Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-05-25 / 21. szám

‘Evangélikus Éltó KULTÚRKÖRÖK 2008. május 25. *► 5 „És láték _” Ka rátson Gábor kiállításának megnyitója az Evangélikus Országos Múzeumban Képes krónika az orgonáról ► „Kölcsönkaptam valakitől a vi- zsolyi Bibliát, Karolt Gáspár fordí­tását, (...) hatalmas, ihletett mű, akár valami hegység, zuhatagok- kal, viharokkal, drámai napnyila­dékokkal; mire nyomban eszem­be ötlött, mi volna, ha. megpróbál­nék akvarelleket festeni hozzá” - e sorok azon a meghívón voltak olvashatóak, amely Karátson' Gá­bor festő legutóbbi kiállítására in­vitált. A művész korábban már foglalkozott a teremtéstörténet, valamint Márk, Lukács és János evangéliumának képi ábrázolásá­val. A Jelenések könyve nyomán született, „És láték...” - Akvarellek a Jelenések könyvéhez című tárlata - a Biblia évének programsorozata keretében - május 15-én nyílt meg az Evangélikus Országos Múze­umban Budapesten. A szép számmal érkező érdeklődők a megnyitó kezdetéig megtekinthették az akvarelleket, közben pedig módjuk volt belelapozni a Jelenések könyvének Károli-fé- le fordításába, amelyet az intézmény dol­gozói sokszorosítottak számukra. A vendégek kézbe vehették a festészet mel­lett műfordítással, írással és filozófiával ugyancsak foglalkozó, több rangos díjjal kitüntetett Karátson Gábor könyveit is. Az akvarelleket nézegetve a látogató megállapíthatta, hogy nem a bibliai szö­veg illusztrációjával áll szemben; a ceru­zával rajzolt emberalakoknak szinte csak a körvonalaik láthatók, az őket kö­rülvevő - színes, éles foltokban megjele­► „Isten iránt érzett hálával tájékoz­tatom Önöket, hogy a Baumit Kft. által kiírt »Az év homlokzata 2007« pályázaton a gyulai evangélikus templom felújításával megnyertük a »Műemlék épület/középület« ka­tegória díját” - áll a békéscsabai székhelyű Atrimex Kft. ügyvezető­je által szerkesztőségünknek kül­dött levél élén. Abelovszky László sorai így folytatódnak: „Építész­ként és egyházunk elkötelezett tagjaként is fontosnak tartom, hogy épített értékeinket megőriz­zük, és a jó gazda gondosságával kezelve bízhassuk utódainkra. Is­ten kegyelméből több templom és parókia felújítását volt lehetősé­gem szorgos munkatársaimmal el­végezni, és közülük ez aratta a leg­rangosabb elismerést.” A Gerlóczy Gedeon tervezte nyolcvanesz­tendős gyulai evangélikus templom épí­tésekor, 1928-ban nem szigetelték meg­felelően az épületet, a vizesedést pedig - egy későbbi felújítás során - eltakarták. Tavaly tehát meg kellett oldani a fal szi­getelését és burkolását, s csak ez után következhetett az újravakolás. nő - világ náluk jóval nagyobb hatású, erőteljesebb. A vendégek szemlélődését dr. Harmati Béla László igazgató köszöntője „szakítot­ta meg”, majd Manninger Ágota és a Fővá­rosi Kántorátus szólistái énekeltek. Ezután mondta el megnyitóbeszédét dr. Margócsy István irodalomtörténész, egyetemi do­cens. Az Eötvös Loránd Tudományegye­tem XVIII-XIX. Századi Magyar Iroda­lomtörténeti Tanszékének vezetője Paul Klee svájci festő programszerű ars poeti­cáját - „A festészet nem a látványt ábrá­zolja, hanem láthatóvá tesz” - idézte, és kiemelte, hogy Karátson képeivel mindig „azt az élményt és hatást próbálja újraél­ni és újraéleszteni, amelyet egy vizionáló próféta a világ közeli végét várván és jö­vendölvén érezhetett s éreztetni akarha­tott”. Ám míg János a világ közeli végét jósolta meg, Karátson Gábor ezzel szem­ben úgy vizionálta a maga saját apokalip­szisét, hogy benne a világvégét nem egy­A zsűri véleménye szerint a renoválás remekül sikerült, a feladat megoldása és a látvány együttesen érdemelte ki az első díjat. „Az év homlokzata” pályázatot öt évvel ezelőtt hívta életre a homlokzati vakolat- és hőszigetelő rendszerek gyártásával és forgalmazásával foglal­kozó, dorogi székhelyű Baumit Kft. Az volt a céljuk, hogy hozzájáruljanak az épített környezet értékeinek megőrzé­séhez, illetve gyarapításához, népsze­rűsítsék az energiatakarékos - ezáltal szerinek, hanem folyamatosnak láttatja, mintha a világ normális állapota az „ál­landó apokalipszis” lenne. Maga az alkotó pedig - aki a Jelenések könyve helyett a Jelentések könyve fordítást használja - egyebek mellett arról beszélt (képünkön), hogy a Biblia, a kereszténység és a művészet szorosan összefügg. A fes­tészet is apokaliptikus műfaj, hiszen az „átlépés területén él”, mert általa a sem­mi helyét egy kép foglalja el. Továbbá a festészet végső törekvése is az, mint a végső időké, azaz hogy Isten legyen minden mindenekben. ■ G. Zs. Karátson Gábor „És láték...” - Akvarellek a Jelenések könyvéhez című kiállítása szeptember 30-ig tekinthető meg az Evangélikus Országos Múzeumban (Budapest V., Deák tér 4.). Nyit­va tartás: hétfő kivételével mindennap 10 és 18 óra között. környezetbarát - homlokzati hőszige­telő rendszerek és vakolatok alkalma­zását, valamint hogy építészeti, gazda­ságossági és műszaki szempontokat fi­gyelembe véve díjazzák a legjobb és legszebb homlokzatokat. Az idén mintegy száz beadvány ér­kezett három kategóriában: családi ház; társasház/lakópark; műemlék épület/középület. A kategóriagyőztese­ket a legkiválóbb hazai szakemberek­ből álló független zsűri választotta ki. M EvÉlet-infó Meglepetéssel és örömmel vettük kézbe a nyomdából néhány hete kikerült, Az orgona képes krónikája című könyvet. Zász­kaliczky Tamás, a kötet szerkesztője és írója hiánypótló művet adott a kezünk­be. Ugyanis magyar nyelven eddig csak főiskolai jegyzetek, egyes földrajzi egy­ségek organológiái jelentek meg; példá­ul a Magyarország orgonái vagy a Műemlék orgonák Erdélyben című kiadvány. Az or­gonaépítészet egész történetéről eddig csak idegen nyelven kaphatott átfogó és korrekt képet az érdeklődő. Ilyen jelle­gű, ilyen minőségű és ilyen átfogó tartal­mú kötet most van először a magyar könyvpiacon. Már az elülső borító képe is megragadó: a szarvasi Otemplom^ hangszerének - minden részrehajlás nélkül Magyarország egyik legszebb or­gonájának - homlokzatát mutatja. A szívesen kézbe Vett könyv elsősor­ban is a legalapvetőbb tudnivalókat köz­li, hogy a szakismeretekkel nem rendel­kező is megértse a mű részleteit. Bemu­tatja a különféle sípokat, hiszen egy kis falusi orgonában is vagy háromszáz kü­lönféle sípot találhatunk. A sípsoroknak nevük van, építési rendjük, különféle hangmagasságuk, hangszínük és hang­erejük; a sípok mind egyenként megha­tározhatók nevekkel és számokkal. Ez­után a könyvben az orgona szerkezete kerül sorra: miként szólalnak meg a sí­pok a billentyűk lenyomásával és a kü­lönféle sípsorok - regiszterek - bekap­csolásával. Az alapvető szakismeretek után kö­vetkezik a könyv tulajdonképpeni tár­gya: az orgonaépítés története. Ennek kezdetei a kínaiak szájorgonájáig és a görögök pánsípjáig nyúlnak vissza. Mű­ködési elvük azonos: a különféle hosz- szúságú sípokat levegővel szólaltatják meg. Majd az ismertetés rátér a rómaiak orgonájára, amelynek egy példánya ma­radványaiban Budán, Aquincumban lát­ható. Ezzel a víziorgonával kezdődik a Kárpát-medence kétezer éves orgona­kultúrája. A Bizánci Császárság korában - és még sokáig - az orgona nem volt egyhá­zi hangszer. A könyv írója részletesen is­merteti, miként vált mégis az egyház hangszerévé, miként utasították el, majd igényelték újra az egyházak az orgona használatát. A hangszer templomokba való építése a 16. századtól egyre jobban elterjedt, de körönként és országonként más-más stílusban. Más az itáliai, más a dél- és északnémet irányzatú, másként alakul a története spanyol földön vagy a franciáknál. Nem véletlen, hogy Barit korára alakul ki az orgona legsajátosabb és legtökéle­tesebb formája. Bach ezeket az északné­met hangszereket megismerve írta felül­múlhatatlan orgonaműveit. Ahogy a könyvben Albert Schweitzer megállapítá­sában is olvashatjuk: „Amilyenek az or­gonák, olyanok az orgonisták. Az orgo­naművészet mindig az orgonaépítészet produktuma.” így érthető, máig is miért Bach orgonaművei a legtökéletesebbek. Zászkaliczky Tamás művéből a hang­szer különféle típusainak kialakulására is érthető magyarázatot kapunk. Hiszen a liturgiák és a felekezetek zenei szolgá­latai más-más jellegűek. Egy női kolos­tor templomában a gyengéd gregorián­hoz kell a hangzást igazítani, míg a pro­testáns gyülekezetek erőteljes éneklésé­hez más való. Természetesen egy hatal­mas katedrális is egyedi hangzást köve­tel, egy hangversenyterem ugyancsak, ahol mindenféle stílusú zene kell, hogy megszólalhasson. Nagy értéke a könyvnek, hogy az ér­deklődőt bevezeti az alapvető ismere­tekbe, emellett azonban a szakértőknek is kincsesbánya. Számos korabeli met­szet, a maitól erősen eltérő kottaírásfaj­ták mintái is megtalálhatók a különböző korokról szólva. Zászkaliczky Tamás szövege rendkí­vül igényes. Egyszerre fogalmaz a tudós pontosságával, ugyanakkor a pedagó­gus érthető magyarázatával vezeti az ér­deklődőt lépésről lépésre, és mindezt vá­lasztékos magyar nyelven teszi. Öröm olvasni a nemes fogalmazású szöveget. Természetesen „képes krónika” lévén számos - vagy száz - orgona képe teszi • a könyvet nemcsak érdekessé, de széppé is. Diner Tamás fotóművész a tőle meg­szokott igényességgel örökítette meg az orgonákat, sokszor enged betekintést az orgona belsejébe, sőt érzékelteti a teret is, amelyben a hangszert felépítették. A gyönyörű színekkel nyomtatott képek szinte letehetetlenné teszik e munkát. Bámulatba ejti az olvasót a régi száza­dok orgonaépítőinek művészi ízlése, ahogyan az orgonák külsejét is megter­vezték, és nem sajnálták az időt, az anya­got, a munkát az aranyozott díszítések és muzsikáló angyalkák kifaragására. Templomban járva talán nem is vesszük észre ezek gyönyörűségét. így, a könyv­ben lapozgatva rácsodálkozhatunk egy- egy képzőművészeti remeknek is beillő orgonahomlokzatra. Ha kézbe vesszük a könyvet, csodál­kozással tekintünk vissza azokra a ko­rokra, amelyekben az áldozatot hozó gyülekezetek a templomba nem az ol­csót, a talmit állították, hanem a zene- és képzőművészet csúcsán álló remekeket. Ezt bizonyítja tizennégy magyar evan­gélikus templom orgonájának képe is a kötetben. Köszönjük Zászkaliczky Tamás tudós orgonaművésznek és munkatársának, Diner Tamás fotóművésznek, hogy kü­lönlegesen szép és értékes alkotásukkal megajándékoztak bennünket. ■ Trajtler Gábor Zászkaliczky Tamás: Az orgona képes króni­kája. Diner Tamás fotóival. Rózsavölgyi és Társa, Budapest, 2008. Ára 5990 forint. HIRPFTF«;_______________________________________________________________________________________________________________ „Egy lángot adok, ápold, add tovább... ” (Reményik Sándor) Kedves Diáktársunk! Szeretettel meghívunk hagyományos májusi alkalmunkra, ahol a Deák téri Evangélikus Leánygimnázium volt növendékei ismét találkozhatnak egymás­sal, a jelenlegi gimnazistákkal, eltölthetnek egy kellemes délutánt az alma ma­terben. Az ünnepség kezdetének időpontja: május 23-án, pénteken délután fél négy. Rendezvényünk a díszteremben folytatódik fél ötkor. A megjelenteket Sólyom Éva köszönti. Műsort ad a gimnázium irodalmi színpada Korompayné Sebestyén Nóra tanárnő vezetésével. Meghallgathatjuk Kézdy Edit igazgatónő ve­tített képes előadását a gimnázium legfrissebb eredményeiről, legfontosabb teendőiről. A dísztermi események után a diákönkormányzat tisztelettel és szeretettel vár minden volt növendéket egy csésze teára, süteményre. A temp­lomi áhítaton a lelkészi szolgálatot Smidéliusz Gábor végzi. Orgonán közremű­ködik Bence Gábor. AZ ÉV HOMLOKZATA 2007 Győztes gyulaiak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents