Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-08-17 / 33-34. szám
4 H * 2008. augusztus 17-24. KERESZTUTAK msimmMMmmmmmmmMMm, 'Evangélikus ÉletS Hálaadó ünnepség a pusztatemplomban Isten kegyelméből immár a tizedik alkalommal kerülhetett sor július 27-én a bánáti Aracs kolostortemplomában Délvidék magyarságának hálaadó ünnepére. A templom első formájában Szent István királyunk alatt épült az 1030-as évek körül, Szent Miklós tiszteletére; tornyát a 14. században emelték. 1280-ban az épület a kunok lázadásakor megrongálódott; 1377-ben Mária királyné, Nagy Lajos király édesanyja újjáépíttette. 1378-ban a ferencesek kapták meg. 1536 körül a pestisjárvány miatt a térség elnéptelenedett; 1551-ben az épületet a törökök lerombolták. így éppen 457 éve állanak romos, mégis felemelő falai, az időjárás viszontagságaival és a közömbösséggel, a nemtörődömséggel is dacolva. A templom helyreállítására több terv is született, de ezek nem valósultak meg, azonban állagmegóvó munkálatok már zajlottak az elmúlt években. 1999-ben és a jövendőt.” A szentmisét ár. Német László megyés püspök mutatta be. Szentbeszédében kiállt az Istenre épített szolidaritás és igazságosság mellett, továbbá rámutatott, hogy Isten nélkül nincsen jövőnk; ezt ismerte fel első királyunk is, Szent István, akinek a nevéhez fűződik a kolostortemplom alapítása. Isten akaratából lettünk mi, magyarok és keresztények Európa részei - mondta. Mt 13 alapján mint kincsről szólt a Bánát földjéről és az aracsi pusztatemplomról, amelyért áldozatot is ■kell tudnunk hozni. Dolinszky Árpád evangélikus szuperintendens Zsolt 84,1-5, Orosz Attila református lelkipásztor pedig 2MÓZ 16,28-30 alapján hirdette Isten igéjét. Az ünnepségen számos ismert közéleti személyiség megjelent, többek között Józsa László, a vajdasági Magyar. Nemzeti Tanács elnöke, Pásztor István, a megalakult a tordai Aracsi Vajda János tanár által létrehívott Aracsi Pusztatemplom Műemlék- és Környezetvédő Társaság azzal a céllal, hogy megmentse az utókornak az ezeréves kolostortemplomot, és a múltat a jelennel összekötve adjon itt élő honfitársainknak hitet, reménységet a jövőre. 1999 óta minden év júliusának utolsó vasárnapján hálaadó ünnepségre kerül sor, amelyre külhonból is számosán érkeztek-érkeznek. Az idei hálaadáson közel ezren vettek részt; ott voltak például az anyaországi Tiszaalpár, Bihartorda és az erdélyi Zsombolya küldöttei. Az egybegyűlteket Aracsi Vajda János, az Aracs Társaság elnöke köszöntötte. Elmondta, hogy az elmúlt évtizedben hatvan egész napos önkéntes munkaakciót szerveztek meg a templom környékének rendezése céljából. Az itt élő magyarok hordozzák Aracs üzenetét - szögezte le. Az ünnepi szentmise előtt Huzsvár László nyugalmazott megyés püspök üdvözölte az ünneplőket: „Együtt vagyunk újra, összekötve a múltat, a jelent Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Be- csey Zsolt, az Európai Parlament képviselője, Dudás Károly, a Vajdasági Magyar 'Művelődési Szövetség elnöke, 'Tóth Glemba Klára a Vajdasági Kisebbségi Minisztérium részéről, illetve Dobai János tordai polgármester. A magyar kormányzatot ár. Törzsök Erika, a Miniszter- elnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgatója képviselte. Józsa László a Délvidék oly nehezen megszerzett szabadságáról szólott, amely bizony veszélybe is kerülhet. „A vajdasági, a délvidéki magyarság útkeresésben van, azonban a szabadság elkötelezettje. Meg kell találnunk a közös jövőt, nincs ok a kesergésre” - fejtette ki. Az ünnepség talán legszebb és leg- meghatóbb mozzanata az volt, amikor Huzsvár László nyugalmazott megyés püspök átvette a Magyar Művészetért Alapítvány által számára adományozott Árpád fejedelem díjat. Amint a kitüntetésért köszönetét mondva fogalmazott, „erősebb a fa a fejszénél”. ■ Kolosváry Bálint A Lutheránus Világszövetség elnöke AIDS-es asszonyok lábát mosta meg Az alázat és a bűnbocsánat jegyében mosta meg nyilvánosan két HIV-pozitív asszony lábát a Lutheránus Világszövetség elnöke, Mark S. Hanson püspök (Chicago, Illinois). „Meg vagyok győződve arról, hogy az egyházi vezetők és a közösségek olyan mértékben kerülték és megszégyenítették HIV-fertőzött és AIDS-es embertársainkat, hogy nyilvános bocsánatkéréssel kell kezdenünk” - mondta a püspök a Mexikóvárosban augusztus 3. és 8. között megrendezett AIDS-konferenciát megelőző ökumenikus találkozón. „Csak akkor érhetnénk el a HÍV- és AIDS-betegek teljes elfogadását, ha a vallási vezetők készek lennének a saját szexualitásukról is nyíltan beszélni, nem csak a homo-, bi- és transzszexuális.ok- ról” - tette hozzá. M www.idea.de BEHARANGOZÓ Újra gospelfesztivál Solymáron Rekordkísérlet: tizenhárom fellépő egy délután ► A hazai és külhoni művészeket is felvonultató fesztivált nyolcadik alkalommal rendezik meg. Idén augusztus 30-án, szombaton 16-tól 22 óráig várja a program a műfaj rajongóit a solymári sportpálya szabadtéri színpadán. A külföldi fellépők az Egyesült Államokból, Ausztriából, Hollandiából, illetve Kárpátaljáról érkeznek. A fesztivál sztárvendége a holland-suri- name-i The More Gospel, illetve Karen Car- roll amerikai gospelénekesnő lesz. Tőlük egy-egy órában profi, afroamerikai, vérbeli fekete gospelt - hozzáillő megjelenéssel és hangszeres kísérettel - hallhat majd a közönség. A fináléban várhatólag felejthetetlen pillanatokkal szolgál a Bolyki Brothers együttes, amelyet kivetítőn, Kínából láthat a közönség. Föllép a televíziós szerepléséről is ismert, remek Égigérő gos- pelkórus is Körmendy Petra evangélikus egyetemi lelkész vezetésével. Idén először érkezik előadó német nyelvterületről, a Heilige Familie Kirche gospelkórusa Innsbruckból. Az érdeklődők hallhatják a kárpátaljai, csodás Credo énekét, debütál majd a nehéz sorA Boly ki Brothers a tavalyi fesztiválon sú gyerekeket fölkaroló tapolcsányi Pax Vobis gyerekkórus és az Éjféli Kiáltás gospelegyüttes. A fesztiválra ellátogatok találkozhatnak régi kedvenceikkel, a Gável Testvérekkel - új nevükön Eucharist - és az immáron tizenegy éves Lumen Christivel is. Először mutatkozik be Solymáron a nagyszerű Sopron Gospel. Bolyból Iváncsits Tamás és együttese, Csákvárról pedig a Gyémánt gospelkó- rus lép fel. A mostani fesztivál újdonságot kínál amatőr előadói számára; a fesztivál előtti órákban workshopot fognak vezetni a külföldi sztárvendégek, ennek keretében az amatőrök megtanulnak majd egy éneket, melyet a fináléban mindenki együtt adhat elő a színpadon. A fesztivál fővédnöke dr. Mádl Ferenc- né, Dalma asszony és dr. Beer Miklós váci megyés püspök. M EvÉlet-infó Harminc éve hunyt el VI. Pál pápa Harminc évvel ezelőtt, 1978. augusztus 6-án halt meg a 20. század egyik legjelentősebb katolikus egyházfője, VI. Pál pápa (1963-1978). Giovanni Battista Montini néven 1897. szeptember 26-án született az észak- olaszországi Brescia közelében lévő Concesio településen, polgári családban. Apja ügyvéd, ismert katolikus újságíró, a katolikus néppárt egyik alapítója, majd parlamenti képviselő volt. Giovanni tanulmányait - gyenge egészségi állapota miatt - nagyrészt magánúton végezte Bresciában. 1920-ban a bresciai székesegyházban szentelték pappá. Ezután a római Gregoriana Egyetemen teológiai és kánonjogi továbbképzésben részesült, és tanult a római La Sapienzia Egyetem bölcsészkarán is. 1921-től a pápai diplomataképző akadémiát látogatta. 1924-ben a Pápai Államtitkárságra került - harmincegy évet töltött egyhuzamban a Kúria szolgálatában a Vatikánban. Itt Pacelli bíboros, a későbbi XII. Pius pápa (1939-1958) jobbkeze lett. Jóllehet önmagát Pacelli tanítványának tekintette, nem egészen értett egyet a pápa politikájával. Rokonszenvezett a kereszténydemokrata baloldallal. Emiatt XII. Pius 1954-ben váratlanul eltávolította Rómából; Milánó érsekévé nevezte ki. Ezt a sérelmet XXIII. János pápa (1958-1963) azonnal jóvátette, amikor 1958-ban bíborossá tette meg Montinit. Milánói érsekként kiállt az 1956-os magyar forradalom mellett. 1963. június 21-én meglepő gyorsasággal, két napig tartó konklávén választották meg a katolikus egyház fejévé. VI. Pál kitűnő diplomata volt, a kiegyenlítésre, a kompromisszumra való törekvés jellemezte. A modem világ kérdéseire keresett válaszokat, de teológiai és erkölcsi ítéletei inkább a tradícióval voltak összhangban. XXIII. János nyomdokán kívánt haladni, és folytatta a zsinatot. Zsinati szellemű reformintézkedései közé tartozott a püspöki szinódus létrehozása, a Római Kúria újjászervezése, a liturgiareform támogatása, a szentmise új szertartásának bevezetése, az egyházjog revíziója, a bíborosi kollégium teljesen nemzetközivé tétele. Feloszlatta a nemesi testőrséget és a palotaőrséget, és a svájci gárdát tette meg a Vatikán egyedüli fegyveres erejévé. Ugyanakkor konzervatív döntéseket hozott a papi nőtlenség, a vegyes házasság és a válás, a születésszabályozás kérdésében. Az utóbbi témában kiadott Humanae vitae kezdetű enciklikája (1968) világszerte nagy bírálatot kapott, még az egyházon belül is. Az egyházat nyitottá tette más vallások és a nem keresztény világ felé. Ennek jegyében létrehozta a nem keresztények titkárságát és a nem hívők titkárságát. O volt az első pápa, aki kilépve a Vatikán falai közül, megkezdte utazásait a világegyházban. Több százezer kilométert repülve mind az öt korjtinenst bejárta. Törekedett a kelet- és közép-európai szocialista országokkal való jobb kapcsolatok kialakítására, 1977-ben a magyar pártvezetőt, Kádár Jánost is fogadta, és az ő pápasága alatt oldódott meg a Mindszenty-ügy. M MTI \ Krisztus követése Félezer éves könyv - az ökumené előfutára volt? Lapunkban, mint valamennyi egyházi lapban, gyakran olvashatunk az ökumenikus találkozásokról, az ökumenizmus jelentőségéről a kereszténység összefogásában, az emberi kapcsolatokban. Ezt segíti a Biblia éve is. A Biblia, a nagy könyv, vagy ahogy D. Szebik Imre a közelmúltban említette, „az élet könyve”, mindennapjaink útmutatója. Kutatómunkám során jelenleg Kempis Tamás Krisztus követése című kötetét olvasom, mely megdöbbentően kapcsolódik a fentiekhez. A hatszáz éve írt könyvről mondta 1604-ben első magyar fordítója, Pázmány Péter, hogy nem olvasott a Biblián kívül könyvet, melyet ennél méltóbbnak talált volna arra, hogy a magyar keresztény hívek kezébe adja, mert „aki ezt szerencsére felnyitja, és egy részét, mely elébe akad, figyelmesen megolvassa, lelki vigasztalást és isteni szolgálatra való gerjedezést vészen”. Csodálatos vagy inkább elgondolkoztató írás, összeállítás a Kempis Tamás négy könyve Krisztus követéséről főcímmel megjelent kötet. A fejezetcímek is beszélnek: Utasítások a lelkiéletre - Buzdítások a belső életre - A belső vigasztalásról - Az oltári- szentségről. Az írásmű kiemelkedő értéke; egyetemessége - bár szerzője, Kempis Tamás (1379-1471) német vallásos író, Ágoston-rendi szerzetes. Egyetemesen szól a kereszténységhez, a keresztény egyházak híveihez. Van, aki a keresztény lelki irodalom alapkönyvei közé sorolja. Ezért is számtalan újabb magyar fordításban, tolmácsolásban jelent meg. Jól érthetp, egyszerű mondatai révén kitűnő segédeszköz lehet a hitoktatásban is. Mielőtt a népszerű magyar fordítást olvasni kezdtem, eredeti német, gyorsírással írt, rendkívül értékes kiadása már - csodálatos ajándékként - a tulajdonomban volt. Ennek története sem mindennapi. A rádióban Kosztolányi Gabels- berger gyorsírási rendszerével írt verseinek megfejtéséről volt előadásom. Ekkor történt - 1951-52-ben lehetett -, hogy a rádió portáján valaki névtelenül leadta számomra a sokszorosan csomagolt könyvet azzal az üzenettel, hogy az ajándékozó az elkért telefonszámon fel fog hívni. Néhány nap múlva egy kedves, idős hangú úr keresett telefonomon, érdeklődött, megkaptam-e a könyvet. „Nekem nagyon kedves emlék. Olvasom az Ön írásait, azt hiszem, jobb kezekbe nem adhatnám” - mondta. Kérdeztem a nevét. „Az én nevem most igazán nem érdekes. Fogadja szeretettel. Örülök, hogy megkapta, és hogy beszélhettünk. Áldja meg a jó Isten" - és kattant a telefon. Azóta is kutatom az ajándékozót. A könyv: Vier Bücher von der Nachfolge Christi von Thomas a Kempis, arany betűs fekete vászonkötésben, harmadik kiadás, Gabelsbergér gyorsírási rendszerével, Lindau, 1886. A gyorsírásos anyagot gyönyörű kézírással nyomdai kiadásra előkészítette (autografálta) Hieronymus Grazmüller O. S. B., igazgató, Augsburg. Évtizedekkel a sajátos ajándékozás után a drezdai Szászországi Állami és Egyetemi Könyvtár Gyorsírási Gyűjteményének vezetőjétől megtudtam, hogy ebből a kiadványból akkor négy darabot tartottak nyilván, ötödikként vették számba az enyémet. A sok örömet szerző kedves ajándékot - miután az előszót is író autográfus bencés szerzetes volt -, úgy gondoltam, legjobb, ha a pannonhalmi bencés apátság könyvtárának adom. Örömmel látom ma már első oldalán a könyvtár bélyegzőjét. Néha a könyveknek is különös a sorsuk... ■ SCHELKEN PÁLMA
