Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-11-02 / 44. szám
‘Evangélikus ÉletS KULTÚRKÖRÖK 2008. november 2. 5 Geológia és Szentírás Konferencia a Föld bolygó nemzetközi évében ► Különleges rendezvény keretében tisztelegtek a Szentírás (mint Isten kinyilatkoztatása) és bolygónk (mint az ő alkotása) előtt október derekán Sopronban. A Prohdszka Ottokár 1902-ben megjelent művének címét viselő Föld és Eg konferencia előadói azt igyekeztek hangsúlyozni, hogy - minden ellenkező állítással szemben - teológia és geológia között nem ég és föld a különbség. Az október 16. és 18. között a soproni Liszt Ferenc Konferencia- és Kulturális Központban zajlott program apropóját az adta, hogy 2008 nemcsak a Biblia éve- legalábbis hazánkban hanem a Föld bolygó nemzetközi éve is. A szimpóziumot Vladár Gábor soproni református lelkipásztor, a Pápai Református Teológiai Akadémia rektora és Szarka László geofizikus, a Föld-év Magyar Nemzeti Bizottságának titkára kezdeményezte. Elképzelésük találkozott az - idén megalakulásának százhatvanadik évfordulóját ünneplő - Magyarhoni Földtani Társulat főtitkárának, Unger Zoltánnak a hasonló jellegű tervével. A programot végül közösen, több más tudományos és közéleti intézménnyel együttműködve, Sopron városának támogatásával rendezték meg. A védnöki tisztet Erdő' Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke vállalta. Magáról a nemzetközi évről Brezs- nyánszky Károly geológus, a Magyar Állami Földtani Intézet nyugalmazott igazgatója, a Föld-év Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke tartott előadást A Föld éve- Gyógyír az emberiség bajaira? címmel. A Szentírás nem természettudományi tankönyv Prohászka Ottokár a múlt század legelején szabályos egyházi jóváhagyással (!) jelentette meg Föld és Eg című négyszázötven oldalas művét. A Kutatások a geológia és theologia érintkező' pontjai körül alcímű kötetben a százötven esztendővel ezelőtt született teológiai tanár, székes- fehérvári megyés püspök természettudományos felkészültséggel vizsgálta az evolúcióelméletet, és megállapította, hogy nem összeegyeztethetetlen a keresztény világképpel. A soproni konferencián Dudich Endre geológus A Földön álló és az Égbe nyúló létra című előadásában Prohászka néhány tézisét foglalta össze a jelenlévőknek. A Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) nyugalmazott tudományos igazgatóhelyettese kiemelte például a teológus, püspök azon gondolatát, hogy „ha akadnak is megegyezések a Szentírás és a tudomány között, ezek nem hatalmaznak föl arra, hogy a Szentírásból tanuljunk természet- tudományt”. Meg kell különböztetni egymástól a Biblia természettudományos, illetve vallási és erkölcsi vonatkozású tartalmait, és a teológiának ez utóbbiakkal - a könyvek könyvében található metafizikai igazságokkal - kell foglalkoznia. A hogyan és a miért Tudomány és vallás illetékességi területét, egymáshoz való viszonyát más előadók is vizsgálták - például Korzenszky Richárd tihanyi perjel és Bolberitz Pál teológus, filozófus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető professzora valamint szó esett e kérdésről a konferenciát záró kerekasztal-beszélgetésben is. Az elhangzottakból kitűnt, hogy már csak azért sincs kibékíthetetlen ellentét a tudomány és a vallás között, mert előbbi a természeti folyamatok hogyanját kutatja, utóbbi pedig a végső miértre ad választ. A hit általi megismerés pedig - még akkor is, ha a teljességben való megismerés lehetetlen (lásd iKor 13,9) - kitágítja (nem pedig leszűkíti) az ismereteket. A disputában Dudich Endre, Bolberitz Pál, Krámer György, a Magyarországi Evangélikus Egyház Északi Egyházkerületének püspökhelyettese, Szarka László, B. Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerületének püspöke, Náray-Szabó Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának igazgatója és Brezs- nyánszky Károly vett részt Juhász Juditnak, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettesének (képünkön balról jobbra) vezetésével. Egyetértéssel állapították meg - többek között -, hogy szükség van a tudomány és a vallás közötti békés párbeszéd megmutatására, és hogy megszólalásaik során fontos a közérthetőségre való törekvés. Bolygónk bibliai nézőpontból A mindenki számára nyitott, ingyenesen látogatható konferencia alatt csütörtök és péntek este, valamint szombat délelőtt tizenöt-tizenöt perces előadásokat hallgathattak meg az érdeklődők a hit- és a természettudomány, elsősorban a földtudomány területéről. A tisztán teológiai előadások között - a már korábban említetteken kívül - például Balia Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető professzora az újszövetségi kánon kialakulásáról, Vladár Gábor pedig a Jelenések könyve „új ég és új föld” motívumának értelmezéséről szólt. A földtudományi előadások különlegességét (vagy talán pontosabb volna úgy fogalmazni, hogy a földtudományokkal foglalkozók előadásainak különlegességét) az adta - azonkívül, hogy valamennyi nélkülözte a szakzsargont -, hogy szinte kivétel nélkül mindegyiknek volt bibliai aspektusa is, így egyszerre szólt a Földről és az Égről. Viczián István geológus, a MÁFI nyugalmazott tudományos főmunkatársa például a földtudományok alapelvének számító aktualizmus elvének - röviden: a jelen kulcs a múlt megértéséhez - a Prédikátor könyvében való megfogalmazását választotta előadása témájául. Nagy Mihály kémia-fizika szakos tanár, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának nyugalmazott igazgatója a só ásványi tulajdonságainak ismertetésével magyarázta Jézusnak azt a metaforáját, hogy „Ti vagytok a föld sója...” (Mt 5,13) Vitális György aranyokleveles geológus pedig ószövetségi igehelyek - többek között az özönvízről, Sodorna és Gomora pusztulásáról, valamint Mózesnek a pusztai vándorlás során történt vízfakasztásairól tudósító bibliai szakaszok - földtudományi kapcsolatait vizsgálta. A Biblia egyébként „kézzel fogható- an” - látható-hallható módon - is jelen volt a konferencián, hiszen a program részeként Vladár Gábor bibliatörténeti kiállítást szervezett, a Szentírás üzenete pedig az előadásblokkokat lezáró rövid áhítatok során - és az Úrtól tanult imádság közös elmondásakor - is „előkerült”. ■ Vitális Judit „Koromgyár’’ (Románia) Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2005 decemberében nyilvánította az idei esztendőt a Föld bolygó nemzetközi évévé. A kezdeményezéshez Magyarország is csatlakozott; a hazai rendezvénysorozatfővédnöke Sólyom László köztársasági elnök lett. A Föld-év célja ráirányítani a figyelmet arra, hogy az emberiség kénytelen szembesülni bolygónk végességével, és megmutatni, hogy a földtudományok segítségével biztonságosabb, egészségesebb és gazdagabb társadalmat lehet létrehozni. A célirányos kutatások, illetve a tudomány-népszerűsítő és ismeretterjesztő programok középpontjában tíz, az emberiség jövője szempontjából meghatározó jelentőségű téma áll. Ezek: a Föld legjelentősebb ivóvíztartalékát képező felszín alatti vizek; a társadalmakat fenyegető természeti veszélyek; az egészséges környezetfenntartása; az éghajlat jelenkori és a földtörténeti múltban zajlott változásai; a természeti erőforrásokkal, nyersanyagokkal való tudatos gazdálkodás; az óriásvárosok működésének megalapozása; a Föld mélyének kutatása, belső szerkezetének megértése; a Földfelszínének kétharmadát borító óceánok kutatása; a talajok fenntartható hasznosítása; a Föld és az élet, a bioszféra védelme. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői A HÓNAP KÖNYVE - 2008. NOVEMBER Heinz Zahrnt: Mire jó a kereszténység? Mire jó a kereszténység egy olyan világban, ahol az örök élet teljesen leértékelődött, és az értékek között az első helyen az ember jóléte áll? Miben áll mégis a kereszténység jó volta, amelyről nem lehet lemondani, és semmiféle jóért nem érdemes elcserélni? Az Isten-kérdés szerzőjének eredetileg 1972-ben Németországban megjelent könyve a mai társadalmi viszonyok között is időszerű kérdések körüljárására és átgondolására invitálja az olvasót. Érdemes-e kereszténynek lenni ma és érdek nélkül hinni Istenben, nem eszközzé és céllá alacsonyítva, hanem hinni „Istenben az Istenért”, és szolgálni az „embert az emberért”? Isten helye nem maradhat betöltetlen sehol. Ahol egyszer Isten a központi helyről a peremre szorult, ott csakhamar más kerül a középpontba, ami a peremen túlra száműzi Istent: a legtöbb esetben maga az ember, aki Isten nélkül a világ megnyerésére törekszik. De „mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?" Míg az ember a világ megnyerésén fáradozik, kényszeresen fennáll a veszély, hogy az ember emberen uralkodjék; és közben saját magát is elveszíti. De akkor „mi az ember, és hogy maradhat az, ami?” Ki vagyok én? Meghatá- rozhatja-e az ember önmagát, és maradhat-e emberi Isten nélkül? Hiába a sok kísérlet, nem lehetséges, hogy az ember Isten nélkül humánus maradjon. „Az ember Istennel együtt saját magát, humánumát is elveszíti, és a régi mondat megmarad igaznak, miszerint a humanitás divinitás nélkül bestialitássá válik.” A ma oly jellemző identitásválságban az identitás elvesztésétől való félelemből mindenki megpróbálja a másikat felülmúlni. Az ember mindig szeretne valaki lenni, ennek érdekében pedig mindig teljesíteni igyekszik. Valóban csak any- nyit ér az ember, amennyit teljesít? Mi történik, ha már nem képes többé teljesíteni? Attól még ember maradhat. Mert „identitását és szabadságát az ember nem teljesítményével éri el, hanem ajándékba kapja”. Mert minden kegyelem, még a saját teljesítményünk is. Az ember ugyan eltekint Istentől, de Isten a közelében marad, ráadásul „földi emberien” találkozik vele. „Az élet ingyen van, de nem olcsó” - de ha úgy élünk, mint a játékban, akkor bizalommal és ajándékként fogadjuk el az életet, és nem teljesítménnyel vagy túlbuzgósággal próbáljuk megszerezni. Flogy mit jelent játszani? Ezt a gyermekektől tanulhatjuk meg. Nem véletlenül állítja Jézus tanítványai körébe a gyermekeket: „Ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába." A játékban az ember teljesen megfeledkezik önmagáról, csak a játékra koncentrál, és pont ebben az önfeledt másra koncentrálásban önmaga. MIRE JÓ A *** KERESZTÉNYSÉG? f. rom. KtAiíé Ha a kereszténység és az egyház is ezzel az önfeledtséggel beszél Istenről, akkor nem kell félnie, hogy kevesen vannak a templomokban, hanem „egyszeriben szeretni való és charme-os lesz”. Ugyanígy a teológia is: „Ha Isten áll a hit középpontjában, és ő az egyáltalán nem szükséges, akkor ennek következményei vannak a módra, ahogyan teologi- zálunk. Akkor a teológia elveszíti erőlködő karakterét mint az igaz hit őrzője, és befogad valamennyit a »játék« lényegéből. Akkor már csak egyetlen tévedhetetlen tanítás létezik számára, az, hogy Isten tévedhetetlen. Ezzel elnyeri a teológia azt a »könnyedséget«, amellyel ezt szoktuk mondani: beszéltünk Istenről és a világról. Jó volt.” Minden olyan kereszténynek és nem keresztény útkeresőnek érdemes elolvasnia ezt a könyvet, aki szeretné átgondolni élete alapkérdéseit, az ember Istenhez és Istennek az emberhez fűződő viszonyát. A könyv minden mondata gondolatokat ébreszt, ezért nem könnyű olvasmány, de ez senkit ne ijesszen el. Érdemes időt szakítani a szerzővel való elmélyült együtt gondolkodásra, akár az őszi vagy a közelgő téli estéken is, hogy a végén mindenki azt mondhassa: olvastam és elmélkedtem Istenről és a világról. Jó volt. ■ Kerepeszki Anikó Heinz Zahrnt: Mire jó a kereszténység? Luther Kiadó, 2002. 259 oldal, 110x180 mm, kartonált, ára r 180 Ft helyett 826 forint. A hónap könyve akció - november Heinz Zahrnt: Mire jó a kereszténység? Vásárolja meg a hónap könyvét kedvezményesen! Az evangélikus könyvesboltban történő vásárlás vagy közvetlenül a Luther Kiadótól való megrendelés esetén az adott hónapban 30%-os kedvezményben részesül. http://bolt.lutheran.hu/ • E-mail: kiado@lutheran.hu Fax: 1/486-1229 • 1085 Budapest, Üllői út 24. Óvodásavató Szép hagyomány újabb állomásának voltak tanúi a soltvadkerti evangélikus templom falai és az egybegyűlt hívek október utolsó vasárnapján, amikor istentisztelet keretében került sor az Evangélikus Óvoda avatóünnepségére. Az alapítás évétől, vagyis 1990-től minden esztendőben megtartott ünnepi alkalom során köszöntik az új óvodásokat, akik erre az alkalomra öltik fel először Lu- ther-rózsával ellátott egyenruhájukat. A felavatott ovisok kétnyelvű - magyar és német - műsorral szolgálnak. Az isten- tisztelet után évről évre többféle szabadtéri program egészíti ki az együttlétet.
