Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)

2009-03-08 / 10. szám

4 •«< 2009- március 8. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Elnökségi ülést tartott a Magyar Evangélikus Konferencia Elnökségi ülést tartott a Magyar Evangélikus Konferencia (Maek) február 23- án a Déli Egyházkerület székházában. Prőhle Gergely országos felügyelő, a Maek elnöke, Gáncs Péter és Fabiny Tamás püspökök mellett Adorjáni De­zső Zoltán erdélyi magyar evangélikus püspök, valamint a Maek teljes elnök­sége is részt vett az ülésen. Amint id. Zászkaliczky Pál nyugalmazott lelkésztől, a Maek titkárától meg­tudtuk, az elnökségi ülésen számba vették, hogyan ápolják a kapcsolatokat az erdélyi, a nyugat-európai és a világ más tájain magyar lelkipásztori mun­kát végző testvérekkel, továbbá áttekintették azt is, hogy a szlovák és a ma­gyar evangélikus püspöki kar közelmúltban zajlott tárgyalásai nyomán mi­lyen feladatokat kell megoldani a jövőben. M Evangélikus Hírszolgálat Testvéri szót tolmácsoltak A Poprád melletti Svábfalván (Svá­­bovce) rendezte éves lelkészkonfe­renciáját a Szlovák Evangélikus Egy­ház Keleti Egyházkerülete. Slavom­­írSabol eperjesi püspök meghívásá­ra részt vett a találkozón dr. Fabiny Tamás, egyházunk külkapcsolato­­kért felelős püspöke és Lackner Pál tábori püspök, egyháztörténész. Fabiny Tamás az északi egyházke­rület „Conservando et renovando” jelmondatát a szlovák és a magyar egyház viszonyára alkalmazva tartott referátumot, megjelölve azokat az ér­tékeket, amelyeket meg kell őrizni, és azokat a területeket, ahol megújulás­ra, változásra van szükség. Lackner Pál (képünkön jobbra) a Magyarországi Evangélikus Egy­ház elmúlt háromszáz évének szer­vezeti átalakulásait mutatta be szá­mos adat segítségével. Előadásával - a szervezők kérésre - hozzá kí­vánt járulni ahhoz a strukturális re­formfolyamathoz, amely a szlováki­ai evangélikusok életében napiren­den van. ■ EvÉlet-infó Kuklay Antalé a Elit Pajzsa Díj A kommunizmus áldozatainak em­léknapja (február 25.) alkalmából idén nyolcadik alkalommal adták át a Parma Fidei - a Hit Pajzsa Díjat. A 2009. év kitüntetettje Kuklay Antal körömi plébános. A Hit Pajzsa Díj alapítója Horváth Béla volt kisgazda országgyűlési kép­viselő, akinek országgyűlési határo­zati javaslatára vezették be 2001- ben a kommunizmus áldozatainak emléknapját, valamint Gyurkovics Tibor író. A kitüntetést azon egyhá­zi személyeknek ítélik oda, akik a kommunista diktatúra évtizedeiben is hűek maradtak hitükhöz, magyar­ságukhoz. A díj eddigi kitüntetettjei: 2002 - Bolberitz Pál teológusprofesszor; 2003 - Olofsson Piacid bencés szer­zetes; 2004 - László Gábor, a Reg­­num Marianum papi közösségé­nek akkor legidősebb tagja (2005- ben hunyt el); 2005 - Szendi József nyugalmazott veszprémi érsek; 2006 - Punk Gemma ciszterci apát­nő; 2007 - Kerényi Lajos piarista szerzetes; 2008 - Bálint József je­zsuita szerzetes. M MTI HIRDETÉS________________________________________________________ Meghívó A Magyar Evangélikus Konferencia (Maek) kétnapos konferenciát ren­dez Révfülöpön, az Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központban már­cius 20-22. között A Luther-rózsa színei - A Kárpát-medencei evangé­­likusság sokszínű hagyományai címen. A konferencia pénteken, márci­us 20-án 18 órakor vacsorával kezdődik, és 22-én, vasárnap az ebéddel fejeződik be. A tervezett előadások a következők: • A Tranoscius-kegyesség megtartó ereje - Aradi András Péter • Betelepítés és kitelepítés Tolna-Baranyában - Krdhling Dániel • Háromszoros kisebbségben a Barcaságban - dr. Kovács László Attila • Kemenesalja hitének erőssége - Fehér Károly • Fél évszázados szolgálat a nagyvilágban szétszórt hittestvérek között - Gémes István Az előadásokon kívül reggeli és esti áhítatok lesznek, vasárnap délelőtt pedig záró istentisztelet úrvacsoraosztással. Részvételi díj szállással, napi háromszori étkezéssel: 8500 Ft. Jelentkezni március 10-ig lehet az oktatási központ címén: H-8253 Rév­fülöp, Füredi u. 1.; tel.: 20/770-3829; e-mail: revfulop@lutheran.hu. Hon­lap: http://www.konferenciahotel.hu. Szeretettel várjuk a téma iránt érdeklődő testvéreinket országhatáron innenről és túlról. A Maek nevében: Id. Zászkaliczky Pál nyugalmazott lelkész, titkár Régi-új lelkészi elnök a református zsinat élén A Magyarországi Református Egyház (MRE) új összetételű zsinata újabb hat évre Bölcskei Gusztáv püspököt választotta a testület lelkészi elnöké­vé február 25-én. A régi-új elnökre a jelenlévő 99 zsinati tagból 66-an ad­ták a voksukat. A zsinat világi elnö­kévé Huszár Pált, a Dunántúli Refor­mátus Egyházkerület főgondnokát választották meg túlnyomó több­séggel. A négy református püspök közül ketten vállalták a zsinat lelkészi elnö­kének tisztségére való jelölést: Bölcs­kei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület, illetve Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke. Megválasztása után Bölcskei Gusztáv újságíróknak elmondta: a református egyháznak nagyon sok feladata van a következő ciklus­ban, „ezekben a valóban embert próbáló időkben”, s ezekhez na­gyon kevés a saját ereje. Ahhoz, hogy az MRE elérhesse a céljait, „Krisztus irgalmát valóságban meg­mutató gyülekezetekkel és intézmé­nyekkel” kell rendelkeznie, hogy a szegényeket, hajléktalanokat, mun­kanélkülieket felkarolja. Az elvégzendő feladatok között em­lítette, hogy a zsinat hamarosan napi­rendjére tűzi a református egyházi kö­zelmúlt tudományos feldolgozását célzó lépéseket. Kiemelte ezenkívül az egységes, az egész Kárpát-medencé­re kiterjedő Magyar Református Egy­ház alkotmányozó gyűlését, amelyet idén május 22-én tartanak Debre­cenben. Fontosnak tartotta, hogy a refor­mátus egyházat a józan, de bátor fe­lelősségvállalás jellemezze, „ezért igyekszünk a továbbiakban is nem­csak reagálni eseményekre, hanem kezdeményezni a párbeszédet civil szervezetekkel” - fejtette ki. Magyarország közéletéről úgy vélekedett, hogy „valami nagyon nagy baj van a mélyben”, ezért az egyház a továbbiakban szeretné a társadalmi indulatokat csillapítani. Az MRE egyúttal az indulatokat feltáró okokra igyekszik felhívni a döntéshozók figyelmét, „kérve kér­vén őket, hogy a józanság kereked­jen felül”. Bölcskei Gusztáv 1952-ben született lelkészcsaládban, teológiai tanulmánya­it 1971 és 1976 között végezte Debrecen­ben. 1978 és 1984 között gyülekezeti lel­kipásztor volt Hajdú-Biharban. Köz­ben 1979-ben tanársegéddé nevezték ki a Debreceni Református Teológiai Aka­démiára. 1990-ben az intézmény etikai és szociológiai tanszékének vezetője lett. Később két évig a teológiai kar dé­kánja, majd a Debreceni Református Kol­légium főigazgatója. A Tiszántúli Református Egyház­­kerület püspöki és az egyház legfőbb törvényhozó szerveként működő zsi­nat lelkészi elnöki tisztségét 1997 óta tölti be. 2003-ban mindkét tiszt­ségében megerősítették. Bölcskei Gusztávot 2006-ban a Református Világszövetség Európai Tanácsa elnö­kévé választották. A 2009-2015 között ülésező XIII. református zsinati ciklus tagjait, va­lamint a négy egyházkerület élén álló püspököt és főgondnokot tavaly november 1. és 30. között választot­ták meg a református egyházközsé­gek presbitériumai. M MTI Vendégségben Namikánál ^ Namika - így becézik a finnek hazájuk legnagyobb keresztyény ifjúsági egyesületét (KIÉ). Az el­nevezés az egyesület finn nevé­ből alkotott betűszóból ered: NMKY (ejtsd: en-em-kó-ü). A Namikával, a finn KIE-vel már többéves a kapcsolata a Ma­gyarországi Keresztyén Ifjúsági Egyesületnek, de először nyűt le­hetőségünk rá, hogy hivatalos meghívásukra - Marton Tamás nemzeti titkárunkkal - tanulmá­nyi látogatást tegyünk északi testvéreinknél. A finn KIÉ még a 19. század végén alakult meg, egy időben a többi eu­rópai KIE-szervezettel. A mai egye­sület országosan hetvenegy helyi csoportban végzi a keresztény ifjú­sági munkát, taglétszámuk sok tíz­ezres. Munkájukat elsősorban a Finn Evangélikus Egyház mellett, vele szinkronban végzik - mintegy az egyházi ifjúsági munkát kiegészítve. Sokszínű tevékenységet folytat­nak, ifjúsági házakat és nyári tábor­helyeket működtetnek, részt vesznek az egyház konfirmandusokat felké­szítő munkájában. Szociális tevé­kenységük figyelemre méltó, kis­csoportos otthonaikba zilált családi háttérből kimenekített fiatalokat fogadnak be, a nagyobb városokban, az illetékes önkormányzatokkal és a helyi evangélikus gyülekezetekkel együtt végzett éjszakai utcai misszi­ójuk pedig kifejezetten imponáló. Sok kórusuk van, és élen járnak a versenysportokban is. A finn élvonal­ban két kosárlabdacsapatuk is folya­matosan jelen van, a Lahden NMKY most éppen a 4. helyen áll a bajnok­ságban. Utunkat Jaakko Koikkalainen lel­kész, az NMKY nemzeti szövetségé­nek titkára szervezte, s ahová tehet­te, el is kísért bennünket. Elsőként természetesen a hatezres taglétszá­mú helsinki KIÉ munkájába pil­lanthattunk be. Ezt követően a van­­taa-i KIÉ vendégei voltunk. Irodájuk az egyik evangélikus gyülekezet he­lyiségében, Hakunila modern gyü­lekezeti központjában található. Majd Lahtiba utaztunk, ahol első­sorban az egyesület sportmunkájá­val ismerkedtünk. Megnéztük a vi­lághírű síugró- és sífutóközpontot, a világon egyedülálló símúzeumot, majd este a lahti KIÉ kosármeccsét szurkoltuk végig. Vagy harminc ponttal lemosták az ellenfelet a pá­lyáról... Ezután Tampere, a nagy iparváros következett. Itt elsősorban az ottani KIÉ nagyvárosi munkájára, a város ti­zenegy evangélikus gyülekezetével meg az önkormányzat ifjúsági osztá­lyával (mert ott ilyenre is van pénz) fennálló példamutató együttműkö­désre figyelhettünk. Tamperéből Turkuba, a régi fővá­rosba utaztunk. Az ottani KIE-cso­­port több kórust, zenei együttest és zeneiskolát is működtet, természete­sen hagyományos ifjúsági munkájuk kiegészítéseként. Cserkészeik úgyne­vezett vízicserkészek, hisz Turku előtt terül el a Balti-tenger legna­gyobb szigetvilága, a Saaristo. Turkuban fogadott bennünket Finn­ország evangélikus egyházfője, Jukka Paarma érsek is. Megtiszteltetés volt számunkra a mintegy másfél órás be­szélgetés Finnország első számú egy­házi méltóságával. (Paarma érsek a tur­­kui KIÉ tiszteletbeli elnöke.) Visszatérvén Helsinkibe még átha­józtunk a Finn-öböl túloldalára is, Észtország fővárosába, Tallinnba. Éne Roos észt nemzeti titkár várt minket. Az észt KIÉ (NMKÜ - a vál­tozatosság kedvéért) életébe való bepillantás számunkra különösen is érdekes volt, hiszen múltjuk nagyban hasonló a miénkhez. Észtország a Szovjetunió felbom­lása után kapta vissza függetlenségét, s ezzel együtt indulhatott útjára ott is a KIE-munka. A számunkra hatal­mas finn KIÉ után tehát egy fiatal, mindössze öt helyi csoporttal bíró egyesület vendégei lehettünk. Terveink közt szerepel táborozások szervezése finn és észt fiataloknak Ba­latongyörökön, magyar fiataljainknak pedig az északi nyári táborokban. És remélhetőleg nagy álmunk is megva­lósulhat: egy finnek, észtek, erdélyi, illetve magyarországi magyarok részvételével zajló közös ifjúsági tá­bor a Sóvárban, a KIÉ balatongyörö­­ki konferencia-központjában. ■ Lupták György, a Magyarországi Keresztyén Ifjúsági Egyesület elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents