Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-07-06 / 27. szám

‘Evangélikus ÉletS MOZAIK 2008. július 6. 11 Linuxos lelkészi hivatalok ► Egyházunk Internet Munkacsoportja évek óta törekszik arra, hogy széles körben megismertesse, megkedveltesse és meghonosítsa a szabad forrású szoftvereket. Ennek köszönhető, hogy az irodai feladatokat a nagyobb intéz­ményekben és egyre több gyülekezetben is ilyen szoftverek szolgálják ki. EGYHÁZ ES VILÁGHÁLÓ A következő lépés a fentieknél sokkal radikálisabb változásokat indíthat el: né­hány lelkészi hivatal teljes átállása Linux operációs rendszerre. Mint erről lapunk idei 17. számában beszámoltunk (Egy­házmegye szabad szoftverrel), a Váci Katoli­kus Egyházmegyében évek óta vala­mennyi (!) plébánián Linux alapú számí­tógépekkel végzik az irodai munkát. A katolikus tapasztalatokat is figyelembe véve az idei gyülekezeti számítógépes pályázaton kizárólag olyan gépekre, il­letve notebookokra lehetett pályázni, amelyeken Linux operációs rendszer fut. Június 25-én az országos iroda tanács­termében oktatással egybekötve vehet­ték át az első pályázatnyertes gyülekeze­tek lelkészei és informatikus segítőjük li­nuxos informatikai berendezéseiket. ■ A pályázatra a vártnál lényegesen na­gyobb számban jelentkeztek az igény­lők, noha sokan meglepődve fogadták a linuxosítást. Számomra a sok jelentke­zés különösen meglepő volt annak fé­nyében, hogy az elmúlt évekhez viszo­nyítva több új, az eddigieknél sokkal több időráfordítást jelentő feladat elvég­zését kellett a pályázóknak vállalniuk. Túl azon, hogy nem lehet sem a Linux mellett, sem helyett Windows operációs rendszert telepíteni a gépekre, vállalni kellett, hogy a nyertes pályázó évente négy alkalommal megjelenő gyülekezeti újságot készít az új gépen, bevezeti a SÜ­NI szoftvert, majd ezzel három éven be­lül feldolgozza az anyakönyveknek az utóbbi húsz évben keletkezett bejegyzé­seit. Az már szinte természetes követél­mény volt, hogy el kell készíteni a gyüle­kezet honlapját, ha pedig már volt ilyen, akkor át kell állítani a plone-os rend­szerre. A június 25-én kezdődött átadási fo­lyamat során a nyertes gyülekezetek lel­készei és informatikai segítőik átvették, illetve átveszik számítógépeiket, ame­lyek kivétel nélkül ugyanazt a konfigu­rációt tartalmazzák. Ez azt jelenti, hogy valamennyi gépen ugyanazokat a szoft­vereket találja mindenki. Az átvétellel egyidejűleg mindenki oktatáson is részt vesz, amelyen a tele­pített Ubuntu Linux rendszert ismerhe­tik meg, illetve a rendszeren futó fontos, naponta használandó alkalmazásokat. Ennek során megismerik a Linuxon használt fájlrendszert, megtanulnak fel­használót létrehozni, valamint megta­nulják a grafikus felület beállításait mó­dosítani. Megismerik a gépeken hasz­nált irodai és internetes szoftvereket, az OpenOffice.org-ot, a Scribust, az Open- dictet és a Bibletime nevű szoftvert. Be­ható ismereteket kapnak a Mozilla Fire­fox böngészőről és a Thunderbird leve­lezőszoftverről. Természetesen megtanulják azt is, miként lehet a különböző hardvereket a Rovatgazda: Erdélyi Károly gépekhez kapcsolni, hogyan használ­hatják őket, illetve hogyan menthetik le biztonságosan adataikat. Nyilván van­nak olyan szoftverek, amelyeket nem le­het linuxos környezetben használni. A SÜNI és az adóbevallások dokumentu­mait kezelő ABEV Linuxon csak úgy fut­tatható, hogy emuláljuk a windowsos környezetet. Az oktatáson résztvevők megtanulhatják ezért a Wine emulátor használatát is. Az Internet Munkacsoport az idei pá­lyázatot arra szánta, hogy néhány gyüle­kezetben bevezesse a Linux alapú ügyin­tézést. Ehhez biztosított a pályázat Li­nux operációs rendszerrel működő be­rendezéseket, amelyeket önrész nélkül kapnak meg a nyertesek. Hosszú távot! a terv az, hogy az egy­ház valamennyi gépét átállítsuk a sza­bad forrású szoftverekre. Ezzel évente milliókat lehet megtakarítani úgy, hogy nem függ az egyház egyetlen, monopol­helyzetben működő szoftveróriástól, il­letve annak sérülékeny, hibákkal teli operációs rendszerétől. Csatlakozhat az egyház egy olyan nemzetközi közösség­hez, melyet mára az egyéni felhasználó­kon kívül európai nagyvárosok és orszá­gos rendszerek alkotnak: a szabad szoft­verek világához. ■ — ERDELYIK — SZERETETVENDEGSEGRE.. Kefires sütemény Hozzávalók a tésztához: 4 egész tojás, 3 pohár kefir, 3 pohár kristálycukor (szűkén mérve), 4 pohár finomliszt, 1 pohár étolaj (mindent kefirespohárral mérünk!), 1 csomag sütőpor. A tetejére (ízlés szerint): darabolt dió, mogyoró, mandula, mazsola, csokoládé, cukrozott narancshéj és/vagy idénygyümölcs (cseresznye, meggy, ribizli, szilva és így tovább). Elkészítés: a hozzávalókat simára ke­verjük. Az így kapott masszát beleönt­jük egy fóliával bélelt tepsibe, a tetejét íz­lés szerint megszórjuk apróra vágott di­óval, kimagozott gyümölccsel, csokolá­dédarabokkal stb. Közepes tűzön negy­ven percig sütjük. Porcukorral meghint­ve tálaljuk. (Akár csokoládémázzal is le­önthetjük.) Gyógyító erők Új korszak elé nézünk, ezt ma már min­denki érzékeli. Megváltozott éghajlat, energiaválság, szárazság, élelmiszerhi­ány, egészségromlás és így tovább - mindez új kihívásokat jelent. Mindenki érzi, hogy mind nagyobb szükség lesz belső energiákra, erkölcsi helyállásra, spirituális erőkre a megoldások keresésé­ben. Becsület, tisztesség, igazmondás, ál­dozatvállalás, hit, emberség nélkül nem képzelhető el a jövő! Az időnként erős kritikák, támadások mellett ma mégis megfogalmazódnak elvárások is az egy­házak irányában. Felértékelődik a szere­pük, mert csak ők hirdetik a mindig kép­telenségnek tűnő és valójában életfon­tosságú evangéliumot! 0ó szó - jó hír.) A szellemi széthullás megakadályozá­sának, a mentális gyógyulásnak az egyik feltétele a személyes és nemzeti önazo­nosság, önbecsülés megélése. Értékeink új­rafelfedezése, Isten előtti alázatos válla­lása és őrzése. Két gyülekezetben éltem át ennek a missziónak a gyakorlati megvalósítását. A kőbányai gyülekezet lassan tíz éve „jár” az Árpád-kori emlékek nyomában. Legutóbb a józsefvárosi gyülekezet ke­reste fel a magyar királyság kezdeti em­lékhelyeit: Visegrádot és Esztergomot. A kirándulók megálltak Szentendrén, és örömmel tekintették meg a környék evangélikusságának nemrég nemes anyag­ból felépített templomát külső és belső impozáns kiképzésével. A gyülekezet nevében Lekeny János köszöntötte az odaérkezetteket, és ismertette a temp­lomépítés történetét. A csoportot vezető józsefvárosi lel­kész, Kertész Géza áhítata után a társaság továbbindult Visegrádra. A feltárások folytatódnak. Csodálatos látványt nyújt a királyi palota kerengőivei, díszudvarával, gótikus-reneszánsz építészeti emlékei­vel, díszkútjával, amelyből ünnepi alkal­makkor felváltva vörös és fehér bor folyt. A régészek számára aranybányának szá­mító szeméttárolót is feltárták, amelyből a korabeli konyha kisebb-nagyobb hasz­nálati tárgyai, elfogyasztott húsételek csontmaradványai is felszínre kerültek. Az akkori konyhát, szakácsművészetet, étkezési szokásokat bemutató kiállítás külön érdekességet jelentett. Egyébként a visegrádi vár és palota­együttes építtetője Károly Róbert volt; Má­tyás király uralkodása utolsó két évtize­dében pazarul újjáépíttette. Visegrád Ká­roly Róbert idején rövid ideig az ország fővárosa is volt. Az 1335. esztendőben itt találkoztak Kelet-Európa uralkodói bé­kés megegyezés céljából (a mai „visegrá­di négyek” elődei). A józsefvárosi lelkész felesége hívta fel a figyelmet arra, hogy a 20. század el­ső felében Schulek János evangélikus mű­építész kezdeményezte és szorgalmazta, hogy ásatásokat végezzenek a királyi pa­lotában a megfelelő helyen. Esztergom volt a következő állomás, a magyar királyság születésének helye, az ország első fővárosa. Itt született első királyunk, István, akinek Melocco Miklós állított emléket. A Várhegy történelmi atmoszférája mindenkit áthatott. Istvánról a Nagy legen­da ezt mondja: „Komoly természetét, amelyet ifjúságában sajátított el, élete vé­géig megtartotta. Ajkait nevetésre alig mozdította, eszébe vévén az írást: »A ne­vetésbe fájdalom vegyül, és a szertelen örömöt gyász váltja fel.« Mindig úgy visel­te magát, mintha Krisztus ítélőszéke előtt állana.” (Györfjy György: István király és műve) A csoportnak újdonságot jelentett a panoptikum, amely körülbelül tíz ma­gyar király viaszból készült mellszobrát mutatja be díszöltözetben, koronásán. Az ismert uralkodók között szerepel Ci­vakodó vagy Úrhatnám Erzsébet arcmása, aki Zsigmond német-római császár és magyar király leánya, Albert magyar ki­rály felesége volt. Folyton beleszólt - származására hivatkozva - az ország belügyeibe. Férje halála után udvarhöl­gye segítségével Visegrádról ellopatta a magyar koronát, és Székesfehérvárott megkoronáztatta - az ország főurai elle­nében - pár hetes fiát, V. Lászlót. Voltak, akik megtekintették a Keresz­tény Múzeumot és a Duna Múzeumot is. Várak, királyok, dicső harcok, kudarcok, letűnt korok emlékei. Égbenyúló, kiáltó romok: „Sic transit gloria mundi! - így múlik el a világ dicsősége!” De a mi múltunk emlékei, a mi történel- Tnünk nekünk szóló kiáltások, minket akarnak tanítani. Nekünk akarnak igaz­ságokat elmondani... Erről nem beszélni, hallgatni, elhallgat­tatni: lelki elsivatagosodást eredményez. Gyökértelenül csak hányódlii lehet, mind­ez pedig szellemi széthulláshoz vezet. Is­ten a történelmen keresztül is tanít! ■ KinczlerIrén EVEL&LEVEL&EVEL&LEVEL Az országos felügyelő látogatása Szombathelyen Gyülekezetünkbe látogatott június 24-én Profile Gergely országos felügyelő. A látogatás keretében megtekintette a diakóniai intézményeket. Tájékozódott az otthonok működé­séről és a fejlesztési lehetőségekről. Megismerte a tavalyi évben alapított Reményik Sán­dor Evangélikus Általános Is­kola életét és az intézmény modernizálásával kapcsola­tos terveket. Látogatást tett a férfikor összejövetelén, és kö­szöntőt mondott a Magyar- országi Evangélikus Egyház nevében a Keresztelő János születése napján tartott isten­tiszteleten, ahol fogadalmat tettek a Reményik Sándor cserkészcsapat tagjai. A láto­gatáson részt vett- dr. Mekis Viktória, az országos iroda igazgatóhelyettese, valamint Rostáné Piri Magdolna, a Vasi Egyházmegye esperese is. H. M. (Szombathely) D. Szebik Imre nyugalmazott püspök látogatása a gyulai evangélikus gyülekezetben Még a nyár beköszönte előtt, május utolsó hétvégéjén volt a gyulai evangélikus gyü­lekezet vendége D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök és felesége. A püs­pöki látogatás célja az evangélikus gyülekezetben nemrégiben alakult öntevékeny csoportok munkájának elősegítése volt. Püspök úr nemcsak tanúja, hanem aktív résztvevője is volt a presbiteri és családos csoportok első összejöveteleinek. D. Szebik Imre kezdeményezésével indította el a Magyarországi Evangélikus Egy­ház a gyülekezetimunkatárs-képző tanfolyamot 2007-ben. A piliscsabai Béthel missziós központban három alkalommal megtartott képzésen e sorok írója is részt vett. A tanfolyamon a püspök úr szavait hallgatva érlelődött benne a gondolat, hogy egyszer a gyulai gyülekezet is szívesen meghallgatná ezeket az előadásokat. Jó alka­lom volt erre a frissen alakult gyülekezeti csoportok munkájának megkezdése. Templomunk 2007 nyarára megújult, ám imaéletünknek is újulásra van szüksége. Eh­hez kell, hogy segítséget, kedvet, új erőt adjon a gyülekezet mint közösség, és jobban meg kellene ismerniük egymást a gyülekezeti tagoknak. Összetartó, együtt imádkozó, igazi egyházi közösségre van szükség, ezért merült fel a gyülekezeti csoportok létrehozásának gondolata. Első alkalommal a presbiteri és családos csoport találkozására került sor. A presbiteri csoport találkozóján a presbiteri elhívás és megbízatás történeti átte­kintésén túl napjaink aktuális hitéleti kérdéseiről is szó esett. Püspök úr feleségének tolmácsolásában, bibliai idézeteket hallgatva igyekeztünk megérteni a presbiteri elhí­vás sokrétűségét. Az igen közvetlen hangvételű találkozón a gyermek- és felnőttke- resztelések kérdéséről, a személyes hitvallásunkkal kapcsolatos problémákról, a missziós tevékenységről is beszéltünk. Rá kellett döbbennünk, hogy a gyülekezethez tartozásunk felelősséggel is jár. Bizonyos élethelyzetekben nemcsak családtagjain­kért, hanem a gyülekezet többi tagjáért is felelősek vagyunk. Az egymásra figyelés, egy-egy emberi szó nagyon sokat segít a formálisan egy gyülekezethez tartozó em­bereket Isten igéjében hívő, valódi közösséggé formálni. A családos csoport szombaton délelőtt találkozott, és egy közös áhítat után a ke­resztény család, a mai kor kihívásai kerültek szóba. A fiatalokra és a felnőttekre egy­aránt figyelmet kell fordítani, hogy a gyülekezet valóban éljen, ne legyen magára ha­gyott. Az élő gyülekezet ismertetőjele a lelki alkalmak kihasználása, megbecsülése, hiszen úgy tudunk adni másoknak, ha előbb mi magunk töltekezünk. Ezért áldásos minden olyan alkalom, amelyen Isten igéjéből erőt meríthetünk. Püspök úr felhívta a figyelmünket arra, hogy a hit nem örökölhető, csak átadható, és hogy a szülői példa mennyire fontos útravalója gyermekeinknek. v A jó hangulatú, tartalmas beszélgetés alatt a gyermekek jót játszottak, majd közös ebéddel ért véget ez a szép délelőtt. Kertész Márta (Gyula) Hangverseny a templomfelújításért A Luther-rózsa Közhasznú Alapítvány és a pécsi evangélikus gyülekezet június 8-án jótékonysági hangversenyt szervezett a pécsi Dischka Győző utcai evangélikus templom felújítási munkáinak támogatására. A koncert elején Mosonyi Csabáné, az alapítvány kuratóriumának elnöke ismertette a gyülekezettel és a hallgatósággal a program célját: mára halaszthatatlanná vált az épület szigetelésének és felújításának megkezdése, mindén jó szándékú segítségre, adományra szükség van a nem kevés pénzbe kerülő munkálatokhoz. A sort a gyülekezet énekkara kezdte el a hangverseny bevételének felajánlásával. A gyülekezet nagykórusa Lovászné Balázs Magdolna vezetésével igényes műsorral ké­szült. Barokk, romantikus és kortárs szerzők művei csendültek fel az esten. J. S. Bach Gló­ria az Úr nevében, majd Hassler Mi Atyánk című művének előadásával bensőséges hangu­latot teremtettek, mely a szólógordonka megszólalásával tovább fokozódott. Lovász Ba­lázs, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium végzős növendéke Bach d-moll szvitjének sarabande és courante tételét játszotta nagy átéléssel, tehetségesen. Ezután Vulpius két szerzeményével folytatta a kórus a műsort, majd Varsányi Ferenc lelkész igehirdetését hallgatták meg az egybegyűltek. Schumann Álmodozás című da­rabját gordonkán Lovász Balázs játszotta Siptámé Balázs Hajnalka zongorakíséretével, majd ismét az énekkar következett: két Pater Nostert hallottak a jelenlévők, Rinck és Csemiczky Miklós szerzeményét. Nagy várakozás előzte meg Tillai Aurél Liszt-díjas karnagy, zeneszerző Zsoltárkan­táta című műve két tételének bemutatását. A szerző a pécsi evangélikus gyülekezet tagja; ezt a kompozícióját a Pécsi Kamarakórusnak dedikálta. A teljes művet 2007 őszén mutatták be a Pécsi Református Kollégiumban a szerző irányításával, most pe­dig a jótékonysági hangversenyen a 4. és a 6. tétel csendült fel Lovászné Balázs Mag­dolna vezetésével. Szólót értekeit Tillai Tímea, közreműködött Nepp Ivett (fuvola), N. Rozgonyi Klára és Bállá Boglárka (hegedű), Borbás Kinga (brácsa), Szőke Brandó (gitár), Lo­vász Tamás (cselló), Győri Kornél (nagybőgő), Fór Zoltán (trombita), valamint Siptámé Balázs Hajnalka (orgona). A közönség szűnni nem akaró tapssal ünnepelte mind az előadókat, mind a szer­zőt. Befejezésül ráadásként Tillai Aurélt invitálták a mű záró tételének dirigálására. ■ Törtely Zsuzsa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents