Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-08-31 / 35. szám

8 m 2008. augusztus 31. FÓKUSZ ‘Evangélikus ÉletS Svédasztal A legtöbben ismerjük e fogalmat: svéd­asztal. Lényege a kötetlen vendéglátás: kis helyen sok meghívott férjen el, a terí­tékről az igényeiknek és a kívánságuk­nak megfelelően választhassanak, köz­ben pedig legyen lehetőség társalkodás- ra is. A hangsúly nem feltétlenül a fo­gyasztáson, a jóllakáson van, hanem az asztal körüli közösségen, az egymással való találkozáson, a fesztelenség jelen­tette szabadságon - és nem csupán a szállodai reggelinél vagy az étteremben. A szó több értelmében is svédasztalt terítettek a széles világból érkezett mint­egy háromszáz, az Újszövetséggel foglal­kozó tanár, nyelvész, tudós és kutató számára a múlt hónap végén a Lundi Egyetemen. Dél-Svédországnak ez a tör­ténelmi emlékekben és felsőoktatási ha­gyományokban gazdag városa adott ott­hont a fentieket tömörítő társaság, latin nevén a Studiorum Novi Testamenti So­cietas (SNTS) idei - a sorban immár a 63. - tanácskozásának. A rangos összejöve­telt minden esztendőben más és más vá­ros, illetve az egyeteme látja vendégül. Tavaly az erdélyi Nagyszeben volt, jövő­re pedig Bécs lesz a házigazda. Az Újszövetségi Tanulmányok Társa­sága által rendezett konferencián a ma­gyarországi evangélikusságot ez évben az SNTS-tag Cserháti Sándor, az Evangéli­kus Hittudományi Egyetem professor emeritusa, kísérőként felesége és ven­dégként - szintén az egyetemről - e so­rok írója képviselte. Református részről Bállá Péter és a Pozsonyban is honos Peres Imre professzornak, valamint Erdélyből a tizennyolc szeminárium egyik előadó­jának, Geréb Zsolt professzornak, a Parti- umi Keresztény Egyetem rektorának és feleségének a jelenléte élénkítette a ma­gyar színeket. görög nyelvkönyvekre, írásmagyarázati munkákra, melyeket az érdeklődők ko­moly kedvezménnyel vehettek, illetve rendelhettek meg. Sajnálatos, hogy a jel­legzetes magyar ízt képviselő, vadonatúj és olvasmányos kommentár Cserháti professzor tollából Pál apostolnak a ko- rinthusiakhoz írt első leveléről angol vagy német fordítás híján nem lehetett ott a kínálatban. Némi vigaszt nyújt azonban nekünk, magyar anyanyelvű teológusoknak az előbbihez csatlakozó és jelenleg kiadói szerkesztés alatt lévő, a Második korinthusi levelet „kibontó” írás. Az előadások, a kisebb tanulmányi csoportok és az előadók közül szinte le­hetetlen volt választani. A cikkíróhoz ha­sonló zöldfülű tanárocska csak kapkodta a fejét: a földrajzi térségre kevéssé jellem­ző kánikulai hőségben az étterem tera­szán ült Udo Schnelle német professzor, számos alapvető és máig meghatározó teológiai mű szerzője, kedélyesen szivar­ra gyújtva. Az ottani egyházkerület püs­pök asszonya, Antje Jackelén által adott fo­gadáson a Grand Hotel szalonjában Bar­bara Aland, a Nestle-Aland-féle görög Új­szövetség szövegének jelenlegi letétemé­nyese kellemesen eltársalgott az Erlange- ni Egyetem újszövetségesével, Oda Wischmeyer professzor asszonnyal. A tu­dós durhami Dunn professzor szandál­ban és rövidnadrágban volt, a mosoly­gós, magyarokkal barátkozó kuopiói finn püspök, Vilho Riekkinen zakóban és nyakkendőben, Vasile Mihoc román orto­dox teológiai tanár Nagyszebenből föl­dig érő fekete reverendában... Mint amikor a szakácsok egymás kö­zött, a szakmai titkolózást félretéve a legapróbb részletekig megtárgyalják, mitől lesz ízletesebb a fogás, úgy került a szellemi svédasztalra egy-egy újszövet­A Lundi Egyetem főépülete A lundi asztalra először a helység és a környék térképe terült. A résztvevők ele­inte alig tudtak eligazodni a megannyi egyetemi épület és a város közepét uraló hatalmas középkori dómtemplomot övező utcák rengetegében. A 11. század elején I. Nagy Knut dán ki­rály által alapított, ma százezer lakosú Lund, a vidék kulturális és egyházi köz­pontja (1947-ben itt tartotta alakuló gyű­lését a Lutheránus Világszövetség) nyá­ron szinte kihaltnak számít. Életét az 1666. óta működő egyetem és az arra épülő létesítmények, intézmények hatá­rozzák meg. A számos cég és kutató- központ tárt karokkal fogadja a friss diplomásokat. A legnagyobbak közül itt van a Sony Ericsson, a Tetra Pak és az AstraZeneca főhadiszállása. Nem vélet­len, hogy a terület vonzza a tudományos konferenciákat. Nincs messze Malmö, az ország har­madik legnagyobb városa, ahonnan az Öresund-szoroson átívelő, 2000-ben fel­avatott összekötő hídon Koppenhága, a dán főváros is gyorsan elérhető. Lundból azonban ilyenkor hiányzik a harminc­harmincötezer diák nyüzsgése. A meste­rien kiépített kerékpárutakra tévedő gya­logosnak ennek ellenére vigyáznia kell, hogy a „holtszezon” ellenére nehogy el­sodorja egy arra száguldó kétkerekű.-.. A minden résztvevőt érintő előadá­sok és a hasonló jellegű tanácskozások színhelyének, a város főterén álló műve­lődési háznak az asztalai szintén roska­doztak. Ne ételre és italra gondoljunk most sem elsősorban, hanem a világhírű kiadók által jegyzett, az Újszövetséggel foglalkozó kortárs tudományos kiadvá­nyokra, gyűjteményekre, bibliai héber és ségi név, esemény, téma. A résztvevők hallhattak Pál apostol teológiájának in- terkulturalitásáról, Kajafás karrierjéről, a logionforrásra vonatkozó legfrissebb kutatási eredményekről. Megtudhattuk, hogyan született a kétnyelvű görög­szuahéli Újtestamentum-kiadás. Teríté­ken volt Júdás evangéliuma, Jakab levelét pedig szabályosan „kicsontozták", így is­mertetve meg a szerkezetét... Leírni sem egyszerű mindezt, a végig- kóstolásra pedig nem adódott mód. Ma­radtak a morzsák, de még inkább a teljes terített asztal látványa, az összkép arról, hogy milyen madártávlatból az Újszövet­ség erdeje, amelynek ösvényein avatott vezetők segítségével néhány napra elka­landoztak a jelenlévők, tanulva és tanít­va is a nyomolvasást, a források felkuta­tását, az alkalmi utazók vagy az el-elté- vedők előtt homályban maradó helyek megismerését-megismertetését. Igaz, tanítva tanulunk, de tanulás nél­kül nem tudunk tanítani sem. Ezért múl­hatatlanul fontos a hazai teológusok számára a bővebb ismeretszerzés, a to­vábbképzés, a nagyvilágra történő kite­kintés, valamint a kapcsolatépítés. Egy- egy bel- vagy külföldi szakmai konferen­cia nem turistaút, kirándulás, nem egy­házi luxus, hanem a nemzetközi tudo­mányos kutatás ütemével való lépéstar­tás feltétele. Az Újszövetségi Tanulmá­nyok Társasága által tartott idei konfe­rencián való magyar evangélikus jelenlét azt jelzi, hogy egyházunk komolyan ve­szi ezt a kihívást. A krónikás a hazai kül­döttség nevében is köszöni az utazáshoz lehetőséget biztosítók és a csapatot szí­vesen látók önzetlenségét. ■ Bácskai Károly Bibliai kert az ausztrál fővárosban Álomsúly - a Szentírással Canberra legújabb nevezetessége a bib­liai kert. A Charles Sturt Egyetem Aust­ralian Centre for Christianity and Cul­ture (ausztrál centrum a kereszténysé­gért és a kultúráért) elnevezésű köz­pontjának a területén minden olyan növény megtalálható lesz majd, ame­lyet a Biblia említ: többek között az olajfa, a mandulafa, a leanderbokor, a fokhagyma vagy a lencse. A Canberra Times című helyi újság au­gusztus 5-i beszámolója szerint már hat­van különböző növény eresztett gyöke­ret a Burley Griffin-tó partján található létesítményben, s nemsokára továbbia­kat szándékoznak ültetni. A Biblia összesen száznegyvennyolc növényfajt említ név szerint. Az érzékenyebb növények számára üvegházat is építenek. A kert kőfalait a már elhunyt őslakos festő, Hector Jandany A Szentlélek hazánkban című képe ékesíti. A központ vezetője, James Haire az új­ság érdeklődésére elmondta: a kert az el­mélkedés és az imádság tere lesz, így kö­zelebb hozhatja az embereket a Szent­íráshoz. A park megvalósítását az tette lehető­vé, hogy egy üzletember, Gerald Hercules Robinson mintegy kétmillió dollárt ado­mányozott vagyonából erre a célra halá­la előtt. Már a hatvanas évek közepén létrehozott egy bibliai kertet Sydneyben, s végakarata az volt, hogy a fővárosban is legyen ilyen. A Canberra Times megem­líti, hogy Robinson a centrum teológiai kutatásait is támogatta. A megnyitóün­nepségen jelen volt az egykori adomá­nyozó több családtagja is. M Magyar Kurír Isten parancsolatának tartja Steve Rey­nolds lelkipásztor, hogy megszabadul­junk fölös kilóinktól. „A Szentírás meg­mondja nekünk, hogyan maradhatunk egészségesek, és ehhez hozzátartozik az egészséges testsúly is” - hangsúlyozza a lelkész. Reynolds maga korábban kétszázöt­ven kilót nyomott, és túlsúlya miatt cu­korbeteg lett. Erőfeszítései nyomán idő­közben leadott negyvennyolc kilót. Be­vallása szerint bevásárláskor Isten segít­ségét kéri a következő szavakkal: „Iste­nem, add, hogy kerüljem a zsíros és egészségtelen finomságokat!” Úgy gondolta, hogy a fogyás során szerzett tapasztalatait tovább kell adnia gyülekezetének. A hitnek kulcsszerepet szánt, mert úgy vélte, hogy „a fogyás so­rán keletkező ürességet Isten szavának kell betöltenie, különben az egész nem működik”. Washingtoni gyülekezetének ezer tagja közül százötvenen - tizenöt fős kiscsoportokban - sikerrel végezték a lelkészük által szorgalmazott „bibliai di­étát”: sok vizet kellett inniuk, a javaslat szerint a reggeliig már egy litert, lehető­ség szerint részt kellett venniük a gyüle­kezet tornacsarnokában tartott fitnesz- programokon, és kalóriaszegény étele­ket kellett fogyasztaniuk. A projektet az egészséges életről szóló előadások tették még teljesebbé. Reynolds azt szeretné, ha a modellt más amerikai egyházakban is bevezetnék. M Az ideaSpektrum híre alapján Felolvassák az olasz tévében az egész Bibliát A RAI olasz állami televízióban ősszel felolvassák az egész Bibliát: maga XVI. Benedek pápa indítja el a páratlan vállal­kozást, amely október 5-től n-ig tart majd megszakítás nélkül. A RAI közlése szerint ezerkétszáz ember fogja váltani egymást éjjel-nappal a televízió oktatási csatornájának kame­rái előtt, hogy élő adásban, megszakítás nélkül felolvassa a Biblia - az Ó- és az Új­szövetség - hetvenhárom könyvét. A példátlan maratoni adásban először személyesen XVI. Benedek pápa lép a ka­mera elé, a Genezis első könyvét kezdi majd olvasni. Még nem döntötték el, hogy az egyházfő is élő adásban szerepel-e, vagy felvételről szólal meg, de hogy minél na­gyobb publicitást biztosítsanak számára, szavait a RAI első csatornáján fogják su­gározni - amely különben is közvetíteni szokta a katolikus szertartásokat. Ugyan­csak az első csatorna közvetíti majd a so­rozatot záró felolvasást, amelyen Tardsio Benőne bíboros, vatikáni államtitkár (kor­mányfő) az Apokalipszis könyvének 22. feje­zetét tolmácsolja. A két adás között a RAI oktatási csa­tornáján a legkülönfélébb társadalmi osztályokhoz tartozó, különböző - ka­tolikus, protestáns és zsidó - vallású sze­mélyek olvassák majd fel a Szentírást. Az olvasás lehetősége a televízió közlése szerint muzulmánok előtt is nyitva áll, még ha a Biblia nem is az ő szent köny­vük. A világ minden részéről érkező püspökök közül - akik a pápa által októ­ber 5-re összehívott szinódusra utaznak Rómába - sokan szintén részt vesznek majd a bibliamaratonon. A felolvasást semmiféle magyarázó szöveg nem fogja kísérni, még az egy­házfő szavait sem - közölte Gianfranco Ravasi, a pápai kulturális tanács elnöke. „A pápa a projektet abban a meggyőző­désben fogadta el, hogy az Isten szavá­nak egyszerű közzétételét jelenti” - fűz­te hozzá. M MTI Nemzetközi designdíj a Miatyánk-könyvnek A red dot design award szakmai díjat több mint fél évszázada, 1955 óta minden évben kiosztja az Essen Design Zentrum Nordrhein West­falen (esseni designközpont). A szakmai zsűri a formatervezés terén nyújtott kiemelkedő teljesítményt értékeli a döntés meghozatala­kor három kategóriában: termékdesign, kommunikációs design és designkoncepció. Idén a nagy múltra visszatekintő díjat a német Miatyánk - A keresz­ténység begyakorlása (eredeti címe: Vater Unser - Einübung im Christentum) című könyv is elnyerte - adta hírül a könyv kiadója, az edition chrismon. A red dot az egyik legnívósabb designkitüntetés a világon. A száznyolcvannégy oldalas könyv szerkesztői - Petra Bahr, a Né­met Protestáns Egyházak (EKD) kulturális megbízottja és a heidelber- gi teológus Joachim von Soosten - arra kértek művészeket, írókat, újság­írókat és egyetemi tanárokat, hogy osszák meg másokkal az Úrtól ta­nult imádságról való elmélkedéseiket. A mi Atyánkról szóló meditációk kiadójának gondozásában jele­nik meg többek között az evangélikus havilap, a chrismon. M www.ekd.de Iskolások tiltakoznak a bibliaégetés ellen Mivel Bibliák elégetése ellen tiltakoztak eritreai gyerekek, a katonaság szállító­konténerekbe zárta őket Asmara köze­lében. A kelet-afrikai országban minden gim­nazistának katonai kiképzésben kell részt vennie. A Biblia vagy akármilyen keresz­tény irodalom maguknál tartása a kaszár­nyákban tiltott, ugyanúgy, mint asztali imádság mondása vagy a hitről folytatott beszélgetés. A szudáni határ közelében található Sava nevű kiképzőközpontban a katonák ezerötszáz Bibliát égettek el, amelyeket diákoktól vettek el. Nyolc diák tiltakozott ez ellen, mire acélkonténerek­be zárták őket. (Ezeket olyan kereszté­nyeknek tartják fenn, akiket hitük gya­korlása közben tartóztatnak le.) A Társaság a Veszélyeztetett Népekért nevű göttingeni szervezet információi szerint közel kétezer keresztényt tarta­nak fogva Eritreában a hite miatt. Főként kisebb pünkösdi egyházak tagjaival bán­nak így; néhányukat földalatti cellákban helyezték el, embertelen körülmények között. 2002-ben az államelnök minden olyan vallást vagy felekezetet, amely nincs bejegyezve, az állam ellenségének deklarált. A 4,4 millió lakost számláló országban az iszlám mellett az ortodox, a katolikus és a lutheránus egyház enge­délyezett. A lakosság 60%-a muszlim, 30%-a ortodox, 5%-a katolikus, 2%-a pe­dig protestáns. H www.idea.de

Next

/
Thumbnails
Contents