Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-04 / 1. szám

12 « 2009- január 4. PANORÁMA Evangélikus Élet A kerületifelügyel Szabó György (Nyugat) Lengyel- A Biblia éve alkalmából a Ma­gyar Bibliatársulat összeállított egy tizenkilenc színes tablóból álló kiál­lítási anyagot, amely a Szentírás ke­letkezéstörténetét és hatását, a hazai bibliakiadás és -terjesztés munkáját mutatja be. A nyugati egyházkerület- a három kerület közül egyedüliként- vásárolt ebből egy kollekciót. Mi lett a sorsa ?- A vándorkiállítást az egyházke­rületi napunkon, február 23-án Cell­­dömölkön indítottuk útjára. Azóta több ezren tekinthették meg, kö­szönhetően annak, hogy nem csak gyülekezetek és egyházmegyék „köl­csönözték ki” az anyagot. Láthatták például a siófoki missziói nap, a révfülöpi finnugor lelkészkonferen­cia és a kőszegi Szélrózsa országos evangélikus ifjúsági találkozó részt­vevői is. A Volt fesztivál időpontjá­ban Sopronban, a Savaria történel­mi karnevál ideje alatt pedig Szom­bathelyen járt a kiállítás. Remélem, az én kis falumba, Győrújbarátra is eljut majd. Természetesen voltak helyi kezde­ményezésű kiállítások is. Néhány hete az Evangélikus Életben is olvas­hattunk (a 2008. november 30-ai lapszám 4. oldalán - a szerk.) példá­ul a nemescsói gyülekezet saját tár­latáról, amely a hívek elfeledett, ed­dig pincékben, padlásokon, lomok között kallódó régi, értékes Bibliáit, zsoltáros-, áhítatos- és énekesköny­veit mutatja be.- Gondolom, a kerület elnöksége által kiírt teológiai pályázat témája sem véletlenül volt Luther bibliaértel­mezése...- ...ahogy az sem, hogy a püspö­ki hivatalban működő Luther-olva­­sókör - a kerület elnökségének támo­gatásával - Luther és a Biblia címmel hirdetett rajzpályázatot általános és középiskolai tanulók részére. Ez utóbbira még január 15-ig várják a pá­lyaműveket. A Biblia évéhez kapcsolódóan még egy kisebb programot szeretnék kiemelni. November 30-án a téti evangélikus templomban a város if­júsági fúvószenekarának hagyomá­nyos adventi koncertje csupa olyan zeneműre épült, amelyet a Szentírás ihletett. 2007. évi műsoruk után én javasoltam az együttes karnagyá­nak, hogy idei hangversenyük témá­ja a Biblia legyen. Örülök, hogy tet­szett nekik az ötlet, és hogy ilyen for­mában is felhívhattuk a figyelmet a könyvek könyvére. Összességében pozitív tapasztala­taim vannak a Biblia évéről, és sze­retném, ha lenne folytatása, legalább a saját személyes életünkben. Dr. Fabiny Tamás püspök úrtól hallot­tam, és örömmel adom mindig to­vább, hogy a Biblia a Jóisten hozzánk írt szerelmes levele, és ahogyan a pár­kapcsolat, a házasság ápolására is időt kell szentelni, úgy a Szentírás olvasá­sához, szavainak, üzenetének meg­értéséhez is erre van szükség.- A Biblia éve után újabb temati­kus év következik. 2009-ben egyházunk­ban Sztehlo Gáborra emlékezünk. Gondolom, a kerület is bekapcsolódik az emlékév programjaiba...- A Sztehlo-év ötletét egyházunk diakóniai osztályának vezetője vetet­te fel. A központi rendezvények mel­lett bizonyára - bár még nincsenek rá konkrét tervek - a kerületben is lesznek megemlékezések.- Ezek mellett nyilván nem marad­nak el a saját rendezvényeik sem.- Természetesen hagyományos programjainkat - közöttük speciali­tásainkat, az egyházkerületi napot és az egyházkerületi kórustalálkozót - az idén is megrendezzük. Megemlí­tenék még egy olyan eseményt, ame­lyet ugyan nem mi szervezünk, de a kerület területén lesz. Július első hétvégéjén Sopronban ünnepségso­rozattal emlékezünk majd a határnyi­tás huszadik évfordulójára. Az ünne­pi istentiszteleten a tervek szerint Jo­hannes Friedrich bajor evangélikus püspök fog prédikálni.- Fia már az igehirdetést említi: mi jut eszébe a 2009. esztendő igéjéül vá­lasztott lukácsi szakaszról?„Ami le­hetetlen az embernek, az Istennek le­hetséges’.’- A saját életemben is naponta megtapasztalom ezt. A tavalyi év elég alaposan megrengette gazdasá­gilag a világot, ezt én is megéreztem az egyéni kis vállalkozásomban, amely elsősorban az építőiparhoz kötődött. A nyár első felében felaján­lottak egy alkalmazotti munkavi­szonyt, ezt elfogadtam, így a saját csa­ládom eltartása biztonságosabbá vált. Mivel ezen a munkahelyen reg­gel hattól dolgozom, a felügyelői szolgálatra is marad még idő a délutá­nokon és a hétvégéken. Abban biz­tos vagyok, hogy ha most, ötvenhét évesen a magam erejéből keresnék munkahelyet, akkor nem lennék eredményes. De Istennek minden le­hetséges! Ezzel a bizonyossággal kí­vánok minden kedves olvasónak ál­dott, békés, boldog, bizalommal és reménnyel teli, a szeretet gyakorlá­sában, valamint gyermekáldásban gazdag új esztendőt­■ Vitális Judit- Ószintén bevallom, nem tudom, hogy a kerületi felügyelők vezetnek-e a lelkészi naplóhoz hasonló dokumen­tációt gyülekezeti látogatásaikról és egyéb egyházi alkalmakon való rész­vételükről, de abban biztos vagyok, hogy felügyelő asszony naplójában csak nagyon kevés napnál nem szere­pelne bejegyzés...- Hála Istennek, ez így igaz. Meg­választásom első percétől fogva na­gyon fontos a számomra, hogy meg­ismerjem azokat az embereket, akik egyházunkban élnek. És itt nem csak a déli kerületre gondolok - országos­­felügyelő-helyettesként az ország minden részéről kapok meghívást. Mindenhova boldogan megyek, de megmondom őszintén, legeslegj ób­ban a gyülekezetekben érzem magam. Én mindig mondok köszöntőt - ki­csit hosszabban annál, mint amennyi az Evangélikus Élet tudósításaiba be­lefér -, és mindig csoda azt a légkört és szeretetet megtapasztalni, amellyel fogadnak. Olyan beszélgetésekben van részem, amelyek nélkül sokkal szegényebb lennék. Örömmel ta­pasztalom, hogy híveinket mennyire érdekli egyházunk sorsa, és hogy milyen sok hitéleti kérdés merül fel egy-egy ilyen alkalommal. Ezeket nagyon fontosnak tartom, mert iga­zán így lehet megismerni, mi van egy­házunkban, és így tudom én is, hol mire lenne szükség, vagy milyen egy­­egy hittanóra, bibliaóra, hol mennyi­en ülnek a templomi padokban...- Számos kulturális rendezvényen is megfordul. Mi a tapasztalata a Biblia évével kapcsolatban?- Nagyon örültem ennek a kezde­ményezésnek, és az év vége felé úgy éreztem, ez már túlmutat azon, hogy csupán egy kampány legyen. Valójá­ban az ilyen alkalmak nem annyira a hívő embereknek szólnak, mint in­kább azoknak, akik nem vagy csak kevéssé ismerik a Bibliát. A sok meg­hirdetett egyházi rendezvény úgy hatott, mint amikor a kovász megke­leszti a kenyeret; sok ismerősömről konkrétan tudom, hogy tavaly kap­tak vagy vettek Bibliát - előtte nem volt nekik -, és elmentek például bib­liakiállításokra.-És ha a kerület berkein belül ma­radunk?- Akárhova mentem, azt tapasz­taltam, hogy a helyi lehetőségekből kiindulva, azokat maximálisan ki­használva készültek a rendezvények­re. Mindenhol volt bibliakiállítás, még a legkisebb gyülekezetekben is! Igazi kincsek, családi örökségként őr­zött Szentírások kerültek elő. Meg­ható volt látni például azt a több mint százötven éves Bibliát, amely még a dédnagymama dédnagymamájáé volt. És ami ezeknek a kiállításoknak még külön hasznuk volt: elvitték az óvodásokat, iskolásokat is, fiatalok tértek be, hogy belelapozhassanak a régi kötetekbe, kézbe vehessék a Bibliákat, ahol erre mód volt. Összes­ségében nagyon pozitívnak, eredmé­nyesnek ítélem meg a Bib'lia évét. Az imént felsoroltakon túl azt is fontos­nak tartom, hogy a Szentírás olvasá­sára is ráirányította a figyelmet.- Megemlítene olyan helyeket, ahol valami egyedi ötlettel, kezdemé­nyezéssel találkozott?- A fent említett okok miatt egyet­len gyülekezetei sem emelnék ki szívesen, viszont hadd említsem a ke­rületi missziói napot. A Hartán meg­rendezett napra Gáncs püspök úrral és Szabóné Mátrai Marianna püs­pökhelyettes asszonnyal hármasban, mint a kerület elnöksége, összeállí­tottunk egy kérdőívet, amely a Bib­liával kapcsolatos - tartalmi, tárgyi ismeretekre vonatkozó, bibliaolvasá­si szokásokra és kedvenc igékre, tör­ténetekre irányuló - kérdéseket tar­talmazott. A mi kerületi napunkra jöttek el a legtöbben, így nyolcszáz kérdőívet osztottunk ki. Miután ki­töltötték a résztvevők, a délutáni fórumbeszélgetésen ezeket ki is ér­tékeltük.- Gondolom, nagyon tanulságos eredményeket hozott a felmérés.- Nagyon pozitívak voltak; őszin­tén megmondom, jobbak, mint amit vártam. Viszont azt nehezményez­tem, hogy kevés ember írta, hogy egészében elolvasta a Bibliát. Ezt a fórumbeszélgetésen szóvá is tet­tem. Az egyik vendégünk, dr. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság volt elnö­ke ekkor kicsit riadtan nézett rám, és bevallotta, hogy ő bizony példá­ul az unalmas családfákat át szokta ugrani. Bár mindenki úgy ismerné a Szentírást, ahogy Solt Pál, de én akkor is azt tartom, hogy még a csa­ládfákat is el kell olvasni. Engem an­nak idején Takácsné Kovácsházi Zelma döbbentett rá az evangélikus teológián arra, hogy például a Má­té evangéliuma elején levő nem­zetségtáblázat miért olyan fontos az evangélium további megismerése szempontjából. A Bibliába semmi sem került be véletlenül. Tapasztalatom szerint inkább az Útmutató forgatása az általános, saj­nos a Biblia naponkénti rendszeres olvasása nem. Pedig nagyon fontos lenne, hogy a könyvek könyvét min­denki teljes egészében elolvassa. Én reggel az Útmutató szerint nem­csak a kijelölt igeszakaszt olvasom el, hanem azt a teljes fejezetet is, amely­ben az adott ige áll. És függetlenül at­tól, hogy hol hajtom álomra a fejem, minden este is olvasom a Bibliát - öt fejezetet az Ószövetségből, öt fejeze­tet az Újszövetségből és egy zsol-

Next

/
Thumbnails
Contents