Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-11-02 / 44. szám

6 2oo8. november 2. KERESZTUTAK ‘Evangélikus Élet®? Budavár és Nürnberg ezüstlakodalma Huszonöt éves a legrégebbi bajor-magyar gyülekezeti testvérkapcsolat Fabiny Tamás püspök látogatása Eperjesen és Kükemezőn A szlovákiai Eperjesre látogatott feleségé­vel október 25-26-án dr. Fabiny Tamás, az Északi Egyházkerület püspöke. Szomba­ton tárgyalásokat folytatott Slavomir Sabol püspökkel és dr. Marián Domonkossal, az eperjesi evangélikus gimnázium igazga­tójával, majd bibliatanulmányt és elő­adást tartott a helyi gyülekezet összejöve­telén. A magyar püspök vasárnap igehir­A Szlovákiai Evangélikus Egyház Pozso­nyi Egyházmegyéjében található Alsó­szeli gyülekezete idén a templom fel­szentelésének százharmincadik évfor­dulóját ünnepli. Ebből az alkalomból október 4-én Milos Klátik egyetemes püs­pök volt a gyülekezet vendége és ünnepi igehirdetője, október 19-én pedig Ittzés János magyarországi evangélikus elnök­püspök szolgált igehirdetéssel Boris Misina pozsonyi esperessel közösen, magyar és szlovák nyelven. A szolgálattevők egyházuk nevében köszöntötték egymást és a gyülekezetét. Ittzés János igehirdetésében Isten tervei­nek biztos megvalósulásáról szólt, míg Misina esperes a krisztusi értékrendre épülő életre hívta fel a figyelmet. A gyülekezet ezután a templom előtt álló - közadakozásból felújított - első vi­detéssel szolgált az ünnepi reformációi is­tentiszteleten, valamint a gyülekezet csa­ládi istentiszteletén. Délután Kükemező- re (Kuková) látogattak, ahol Fabiny Tamás áhítatot tartott a helyi evangélikus templomban, majd koszorút helyezett el dédapjának, Bánó Aladárnak, a gyülekezet egykori felügyelőjének sírján. M EvÉlet-infó lágháborús emlékmű elé vonult, ahol Seres Lajos polgármester és Nagy Olivér gyüleke­zeti lelkész mondott ünnepi beszédet. Az aktuálpolitikától mentes eseményt a Szlo­vákiai Magyar Társadalmi és Közművelő­dési Szövetség (Csemadok) helyi alapszer­vezete dalkörének fellépése, valamint sza­valatok tették meghitté. A koszorúzással zárult megemlékezés ideje alatt az alsó­szeli hagyományőrző csoport, a „Zele törzs” tagjai álltak díszőrséget (képünkön). • N.O. (Október n-én á dunaszerdahelyi gyülekezet ünnepelte temploma fennállásának 125. évfor­dulóját. A jubileumi istentisztelet igehirdetőjé­nek a felvidéki egyházközség szintén a Ma­gyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspö­két, Ittzés Jánost kérte fel. - A szerk) ► Sokrétű és eleven testvéri viszony fűzi össze a Bajorországi és a Ma­gyarországi Evangélikus Egyházat. Tizenhat éve írták alá az együttmű­ködésüknek keretet adó szerző­dést, azonban a szépen, lassan te­rebélyesedő kapcsolat már akkor gazdag múltra tekinthetett vissza. A gyülekezeti „testvérpárok” kö­zül Budavár és a nürnbergi St. Sebald kapcsolata a legidősebb. Az erre emlékező jubileumi ünnep­ségre október 23. és 26. között a ba­jorországi városban került sor. 1983-ban nyolctagú magyar ökumeni­kus delegáció látogatott el Nürnberg vá­rosába, ahol Ökumenische Tage elnevezés­sel helyi keresztények magyar vendége­ikkel közös teológiai konferenciát tar­tottak. Ez a találkozás - megelőzve a Lu­theránus Világszövetség 1984. évi világ­gyűlését - alkalom volt egymás kölcsö­nös megismerésére. A magyar delegáci­ót D. dr. Nagy Gyula püspök vezette. A következő években egyre színeseb­bé és elevenebbé vált a testvérkapcsolat. Rendszeresen látogatták egymást lelké­szek, presbiterek, egyházzenészek, fiata­lok. E látogatások hatása rövidesen túl­lépte a gyülekezet határait, és másokat is inspirált a kapcsolatfelvételre. így szö­vődött testvéri kötelék a Deák Téri Evan­gélikus Gimnázium és a neuendettelsaui Laurentius-Gymnasium között is, amint a jubileumi találkozón egy beszélgetés­ben felidézte dr. Gerhard Pfeiffer akkori is­kolaigazgató és Sólyom Anikó tanárnő. A budavári küldöttség mintegy har­minc tagja D. Szebik Imre nyugalmazott püspök és Balicza Iván budavári igazgató lelkész vezetésével érkezett Nürnbergbe. Az ünneplőket Horst Förther nürnbergi polgármester fogadta a városháza dísz­termében. Mindkét gyülekezet tagjai élmények­ben, eseményekben gazdag közös útra tekinthettek vissza. E sorok írója - mint e testvérkapcsolatért felelős teológus - áhítatában mindemellett utalt arra, hogy a találkozó lényege nemcsak a visszaem­lékezés, hanem a jövőbe tekintés is. Fon­tos tudatosítani, hogy ez a jubileumi összejövetel a testvérkapcsolat jövőjé­nek alapja is. A szombat délután zajlott jubileumi fogadáson közel százan ünnepelték a negyedszázados együttműködést. Júlia Rittner-Kopp lelkésznő megnyitója után D. Szebik Imre számolt be az 1983-as de­legáció egyik tagjaként a gyülekezetek „eljegyzéséről”. Balicza Iván a testvér- kapcsolat mai jelentőségéről osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. Minden nemzedékből érkeztek képvi­selők az ünnepségre. Akik annak idején elkezdték az együttműködést, most stí­lusosan „ezüst” hajviselettel érkeztek. Emlékeket, kincseket hoztak magukkal, és életteli bepillantást engedtek abba, mi tette számukra fontossá a kapcsolatot. Az egybegyűltek külön is hálájukat fe­jezték ki a presbitériumokat képviselő dr. Stúr Dénesnek és Christian Dannenfeldt- nek, akik évtizedekig támogatták e test- vér-gyülekezeti viszonyt. Dr. Ludwig Markert, a Bajorországi Dia- kóniai Szolgálat elnöke és a partnerkap­csolatok egyik alapítója, valamint Ger­hard Schorr igazgató lelkész betegség mi­att sajnos nem vehetett részt az alkal­mon, de nagy szeretettel köszöntötte az ünneplőket. A találkozó utolsó napján tartott ün­nepi istentiszteleten D. Szebik Imre nyu­galmazott püspök, korábbi budavári es­peres-lelkész hirdette Isten igéjét az 53. zsoltárról. Bizony, fiatalok és felnőttek találkoz­tak. A testvérkapcsolati kötelék a generá­ciók között is szorosabbra fonódott, és még jobban megismerhették egymást. Az idősebbek e találkozó révén már job­ban tudják, hogy kik örökölték a kapcso­latot, a fiatalabbak pedig jobban tudják, hogy milyen úton került kezükbe az a kincs, amely szélesítette látókörüket, és amelynek barátságokat is köszönhetnek. Isten áldását kérve vágunk neki a jö­vőnek. Igaz, hogy az ötvenedik évfordu­ló megünneplésére már most megszü­lettek az első ötletek, de persze rendsze­resen fognak találkozni a jubileumokon kívül is, egymással és egymásért imád­kozni, egymást erősíteni hitben. ■ Holger Mánké Püspöki látogatás Alsószeliben Fogadás a városházán. Az előtérben (balról jobbra): Balicza Iván, Horst Förther és D. Szebik Imre. Magyarbarát lelkipásztort választottak az év lelkészévé Finnországban A Finn Lelkészszövetség (Suomen Pap- pisliitto) a közelmúltban tartotta meg Helsinkiben kétévente megrendezett két­napos konferenciáját, a lelkészi napok el­nevezésű találkozót. Idén az átlagosnál is nagyobb szabású rendezvényre került sor, hiszen a szövetség megalakulásának kilencvenedik évfordulóját is ünnepelte az ország egész területéről összesereglett több mint nyolcszáz lelkipásztor. A konferencia nyitóalkalmán adták át „az év lelkésze” elismerő címet. Idén Pek- ka Huokuna mikkeli esperes-lelkésznek ítélte oda a szövetség vezetősége az elis­merő oklevelet és a vele járó jutalmat. Az indoklásban pedig többek között az áll, hogy „a testvér-gyülekezeti munka közel áll Pekka Huokuna szívéhez, több szinten is kiveszi részét a két egyház testvérkapcsolatainak ápolásából". Az ünnepi együttlétre egyházunk képviseletében Baranyai Tamás nyugal­mazott domonyi és Baranyay Csaba kő­szegi lelkészt hívta meg a Finn Lelkész­szövetség. M EvÉlet-infó Pekka Huokuna Istentisztelet-közvetítés a Duna Televízióban A felügyelők országos konferenciájának a révfülöpi evangélikus templomban november 9-én, vasárnap 10 órakor kezdődő nyilvá­nos záró istentiszteletét rögzíti a Duna Televízió, és egy héttel később, novem­ber 16-án 10 órakor közvetíti. A záró istentiszteletre mindenkit szeretettel vár­nak a szervezők! Balti zenék - európai muzsikusok Protestáns egyházzenészek találkoztak Rigában Az európai protestáns egyházzenei konferencia a földrész protestáns egyházainak egy­házzenei szervezetei számára nyújt ta­lálkozási lehetőséget. Az évente meg­rendezett szimpóziumokon jó lehető­ség adódik tapasztalatcserére és szakmai kérdések megvitatására. A testület, amely tizennyolc ország­ból negyvennégy tagszervezetet gyűjt egybe, páratlan években Strasbourgban - az Európai Unió egyik központjában - háromnapos tematikus konferenciát rendez, páros években pedig mindig más-más országban ismerkednek meg a résztvevők a helyi egyházzenével. A 2008. évi ülést szeptember végén Rigában tartották. A konferencia kereté­ben a lettországi evangélikus egyház gazdag zenei életébe kaptak bepillantást a résztvevők - előadások, istentisztele­tek és hangversenyek keretében. Guntars Pranis, a rigai dóm egyházzenei igazgatója bevezető előadásában átfogó képet adott a lettországi evangélikusság egyházzenéjének történetéről és jelenéről. Rámutatott, hogy az egyházzene története Lettországban a 12. században megjelent kereszténységgel egyidős. Kiemelte a ba­rokk kor néhány fontos rigai szerzőjének, köztük a híres szerző unokájának, Georg Michael Telemann-nak a tevékenységét. A 19. században a nemzeti ébredés adott új színt a zeneéletnek. Lettország 1918-ban vált függetlenné. Azóta gazdag zenei kultúra bontakozott ki, az igényes istentiszteleti muzsika mellett egyre gyakoribbá váltak a temp­lomi koncertek. A szovjet megszállás ötven éve termé­szetesen az egyházzenére is nagyon káros hatással volt. Az 1991-ben zajlott úgyne­vezett éneklő forradalom, a második füg­getlenség kivívása óta újra sokirányú fej­lődés indult. Megindult az egyházzenei képzés a rigai zeneakadémián és az egy­ház által fenntartott Luther Akadémián. Új orgonák épültek, és jelentős számban születtek új kompozíciók is. Vilis Kolms énektörténeti előadása azt igazolta, milyen közvetlenül és gyorsan hatott a reformáció a korábban is a német kultúrkörhöz tartozó Lettországra is: 1530-ban, néhány évvel az első németor­szági énekgyűjtemények megjelenése után eljutottak ide is a lutheri tanok, és ki­adtak egy német nyelvű rigai énekesköny­vet, hosszú időre meghatározva a lettor­szági evangélikusság erős német hatás alatt álló istentiszteleti és énekgyakorlatát. Ilma Grauzdina előadása Lettország za­varba ejtően gazdag orgonakultúrájába engedett bepillantást. A történelem viha­rai ellenére is máig fennmaradt sok érté­kes orgona a barokk korból, a 19. század­ban pedig különösen jelentős hangsze­rek épültek. Közülük is kiemelkedik a ri­gai dóm 1884-ben felavatott hangszere, amely a világ egyik legnagyobb és leg-' szebb hangú, ma is eredeti állapotában működő romantikus orgonája. A német- országi Walcker cég által épített hang­szer avatására írta Liszt Ferenc a Korái című művét, a Nun danket alle Gott (jer, dicsérjük Istent) kezdetű ének feldolgozását. Az elnyomás évei alatt ez az orgona is - néhány más hangszerhez hasonlóan ­csak koncertcélokat szolgált. Az isten­tiszteletek mellett ma is minden hétköz­nap délben - rövid bemutató keretében - megszólal, hetente egy-két alkalommal pedig esti hangversenyeket tartanak rajta. E sorok írója is megajándékozottnak érzi magát, amiért a konferencia utáni héten koncertet adhatott ebben a sorozatban Bach és magyar szerzők műveiből. A konferencia előadásait hangverse­nyek és istentiszteletek tették teljessé. A koncertek műsorán nagyobbrészt az utóbbi száz év lettországi és baltikumi szerzőinek művei szólaltak meg ihletett, értő előadásban, széles körű elismerést aratva. A nyitó hangversenyen az egyik legnépszerűbb mai lett szerző, Rihards Dubra kompozíciói szerepeltek. Műveit •a második legnagyobb lettországi gyüle­kezet, az óvárosi jános-templom ének­karának előadásában Aigars Reinis és llze Reine vezetésével, illetve orgonás közre­működésével hallhattuk. A következő napokban hallhattuk az ország vezető énekkarát, a Lett Állami Akadémiai Kórust, több orgonamű­vészt és a Luther Akadémia hallgatóit is. Különleges élményt jelentett a Riga melletti skanzen fatemplomában ren­dezett hangverseny, amelynek műsora a 17. és 18. századi lettországi zenéből adott ízelítőt. Az istentiszteletek zenéje szép példá­ját adta annak, hogyan egészítheti ki egymást lutheri szellemben a korái, a li­turgikus ének, az igényes kórus- és or­gonazene. 8 Finta Gergely FOTO: URBAN ESZTER

Next

/
Thumbnails
Contents