Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-05-25 / 21. szám

2 2 008. júniusi. FORRÁS ‘Evangélikus ÉletB A BIBLIA ÉVE SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 2. VASÁRNAP - Ézs 55,1-5 Jeremiás siralmai - a fájdalom Először a görög Ószövetség-fordítás, a Septuaginta kapcsolta össze Jeremiás személyét a Siralmakkal, feltehetően azért, mert a próféta személyesen is át­élte aztra pusztulást, amelyet ez a könyv olyan érzékletesen fest le: „Miért kell az asszonyoknak megenniük gyermekeiket, dé­delgetett csecsemőiket? Miért gyilkolják az Úr szentélyében a papot és a prófétát? Az utcákon a földön feküsznek a gyermekek és a vének. Szüzeim és ißaim fegyvertől estek el.” (2,2ob-2ib) Kr. e. 587-ben Nebukadneccar seregei hónapokig tartó kegyetlen ostrom után elfoglalták Jeruzsálemet, és a kiéhezte­tett védőket válogatás nélkül legyilkol­ták. A nép előkelőit és a hasznos tudás­sal rendelkező kézműveseket deportál­ták, a magatehetetlen nincsteleneket pe­dig magukra hagyták a feldúlt ország­ban. Erre emlékezve a héber költészet műformáiba rendezett öt költemény szerzője a pusztulás, a fájdalom és a két­ségbeesés gondolataival viaskodik: „Ezek miatt sírok én, szemem könnybe lábadt, mert messze van vigasztalóm, aki engem föléleszt­hetne." (1,16) Jeremiás ugyanakkor elutasítja a tör­téntek sokak által kézenfekvőnek tar­tott magyarázatát, és inkább a nép bű­neiben, Isten iránti hűtlenségében látja az okokat. A kegyetlen babiloniak csu­pán Isten eszközei voltak abban, hogy a választott nép, pontosabban a túlélők felismerjék a megtérés útját, amelyet Is­ten az utolsó utáni órában is nyitva ha­gyott: „Téríts magadhoz, Uram, és mi meg­térünk, tedd újra olyanokká napjainkat, mint régen voltak! Bizonyára nem vetettél el min­ket végképp, nem haragszol ránk annyira!” (5,21-22) A fájdalom ismerői Jeremiás siralmait a zsidók az úgyneve­zett ünnepi tekercsek közé sorolják, és a templom elpusztítására emlékezve minden év júliusában, a templom pusz­tulásának gyászünnepén olvassák fel őket. Ilyenkor egy napig böjtölnek, a férfiak pedig a .zsinagógákban alacsony padokon ülve idézik fel Jeremiás fájdal­mas énekeit. Sokan felkeresik a temető­ket is, de nem a hozzátartozóikat gyá­szolják, hanem Isten megbocsátó sze- retetéért könyörögnek az egész nép számára. „Békeviselt” nemzedék tagjai va­gyunk, akik rettegnek a fájdalomtól. Pedig talán nem is attól kellene fél­nünk, hiszen az így vagy úgy, kegyet­len fizikai vagy még kegyetlenebb lelki formájában bármikor utolérhet ben­nünket is. Elvégre az emberi élet egyik alkotórésze. Inkább attól kellene fél­nünk, hogy hitetlenségünkben nem ta­láljuk meg a vigasztalódás és a remény forrását. „Hallottam, hogy egy hatalmas hang szól a trónus felől: »Íme, az Isten sátora az embe­rekkel van, és ő velük fog lakni, ők pedig népei lesznek, és maga az Isten lesz velük; és letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fáj­dalom nem lesz többé, mert az elsők elmúl­tak.«” 0el 21,3-4) M Magyar Bibliatársulat SEMPER REFORMANDA .....akik tagadják a Szentírás világos­ságát és meggyőző erejét, sötétség­nél egyebet nem hagyhatnak maguk után.” M L uther Márton: A szolgai akarat (jakabné Csizmazia Eszter, Weltler Ödön és Weltler Sándor fordítása) Jézus a garancia Isten ajánlatára Budapest utcáin nem lehet végigmenni anélkül, hogy legalább tucatnyian ne nyújtanának az ember felé szórólapokat a legkülönfélébb akciókat ajánlva: fan­tasztikus, 90%-os kedvezménnyel cipőt és ruhát, féláron jogosítványt, nyelvis­kolát, olcsó étkezést és ezernyi mást. Amikor hazaérek, a postaládámból öm­lik a reklámújságok áradata; mind akci­ós vásárlásra biztatnak. Bekapcsolom a televíziót, és nem tudok nyugodtan vé­gignézni egy filmet, mert a műsort ne­gyedóránként reklámblokk szakítja meg. Szeretném elolvasni a leveleimet az interneten, de minden harmadik ké­retlen reklám. Ha igaz, akkor én vagyok a világ leggazdagabb embere, mert na­ponta érkezik egy-két értesítés, hogy fél­millió dollárt vagy fontot nyertem. Az élét nagy piacán minden kereske­dő rá akar beszélni az árujára: olyasmit kínálok neked, amire feltétlenül szüksé­ged van ahhoz, hogy gazdag, sikeres, boldog, egészséges légy. Olcsón adom, féláron, ki ne hagyd, ilyen alkalom nem lesz többé! Ézsaiás próféta szavait olvasva hirte­len az az érzés fog el, hogy Isten is beállt a vásári kikiáltók közé, akik a saját áru­jukat ajánlgatják, a többiekét pedig ócsá­rolják. Jöjjetek, jöjjetek, jöjjetek, hangzik a rábeszélő hívogatás, és mellette ott az ígéret: a kenyér, a bor, a jó élet, a bizton­ság ígérete. Ne másutt vegyétek, ne hall­gassatok csábító ajánlatokra, amelyek sokat ígérnek, és keveset adnak: hozzám jöjjetek, rám hallgassatok, tőlem vegye­tek, akkor lesz jó életetek, akkor lesztek biztonságban - mondja Isten. Nálam az élet szabadságát és teljességét kapjátok. És mindezt fantasztikus akcióban kínál­ja Isten: vegyetek ingyen! Nem csoda, ha erre az isteni ajánlatra a marxisták azt mondják, hogy a vallás ópium a nép számára. Szép ígéretekkel elfordítja az embereket a való világtól. De a többiek is úgy gondolják, hogy az ember csak arra számíthat, amit a maga eszével, erejével, ügyességével ki tud csi­karni az élettől. Ez a realitás, Isten ígére­te csak délibáb. Ezsaiás viszont éppen az ellenkezőjét hirdeti: az önmagára építő ember törek­vése délibáb, Isten azonban a realitás. Egyedül ő a kiszámítható, ő a megbízha­tó, ő az, aki megtartja ígéretét. Egyedül az ő kínálata minőségi, egyedül ő vállal garanciát. A VASÁRNAP IGÉJE Jézus Krisztus gyülekezeteként a pró­féta szavait megerősítve látjuk abban, amit Isten Jézusban cselekedett és cse­lekszik ma is. Isten Jézusban teljesítette be azokat az ígéreteket, amelyeket igénkben Ézsaiás próféta hirdet. Jézus a garancia Isten ajánlatára. Jézus Dávid Fia, akiben Isten hűséges szeretete közénk jött, és velünk van a Szentlélek által. Jézus által Isten magához hívja az éhe­ző és szomjazó embert, és azt mondja: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik szomjaztok!” Jézus az élet kenyere, és ezt a kenyeret nekünk adja teste és vére által. Jézusban Isten megújította szövetsé­gét az emberrel. Jézusban Isten megbékült a világgal, és nekünk adta a békéltetés szolgálatát. Menjetek el, és hirdessétek az evangéli­umnak ezeket az igéit, bízta ránk Jézus mennybemenetele előtt. Isten Jézusban beteljesítette és reali­tássá tette ígéreteit. És mindezt valóban ingyen, hiszen mindenért Jézus fizetett a kereszten történt szenvedésével és. ha­lálával. Jézus az életét adta, hogy nekünk életünk legyen. Jézus feltámasztásával Isten megpe­csételte ígéreteit. A vele szemben fennál­ló adósságunk ki van fizetve, az élet tel­jessége a miénk. Ezért hangzik a prófétai szó, az evan­gélium hívása: Jöjjetek, jöjjetek! Jézus­hoz jöjjetek! Mert ő az út. O az igazság. O az élet. Senki sem mehet az Atyához, csak őáltala. ■ BaliczaIván Imádkozzunk! Istenünk, Urunk! Körülvesz a világpiaci zaja. Csábítóbbnál csábítóbb aján­latok harsognak a fülembe. Azt sem tudom, kire hallgassak. Téged választalak, a te han­godra figyelek. Neked hiszek: nálad van az élet teljessége. Fiad, Jézus által te fizetted meg azt, ami lelkem békességének, életem teljességének az ára. Hihetetlen, de igaz! Elfogadom a te ajánlatodat. Oratio cecumenica [Lelkész:] Mennyei Atyánk! Hálát adunk neked, hogy ma is szólt hozzánk igéd. Kérünk téged, segíts bennün­ket, hogy a hétköznapokban se feledjük intésed: „Hall­gassatok rám, és élni fogtok!" [Lektor:] Köszönjük, hogy ígéreted szerint mind­annyiunkban elvégzed az elkezdett munkát az ítélet napjáig. Bukásaink ellenére sem mondasz le egyikünk­ről sem, mert oly nagy szereteted, kegyelmed és jósá­god. Köszönjük, hogy szent Fiadért, az Úr Jézus Krisz­tusért megbocsátottad vétkeinket, a feledés tengerébe vetve mindazt, amit megvallottunk és őszintén meg­bántunk előtted. Segíts, hogy mi is meg tudjunk bocsá­tani magunknak, és benned bízva, rád tekintve új életet kezdhessünk. Jézus Krisztusért kérünk... [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lektor:] Könyörgünk gyülekezetünkért és egyhá­zunkért. Add meg, Urunk,'mindenkinek azt, amiben szükséget szenved: a kételkedőnek hitet, a szomorko­dónak örvendező szívet. Kérünk, enyhítsd a betegek fájdalmát. Adj, Urunk, látó szemet, halló fület és érző szívet, hogy meglássuk, meghalljuk embertársaink pa­naszát, észrevegyük testi-lelki szükségeiket. Jézus Krisztusért kérünk... [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lektor:] Hozzád kiáltunk azokért, akik úgy érzik, el- erőtlenedett, sőt talán el is fogyott a hitük. Kérünk, légy azokkal, akiket kérések és kétségek gyötörnek, és lel­kűk utánad szomjazik. Te elégítsd meg őket élő vízzel. Jézus Krisztusért kérünk... [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lektor:] Könyörgünk, Atyánk, a világért, amelynek több pontján természeti katasztrófák szedtek áldoza­tokat. Könyörgünk országunkért is; add, hogy felelős vezetőink higgadt, átgondolt döntéseket hozzanak. Tisztítsd meg mindnyájunk szívét, adj felülről való böl­csességet, szeretetet, türelmet és egymásra figyelést. Június első vasárnapján külön kérünk téged a pedagó­gusokért. Adj elhívott tanárokat és tanítókat, akik az okta­tást hivatásuknak tekintik. Áldd meg óvodáinkat, iskolá­inkat és kollégiumainkat. Legyen áldásod azokkal is, akik diákként még tanulnak, és azokkal is, akik pedagógusként heveinek és tanítanak. Légy te mindnyájunk tanítója és ve­zetője igéd és Szentlelked által. Jézus Krisztusért kérünk... [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lelkész:] Mennyei Atyánk! A nyár és a szabadságok idején te segítsd testi-lelki feltöltődésünket. Köszönjük, hogy a pihenés napjain keresztül alkalmat teremtesz arra, hogy kiszakadjunk a mindennapok rohanásából, segítesz csendet teremteni magunkban, hogy még in­kább rád figyelhessünk, és lélekben megújulva téged kövessünk. Add, hogy meghalljuk, megértsük és meg is cselekedjük akaratodat, és boldogan tudjunk bizonysá­got tenni szeretetedről mindenkinek. [Gyülekezet:] Ámen. Dicsértessék, Uram, örökké szent neved ► A Szentháromság ünnepét köve­tő második vasárnap kapcsolódik a pünkösdöt követő időszak újjá­születésre és megtérésre hívó üzenetéhez. A gondviselő Istenbe vetett hit és bizalom hatja át ezt a napot. A vasárnap óegyházi evangéliumában (Lk 14,15-24) a „nagy vacsorát” elkészítő, gondviselő Jsten áll előttünk. Az episto- lában (íjn 3,14-18) Isten megváltó, halál­ból életbe vivő szeretete és a felebaráti, munkálkodó szeretet mondanivalója kapcsolódik össze. A vasárnap graduálénekét - Dicsértes­sék, Uram, örökké szent neved (EÉ 61) — gyak­ran énekeljük egyéb ünnepeken is. Az eredetileg tizenegy versszakos szöveget a világiak által összeírt kéziratos énekes­könyvek és a magáriájtatosságot szolgá­ló nyomtatott gyűjtemények őrizték meg a 17. században. Gyülekezeti ének­ként először az 1692-1696-ban kiadott Zöngedöző mennyei kar ajánlja. Az ének első felének középpontjában az emberi elme által megfoghatatlan is­teni gondviselés áll, amelynek megérté­sére törekszik a versszerző. Elmélkedő-' se közben fokozatosan jön rá, milyen nagy ajándékot jelent Isten ránk vigyá­zó szeretete: „Oly nagy gondod vagyon a mi életünkre, / Életünkben való min­den szükségünkre, / Mikor gondolkod­tam, még annak előtte, / Felségednél dolgom el vagyon rendelve. // Sok bú- val-bánattal mi mégis magunkat, / Gyö­törjük, fárasztjuk sok gondolatinkat, / De csak úgy kell lenni, amint te akartad, / Mint és hogy végezted megmaradásin- kat. fi Gondolkodtam sokat a régi atyákról, / E világon való sok bújdosá- sokról, / Mely nagy gondot, Uram, visel­tél azokról...” (Az 1615-ös Lipcsei kódex­ben, 3-5. vsz.) A költő nyelvileg az egy szótőről fakadó „gondot visel”, „gon­dolkodás” kifejezéssel kapcsolja össze az isteni és emberi dimenziót. Az ének második része az Istenbe ve­tett hit és bizalom megfogalmazása: a szerző Isten segítségéért, gondviselésé­ért, bűnbocsánatért fohászkodik. A személyes töprengés és fohász az utol­só két versszakban közösségi könyör­géssé és hálaadássá formálódik át: „E földön míg élek, adj jó egészséget, / Minden híveiddel lelki csendességet, / Felebarátink közt való egyezséget, / Jó hírrel és névvel, áldj meg, Uram, min­ket. II Nágy hálákat adván már mi mindezekért, / Dicsérjük nevedet irgal­masságodért, / Szentlelkeddel holtig a Krisztus Jézusért, / Nevelj igaz hitben szerelmes Fiadért.” Az eredeti 17. századi szöveg először az úgynevezett Nagy-győri énekeskönyv nyolc versszakos változatában (103. sz.) szenvedett el változtatásokat. Az 1911-es Dunántúli énekeskönyvben Sántha Károly ré­gies stílusban alakította át a szöveget. (8 versszak - Kiss Jánosnak az átdolgozás­hoz fűzött megjegyzése: „Ha régi szöve­get modernizálnak, érthető..., de régi szöveg másféle régies stílusban átírva, értelmetlenség.”) Az énekeskönyvünk­ben található öt versszakos szöveg nagyrészt az 1911-es változatot követi. Az ének szerzőjét nem ismerjük. Az egyes versszakok kezdőbetűinek össze­olvasásából (az akrosztichonból) kide­rül, hogy Diósgyőrben (DIOSGJERBEN) írták. A 17. század elején Diósgyőr a Ho- monnai Drugeth család birtoka volt. Ho- monnai Druge th István (11598) és fia, Bálint (ti6o9) istenes énekekét író, irodalom- pártoló főúr volt, az ő környezetükből kerülhetett ki az egyik legszebb régi gyü­lekezeti énekünk szerzője.. ENEKKINCSTAR Eged Men díczeriinc, Az éneket a 17. században Rimay János Legyen jó idő csak, fecske száll házamra kez­detű versének dallamára énekelték. (Ri­may „Példázat szerint való ének”-ében a gondviselő Istenbe vetett hit és a ke­reszt teológiája fogalmazódik meg.) A 18-Í9. századi evangélikus énekes­könyvek Szkhárosi Horvát András Semmit ne bánkódjál, Krisztus szent serege (EÉ 261) kezdetű énekét adják meg nótajelzésül, amelynek az isteni gondviselésről, az Isten iránti bizalomról is szóló tartalma harmonizál énekünk mondanivalójá­val. Ma Tranoscius zsoltárfordításának (Aj blahoslaveny) dallamára énekeljük. (Ebben a 32. zsoltárban szintén találha­tó utalás énekünk teológiai tartalmára: „...aki bízik az Úrban, azt őszeretettel veszi körül.") A Tranoscius-dallamra Győijjy István írt vegyes kari kórusművet (Karénekes- könyv II/19.). ■ H. Hubert Gabriella Meghallgathatók Ordass Lajos (1901-1978) igehirdetései. A mártírsorsú evangélikus püspök hangja hallható azokon az archív hangfelvételeken, ame­lyeknek a feldolgozása jelenleg folyamatban van. Az Evangélikus Rádiómisszió gondozásában jelent meg 2007 decemberében az Útravaló című CD, amely a püs­pök tíz áhítatát tartalmazza. Megrendelhető: 1164 Budapest, Batthyány Ilona u. 38.; e-mail: evmis@lutheran.hu. Letölthető továbbá az Evangélikus Missziói Köz­pont honlapjáról (http://misszio.lutheran.hu/) egy - a 23. zsoltár alapján tartott - igehirdetése (lásd: „Igehirdetések” menüpont) és egy - Michelfelderről szóló - elő­adása (lásd: „Tanulmányok”). Újabb anyagok feltöltése a technikai minőség javí­tása után várható.

Next

/
Thumbnails
Contents