Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-06-29 / 26. szám
2 2oo8. június 29. FORRÁS ‘Evangélikus ÉletS A BIBLIA ÉVE SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 6. VASÁRNAP - Mt5,20-25 Jónás könyve - a küldetés Az igazi ajándék Jónás könyve különleges szerepet tölt be a kisprófétai könyvek között: nem különálló próféciákat olvashatunk benne, hanem egy prófétai megbízatás, egy misszió történetét. Ninive városa az istenfélő zsidó emberek számára a romlottság és a gonoszság szimbóluma volt. Jónás pedig azt a megbízatást kapta, hogy hirdesse meg Isten ítéletét a város lakóinak, hátha megtérnek bűneikből. O azonban „rühellé a próféta- ságot”, és egy kicsit fel is háborította annak a lehetősége, hogy Isten őt akarja felhasználni a pogányok megmentésére. Jónás menekülése azonban reménytelen, Isten elől hiába akar az akkor ismert világ végére, Herkules oszlopaihoz szökni: hajója viharba kerül, a hajósok a viharos tengerbe dobják őt, egy hatalmas hal elnyeli, majd három nappal később kiköpi a szárazföldre. Jónás kénytelen-kelletlen meghirdeti Isten ítéletét, azután pedig sértetten veszi tudomásul, hogy Isten valóban •megkönyörül a megtérő városnak. Meg kell tanulnia, hogy Isten jósága nem korlátozódik Izraelre, hanem mindenkire érvényes, aki töredelmes szívvel hozzá fordul. Küldetés az elveszettekhez Jónás könyve abban a korban keletkezett, amikor a babiloni fogságból visszatérő zsidóság legnagyobb feladata az önmeghatározás, az újjászerveződés volt. Ennek szükségszerű velejárója lehetett a többi néptől való elzárkózás, az Istent nem ismerő bálványimádó idegenek meg- és elvetése. A könyv szerzője Jónás próféta sorsával éppen azt akarta bizonyítani, hogy Izráel Istene valójában az egész világ Istene, a választott népet pedig nem önmagukért, hanem a többi nép érdekében választotta ki, hogy követei és hírnökei legyenek szeretetének. Az első keresztények számára Jónás próféta Jézus előképe lett. Jézus is három napot töltött „sírban”, ahogyan Jónás is a nagy hal gyomrában. Jézus is a föld valamennyi népéhez küldetett, és szavára a legreménytelenebb pogány bűnösök is visszatalálhattak Istenhez. Amikor saját küldetéséről beszélt, maga Jézus is többször utalt Jónás ninivei missziójára, és nem lehetetlen, hogy Jónásról mintázta a tékozló fiú idősebb bátyjának alakját is, aki nem tudta elfogadni, hogy az Atyánál van bocsánat a „rosszfiúk” számára is. „...látá az Ur, hogy ott egyik-másik / szívben még Jónás szava kicsirázik / mint a jó mag ha termőföldre hullott, / s pislog mint a tűz mely titkon kigyulladt. / S gondolta: »Van időm, én várhatok. / Előttem szolgáim, a századok, / fújják szikrámat, mig láng lesz belőle: / bár Jónás ezt már nem látja, a dőre. / Jónás majd elmegy, de helyette jő más,« / így gondolá az Ur; csak ezt nem tudta Jónás. ..” (Babits Mihály: Jónás könyve) M Magyar Bibliatársulat SEMPER REFORMANDA „Minél előbb hal meg az ember a ke- resztsége után, annál előbb lesz teljessé a keresztsége, mert a bűn nem szűnik meg egészen, amíg ez a test él, amely annyira bűnbe fogantatott, hogy a bűn a természete; amint a próféta mondja: íme, én bűnben fogantattam, és bűnben hordozott engem az anyám. (Zsolt 51,7) Ezen nem lehet másképpen segíteni, csak úgy, ha a test bűneivel együtt meghal, és semmivé lesz. így a keresztyén ember élete semmi más, mint a boldogító meghalás- nak az elkezdése, a keresztségtől fogva a sírig. Mert Isten teljesen újjá akarja teremteni őt az ítélet napján.” M Luther Márton: A keresztség szentségéről (Gáncs Aladár és Muntag Andor fordítása) Úgy tűnik, végnapjait éli a „szemet szemért, fogat fogért” (2MÓZ 21,24) elv - legalábbis a jogalkalmazás szintjén. A világ országai egyre-másra törlik el a halálbüntetést; sőt nyomást gyakorolnak azokra az államokra, ahol még gyakorolják a kivégzést. Az emberi élet ilyen mélységű tisztelete eredetileg a keresztény hitben gyökerezett, mára azonban a hit nélküli humanizmus eszméje táplálja, lefejtve róla azokat az eredeti értékeket, amelyekre Jézus hívja fel a figyelmünket a Hegyi beszédben. A „szemet szemért, fogat fogért” elvet szükségtelen temetnünk, hiszen minél » több helyen törlik el a halálbüntetést, annál több helyen tüntetnek a visszaállításáért. Napjaink borzasztó bűncselekményei, amelyeket a törvények sajátosságai miatt esetenként csak néhány év börtönbüntetéssel tud sújtani a bíróság, a természetes emberi igazságérzet szerint megtorlásért kiáltanak. Ha ez nem következik be, a megtorlás iránti vágy lesüllyed a hétköznapi agresszió szintjére, önbíráskodásra, erőszakos cselekményekre és további bűnökre ösztökélve. Ahol viszont van halálbüntetés, a kivégzések - különösen az utólag tévesnek bizonyult ítélet után — • iszonyatot keltenek az emberekben, és lassanként megfogan a halálbüntetés eltörlése iránti vágy. Emberöltőkre visszatekintve azt mondhatjuk, hogy a „szemet szemért, fogat fogért” elv állami alkalmazása vagy mellőzése ingatag egyensúlyhoz vezet, amely hol levezeti, hol erősíti az emberi agresszivitást, de nem törli el és nem is csökkenti a bűnöket. Bár a bosszút édesnek mondják, valójában igen keserű. Az ember már csak ezért sem szereti saját maga végrehajtani, inkább elidegeníti magától, és szívesen bízza különböző intézményekre (bíróság, egyéb hatóságok, munkahelyi vagy más adminisztratív hatalom), melyek, mint egy arctalan gépezet, elvégzik helyette a „piszkos munkát”. Egyúttal megindokolják és így erkölcsileg „lenullázzák” a bűnre halmozott bűnt. A legfőbb intézmény, amelyre bosszúvágyunkat rábízhatjuk, mégsem valamely bíróság vagy hatóság, hanem maga a „szemet szemért, fogat fogért” elv, amellyel megindokolhatjuk, elfogadhatóvá tehetjük, másokkal megértethetjük agresszivitásunkat, és így az elvre mutogatva anélkül élhetjük tovább életünket, hogy elgondolkodnánk erkölcsi felelősségünkről. És ha mégis, ott van az elv: „Hiszen ő ezt meg ezt tette, ezért neki ez meg ez jár...” Vajon mentesíti-e Pilátust, hogy megmossa kezeit? Jézus szava ezen a ponton billenti ki egyensúlyából a „szemet szemért” libikókát. Rámutat, hogy a bűn valójában A VASÁRNAP IGÉJE mindig emberek között, a hétköznapokban keletkezik, sőt még annál is mélyebben, a gondolkodásunkban és érzelmeinkben születik meg. A kirívó bűncselekmények, amelyek napjainkban lapok címoldalán borzolják a kedélyeket, egészen apró bűnök hosszú, sok esetben emberöltőkön átívelő láncolatának az eredményei. Közöny, irigység, féltékenység, harag, türelmetlenség és más hasonló indulatok adódnak össze percről percre, óráról órára, és rombolják le azt a világot,.amelyet Isten teremtett. Az ember itt és most, a jelenvalóságban folyamatosan idegene- dik el házastársától, gyermekeitől, barátaitól és embertársaitól. A hétköznapi adok-kapok, amely hosszú távon gyűlölethez, tomboló bosszúhoz, emberek vagy akáy egész társadalmi csoportok tönkretételéhez, testi-lelki nyomorúsághoz vezet, ugyanolyan romboló, mint azok a bűnök, amelyeket a „szemet szemért” elvvel szeretnénk büntetni. Az ember itt és most vétkezik, ezért itt és most kell megtérnie vétkéből. Szükséges és elsődleges, hogy rendezzük az élő Istennel való kapcsolatunkat. Az Istenbe vetett hit egyik legfontosabb gyümölcse, hogy képessé válunk arra, amire saját erőnkből képtelenek vagyunk: megszakíthatjuk a hétköznapi bűnök láncolatát, és bocsánatkéréssel, az elkövetett bűnök helyrehozásával vagy jóvátételével, illetve az ellenünk vétkezőknek való megbocsátással, bűnös tartozásuk elengedésével rendezhetjük embertársainkkal való kapcsolatunkat. Az írástudók és farizeusok „igazsága”, amelyre Jézus hivatkozik, ezt a megoldást nem ismeri, kizárólag a „szemet szemért” elvén áll. Jézus ezzel szemben kéri: bűneinket, agresszivitásunkat, rosszakaratunkat ne megmagyarázzuk, hanem fordítsuk vissza annak a Léleknek a segítségével, aki megújít, megtisztít vétkeinktől, és örök életet ad. Mondjunk ellene itt és most a gonosznak, és forduljunk embertársaink felé azzal a szeretettel, amellyel Isten szeretett minket és szeret bennünket ma is - itt és most. ■ Marossy Attila Imádkozzunk! Teremtő Isten! Add, hogy itt tudjam hagyni előtted ajándékomat, amelyet neked szántam, és legközelebb azzal az ajándékkal térhessek vissza hozzád, amelyet csak tőled kaphatok. Ámen. Oratio oecumenica Urunk, Istenünk, ahogy a keresztségben megtisztítottál bennünket az új életre, kérünk;segíts, hogy meg is tudjunk maradni benne! Legyen ennek egyik jele a bocsánatkérés és a bocsánatadás. A te bűnbocsátó, napról napra megújuló szereteted tegyen minket is az ellenünk vétkezőknek megbocsátani tudókká, és adjon erőt és reménységet, hogy mi is bocsánatot tudjunk kérni, azoktól, akiket bántottunk, így őrizz meg, tarts meg közösségeinkben, családunkban, testvéri közösségeinkben bennünket. Áldd meg mindenekelőtt lelki családunkat, gyülekezetünket. Óvd a benne szolgálókat? igét hirdetőket, tanítókat, diakóniát végzőket, áldj meg minden munkatársat a viszály, a szakadás, a harag, a megbocsátani nem tudás kísértésétől. Te tudod, hogy oly sok az aratnivaló, és oly kevés az arató. De ha egy szívvel és lélekkel együtt munkálkodunk, a kicsi is megsokszorozódhat. Óvd családunk egységét a generációk meg nem értésétől, türelmetlenségétől, akarva és akaratlanul osztott és kapott hántásaitól. Teremtsd meg a család meleg valóságát és biztonságát. Ne menjen le a nap a haragunkkal, a kiengesztelődés erőt adó ajándéka nélkül. Könyörgünk országunkért. Engeszteld ki a történelmi, nemzeti, ideológiai séfelmeket hordozókat, hogy országunk előmenetele valósággá legyen összefogásunkban. Könyörgünk beteg, szenvedő és magányos testvéreinkért. A betegség nehezen viselt keresztjei, meggyötört testünk és lelkünk, szavaink bizony oly sokszor el tudnak választani segítőt és segítségre szorulót. Légy velünk minden küzdelmünkben, őrizd meg reménységünket. És légy velünk nehéz pillanataink, esetleges hántásunk elhordozásában, megbocsátásában. Hallgass meg minket, Urunk, és add, hogy mi, akik a keresztségben részesültünk a veled való közösségben, eljussunk a veled való teljes közösségre és az üdvözül- tek seregébe, ahol örök szeretetben hántások nélkül dicsőíthetünk téged. Ámen. Jézusunk a Jordánhoz ment ► A Szentháromság ünnepe utáni hatodik vasárnap témája: Isten a keresztség ajándékával megtérésre hív. A Szentlélektől meghívottak gyülekezete a szent Isten színe előtt egyedül Krisztus igazságával állhat meg, aki a törvény betöltője és Ura, akinek tökéletes törvénybetöltése a keresztény szeretet forrása és ereje. Ezt hirdeti az evangélium (Mt 5,20^-26), amely Isten' törvényének a keresztény szeretetben való betöltésére és ezért bűnbánatra, megbékélésre, új életre hív. Ez egészen természetes, mert mi, keresztények - amint erre az epistola, Róm 6,3-11 figyelmeztet - a keresztség szentségében Krisztussal eggyé lettünk. „Vagy nem tudjátok, hogy mi, akik a Krisztus Jézusba keresz- teltettünk, az ő halálába keresztéItettünk? A keresztség által ugyanis eltemettettünk vele a halálba, hogy amiképpen Krisztus feltámadt a halálból az Atya dicsősége által, úgy mi is új életben járjunk. (...) Ezért tehát ti is azt tartsátok magatokról, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek a Krisztus Jézusban." A vasárnap graduáléneke - Luther Márton katekizmuséneke - a keresztség teológiai jelentését foglalja versbe: Jézusunk a Jordánhoz ment (EÉ 295). A Christ, unser Herr, zum Jordan kam 1541-ben keletkezett; 1543-ban jelent meg a Klug-énekeskönyvben. Luther költeménye hét versszakos. Míg az 1., 3. és 4. strófában Jézus jordánbeli megke- resztelését írja le Luther (Mt 3,13-17), a többi versszak dogmatikus magyarázat a keresztség lényegéről; bennük a Kis káté gondolatait ismerhetjük fel. A 7. versszak visszavezet az elsőhöz, anélkül hogy a Jordán-parti jelenet nyilvánvalóvá válna. Az ének dallama 1524-ben még Luther egyik zsoltárparafrázisához kapcsolódott, később Johann Walter másikra ,cserélte. Valószínű, hogy reformátorunk tudatosan erre a gazdátlanul maradt dallamra írta költeményét; ebből arra következtethetünk, hogy a dallam is az ő műve. A vers Bar-forma, de nem a Luthernél megszokott hét-, hanem'kilencsoros. A ének modusa c-dór. Az 1. sor majdnem egy oktávot emelkedik, a 2. sor szinte pontosan a tükörképe ennek, ereszkedik. A két dallamsor megismétlődik. Az 5. sor kvartokból építkezik, ambitusa az alaphang feletti kvintig terjed; a 6. sor egy kvinttel feljebb mozog. A 7. sor már visszafordul, a 8. sor pedig a tonalitást megalapozó alap és kvint között helyezkedik el. Annál meglepőbb, hogy a 9. sor hirtelen felugrik az oktávra, és a kvinten zár, érdekes befejezetlenségérzetet kölcsönözve a dallamnak. A legkorábbi magyar nyelvű énekeskönyv, melyben énekünk megtalálható, az 1743-ban megjelent Új zengedező mennyei kar (ÚZMK). A fordítás nagyszerűen visszaadja a lutheri költemény gondolatmenetét. Az 1955-ös Dunántúli énekeskönyv az ének befejező versszakát, jelenlegi énekeskönyvünk az 1., 3. és 7. versszakot közli, Túrmezei Erzsébet fordításában. Bár ez az ének indítja a Keresztség fejezetet, ritkán énekeljük istentiszteleten. Ennek az óvatosságnak több oka van: az összetett strófa, a modális hangsor, a szokatlan dallamfordulatok. A szentségről való tanítás miatt viszont nagy szükség volna rá, ezért énekléséhez hívjuk segítségül a kórust vagy egy-két biztos hangú énekest! E N F. K K IN C S T A R fm é'-'sa Eged lilén díczertmc, Végül ismerjük meg az ének 18. századi verzióját. „Krisztus Urunk Jordánhoz ment, / Hogy megkeresztelkednék, / Szent Atyja akaratjaként / Megfelelni tisztének, / Ott akart fürdőt szerezni, / Hogy mosná szennyét bűnnek, / És halálunkat megölni / Általa szent vérének, / És új életet adni. // Ezt nyilván bizonyította / Tanítással és jellel, / Atyjának szavát hallotta / János Jordánnál füllel: / »Ez én kedves fiam« - mondja, / »Kiben én megnyugodtam, / Híven szavát minden hallja, / Mint igémben kiadtam, / Tanítását kövesse.« // A szem itten csak vizet lát, / Melyet testre töltenek, / A hit lélekben hatalmát / Érti Jézus vérének, / Azelőtt mint veres árvíz, / Melyet fest Krisztus vére, / Az arról minden szennyt levisz, / Mely Ádámtól erede, / És melyet magunk tettünk.” (ÚZMK 277,1., 3. és 7. versszak) a Ecsedi Zsuzsa lapunk a Világhálón a www.evelet.hu címen olvasható.
