Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-07-13 / 28. szám
2 «Ä 200S. július 13. FORRÁS ‘Evangélikus Éltó A BIBLIA ÉVE SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 8. VASÁRNAP - Mt7,15-23 Márk evangéliuma - a titok Bár legjobb tudomásunk szerint az első írott beszámolót Jézus életéről, haláláról és feltámadásáról, tehát az „evangélium” műfaját Márknak köszönhetjük, valószínűleg már előtte is készülhettek írásos gyűjtemények Jézus tetteiről és szavairól. A hagyomány szerint Péter apostol tolmácsaként Rómában tartózkodott, amikor megírta a nevét viselő evangéliumot. Úgy látta, hogy a legjobb, ha az ószövetségi próféták könyveit veszi alapul, amelyekben az Isten szavait tolmácsoló próféták által hirdetettek és a velük történt események szorosan összekapcsolódtak. így fűzte össze Márk evangélista is Jézus tetteit, igehirdetését és a mindezekben megnyilvánuló, üdvösséget hozó isteni jelenlétet. Talán ezért is van olyan érzése az olvasónak az evangélium olvasása közben, mintha még mindig az Ószövetség tájain járna. Ez a Jézusról írott beszámoló sokkal tömörebb és lényegretörőbb, mint a többi. Már szinte a legelején megtudjuk, hogy Jézus ellenfelei az életére törnek, hogy a tanítványok igazából semmit sem értenek abból, ami velük és Mesterükkel történik (mindent csak a feltámadás után értenek meg), és hogy Jézus mindvégig tudta, mi lesz a következménye a fellépésének. Márk evangéliumát úgy is nevezik, hogy „szenvedéstörténet részletes bevezetéssel”, hiszen ebben az evangéliumban valóban minden a keresztre, Jézus megváltói halálára irányul. Olyannyira, hogy Jézus „menet közben” mindig meg is tiltja a tanítványainak, hogy az általa tett jelekről és csodákról beszéljenek: a kereszthalál és az azt követő feltámadás meglepetésként fogja érni az embereket - döntésre hívó meglepetés lesz mindkettő. A titok evangéliuma A második evangéliumot körbelengi a titok. Jézus valamiért nem szeretné, ha idő előtt mindenki megtudná, hogy kicsoda ő, és miért is jött. Ráadásul a tanítványok sem voltak felkészülve arra, hogy a maga teljességében megértsék Jézus Krisztus eljövetelének jelentőségét. Minden csak a kereszthalál és a feltámadás után válik érthetővé számukra. Különös utalás ez a mai olvasók és tanítványok számára is, amit jó, ha szem előtt tartunk. Amikor Márk olvasmányos, ugyanakkor tömör, sokszor szinte túl egyszerűnek ható evangéliumát ajánljuk a „kezdő bibliaolvasóknak”, jó felkészítenünk őket arra is, hogy Jézus személyét, életét és igazi jelentőségét majd csak az értheti meg igazán, aki maga is „részt vesz” halálában és feltámadásában, aki új életet nyer a Jézusba vetett hit által. „Jézus meghagyta nekik hogy ezt senkinek se mondják el; de minél inkább tiltotta, annál inkább híresztelték... ” (Mk 7,3 6) „.. .amit a sötétségben mondtatok azt a világosságban fogják hallani, és amit fülbe súgva mondtatok a belső szobában, azt a háztetőkről fogják hirdetni." (Lk 12,3) „A titok a te foglyod, ameddig megtartod: de te leszel a foglya, amint továbbmeséled.” (Zsidó közmondás) N Magyar Bibliatársulat * myLuther - www.myluther.hu A hit közös, a többi ráadás... Jézus hívatlan prókátorai A fa és gyümölcse kép a protestánsok gondolkodásában könnyen elindít egy automatizmust: a hit a fa, a cselekedet a gyümölcse. „Hitből jön a cselekedet, / Hogy életünk betöltse; / Élő, igaz hit nem lehet, / Melynek nincs jó gyümölcse” - erősíti meg ezt a „protestáns dogmát” a 15-16. századi német énekszerző, Paul Speratus éneke is (EÉ 320,5). Bár a hit nem függetleníthető a hívő embertől, Jézus mégsem a hitről, hanem az emberről mondja, hogy cselekedetei alapján kell megítélni. A fa az ember, a cselekedet pedig az ember gyümölcse. „Nem hozhat a jó fa rossz gyümölcsöt, rossz fa sem hozhat jó gyümölcsöt" - azaz jó ember nem cselekszik'rosszat, rossz ember sem cselekszik jót (18. vers). Ezt erősíti meg Jézus költői kérdése is: „Tüskebokorról szednek-e szőlőt, vagy bogáncskóróról fügét?" (16b) Jézus képi beszéde szerint a hamis próféta rossz ember - ezért prófétái hamisan. És nem fordítva: nem prófétálásá- nak tartalma minősíti a prófétát! Az úgynevezett „kemény beszéd” nem a próféta hamis voltát tanúsítja, miként a „lágy beszédű” vagy inkább „sima beszédű” próféta sem biztos, hogy igaz próféta. Jó fa - rossz fa, jó ember - rossz ember? Jézustól szokatlan fordulat. Bár nem egyedülálló! jKjó ember jó kincséből hoz elő jót, a gonosz ember gonosz kincséből hoz elő gonoszt” - mondja Jézus a fa és gyümölcse képet más összefüggésben, a beszéd megítélésére alkalmazva (Mt 12,35). ht is erről van szó: nem azért gonosz valaki, mert gonoszul beszél, hanem fordítva: a gonosz ember beszél gonoszul, mert nem is tud másképp, hiszen - mint Lukácsnál, a párhuzamos helyen (Lk 6,45) olvassuk - szíve csordultig van gonoszsággal. Jézus szerint tehát a jóság vagy a gonoszság nem az ember cselekedetében vagy beszédében lakik, hanem abban csak megmutatkozik. Próféta esetén pedig ezt még le is szűkíti a cselekedetekre. De mitől jó ember az igaz próféta, és mitől rossz a hamis? Az igaz próféta azért igaz és jó, mert jézus hívta el. Semmi másért! Ezt igazolják cselekedetei is: Jézus köré tereli és Jézus körül tartja együtt a nyájat. A hamis prófétát nem jézus hívta el, mégis jézus nevében beszél. De cselekedetei leleplezik: a nyájat nem Jézus, hanem önmaga köré gyűjti, és ezzel a juhokat Jézus nyájának egészéből kiragadja. Mai nyelvre fordítva: az igaz próféta cselekedetei mindig az egyetemes anya- szentegyház egységét mozdítják elő. Nem csak a saját szűkebb közösségéét: feleke- zetéét vagy gyülekezetéét. Akiknek a cselekedetei mélyítik az egyetemes anyaszentegyházon belüli- szakadást, akiknek szavai a szakadást bűn és bűnkövetkezmény helyett erénynek állítják be, és a szakadás fenntartását Isten, illetA VASÁRNAP IGÉJE ve Jézus akarataként igenlik, azok minden kétséget kizáróan - legyenek bár lelkészek vagy világiak - korunk hamis prófétái. Összefoglalva: aki úgy beszél Jézus nevében, hogy Jézus kinyilatkoztatott akaratával nyilvánvalóan ellentétes dolgokat jézus akarataként hirdet, az hamis próféta. De ez mégsem szavai, hanem cselekedetei alapján ítélhető meg. Egy evangélikus öntudatot erősítő igehirdetésről - bármilyen furcsa, de - nem a tartalma alapján lehet megítélni, hogy „igaz” vagy „hamis próféta” beszé- de-e. Hiszen előfordulhat, hogy tanításbeli kérdésekben nem titkoljuk, hogy más egyházakkal nem értünk egyet, sőt más egyházak kegyességi gyakorlatát is bírálhatjuk. De azt is elismerhetjük, hogy valamit egy testvéregyház jobban csinál. A szándék a döntő, hogy miért használunk egyszer „kemény”^ máskor „lágy” szavakat. A szándékot pedig nem a szavak, hanem a cselekedetek mutatják meg. A cselekedetek és következményeik mutatják, hogy a különállás és az elszigetelődés igazolására, a Szakadás mélyítésére mond-e valaki felekezeti öntudatot erősítő beszédet, vagy azért, mert tudja, hogy csak az lehet nyitott a másik felé, aki előbb a sajátját alaposan megismerte és megértette. A „gyümölcs” pedig a gyülekezetnek a lelkész egész tevékenysége nyomán kialakult arculata. Ez lehet olyan közösségé, amelynek tagjai csak egymás és a velük mindenben azonos módon gondolkodók társaságában érzik jól magukat, a másokkal való egység megélését nemkívánatos dolognak tartva. És lehet olyan közösségé is, amely nemcsak büszke evangélikus egyházunk lelki kincseire, hanem minél mélyebben megismerni is igyekszik őket, és nem ennek ellenére, hanem éppen ezért fájdalmasan éli meg, hogy ma még oly sok emberkéz emelte akadály tornyosul az egyház Urának főpapi imájában kinyilvánított szándéka elé, aki övéit már itt a földön is egy nyájban akarja egyesíteni. ■ Véghelyi Antal Imádkozzunk! Urunk add, hogy ami neked fáj, az fájjon nekünk is, és aminek te örülsz, az legyen a mi örömünk is. Óvj attól, hogy nevedben bármi olyat képviseljünk amihez nincs közöd. Tégy késszé arra, hogy a te akaratodért örömmel mondjunk le a miénkről. Erősítsd abbeli hitünket, hogy amikor akaratod megvalósul, nem érhet minket veszteség. Oratio cecumenica jöjj, Isten népe, járjunk az Úr világosságában! Áldunk téged, örökkévaló Urunk, hogy te teremtetted a világot, minden látható és láthatatlan valóság létét. Adj nekünk felelősséget, hogy őrizzük és ápoljuk ennek a világnak a fenntarthatóságát, és gyógyító oltalmadban tudhassuk életünket. Adj önmegtartóztatást és szabadulást a fogyasztás mértéktelen kapzsiságából. Adj megerősítést, hogy a te békességed követei lehessünk, jelenlétedet magasztaljuk, akaratodat kövessük, szabadításodat dicsőítsük. Add világosságodat életünk ösvényére, mert csak így tudunk járni az ígéret földjén. jöjj, Isten népe, járjunk az Úr világosságában! Áldunk téged, Jézus Krisztus, hogy te vagy az élet világossága, kereszthaláloddal és feltámadásoddal felvillantottad a teljesség világosságát. A te szavad, a te csodád, a te elfogadó bizalmad értette meg az emberekkel az élet titkát. Add, Urunk, ma is ezeket a szavakat, ezt az elfogadó bizalmat, hogy mi is megértsük életünk titkát. Világosságod nemcsak a szépet, a jót világította meg, hanem mindazt, ami hamis és pusztít. Világosságod láttassa meg velünk is hibáinkat és képmutatásunkat, hogy a tanulás útján megszabaduljunk elveszettsé- günkből. jöjj, Isten népe, járjunk az Úr világosságában! Áldunk téged, Szentlélek Isten, hogy tüzed világossága juttat el bennünket a hit és a közösség útjára. Te gyűjtöttél magadnak egyházat ebben a világban, te hívtad életre a szélrózsa minden irányából népedet, ezért téged kérünk, légy megszentelője népednek. A te nevedben jövünk össze ezen a héten a szélrózsa minden irányából a kőszegi evangélikus találkozóra. Áraszd reánk határtalan szeretetedet, hogy megízleljük az Úr jóságát. Éreztesd velünk határozott akaratodat, hogy felismerjük az élet határát. Add, hogy minél többen ismerjék fel a remélt dolgokban való bizalmat és a nem látható dolgokról való meggyőződést. Imádkozunk, Urunk, felebarátainkért, akikkel együtt éljük az életet, akiket oly gyakran észre sem veszünk. Kérünk téged, tégy bennünket készségessé a látásra, az elfogadásra, a segítségre, amelyben megélhetjük a közösség áldását. jöjj, Isten népe, járjunk az Úr világosságában! Világosság forrása, kivetítője és fenntartója, Jézus nevében kérünk, hallgass meg minket! Ámen. Emberek s angyalok szavával szólhat nyelvem ► A világirodalom legszebb költeményének szokták nevezni a szeretet himnuszát. Sokakkal együtt mi, bibliaolvasó emberek is elgyönyörködünk az Első korinthusi levél csodálatos 13. fejezetében. De tudjuk jól: többről van szó, mint kiemelkedő irodalmi alkotásról. Isten igéje szólal meg költői formában - ahogy másutt is találhatók költemények a Szentírásban. Sokszor olvastuk, még többször hallottuk, s nem lehet megunni. Számtalan parafrázisa született, igehirdetők, nagy gondolkodók vagy éppen költők bontották ki vagy vitték tovább gazdag tartalmát. Nem egy zeneszerzőt is megihletett. Érthető hát, hogy az evangélikus gyülekezeti énekek közé is bekerült a szeretet himnuszának feldolgozása. Az Emberek s angyalok szavával szólhat nyelvem (EÉ 442) nem annak az ünnepnek, ötvened vasárnapnak a graduáléneke, amelynek iKor 13 az epistolája. Az ének összecseng a Szentháromság ünnepe utáni nyolcadik vasárnap bevezető zsoltárával: „N agy az Úr szere tele irántunk” (Zsolt 117,2) és „Adjatok hálát az Úrnak mert jó, mert örökké tart szere tele!" (Zsolt 136,1). Nincs ugyan saját dallama, de ez nem von le az értékéből. A dallammal most nem is foglalkozunk, hiszen az egyik legismertebb, legtöbbet énekelt melódiánk, a jer, dicsérjük Istent (EÉ 40) kezdetű. A szöveg Lukas Backmeister (1570-1638) rostocki német lelkész, szuperintendens műve. Alkotása Sántha Károlynak, a 19-20. század fordulóján alkotó neves énekköltőnknek (1840-1928) a kezén át került énekeskönyvünkbe. A szeretet himnuszának parafrázisa Isten szeretetéről szól. Pál nem az emberi érzéseket magasztalja, nem a mi múlandó és könnyen elfogyó szerete- tünket reklámozza, hanem Isten szeretetéről tanúskodik. Amikor leírja a szeretet jellemzőit, Krisztusról beszél, akinek az életében nyilvánvalóvá és példává lett, hogy „a szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik a szeretet nem kérke- dikmemfuvalkodikfel. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat.” (iKor 13,4-5) Krisztus szeretetét magasztalja Pál s magasztaljuk mi ma, akik ezt az éneket énekeljük. jánossy Lajos ezt írja Az egyházi év útmutatása című füzetében: „Krisztus elhívott gyülekezetét, a megváltottakat nemcsak az óember meg-megújuló kísérlete támadja, hanem a hamis próféták cselvetése is. Ezért óv Krisztus Urunk ennek a vasárnapnak evangéliumában (Mt 7,15-21) a hamis próféták csalárdságaitól, az üres, külsődleges, gyümölcstelen keresztyén- ségtől, és ezért hangsúlyozza az epistola (Róm 8,12-17), hogy azok az Isten gyermekei, Isten örökösei és Krisztus örököstársai, akiket a Szentlélek vezérel, mert akiket Isten Lelke vezérel, azok őt a vele való egységben, gyümölcstermő életben szolgálják.” A keresztény élet, azaz az Isten sze- retetében zajló, Krisztus által megragadott élet gyümölcse a szeretet. Nem kierőltetett 'produktuma, hanem természetes gyümölcse. Énekünk Lukas Backmeister megfogalmazásában elmondja az egész himnuszt, s az apró értelmezéseken túl nem is tesz hozzá semmit. Nem is lehet, hiszen a legtöbbÉNEKKINCSTÁR Eged írtén diczenmc. ről beszél, a végtelen, a kimeríthetetlen, a mindent átfogó krisztusi szeretetről. Nem példatár ez számunkra, hanem erőforrás: ha Isten így szeret bennünket Krisztusban, akkor természetessé válik, hogy viszontszeressem őt, és továbbadjam ezt a kifogyhatatlan kincset embertársaimnak. E rovat különböző korszakaiban sokszor emlegettük, hogy a zene evangélikus értelemben igehordozó. Néha egy-egy szó, néha egy gondolat jelenik meg énekeinkben a Bibliából. Ősi keresztény hagyomány, hogy a bibliai szövegeket lehet recitálni, énekelni, dallamra illesztve elmondani. A reformáció ajándéka, a gyülekezeti korái versbe szedve mondhatja el az igét. így énekelhetjük el Luther nyomán például a Tízparancsolatot (EÉ 433), és így csendülhet fel ezen a vasárnapon a gyülekezet ajkán a szeretet himnusza. ■ Hafenscher Károly (ifj.) LAPUNK A VILÁGHÁLÓN A WWW.EVELET.HU CÍMEN OLVASHATÓ.
