Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-06-08 / 23. szám
FÓKUSZ "Evangélikus Életéi 8 41 2008. június 8. FIRDFTFS_______________________________________________________________________________________________________________ Az Ausztriai Magyar Evangélikus Gyülekezet lelkésze, Solymár Mónika április 28- án védte meg summa cum laude minősítéssel valláspedagógiából szerzett doktorátusát a Bécsi Egyetemen. Dolgozatának témája: Kicsoda Jézus Krisztus? - A Kursbuch Religion című hittankönyvsorozat krisztológiai-didaktikai analízise. HIRDETÉS Pályázat lelkészi állásra A Vadosfai Evangélikus Egyházközség meghirdeti megüresedett lelkészi állását. A gyülekezet á lelkészválasztási folyamatban második alkalommal a pályázati meghirdetés szakaszába lépett. Az egyházközség várja azon lelkészek jelentkezését, akik szívesen szolgálnának az ősi artikuláris helyen, Vadosfán és a hozzá tartozó filiákban. A lelkészt teljesen felújított parókia és korrekt javadalmazás várja. Pályázatukat egy példányban kérjük benyújtani a Soproni Egyházmegye Espe- resi Hivatalába (9400 Sopron, Bünker köz 2.), ahol a lelkészi állásról, az elvégzendő szolgálatokról, a díjlevélről és az esetleges bemutatkozó alkalomról is részletes információkat kaphatnak Gabnai Sándor esperestől (20/824-6902; gab- mas@freemail.hu). Pályázatukhoz, kérjük, csatolják a kézzel írt önéletrajzot, a gyülekezeti szolgálatról való elképzeléseket és terveket, majd a teljes pályázati anyagot postai úton küldjék el 2008. június 30-ig az esperesi hivatal címére. Az állást 2008. augusztus i-jétől lehet betölteni. A gyülekezet presbitériuma fenntartja magának a jogot, hogy a pályázatokat előzetesen értékelje. Az új lelkész megválasztásáról a törvényi előírásoknak megfelelően a gyülekezeti közgyűlés dönt. Várja jelentkezését a Vadosfai Evangélikus Egyházközség és a Soproni Egyházmegye. FIRDFTÉS_______________________________________________________________________________________________________________ Pályázat intézményvezetői állásra Albértirsán Az Alberti Evangélikus Egyházközség presbitériuma pályázatot hirdet a Káldy Zoltán Evangélikus Szeretetotthon (Albertirsa, Dózsa György út 5-7.) intézményvezetői állására. A pályázat feltételei: a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól szóló I/2000 (i.7.) SZCSM-rendelet 3. sz. mellékletében meghatározott képesítés, szakirányú végzettséget igazoló felsőfokú oklevél, büntetlen előélet, legalább ötéves szakmai gyakorlat. Az intézményvezetői állás betöltésének kezdő időpontja: 2008. augusztus 1. A megbízás időtartama hat évre szól. A munkakörhöz kapcsolódó juttatások: bérezés, vezetői pótlék a Kjt.-ben meghatározottak alapján. Lakást nem tudunk biztosítani a pályázó részére. A pályázat benyújtásának határideje: a Szociális Közlönyben való megjelenéstől számított harmincadik nap. A pályázat elbírálásának határideje: 2008. július 20. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó jelenlegi munkahelyét, beosztását, önéletrajzát, részletes szakmai életrajzát, az intézmény vezetésére vonatkozó szakmai programját, szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléseit. A pályázathoz mellékelni kell a legmagasabb iskolai végzettséget igazoló okmányok hiteles másolatát, szociális szakvizsga-bizonyítványt vagy a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a kinevezést követő két éven belül vállalja a szakvizsga megszerzését; harminc napnál nem régebbi, érvényes erkölcsi bizonyítványt, keresztlevelet, lelkészi ajánlást. A pályázat kiírója biztosítja a pályázó részére a szükséges mértékű tájékoztatást, illetve az intézmény megtekintését. A pályázattal kapcsolatban felvilágosítás kérhető Szmolár Attila evangélikus lelkésztől a 20/824-4480-as telefonszámon. A pályázatot három példányban, zárt borítékban kérjük benyújtani az alábbi jeligével: „Káldy Zoltán Evangélikus Szeretetotthon intézményvezetői pályázata”. Postacím: Evangélikus Lelkészi Hivatal, I730 Albertirsa, Pesti út 106. HIRDFTFS_______________________________________________________________________________________________________________ Asztali beszélgetések Az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány, a Táltos Családi Kör és a mosonmagyaróvári piarista rendház sok szeretettel hívja évadzáró alkalmára az érdeklődőket. Meghívott vendégeink: Böjté Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója és Roszík Ágnes, a gödöllői Tessedik Sámuel Margaréta Ház Családok Átmeneti Otthonának igazgatója. A disputa témája: Segítő erő. Időpont: június 10., kedd 18 óra. Az előadás helyszíne: Mosonmagyaróvár, a piarista rendház kápolnája (Fő u. 4.). Az évad folyamán mosonmagyaróvári rendezvényeinkre bárki díjtalanul eljöhetett. Adományokat egész évben a Dévai Szent Ferenc Alapítvány számára gyűjtöttünk, az összeget ezen az alkalmon átadjuk Böjté Csabának. Adományokat a rendezvényig és a rendezvényen is gyűjtünk a piarista rendházban. HIRDETÉS NemzetközPökumenikus szimpózium a Biblia éve jegyében A Biblia éve 2008 egyik központi eseménye az esztergomi Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia-Központban június 23. és 26. között megrendezendő nemzetközi ökumenikus és biblikus szimpózium. A szimpózium szervezői azzal a céllal hívtak meg külföldről és itthonról biblikus professzorokat és többeket a társtudományok művelői közül, hogy megismerjük azokat az azonosságokat, sajátosságokat és különbségeket, amelyekkel a Szentírás katolikus és protestáns kutatóiként, olvasóiként a Bibliát kutatjuk és értelmezzük. A konferencia második napján azzal foglalkozunk, hogy a Biblia mennyire „médiaképes" könyv a 21. században, sajátos nyelvezete és üzenete hogyan kommunikálható anélkül, hogy a kommunikációs eszközök sajátosságai veszélyeztetnék magának a bibliai nyelvezetnek és üzenetnek az integritását. A részletes program megtekinthető a www.bibliaeve.hu oldalon (Események/Köz- pontixsemények). A jelentkezési lap ugyanonnan tölthető le. A konferencián való részvétel ingyenes. A konferencia első fél napjára (június 23.) és két teljes munkanapjára (június 24-25.) étkezés és szállás is igényelhető (árak: egy éjszaka 3000 Ft, reggeli 700 Ft, ebéd 1200 Ft, vacsora 900 Ft). A jelentkezéseket a Szent Adalbert-központ címére kell küldeni: 2500 Esztergom, Szent István tér 10., in- fo@szentadalbert.hu. További információ: Kurilla Éva (33/541-939, 33/541-900), Tarjányi Béla (1/321-5497; demtar@ella.hu) és Pécsük Ottó (1/209-3033; otto.pe- csuk@bibliatarsulat.hu). Dr. Bábel Balázs érsek, D. Szebik Imre püspök Reflexiók a harmadik európai ökumenikus nagygyűlés zárónyilatkozatára és ajánlásaira A tavaly szeptemberi nagygyűlés magyarországi résztvevőinek egy kisebb, de reprezentatív csoportja ez év május 15-én, a nagygyűlés második értékelő tanácskozásán az alábbi megállapításokat tette. A záródokumentum, amely egyben a tanácskozás üzenete, hűségesen tükrözi azokat a témaköröket, amelyek mind az Ökumenikus Chartában, mind pedig a nagygyűlés tanácskozásain központi szerepet kaptak. Az ajánlások is megfelelően mutatnak rá azokra a lehetőségekre, szükségszerűségekre és hiányosságokra, amelyek egyrészt az európai társadalmat, azon belül az egyházak életét, másrészt pedig az ökumenikus mozgalmat jellemzik. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az egyes teológiai, felekezet- közi, társadalmi, gazdasági és politikai felvetések és jelenségek nem egyforma súllyal vannak jelen Európa egyes országaiban, régióiban, és nem egyforma súllyal esnek latba az egyes egyházak mérlegelésében. A jelen lévő delegátusok ennek tudatában vizsgálták meg az ajánlásokat, és ennek eredményeként az alábbiakat emelték ki mint olyan területeket, amelyek különösen is fontosak a magyar, illetve a magyarországi viszonyokat illetően. Krisztus világossága az egyházban A keresztség kölcsönös elfogadása sikeres nemzetközi példák és olykor fájdalmas magyarországi események révén is figyelmünk homlokterébe került. Továbbá az a jelenség is, hogy a hagyományosan gyermekkeresztséget gyakorló egyházak életében egyre nagyobb számban kerül sor felnőttkeresztségre - azt megelőzően felnőtt-katekézisre, azt követően pedig hitvalló keresztségre -, szintén indokolttá teheti a keresztségről szóló felekezetközi dialógust. Ugyanakkor hazánkban a baptista gyülekezetek ke- resztségértelmezése, identitástudata és gyülekezeti autonómiája nem teszi lehetővé például a németországi eredmény gyors követését. A jelenlévők azonban egyetértettek abban is, hogy egy olyan párbeszéd és esetleg egy olyan konszenzusdokumentum, hanem ennél összetettebb. Az ökumené elkötelezett hívei kellő realitásérzéssel és józansággal, ugyanakkor az egy keresztségről szóló apostoli tanítás tudatában fordulhatnak e kérdéshez. A vendégúrvacsora kérdése úgy merült fel, mint amely a közös eucharisztia elérésére való törekvéshez vezető út egyik állomása lehet. Ez a mintegy félhivatalos németországi gyakorlat azt az esetet jelzi, amelyben alkalmasint római katolikusok részt vesznek a protestáns módon kiszolgáltatott úrvacsorában anélkül, hogy saját katolikus hitüket megkérdőjeleznék. Ez fordítva is működik a gyakorlatban, de csak hallgatólagos elfogadottság alapján. Ezt a gyakorlatot egyébként a vegyes házasság, ünnepélyes alkalmak és rendkívüli helyzetek indokolhatják. Ugyanakkor az adott konkrét eseményen túl az eucharisztiá- ról szóló párbeszéd folyamatában is fontos szerepet tölthet be. Számos magyarországi eset és példa is sürgeti e gyakorlat magyarországi alkalmazhatóságának megvizsgálását. A teológiai oktatás és lelkészképzés terén való együttműködés szép eredményeket mutat a vendég előadásokat, vendég- hallgatásokat illetően. Ezen az úton azonban szintén lehetne továbblépni az áthallgathatóság, a kreditek elfogadása tekintetében. Különösen is áldásos lenne, *ha az egyház és társadalom, tehát az ekkleziasztika, az egyházszociológia és a szociáletika terén lenne intenzívebb együttműködés az egyházak, illetve az egyházakhoz kötődő teológiai oktatási intézmények között. Az együttműködésnek ezek a formái elvezethetnek azokhoz a megoldásokhoz, amelyek az egyes tanintézeteknek akár a puszta fennmaradására vonatkozó kérdéseire is ígéretes választ adnak. Krisztus világossága Európa számára Az európai migráció, annak különböző aspektusai, valamint a nemzeti kisebbségek sorsa tekintetében a kontinens nagy célországaiban legtöbbször a migrációra teszik a hangsúlyt. A mi szempontunkból azonban A harmadik európai ökumenikus nagygyűlés egyik szabadtéri rendezvénye Nagyszebenben amelyből éppen a baptista gyülekezetek maradnak ki, az ellenkezőjét sugallná és érné el, mint ami a kívánatos cél. A feladat tehát az, hogy megtaláljuk azt a teológiai minimumot, amelyből kiindulva olyan reális célt érhetünk el e téren, amely előrelépést jelenthet a jelenlegi gyakorlathoz képest. Természetesen az sem felejthető el, hogy a keresztség kölcsönös elismerésének az ügye Magyarországon sem kizárólag a baptista egyház és a többi egyház közötti kérdés, még mindig a nemzeti kisebbségek jogai és mindennapjai jelentik a fő problémát. Az európai integráció folyamatában immáron többségben vannak az olyan EU-tagországok, amelyek a trianoni határmódosítás kapcsán történelmi magyar területeket kaptak, és így az ott élő magyarok kisebbségi közösségeket alkotnak. Sajnos még ezek között az országok között is vannak olyanok, amelyekben nemcsak általában nem megnyugtató a magyar nemzeti kisebbségek sorsa, hanem konkrétan törvényhozási és végrehajtási igazságtalanságokkal, sőt durva hétköznapi atrocitásokkal is szembesülniük kell. Különösen is igaz lehet ez a nem EU-tagországokban. Tekintettel arra, hogy a magyar nemzeti kisebbségek ökumenikus értelemben fővonalakban ugyanazt a közösséget alkotják, mint a magyarországi keresztények, ezért az érdekképviseletük és az érdekükben lehetséges jószolgálat joggal kérhet helyet ökumenikus agen- dánkban. Mindkét fenti témakörrel szoros összefüggésben kell szembesülnünk a romakérdéssel, amely szintén összeurópai ügy. Mindenki előtt ismért, hogy az általánosan csökkenő magyar népességen belül a roma közösség létszáma növekszik. Ahogy ez a közösség különös társadalmi megközelítést igényel, ugyanúgy a misszió speciális formáját kell megtalálni az elérésükhöz. Ebben a feladatban is bizonyára szerepet kaphat - a felekezeti próbálkozások helyett vagy mellett - egy ökumenikusán szervezett munka. Ez megkezdődhetne az erre a misszióra kiképzést vállalók közös felkészítésével. Vannak felekezeti képzések e téren. Első lépésben ezeket kellene ökumenikus értelemben szélesíteni. A posztmodem intézményes Európa bizonyos jeleit adja az egyházakkal való dialógus, olykor együttműködési készségének. Miközben tehát jogosan sajnálhatjuk, hogy a mindenkori alkotmány előszavában a keresztény értékekre nincs és valószínűsíthetően nem is lesz utalás, nem mondhatunk le az abban rejlő ígéretről, hogy az európai intézmények - legalábbis elvben - nyitottak az egyházakkal való párbeszédre. Ez a nemzeti állam-egyházi együttműködés terén is hivatkozási alapul szolgálhat, és annál hatékonyabb lesz, minél ökumenikusabban, minél nagyobb fokú egyeztetéssel kívánják az egyházak érvényesíteni. Az Ökumenikus Charta nagyszebeni feldolgozása is igazolta, hogy e dokumentum a jelen és a j övendő számára még sokáig nagy jelentőségű. Örvendetes, hogy e dokumentumnak a különböző felekezetű szakemberek általi értelmezése, applikálása folyamatban van. Kérjük az egyházakat és az egyházakhoz kötődő médiát, hogy az értelmezendő dokumentum legszélesebb körben való megismertetését, az alkalmazás igényének növekedését szíveskedjenek elősegíteni. Amennyiben e téren kézzelfogható eredményeket érhetünk el, gondolhatunk a következő fázisra, amely a charta gondolatainak a továbbfejlesztését jelenti. Krisztus világossága az egész világ számára Az igazságosság különböző aspektusainak kérdései épp a globalizációval kapcsolatban egyetemesek. A politikai, a gazdasági, a társadalmi és az ökológiai igazságtalanságok sokszor kéz a kézben járnak, s nem kerülik el hazánkat sem. Hazánkban is érezzük vagy éppen aktívan éljük meg - az egész teremtéssel együtt - az igazságosság helyreállítása utáni sóvárgást. Ez szoros összefüggésben van a régi ökumenikus hármassal: béke, igazságosság és a teremtés sértetlenségének megőrzése. Általánosságban a magyar ökumené napirendjéről sem kerülhetnek le ezek a kérdések. Konkrétan pedig azt javasoljuk, hogy minden esztendő egy vasárnapján - Krisztus halálának és feltámadásának jegyében -, az úgynevezett teremtés vasárnapján a teremtő Szentháromság Istent dicsérjük. Ez lehetne például szeptember harmadik vagy negyedik vasárnapja. A harmadik európai ökumenikus nagygyűlés üzenete és ajánlásai magyar és magyarországi szempontból való mérlegelésének a folyamatában a főtémát így vesszük magunkra: „Jézus Krisztus világossága ragyog mindannyiunkra - reménység Magyarország megújulására és egységére”. ■ Dr. Bóna Zoltán
