Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-05-25 / 21. szám

io 2008. május 25. KRÓNIKA 'Evangélikus Éltó ISTENTISZTELET-KÖZVETÍTÉS A RÁDIÓBAN Bemutatkozik a Dombóvári Evangélikus Egyházközség Az egyházközség 2005 óta hivatalosan is a Dombóvár-Kaposszekcső-Csikós- tőttősi Társult Evangélikus Egyházköz­ség része, társgyülekezete. A térségbe a 18. század végén érkeztek német evangé­likus telepesek, akik Kaposszekcsőn, il­letve Csikóstőttősön telepedtek le. Elő­ször Ráckozárhoz tartozott az egész te­rület, majd a gyülekezetek folyamatosan váltak anyagyülekezetté: Csikóstőttős 1879-ben, Kaposszekcső 1912-ben. így lettek evangélikussá a környékbeli kis falvak is (Ag, Gerényes, Tékes, Tarrós, Szabadi). Dombóváron a 20. század elején kezd­tek szervezkedni a protestánsok, de elég hamar külön úton indult el a református és az evangélikus gyülekezet. Eleinte a csi- kóstőttősi lelkész, Wallandt Károly pászto­rolása alatt; majd missziói lelkészek ki­küldésével látták el a lelkészi feladatokat. 1927-ben érkezett a gyülekezetbe Cséry (eredetileg Berger) Lajos, aki nagy erővel szervezte meg a templom építését; fel­szentelése 1930. szeptember 7-én volt. A gyülekezet közben létszámában is nőtt, köszönhetően Dombóvár ipari, alapvetően vasúti fejlődésének. Az egy­házközség 1931-ben önállósult; első be­iktatott lelkésze, Cséry Lajos nyugdíja­zásáig (1972-ig) szolgált a gyülekezet­ben. Utódjaként Vértesy Rudolf érkezett. Ez idő alatt a szomszédos, német ajkú gyülekezetek átélték a világháború utáni kitelepítést, illetve a felvidéki magyarok áttelepítését, létszámukban és erejükben is meggyengültek. Sokan költöztek be tagjaik közül Dombóvárra is. 1977-től Csikóstőttős, 1980-tól pedig Kaposszekcső is a dombóvári lelkész szolgálati területéhez tartozik. 1996-ban H1RDFTFS ____________________________________1_________________________________________________________________________ Eg yház és politika - egyházpolitika? címmel beszélgetünk Balog Zoltán református lel­késszel, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnökével, országgyűlési képviselővel (Fidesz) június i-jén, vasárnap 17 órai kez­dettel a Ferencvárosi Evangélikus Közéleti Klubban. Helyszín: Budapest IX., Haller utca 19-21., a katolikus plébánia első emeletén. A Ferencvárosi Evangélikus Köz­életi Klub célja mindannyiunkat érintő társadalmi, közéleti kérdések konstruktív megvitatása, ezen keresztül pedig közösségteremtés és építő párbeszéd folytatása. Az ülésre politikai hovatartozástól függetlenül mindenkit szeretettel várunk, és kifejezetten buzdítunk a beszélgetésben való részvételre. Moderátor: Marossy Atti­la orientalista, közgazdász, evangélikus lelkész. Honlap és további információ: http://ferencvaros.evangelikus.hu/. Szeretettel tájékoztatjuk gyülekezeteinket, hogy a Szentháromság ünnepe utáni második vasárnap (június 1.) offertóriuma a nyugdíjas lelkészek támogatását szolgálja. Kérjük, adakozó szeretettel segítsék az ügyet. ISTENTISZTELETI REND / 2008. május 25. Aradi András került a gyülekezetbe, majd 2001-től ismét két lelkész szolgál a köz­ben társult egyházközségekben, ame­lyek önállóságukat megőrizve a lelkészi szolgálatra társultak. Dombóváron 2000-ben gyülekezeti ház épült, 2001-re a tőttősi parókia újult meg. Kaposszekcsőn 2004-ben nyitotta meg kapuit az Evangélikus Diakóniai Otthon; jelenleg hetven lakója van, és je­Magyar Rád ió^) Evangélikus istentisztelet a Magyar Rádióban Június i-jén, vasárnap 10.04-től is­tentiszteletet hallhatunk az MRi - Kossuth rádió hullámhosszán Dom­bóvárról. Az istentisztelet liturgiái szolgálatát Szabó Szilárd lelkész végJ zi, igét hirdet Aradi András lelkész (képünkön). lentős szerepet játszik a környék szociá­lis ellátórendszerében. 2007-ben a gyüle­kezet Szabó Szilárdot hívta meg lelkészéül. Dombóvár vegyes lakosságú, elsősor­ban a vasút miatt idetelepült családok határozzák meg az arculatát. Igazi „falu­sias-városi” gyülekezet: régi, dombóvári magyar családoktól kezdve a környék­ről betelepült német anyanyelvű csalá­dokon keresztül egészen a Felvidékről idetelepített és itt hazát találó magyaro­kig megtalálható mindenféle tradíció. Szentháromság ünnepe után 1. vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: Lk 16,19-31; íjn 4,i6b-2i. Alapige: 5MÓZ 6,4-9. Énekek: 65., 232. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. (német, úrv.) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; du. 6. Balicza Iván; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Zászkaliczky Pál; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Frenkl Róbert; Óbuda, IIL, Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Smidéliusz Gábor; de. 11. (úrv.) Gerőfi Gyuláné; du. 6. (orgonazenés) Cselovszky Ferenc; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Aradi György; VIII., Üllői út 24. de. fél n. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Bláthy Ottó u. 10. (Betánia Szeretetszolgálat) de. 9. Benkóczy Péter; IX., Gát utcai római katolikus templom de. 11. (úrv.) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Szávay László; de. 11. (úrv.) Szávay László; du. 6. (vespera) dr. Blázy Árpádné; XL, Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) dr. Blázy Arpádné; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Pál; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. dr. Kamer Ágoston; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. n. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 75. (nagytemplom) de. ro. Bátovszky Gábor; du. 6. Új találkozás (ifjúsági); Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. to. Fekete Gy. Viktor; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik térde. 9. Kosa László; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Kosa László; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Wiszkidenszky András; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. Wiszkidenszky András; Pestszentlőrinc, XVIIL, Kossuth tér 3. de. 10. Walter Hirschmann; Pestszentimre, XVIIL, Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Hulej Enikő; Kispest, XIX., Templom téri. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú: Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel: Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXIL, Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza; Pilisvörösvár (református templom) 'du. 2. Donáth László; Názáret-templom, Mátraszentimre-Bagolyirtás de. 11. Lackner Pál. ■ Összeállítottá; Vitális Judit „A vendégszeretetről meg ne feledkezzetek...” Pál apostolnak a zsidókhoz írt leveléből való idézet (13,2) olvasható abban a kápolnában, melyet a napokban szentelt fel Gáncs Péter, a Déli Egyházkerület püspö­ke. A helyszín a soltvadkerti Anna vendéglő volt, amely 2006-ban „az év vendéglője” címet viselhette. Itt zajlott május 14-én a Bács-Kiskun Egyházme­gye evangélikus lelkészeinek munkaközösségi ülé­se, melynek keretében a helyi gyülekezeteket támo­gató és szerető vendéglősre, a közelmúltban el­hunyt Puskás Lajosra is emlékeztek. Az egyházi em­berek mellett az egybegyűltek között voltak a csa­ládtagok, a munkatársak és a városka vezetői is; a gyülekezetnek a település református lelkésze, Sípos Ajtony Levente hirdette Isten igéjét. A vendéglő udvarán álló kápolna az elcsendese- désre kínál majd helyet az itt megszálló, étkező ven­dégeknek; a fából ácsolt építmény ugyanakkor sza­badon látogatható, és kiválóan alkalmas arra is, hogy például esküvőket tartsanak benne. ■ Ifj. Káposzta Lajos felvétele Öt szivárványos év Jubileumi koncertet tartott május 9-én este a fennállásának ötödik évfordulóját ünneplő Pécsi Gospelkórus a zsúfolásig telt evangélikus templomban. Ez lenne a hír, amelyet az MHHH közölne. (Nem is­mert a betűszó? Mennyei Hangok Har­sonája Hírügynökség.) A koncertlátoga­tó krónikásban azonban ennél több mo­toszkál, miközben a „Babylon’s falling” kezdetű ének ütemére püföli számítógé­pének billentyűzetét, úgy huszonhat órával a koncert befejezése után. Nem könnyű ugyanis összefoglalni, hogy mi történt az öt év alatt vagy akár a koncer­ten magán. Az öt évet a kórus tagjai az alkalomra megjelent negyvenoldalas örömHIRadó újságban (1. szám) vázolták fel, és végig- lapozása után nehéz eldönteni, hogy azért marad bennünk hiányérzet, mert valami kimaradt - vagy szívesen olvas­nánk még további negyven oldalt. Qó lenne nem öt évet várni a 2. számra...) Aki először járt gospelkoncerten, jog­gal lepődhetett meg, mert az előadás kó­rusunknál nem csak zeneszámok hatá­sos sorba rendezését jelenti. Megszokott elem a szöveges kommentár, a versolva­sás, élménybeszámoló vagy akár hitval­lás; mindezt a jubileumi koncerten vi- deomontázsok egészítették ki. A lát­ványelemek sem maradnak el: az evan­gélikus templom oltárképe színes lepe­dők közül nézett ki az előtte felsorako­zott, különböző vidám színű ingeket vi­selő kórustagokra. (Ennek köszönhető­en nevezték többször is őket „szivár­ványszínű” kórusnak.) A lexikon szerint a gospel egy zenei stílus, amelyet a keresztény vallási élet­ben használnak egyéni vagy közösségi hitük zenei kifejezésére. Az említett ki­egészítések viszont egy olyan összetett életérzéssé - „gospel feeling”, ahogy az egyik kórustagtól is hallhattuk a meg­határozást - teljesítik ki a zenét, amelynek közösségformáló ereje van. A kórus holdudvarában élők jól érzé­kelik ezt: létezik egy kisebb létszámú, erős mag, amelyhez csatlakoznak a be­térők, alkalmi vendégek, ezen kívül ta­lálhatók a szimpatizánsok, „szponzo­rok”, akik a kórus munkáját segítik-tá- mogatják. Az öt évhez képest talán túl nagy a fluktuáció, de ez természetes egy alapve­tően fiatalokból álló együttes esetében, amelynek jellegzetessége, hogy a tagok a Pécsett folytatott tanulmányaik idején csatlakoztak a közös énekléshez. Ez a koncerten is látványosan demonstráló- dott: amikor színpadra szólították a va­lamikori kórustagokat, majd kétszer annyian szorongtak ott. Azon már nem is kell csodálkozni, hogy itt voltak, eljöt­tek, akár hosszú utat is megtéve; és az arcukra kiülő öröm, hogy újra „a kórus­ban" énekelhetnek - leírhatatlan. A koncertünnepen az emlékek fel­idézése mellett a gyülekezet jövőre har­mincéves „nagy” kórusa is köszöntötte az ünneplőket. Hogy az ünnep teljes le­gyen, erre az alkalomra jelent meg a kó­rus második CD-je Itthonról haza cím­mel és profikat megszégyenítő színvo­nalon, mind belbecs, mind külcsín szempontjából. A lemezen 14 + 1 szám hallható, amelyből tizenhármat az elő­adáson is hallhattak a vendégek, így a jubileumon túl ez valódi lemezbemuta­tó koncert is volt. A számok között található olyan klasszikusok feldolgozása, mint az Oh happy day vagy a Kum bayah my Lord, több - ifjúsági körökben is ismert - afrikai és amerikai eredetű dallam négyszólamú, áthangszerelt változata vagy olyan új­donság, mint a lemezt nyitó (és záró) Shosoloza stimela, amelynek feledhetetlen kezdő fuvolastaccatója után a zene szin­te nagyzenekari hangzásig növekedik. Méltó kezdőszám egy lemezen, de kon­certen is - mint ahogy pénteken hallha­tó volt. A CD-tok nemcsak a lemezt tartal­mazza, hanem egy tizenkét oldalas kis füzetet is; ebben a szokásos információk mellett Németh Zoltán pécsi lelkész gon­dolatai is olvashatók, amelyeket a zene- gospel-közösség és az „úton lét” ürü­gyén fogalmazott meg, és amelyek így foglalhatók össze: itthonról - haza. ■ Dr. Sramó András Tizenöt éves barátság A kezdetek: tizenöt éve a Christlicher Verein Junger Menschen Westbund - CVJM, a Magyarországi Keresztyén Ifjú­sági Egyesület (KIÉ) német megfelelője - egyik munkatársa elhatározta, hogy kapcsolatot épít a magyar keresztyén if­júsággal. A barátság alapját a nyári tábo­rok jelentették, és ma már el sem képzel­hető németországi tábor magyar részt­vevők és kísérő nélkül. A lelkes magyar táborozok vezetőképzőket is végezhet­tek, és bekapcsolódhattak a táborok szervezésébe. A német táborokban és képzéseken nevelkedett fiatalok 2001-ben a KIÉ vé­dőszárnyai alatt megalakították saját munkacsoportjukat, a Tappancsot, és megrendezték első táboraikat. A német modellt a magyar fiatalok igényeit szem előtt tartva alakították át; azóta már ön­álló vezetőképzőt is indítottak. Pünkösd hétvégéjén ezt az évek óta tartó barátságot ünnepelték német és magyar tappancsosok a Sóvárban, a KIÉ balatóngyöröki konferencia-központjá­ban. A régi ismerősök között voltak tá­bor- és sátorvezetők, régi és új munka­társak. Az évek alatt a legtöbben felnőt­tek, elvégezték az iskoláikat, szakmát vá­lasztottak, és családot alapítottak; mel­lettük a vezetői utánpótlás több tagja, a fiatalabb generáció is részt vett a találko­zón. A német munkatársakat a Hamsch házaspár és azok a vezetők képviselték, akiknek a magyar Tappancs a fennállását és működését köszönheti. A generációs különbségek senkit sem zavartak, hiszen a cél közös: színvonalasan táboroztatni a gyerekeket és Isten igéjét terjeszteni. Akárcsak a csapat, a program is színes volt: számba vették az eddig közösen szervezett táborokat, játszottak önisme­reti és csapatépítő játékokat. Bibliaórákat tartottak, s Keszthelyen és Sümegen is el- töltöttek egy-egy kellemes, kirándulós napot. Volt lehetőség beszélgetésre, ta­pasztalatcserére, vezetői praktikák elsa-. játítására és a német-magyar együttmű­ködés jövőjének megtervezésére is. A másfél évtizedes barátságot tortával ün­nepelték meg, és mindenki hazavihetett egy erre az alkalomra tervezett bögrét. A két ifjúsági szervezet együttműkö­désének eredményei: több mint száz kö­zösen szervezett tábor és találkozó s a magyar Tappancs egyre sikeresebb munkája idehaza. A résztvevők egyetér­tettek abban, hogy barátságuk fontos mozgatórugója az, hogy tudtak egymás­tól tanulni. A találkozó öt napja véget ért, és a ven­dégek is hazautaztak, de a nyár és a mun­ka legjobb része még előttük van. Az el­múlt évek alatt a táborokban szoros ba­rátságok köttettek, és életre szóló élmé­nyeket szereztek a résztvevők. Akik sze­retnék, ha gyermeküknek, unokájuknak hasonlóban lenne részük, és színvonalas táborban töltenék el a nyár egy részét, még jelentkezhetnek az idei táborokba. Bővebb információk á Tappancs munka- csoportról és táboraikról, illetve jelentke­zési lapok a www.kie.hu/tappancs oldalon találhatók. Reméljük, találkozunk! ■ Bökönyi-Benedek Csengele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents