti interjú dr. Nagy Dorottyával !► 8. oldal magunkért is könyörögközösség gyászol? Voltak-e már tekkel és helyes élettel. De semmiképpen sem dolgozhatsz meg érte, „Csakazértis-hálaadás” !► 9. oldal tünk.” virrasztáson vagy akár csak nem érdemelheted ki vagy vásárolhatod meg a mennyországba jutá-Szövött metaforák W- 9. oldal Március 6. - a nők cigánytemetésen?” sódat. Nem tudsz elég jó lenni ahhoz, hogy egy tökéletes helyre kerülj. ” A MAHEM-től az EKME-ig !► 11. oldal világimanapja !► 4. oldal Cigánytemetés !► 5. oldal Kegyelemből élni !► 11. oldal Mi való március idusára? !► 13. oldal SEMPER REFORMANDA „Nincs annál nagyobb szolgálat, mint mikor az Isten Fia bűnhordozó szolgája lett minden embernek, ha még oly nyomorult és megvetett is az illető. Milyen világraszóló nagy eset volna az, ha egy nagy király fia elmenne a koldus kunyhójába, ápolná betegségében, kimosná a szennyből, s elvégezne mindent, amit különben a koldusnak kellene megtennie? Nemde nagy megalázkodás volna?! Az emberek szemmeresztve, szájtátva hallgatnák, és nem győznének róla eleget beszélni." M Luther Márton: Jer, örvendjünk, keresztyének! (Szabó József fordítása) Összesítették az egyéni adófelajánlásokat Tizenhat és fél milliárd forintot kaptak tavaly a magánszemélyek adójának í + i százalékos felajánlásaiból a civil szervezetek és az egyházak - tartalmazza az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) tájékoztatója. A több mint 4,5 millió adózó magánszemélyből körülbelül 1,7 millióan tettek érvényes felajánlást csaknem huszonkilencezer szervezet részére. Ebből százötvenöt volt egyház, kettő kiemelt költségvetési előirányzat, a többi civil szervezet. A kedvezményezett civil szervezetekre jutó felajánlások összege átlagosan 330 ezer forint, egy-egy felajánlás átlagosan 5600 forint volt. Az egyházak javára rendelkező adózók átlagosan mintegy hatezer forintot ajánlottak fel: Az első három egyház a felajánlások számát tekintve a Magyar Katolikus Egyház (több mint félmillióan ajánlottak fel számára csaknem hárommilliárd forintot), a Magyarországi Református Egyház (164 ezer fölajánló, csaknem egymilliárd forint) és a Magyarországi Evangélikus Egyház, amelynek csaknem félszázezren ajánlottak több mint 300 millió forintot. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége számára öt és fél ezren ajánlották fel adójuk egy százalékát 67 millió forint összegben, a Hit Gyülekezetének 16 ezren ajánlottak fel összesen 56 millió forintot, a 155. helyen álló Négyszegletkő Apostoli Hit Nemzetközi Egyházának pedig egytucatnyian ajánlottak fel összesen félszázezer forintot. ■ MTI Luther és a Biblia - gyermekrajzokon A Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület néhány pedagógusa három évvel ezelőtt hívta életre a győri kerületi székházban működő Luther-olvasókört. Az azóta is rendszeresen összejövő közösség célja Luther életének és írásainak jobb megismerése. A Biblia éve kapcsán tavaly ősszel az olvasókör tagjai rajzpályázatot írtak ki általános és középiskolás tanulók részére Luther és a Biblia címmel. Közel száz pályamű érkezett a kiírásra - az ország túlsó végéből, még római katolikus iskolából is. A munkákat egyetemi oktató képzőművészek bírálták el. Az ünnepélyes eredményhirdetés - amelyre minden pályázót meghívtak - múlt szombat délután volt a győri kerületi székházban. A bírálók két korcsoportban osztályozták a műveket, valamint a közös alkotásokat, és egy különdíjat is kiadtak. A helyezettek - az olvasókör egyik lelkészi vezetőjének, Isó Dorottyának a köszöntője után - /tízes János püspöktől és Szabó György egyházkerületi felügyelőtől vehették át a díjakat. ■ Menyes Gyula felvétele Bibliai szereplők a kőbányai színpadon VIII. országos evangélikus bábverseny ► Mózes, Káin és Ábel, Dávid, József és testvérei - a Bibliából ismerős személyek ezúttal paraván mögött elevenedtek meg. Nyolcadik alkalommal rendezte meg a Magyarországi Evangélikus Egyház Gyermek- és Ifjúsági Osztálya március 7-én az országos bábversenyt, amelynek hosszú szünet után ismét a kőbányai gyülekezet kápolnaszínpada adott otthont. A százharminchat bábozó kilenc fellépő csoportban olyan nagyszerű előadással készült, hogy a zsűri - Döbrentey Ildikó meseíró, Granasztói Szilvia és Giovannini Kornél bábművész, valamint Kerepeszki Anikó magyar, hittan és finn szakos tanár - rendkívüli döntést hozott: az egy-egy harmadik és második helyezés mellett három első díjat ítélt oda, és ezeket számos különdíjjal is kiegészítette. Gyermekek a Bibliában volt a témája az idei vetélkedésnek. A feldolgozáshoz a csoportok a legkülönfélébb technikákat alkalmazták - marionett-, fakanál- és papírbáb, árnyjáték és vegyes technikával készült bábok kerültek a színpadra. A tízperces előadások értékelésekor a zsűri kiemelte a bábok és a díszletek magas színvonalát és a szereplők érthető beszédét. ■ Boda Zsuzsa (A bábversenyről képes beszámolónk a 12. oldalon olvasható.) Forradalom - böjtben ■ Győri Gábor A pesti forradalom 1848 böjtjének kellős közepén tört ki. Március idusa Laetare („Örüljetek!”) és Judica („ítélj meg, Istenem!”) vasárnapja között szerdai napra esett. Az ország evangélikus templomaiban a három markánsan megkülönböztethető teológiai irányzat valamelyikéhez tartozó lelkészek várakozásteljes gyülekezetek előtt prédikáltak. A liberális teológia neves képviselője volt HaubnerMáté, a Dunántúli Egyházkerület püspöke és Székács József „az ország papja” A lutheri ortodoxiát Szeberényi Jánosnak, a Bányai Egyházkerület szuperintendensének, a pietizmust pedig Bauhofer György budavári lelkésznek a neve fémjelezte. A három kegyességi irányzat kapcsolatát erőteljesen színezték a jelentős számú szlovák és német ajkú evangélikusság nemzetiségi törekvései. 1848 böjtjén tehát meglehetősen különböző igehirdetések hangzottak az evangélikus templomokban. Mégis volt valami egyesítő erő, amely a forradalom kitörését követően közös gondolkozásra és cselekvésre vezette az evangélikusokat. „Isten és a Haza! E kettő legyen imánk, beszédink és eltökéléseink legkedvesebb tartalma!” - írja 1848 decemberi körlevelében Haubner Máté püspök. Ezt az alapelvet mindegyik közösség magáévá tette. Ebből következett, hogy a jobbágyság felszabadítását, a törvény előtti egyenlőséget, a lelkiismereti és sajtószabadságot mint a forradalom vívmányait az. evangélikusok egységesen elfogadták. így jelent meg 1848-ban a forradalom az evangélikusság böjtjében, és így kelt életre az ézsaiási prófécia:,(Nekem az olyan böjt tetszik, amikor leoldod a bűnösen fölrakott bilincseket, kibontod a járom köteleit, szabadon bocsátód az elnyomottakat, és összetörsz minden jármot! Oszd meg kenyeredet az éhezővel, vidd be házadba a szegény bujdosókat, ha mezítelent látsz, ruházdfel, és ne zárkózz el testvéred elől! Akkor eljön világosságod, minta hajnalhasadás, és hamar beheged a sebed. Igazságod jár előtted, és az Úr dicsősége lesz mögötted’.’ (Ézs 58,6-8) Helyénvaló föltenni a kérdést fordítva is: Volt-e hatása a lakosság hét százalékát kitevő evangélikusságnak a forradalomra? Megjelenik-e az egyház böjtje, a passió a forradalomban? Haubner püspök körlevelében arra szólítja fel a gyülekezeteket, hogy a szeretet eszközével védjék meg az el- Jenséggel szemben a forradalom kincseit. Krisztus passiójának bűnbocsátó jelentősége ugyan nem kap hangot a főpásztori levélben, de a nemzet testvéri összefogásában kifejezésre juthat az evangéliumi szeretet. „... ellátjuk magunkat azon nélkülözhetetlen kellékkel, mely bennünket feldulhatatlanokká tesz. Mi ez? Egy szóval megmondom: a szeretet! Ha mi, kik e dicső Magyarország határi között lakunk, mindnyájan igazi résztvevő szívből egymást testvéri karokkal öleljük, ez minket uraivá tesz ellenégünk dühének. Mert a szeretet bizalommal jár, - a bizalom egyesít, - az egy esség neveli az erőt, - az erőnek érzése lelkesít, - a lelkesedés bátorságot szül, - a bátorság kitűrővé tesz, és a kitűrőké a győzedelem! Testvérim! Testvéri szeretet tehát az, mit nemzeti kormányunk minden honfiaknál feltesz, hogy Istennel kezdett mozgalmunk szerencsésen kifejlődhessék. S kérdem: kíván-e evangyéliomi Anyaszentegyházunk valamit sürgetőbben, mint ezt? Talán nem kellene keresztre feszítenünk magunkat. Krisztus mikor övéit a legfőbb kellékrefigyelmeztette, így szállott: (Ján. 13,34-35-) »Egy ujparancsolatot adok nektek, hogy egymást szeressétek, mint én szerettelek titeket. Erről esmerík meg mindenek, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymástszeretenditek....« ... Hirdessük tehát híven a Krisztus evangeliomát utón útfélen és mondjuk ki, hogy nincs jobb hazafiság mint az igazi evangéliumi kereszténység - és nincs evangéliumi kereszténység jó hazafiság nélkül..!’ A püspöki körlevél és az elhangzott böjti prédikációk nem tették a szabadságharcot a szeretet hadjáratává, hatásuk mégsem elhanyagolható. A Habsburg-orosz összefogással kivéreztetett szabadságharc ítéletre váró tábornokainak megrendítő kálváriáját passióvá formálta a hit. Damjanich Jánosnak kivégzése éjszakáján papírra vetett imádsága a bizodalmas hit testamentuma, egyszersmind közbenjáró ima az országért: ,Mindenség Ura! Hozzád fohászkodom! Te erősítettél engem a nőmtől való elválás borzasztó óráiban, adj erőt továbbra is... Oltalmazd meg Mindenható, az én különben is szerencsétlen hazámat a további veszedelemtől! Hajlítsd az uralkodó szívét kegyességre a hátramaradó bajtársak iránt, és vezéreld akaratát a népek javára!...” ...és mégis úgy tűnik, hiába szakadt meg keservben annyi hű kebel a honért. Negyvennyolc, ötvenhat, nyolcvankilenc fellobbanó reménysége nem hozott igazi újulást. A forradalmak, reformok, nemzetújító megmozdulások egyre keservesebb böjthöz vezettek - napjainkra már az élet minden területén. Talán nem kellene keresztre feszítenünk magunkat. Talán vissza kellene térni az első, az igazi, a krisztusi passióhoz! Talán véget érne népünk kálváriája, ha eljutnánk Krisztus egyedül üdvözítő áldozatához, ahol megbűnhődte már az Úr a múltunk s jövendőnk.