Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-05-25 / 21. szám
.....a fizikai szemétválság ürügyén egy má sfajta szemetelés káros, romboló hatására, akut tüneteire szeretném felhívni a kedves olvasók figyelmét.” ** Szemétkrízis - 3. oldal „...a tanulmányi központ elnöke megjegyezte, hogy az ökumené eredményei nem eléggé ismertek a magyar gyülekezetek előtt sem. Azt mondhatják: »Nincs semmi hasznunk abból, ami ott fent történik.« Utalt arra, hogy Heidel- bergi káté több kérdése így kezdődik: »Mi a hasznod, hogy...«” ** Közel és még közelebb - 4. oldal „Az emberek többsége - állítólag - a meghalás folyamatától fél elsősorban, s kevésbé attól, hogy esetleg tényleg'van utolsó ítélet, ahol az üdvösség és a kárhozat kérdése dől el.” Élek, tehát félek? - 9. oldal Somlóvecse ünnepe ^ 3. oldal 2010 legyen az ökumené éve! ** 4. oldal Déli gyümölcs - a Déli Egyházkerület melléklete * 5-8. oldal Tinédzsergondolatok pedagógusnapra ' 9. oldal Kirándult az iroda 10. oldal Az idén a Luther Kiadó is rekordbevételt könyvelhetett el a XVI. Szent István könyvhéten Riportunk a 4. oldalon Alapkőletétel Pogányban A Baldauf Gusztáv Evangélikus Szeretetotthon új épületének alapkő-letételi ünnepségére május 24-én, szombaton délelőtt került sor a Pécs melletti Pogányban. Egy ilyen eseményt kiindulópontnak szoktak tekinteni egy intézmény életében, ez esetben azonban mind a Bal- dauf-otthonnak, mind magának a beruházásnak olyan hosszú története van, hogy ez az esemény is ünnepelhető egyfajta kezdetként. Tencz Károly megbízott igazgató Itt- zés János elnök-püspököt kérte fel az ünnepi szolgálatra. Ittzés János Mt 7,24-27 alapján tartott igehirdetésében először a bizalom fontosságára hívta fel a figyelmet, amelyre közösség- és házépítőknek egyaránt szükségük van. A példázat alapján arról beszélt, hogy ne ringassuk magunkat illúziókba: viharok lesznek e házon kívül és belül egyaránt, ugyanakkor a felolvasott ige vigaszt és megoldást is kínál, hiszen aki nemcsak hallgatja, hanem cselekszi is megváltó Urunk beszédeit, az okos házépítőnek bizonyul. Jelképesen elhelyezzük ugyan az alapító okiratot - mondta -, de a szolgálat és az élet igazi alapvetése az evangélium. Az igehirdetés után Juhász Eszter szakmai vezető olvasta fel az elhelyezendő iratot, amelyből a jelenlévők megismerhették a beruházás eddigi történetét. Több évtizedes példaértékű szolgálat után az otthon - ideiglenesen többször meghosszabbított - működési engedélyét 2008. december 31- ével visszavonta a megyei köz- igazgatási hivatal. A döntés hátterében nemcsak a két telephelyből fakadó nehézségek, az anyaház erősen leromlott állapota, a működtetéstechnikai deficit, hanem sajnálatos mulasztások sora is áll. Folytatás a 3. oldalon Méltóságteljes búcsú Fratemitásként működik tovább a Külföldön Élő Magyar Evangélikus Lelkigondozók Munkaközössége Ötvenegy esztendővel ezelőtt, 1957-ben néhány idegenbe szakadt magyar evangélikus teológus - a Lutheránus Világszövetség meghívásának eleget téve - Bécsbe utazott, hogy megtárgyalja Nyugatra távozott magyar hitsorsosai lelkigondozásának ügyét. így alakult meg a Külföldön Elő Magyar Evangélikus Lelkigondozók Munkaközössége (KÉMELM), amely - fennállásának 51. évében - az elmúlt héten mondta ki megszűnését a piliscsabai Béthel Missziói Otthonban tartott konferenciáján. „Az elmúlt évben az ausztriai Őriszigeten tartott összegző, jubileumi alkalmunk folytatásaként most arról kell szólnom, hogy reálisan nézve ma a búcsú az egyetlen lehetőségünk. Az elmúlt több mint fél évszázadban erőnkhöz mérten segítettük a külföldön élő magyar evangélikusokat és a Magyarországi Evangélikus Egyházat, amelyből soha nem szakadtunk ki, mindig hozzá tartozónak érezvén magunkat. A KÉMELM most megszűnik ugyan, de ezután sem tévesztjük egymást szem elől, a jövőben is ápolni kívánjuk a köztünk lévő testvéri közösséget” - fogalmazott a szervezet megszűnését bejelentő alapítók egyike, a Londonban élő és Nagy-Britanniában evangélikus püspökként is szolgált Pátkai Róbert, aki 1997 óta töltötte be az elnöki tisztet. „Nem végelgyengülésben »hunyt el«, és nem eutanázia miatt »távozott az élők sorából«, hanem a maga akaratából, méltósággal és szépen búcsúzott, amikor eljött az ideje” - kommentálta a Külföldön Élő Magyar Evangélikus Lelkigondozók Munkaközösségének megszűnését Hazai egyházunk és a KÉMELM szolgálata címmel tartott előadásában ár. Fabiny Tamás. Az Északi Egyházkerület püspöke több más hazai egyházi vezetővel egyetemben vett részt május 22-én a szervezet Összegzés után - reális lehetőségeink mottóval megrendezett piliscsabai konferenciáján. A külföldi kapcsolatokért is felelős püspök előadását megelőzően iß. dr. Fabiny Tibor teológus, irodalomtörténész mutatta be hivatalosan is Vájta Vilmosnak A diakóniai teológia a magyar társadalmi rendszerben című, magyar fordításban 2006-ban megjelent kötetét. Pátkai Róbert A KÉMELM szolgálata és a hazai egyház címmel adott összegző visszatekintést. Előadásából kitűnt, hogy a szervezet a jövőben egyfajta fratemitásként működik majd tovább, és nyitott a KEMELM korábbi tagjai számára. Továbbra is olvasható lesz Koinonia és Utitárs című folyóiratuk; ez utóbbi orgánum budapesti szerkesztője - Szűcs Petra- személyesen is jelen volt a találkozón, hogy ismertesse elképzeléseit. Mint olvasóink előtt ismert, az Utitárs immár nemcsak önállóan, hanem- ez évtől - alapvetően az Evangélikus Elet mellékleteként jelenik meg. A jövőről és a tervekről beszélt említett előadásában Fabiny Tamás is, hangsúlyozva, hogy elérkezett az idő a „szerepcserére”: eddig az anyaországi egyház kapott segítséget a KÉMELM-től, mostantól pedig már neki kell tennie a maga eszközeivel azért, hogy a külföldön élő magyarok közt továbbra is végeztessék az anyanyelvű szolgálat, amely a határainkon kívül élő testvérek hitét és magyarságtudatát erősíti. G.Zs. Mire képes a testvériség? 1 Gémes István Úgy kezdődött, hogy vagy kéttucatnyi magyar evangélikus teológus eleget tett a Lutheránus Világszövetség meghívásának egy Bécsben tartandó gyűlésre. Jöjjenek, hogy megtár-, gyalják a Nyugatra szakadt magyar evangélikusság lelkigondozásának az ügyét! A távlatok - fontos jellemzői a feladatnak! — már akkor felvázolódtak: három földrészről, tizenkét ország huszonhárom városából érkeztek a résztvevők az osztrák fővárosba 1957. március elején. Ki magyar, ki két- vagy többnyelvű gyülekezetből, ki állami delegáció, ki hivatalos küldöttség tagjaként, ki pedig mint frissen érkezett menekült. Három nap alatt megalakult a semmiből a Külföldön Élő Magyar Evangélikus Lelkigondozók Munkaközössége nevű (rövidítve: KÉMELM), a fél-világot átfogó munkacsoport. Formálisan ugyan vezetőséggel, de mégis inkább minden egyes tag önállóságára építő, önkéntes közreműködésére számító testvériségként. A konferencia nyilatkozatban fogalmazta meg teológiai alapelveit. Kijelentette, hogy - nem akarván elszakadni a hazai gyökerektől - nem kíván semmiféle „menekült” külföldi magyar egyházat felépíteni, ellenben mindenütt a helyi egyházakkal egyetértésben szeretne dolgozni. Hangsúlyozta a testvériség lelkigondozói feladatának komolyan vételét, valamint nemet mondott mindenféle politikai befolyásolásra vagy pártálláson alapuló támogatásra. Alig egy hónappal később már meg is jelent az első „koprodukció”: az Utitárs című, Külföldön élő evangélikus magyarok lapja alcímű havilap. A cikkek Bécsből és Stockholmból, Stuttgartból és Londonból jöttek, a szerkesztő Oslóban lakott, s a lap egy koppenhágai keresztény nyomdában, magyarul egy szót sem értő dán nyomdászok munkájaként készült el. A lap mindig is távlatokban gondolkodott: tavalyi, 51. évfolyamának harmadik számában, amelyet egy fekete-erdei német nyomda hozott ki, tíz különböző európai városban élő író cikke jelent meg. A lappal együtt fejlődött az iratterjesztés: megjelent a Dunántúli énekeskönyv bővített kiadásának újranyomása, egy négyrészes hittankönyv, egy magyarországi professzor (anonim) kötete, Ordass Lajos Útravaló című áhítatoskönyve s később kötetek egész sorozata. Ifjúsági konferenciák indultak el Terray László és Glatz József irányításával. Ezek a nagyheti találkozók gyakran száznál is több fiatalt láttak vendégül, hogy a legtöbbször saját költségükön „táborozókat” hitükben és nemzeti öntudatukban erősítsék a nagy idegenségben. A konferencia fontos Feladata volt az evangélium szolgálatával karöltve a magyarságtudat ápolása, kulturális értékeink hiteles átadása. A Nyugaton élő magyar értelmiségiek számára kitüntetésszámba ment egy-egy felkérés a konferencia részéről. A kezdeti találkozók anyaga később nyomtatásban is megjelent. Fontos volt továbbá, hogy a konferencia szoros, ökumenikus kapcsolatokat tartott fenn a Pax Romana Katolikus Magyar Egyetemi Mozgalommal és a későbbi, az ifjúsági konferenciából kinőtt Európai Protestáns Magyar Szabadegyetemmel. Kölcsönös látogatások és a négy magyar ökumenikus találkozó együttes megrendezése tartozott a feladatok közé. Rádiós munka indult egyrészt a Lutheran Hour, másrészt a Transworld Radio, illetve később a Radio Monte Carlo hullámhosszain. Az egyik szerkesztő Londonban, a másik Oslóban dolgozott, németországi vagy tengerentúli munkatársak dán stúdiókban készült felvételekkel szerepelhettek; a közreműködők körülbelül a Skandinávia és Libéria, Kanada és Izrael, Brazília és Ausztria közötti térségben éltek. A Kelet-Európa felé sugárzott adások nyomán ott rádiós gyülekezetek keletkeztek, Nyugatról megindult a Biblia- és könyvküldési akció, Kelemen Erzsébet diakonissza testvér pedig alig győzte a hallgatókkal való levelezést. A politikai fordulat után, virágkorában adhattuk át ezt a fontos munkát Gáncs Péter akkori nagy- tarcsai lelkész kezébe. A gyülekezetek minden gondja állandóan ott szerepelt a konferenciákon, amelyeket tizenhárom ország huszonnyolc különböző városában tartott a testvériség munkaközössége. 1989-ben hívtuk meg az őrségi Őriszigetre (Siget in der Wart) a Magyarországi Evangélikus Egyház akkori vezető püspökét és felügyelőjét, hogy békülési és testvéri szándékunkat bizonyítsuk. S hogy hidat verjünk az elnyomás miatt keletkezett szakadék fölé. De a kört tovább is tágítottuk. Elsőként indultunk a határon kívüli testvérek „felfedezésére”. így tartottunk konferenciákat Erdélyben Kolozsvárt, Kárpátalján Beregszászon, Szlovéniában Alsómarácon, de főleg Szlovákiában, Sajógömörben, illetve Gömörpanyiton. Jó volt a többszörös kisebbségben élőkkel a közösségvállalás, hiszen hasonlóak voltak a problémáink. A Nyugaton dolgozó református lelkészek felé is nyitottunk: többször hívtuk meg őket teológiai konferenciákra, már csak azért is, mert minden nyugat-európai gyülekezetünk „protestáns” jellegű. Nem engedtünk a szétválasztási kísérleteknek, örömmel hangsúlyoztuk és hirdettük a közös evangéliumi örökséget. Mindezért adtunk hálát 2007. május 9-10-én - újra Őri- szigeten - a helyi, magyar nyelvű evangélikus gyülekezet szíves meghívásának eleget téve. Hogy négyen még mindig jelen lehettünk az „alapító atyák” közül, hogy a később bekapcsolódott fiatalabbak is megjelentek, hogy a találkozót megtoldhattuk a Maek-elnökség ülésével, és örülhettünk mindhárom magyarországi evangélikus püspök jelenlétének, az örömmel és hálával töltött el bennünket. Csodának lehettünk tanúi, s erről számoltunk be: Isten ötven éven át nem szűnt meg támogatni és segíteni, de Leikével űzni és hajtani sem. Nem ellenőrzött bennünket egyházi vagy világi hatóság, busás mellékjövedelemre sem számíthattak a közreműködők. De mindig feszülten vártuk az évenként visszatérő testvéri találkozókat, hogy feltöltődjünk az újabb feladatok elvégzésére. Nem egyéni érvényesülési vagy haszonszerzési vágynak engedve, nem parancsuralmi kényszer előtt meghajolva tettük a dolgunkat, hanem csak mert szerettük az Úr ügyét, s mindezt vidám szívvel, boldogan végeztük. Voltak mulasztásaink is bőven. Kaptunk és ütöttünk sebeket is. Kértük Istent, hogy fedezze be ötvenéves múltunkat is kegyelmével és bocsánatával. Hogyan tovább? - ezzel a nem egyszerű kérdéssel ajkunkon és szívünkben váltunk el kicsit megszeppenve és nyugtalanul egymástól. De újra bízva a csodatevő Isten erejében! 19. budapesti Bach-hét A 19. budapesti Bach-hetet június 2-ától 8-áig rendezik meg a Deák téri evangélikus templomban. A koncertek 19 órakor kezdődnek, a belépés díjtalan. A műsorfüzet hozzáférhető a templomban és az Evangélikus Országos Múzeumban (1052 Budapest, Deák tér 4.). A hét részletes programja megtalálható az interneten is: http://lutherania.lutheran.hu/D0c/19BW.pdf
