Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-07-13 / 28. szám
4 2008. július 13. KERESZTUTAK ‘Evangélikus ÉletS Mindennapi ütközeteink Konfliktuskezelő tréning Gyenesdiáson ► Ha ezt a szót halljuk: konfliktus, első reakcióként talán összeszűkül a gyomrunk. Vagy legalábbis valami rosszra gondolunk. Pedig a konfliktusok életünk természetes velejárói, nélkülük unalmas, színtelen, fejlődés nélküli lenne az életünk. Mintegy húszfős csapat tanult-dol- gozott együtt július 1. és 3. között Gyenesdiáson, a Magyarországi Evangélikus Egyház Kapernaum Szeretetintézmértyében, hogy többet tudjon meg saját magáról, a konfliktusokhoz való viszonyulásáról, a változtatás mikéntjéről. A tréning vezetői Komlósi Piroska pszichológus, családterapeuta, a Károli Gáspár Református Egyetem Kommunikáció Tanszékének docense és Zsednainé Herdliczka Éva lelkész, mentálhigiénés terapeuta voltak. A résztvevők között volt aktív és nyugdíjas lelkész, családsegítő központban dolgozó szakember, pedagógus, gyülekezeti felügyelő, teológiai tanár, informatiKonfliktusaink kezelésében többféle stílust alkalmazunk. Van, amikor igyekszünk elkerülni az ütközést, hiszen nem mindervérdek- vagy véleménykülönbözés akkora horderejű, hogy hosszabban kellene foglalkozni vele. A baj ott kezdődik, amikor valaki súlyosabb probléma esetén sem meri vállalni a saját véleményét, érdekeit, inkább kikerüli a számára kellemetlennek vagy szorongató- nak tartott szembehelyezkedést. Az egyház közelében élők, illetve a nők nagyon gyakran az alkalmazkodást választják, háttérbe szorítják érdekeiket, csendben tűrik a következményeket - "miközben egyre sértettebbnek, boldogtalanabbnak, szorongóbbnak érzik magukat. Sejthetjük, hogy egy ilyen folyamatnak nem lesz jó vége... A határozottabbak sokkal bátrabban szembesítik a másik felet saját szempontjaikkal és érdekeikkel. E cél eléréséért nemegyszer agresszív eszközöket vetnek be. Közülük kerülnek ki korunk sikeres médiaszemélyiségei, üzletemberei, menedzserei. Sikereik mögött nemegyszer ott lapul a toporzékoló, sértett, mérges kisgyerek, aki önértékelésében Komlósi Piroska és Zsednainé Herdliczka Éva kus, könyvelő. A sokszínűség nem akadály volt, hanem egymásra hangolódá- suk örömteli és kiteljesítő körülménye. A Bibliát olvasva megdöbbenve tapasztalhatjuk, hogy bizony teli van konfliktusokkal. Ember és ember, Isten és ember ütközik meg egymással, vagy a szereplőknek egyenesen önmagukkal kell szembenézniük. Vajon mi maradna a Szentírásból, ha minden konfliktust eltöröltek volna belőle? Néhány szeretetteljes, megnyugtató kijelentés... Az evangélium, Isten megjelenése világunkban szinte mindig konfliktusok árán lesz nyilvánvalóvá. Jézus sosem ígéri a tanítványoknak a sima utat, az előregyártott megoldásokat, vagy hogy soha nem kerülnek nézeteltérésbe senkivel. megsérült, emiatt csak magával tud foglalkozni, képtelen odafigyelni a másikra. Egy felmerülő konfliktusban már komoly eredménynek számít, ha a felek kompromisszumot találnak, vagyis mindenki enged valamennyit az álláspontjából. A probléma tényleges megoldása a legjobb a lehetséges következmények közül; érett, felnőtten gondolkodó, jó önértékelésű emberek kellenek hozzá, akik vállalják saját szükségleteiket, de érzékelik, tiszteletben tartják a másik jogait, igényeit is. Az egymással való ütközés ilyen lezárása megnyugvással és örömmel tölthet el bennünket, építi a közösséget, és erőt ad a későbbiekhez. ■ Balogh Éva Diszkriminálja a kormány az egyházi kórházakat Hiába kérik az egyházak, hogy az általuk fenntartott kórházak egyenlő bánásmódban részesüljenek az állami és önkormányzati intézményekkel, az Egészség- ügyi Minisztérium nem ismeri el jogosultságukat az ötszázalékos béremelésre és az évi kétszeri inflációs kompenzációra - írta a Magyar Nemzet július 3-i száma. Gettósítja az egyházakat a kormányzat, nem hajlandó figyelembe venni, hogy gyógyító intézményeik ugyanolyan közszolgálati tevékenységet folytatnak, mint az önkormányzati, illetve állami kórházak - jelentette ki a lapnak a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke az egészségügyi tárca rendelete kapcsán. Bölcskei Gusztáv felhívta a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság a közelmúltban az egyházi iskolák hátrányos megkülönböztetését alkotmányellenesnek ítélte, és ezzel harmadszor bizonyosodott be az egyházak igaza ebben a kérdéskörben. Emlékeztetett: elsőként a református egyház nyerte meg a normatívákat hátrányosan megállapító szaktárcával szemben a Fővárosi Bíróságon indított pert, majd az Állami Számvevőszék vizsgálata igazolta, hogy nem megfelelő az egyházi iskolák állami finanszírozásának háttere. Ez arra is rávilágít, hogy nem elég rendeleti úton szabályozni a kérdést, szükség van a törvényi garanciákra is - hangsúlyozta a lapnak a református vezető. A Magyar Nemzet azt írta: a kórházak összesen kétszázmillió forinttól esnek el a hátrányos megkülönböztetés miatt. M MTI Magyar evangélikus lelkész kitüntetése Hatodik alkalommal adták át a közelmúltban a Jedlik-díjat Jedlik Ányos fizikus, bencés pap tanár szülőfalujában, a szlovákiai Szímőn. Az elismeréssel a magyar nemzet kiemelkedő egyéniségeit, a tudomány művelőit díjazzák. • Az egyik idei kitüntetett dr. Bándy György evangélikus lelkész, a pozsonyi Comeni- us Egyetem professzora. A tudósnak jelentős szerepe volt a szlovák ökumenikus bibliafordítás első kiadásának megjelentetésében; szakterülete az Ószövetség. W EvÉlet-infó Diakónia az Európai Unióban Egyházunk diakóniai szolgálata évek óta részt vesz az Eurodiaconia munkájában. E szervezet küldetése, hogy tagjait segítse és támogassa az uniós szintű szociális folyamatokban. Az Eurodiaconián belül különböző platformok szerveződtek, amelyek a regionális együttműködés kereteit biztosítják. Magyarország a visegrádi platform tagja Csehország, Lengyel- ország és Szlovákia diakóniai szolgálatának társaságában. Június 30-a és július 2-a között az Eurodiaconia tanulmányi utat szervezett Brüsszelbe a visegrádi platform diakóniai vezetői részére. A program közös része az Eurodiaconia brüsszeli irodájában, az Európai Bizottság épületének tőszomszédságában zajlott. A szűk három nap alatt az előadók bemutatták az EU szociális és munkaHeidi Martinunssen, a brüsszeli Eurodiaconia irodavezetője és Gregersen-Labossa György. ügyi politikáját. A jól megszervezett előadások betekintést adtak az egyházak és diakóniai szervezetek EU mellett végzett munkájába. A tanulmányi út érdekes része volt a Brüsszelben dolgozó magyar szakemberekkel zajlott informális találkozók sora. E megbeszélések hasznos információkkal szolgáltak arra nézve is, hogy hazánk miként vesz részt, illetve hogy milyen kihívásokkal szembesül az EU szociális védelemmel és társadalmi befogadással foglalkozó, nyitott koordinációs mechanizmus névre keresztelt munkájában. A látogatás érdekes momentuma volt az EU-parlament megtekintése. Egyházunkat a progamon Gregersen- Labossa György lelkész, a diakóniai bizottság elnöke képviselte. Hl EvÉlet-infó Népfőiskola és gyülekezet Műhely-konferencia az Evangélikus Hittudományi Egyetemen ► Milyen módon tudja segíteni egy gyülekezet a munkaerőpiacról kiszorultakat vagy a hátrányos helyzetben levőket? Hogyan valósítható meg felnőttképzési program egy gyülekezetben? Milyen összefüggés van népfőiskola és misszió között? E kérdésekre keresték a választ az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) és a szarvasi Tesse- dikkel a XXI. Századba - Második Esély Népfőiskola közös szervezésében Népfőiskola és gyülekezet címmel megrendezett műhely-konferencia résztvevői: lelkészek, gyülekezeti tagok, szakemberek és civil szervezeti munkatársak. A tanácskozásnak június 30-án az egyetem épülete adott otthont. „A népfőiskola a szegények iskolája” - ez a megállapítás a dán népfőiskolái mozgalom egyik kiemelkedő alakjától, Qinind Arnfredlóí származik, és lényegében magában foglalja ezen intézmények legfontosabb társadalmi szolgálatát, amely a kezdetektől máig változatlan. A 19. században Dániában Grundtvig evangélikus püspök által életre hívott kétéves bentlakásos iskoláknak, Tesse- _dik népfőiskolájának vagy a mai szarvasi intézménynek ugyanaz a célja és a rendeltetése. Egyrészt megtanítani az embereket arra, amire leginkább szükségük van; olyan szakmai ismeretekkel és gyakorlattal vértezni fel őket, amelyek birtokában megállják a helyüket a munkaerőpiacon, el tudnak helyezkedni. Másrészt céljuk olyan lelki megerősítést nyújtani, lelki közösséget kialakítani, amely segíti az életben való boldogulást. Lázár Zsolt evangélikus lelkész, a szarvasi népfőiskolái program vezetője előadásában felelevenítette Tessedik Sámuel munkásságát, majd bemutatta a 2005-től ez év június 30-ig tartó programot az előkészítéstől a megvalósításig. Gaál Roland pszichológus és tréner, a program munkatársa a szellemi-lelki erősítő módszert (SZLEM) ismertette a résztvevőkkel. Kifejtette, hogy a Szarvason megvalósított képzés miben különbözik egy átlagos felnőttképzési programtól. Egy szokásos tanfolyam - legyen az nyelvtanfolyam, számítástechnikai vagy más felnőttképzési program - egyedül a szakmai ismeretek átadására koncentrál. Szarvason azonban bentlakásos volt a képzés, illetve magas volt az óraszám, s e két tény már önmagában is közösségépítő hatással bírt. További kiemelkedő jelentősége volt az önismereti, drámatechnikai foglalkozásoknak, vagyis a lelki megerősítésnek. A konferencián bemutatták azt a kutatást, amelyet a munkaerő-piaci problémák és a felnőttképzés lehetőségeinek feltárása céljából végzett el az EHE két munkatársa - Pángyánszky Ágnes és e sorok írója - elsősorban az evangélikus és református egyház gyülekezeteinek körében. A kutatás eredményeit és tanulságait közösen gondolhatták át a jelenlevők. Az egyház és a munkaerőpiac összefüggéseiről, valamint a finanszírozási lehetőségekről tartott bibliai alapozású előadást Kocsis István, a pályázati munka- csoport déli egyházkerületi felelőse, a nemzetközi összefüggéseket is láttatva. A délutáni műhelymunka három csoportban folyt: misszió és népfőiskola, gyülekezet és munkaerőpiac, valamint egyház és finanszírozás témakörben; az utóbbi Ruzsányi Annának, a népfőiskolái program gazdasági vezetőjének irányításával. A konferencia lezárásaként a csoportok beszámoltak egymásnak a munka eredményeiről, majd Szabó Lajos, az EHE tanszékvezető professzora és Lázár Zsolt szarvasi lelkész mondott zárszót. Befejezésképpen álljon itt ennek egyik gondolata: „Reméljük, hogy magvetés történt ezen a konferencián! Tessedik célja az volt, hogy helyben, a gyülekezetében nyújtson hatékony segítséget, mégis példát adott, és sokan idézik - nem csak Szarvason, hanem országszerte. Hasonlóképpen hisszük, hogy voltak olyan hasznos gondolatok ezen a konferencián, amelyeket a résztvevők továbbvisznek és a saját gyülekezetükben és a saját településükön élők javára kamatoztatni tudnak. Így reméljük, hogy lesz folytatás, és az ország több pontján megvalósulhatnak majd a szarvasihoz hasonló népfőiskolái programok.” ■ Gömböcz Elvira Mit tehetnek a helyi közösségek? „Adj halat az embereknek, és aznap ehetnek Tanítsd meg őket halat fogni, s életük végéig ehetnek. De azért bizonyosodj meg róla, hogy van hal a tóban, erősítsd meg az embereket, hogy van joguk a tóban élő halak kifogásához, s bizonyosodj meg arról is, hogy tényleg kifogták-e a halat!" (Honadle, 1982) Elég lenne, ha csak a mottót jegyeznénk meg és vinnénk haza gyülekezeteinkbe - gondoltam, amikor az EHE-n rendezett műhely-konferencián beültem Gömböcz Elvira és Gaál Roland workshop- jába. Igen ám, de az idézet szerzője képben fogalmazta meg mondandóját. Hogyan alkalmazható ez a mi helyzetünkre? Mi, akik nap mint nap találkozunk kéregető, munka nélküli emberekkel - már nemcsak Budapesten, hanem az ország bármely temploma körül -, hogyan segíthetnénk rajtuk hatékonyan? Mit tehet egy gyülekezet a munkanélküliek érdekében vagy azokért, akik a munkaerő- piacon hátrányos helyzetűek? A műhelymunka során lehetőségeinket a mai gyülekezetek helyzetének szempontjából tekintettük át. Meg kell mondanom, eléggé lelombozott, amikor felfedeztük, hogy gyülekezeti, lelki életünk mennyire a felszínen mozog. Hiszen éppen azokkal, akikkel Jézus Krisztusban testvéreknek vallják magunkat, nem osztják meg fájdalmukat azok, akiket kirúgnak a munkahelyükről, vagy pályakezdőként nem találnak munkát. Szégyellnivaló dolognak tartják ugyanis. Mi fenne, ha egy evangélikus vállalkozó először a gyülekezetében keresne alkalmazottat, munkaerőt? Lehet, hogy van ilyen, csak mi nem tudunk róla? A jelen kritikáján túl természetesen a továbblépés lehetőségein is töprengtünk. Gyülekezeteinkben szemléletváltásra van szükség: meg kell jelennie az empátiának, az elfogadásnak, a közösségbe integrálásnak. Észrevettük, hogy például olyan egyszerű és gyakorlati dologban adhatunk segítséget, mint az önéletrajz kinyomtatása, lefénymásolása, de segíthetünk akár megírni is annak, akinek ez nehézséget okoz. Különleges lehetőséget rejt, ha nemcsak a hagyományos bibliaóra szerepel a gyülekezetek kínálatában, hanem különböző klubok alakulnak. Ezek az adott közösség hasonló élethelyzetben lévő, hasonló gondokkal küszködő tagjainak kínálhatnak lehetőséget a találkozásra, beszélgetésre, egyszersmind segítséget nyújthatnak a problémák megoldásához. Ilyen lehet például a páratlanklub, az ifjú házasok klubja, a baba-mama klub, az álláskeresők klubja, az idősebbek klubja és így tovább. Nem fedeztük fel, de munkacsoportunk vezetői rávilágítottak: előnye a gyülekezeteinknek, hogy a munkaerőpiacon három formában vagyunk jelen: mint munkaadók (intézményeink révén), mint munkavállalók, és harmadikként az önkéntes munka területén vagyunk aktívak. Ez nagyon jó, hiszen a gyülekezetben való önkéntes tevékenységben - akkor, amikor az élet más területein azt sugallják számunkra, hogy értéktelenek, haszontalanok vagyunk - újra fontos, megbecsült, magabiztos, értékes és hasznos emberek lehetünk. ■ Heinemann Ildikó
