Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-05-11 / 19. szám
6 2oo8. május ii. KERESZTUTAK “Evangélikus ÉletS Festum Varadinum 2008 Istentisztelet és kulturális műsor a nagyváradi evangélikus templomban Az idei, tizenhetedik alkalommal megrendezett Festum Varadinum rendezvény- sorozat keretében istentiszteletet és kulturális programot tartottak április 23-án délután a nagyváradi evangélikus templomban. A sorozatot a Varadinum Kulturális Alapítvány szervezi, amelyben a történelmi egyházak, a civil szervezetek és az önkormányzat képviselői vesznek részt. Az egyhetes rendezvény istentiszteleti keretben zajlik; a kezdőnapon, április 20-án a bazilikában ünnepi misét celebrált Francisco Javier Lozano érsek, pápai nuncius, majd a Szent László-hermával körmenetet tartottak. A zárónapon, április 27-én az olaszi református templomban volt ünnepi istentisztelet és bibliakiállítás. Ezenkívül a hét folyamán - a hagyományoknak megfelelően - szerdán és csütörtökön az evangélikus és az unitárius templomban zajlanak istentiszteletek és kulturális rendezvények, a többi napon pedig az egyházkerületek, a városi önkormányzat, a civil szervezetek, iskolák, galériák, a filharmónia szerveznek változatos programokat. A Varadinum hetében sok ismert közéleti személyiség és művész látogat el a városba határon innenről és túlról. A szerda délutáni evangélikus rendezvény minden tekintetben szervesen illeszkedett a hét programjába. A templomot zsúfolásig megtöltő nagyváradiaknak az egyházmegye esperese, Köncze Geréb Árpád hirdette az evangéliumot Pál apostolnak a thesszalonikaiakhoz írott első leveléből választott textus alapján, kiemelve, hogy a közösségnek meg kell becsülnie azokat, akik fáradoznak érte; azokat is, akik ilyen rendezvényeket szerveznek, hogy a hit és a kultúra szava hallassák a társadalomban. Az esperes igehirdetése után az evangélikus óvoda csemetéi adtak elő egy rövid, de nagy hatású műsort, amelyben Szent Lászlóra, Várad patrónusára emlékeztek versben és prózában. A templomi rendezvény részeként könyvbemutatóra is sor került. Hantz- Lám Irén kolozsvári nyugalmazott tanárnő Reményik Sándor életéről állított össze igényes albumot A lámpagyújtogató - Re- ményik Sándor élete képekben és versekben címmel. A bemutatón a kötetbe válogatott korabeli fényképek nagy részét tekinthették meg kivetítve a résztvevők. Hantz-Lám Irén - akinek az édesapja, Lám Béla közeli barátja volt a költőnek - sokszor személyes emlékeit idézte fel Reményik életével kapcsolatban. Az életpályájának egyes szakaszaihoz tartozó verseket Kiss-Törék Ildikó és Varga Vilmos - nagyváradi színművészek - tolmácsolták. A liturgikus szolgálat során, valamint a könyvbemutató után a kolozsvári protestáns teológia kórusa énekelt. Az istentiszteletet követően az egybegyűltek átvonultak az evangélikus óvoda alagsorába. Itt a testvéregyházak képviselőinek rövid köszöntése után 'Szűcs László, a Várad című kulturális folyóirat főszerkesztője nyitotta meg az Urszinyi Mária festőművész képeiből rendezett tárlatot. A száznál több kiállított mű Urszinyi munkásságának közel négy évtizedét ölelte fel, a hetvenes évek pályakezdő művészi alkotásaitól egészen 2008-ban született festményekig. A méltatok szerint egyértelműen ez volt az eddigi leggazdagabb kiállítás Váradon a művésznő munkáiból, aki egyébként a helyi evangélikus gyülekezet lelkes, rendszeres templomlátogató tagja. A lutheránus hívek ezért is fogadták örömmel Hajdú László derecskéi műgyűjtő felajánlását, aki a kiállítás megszervezéséhez rendelkezésükre bocsátotta a tulajdonában lévő gazdag gyűjtemény egy részét. A Várad folyóirat gondozásában szerény, de igényes album jelent még a kiállításról. Elmondható, hogy a rendezvény hit- és közösségépítő volta mellett bőséges esztétikai élményt is nyújtott a résztvevőknek. ■ Csabay Árpád A mészkői próféta ► Lakiteleken, a népfőiskola parkjában került sor április 26-án Balázs Ferenc mészkői unitárius lelkész mellszobrának ünnepélyes avatására. A nap első felében Balázs Ferenc életéről, munkásságáról hangzottak el előadások. Az unitárius istentiszteletet követően Szabó Imrefia Béla szobrászművész alkotásának avatóbeszédét Rázmány Csaba magyarországi unitárius püspök mondta el. „Balázs Ferenc unitárius lelkész, író, népművelő Kolozsváron született 1901- ben. Az unitárius kollégiumban érettségizett, teológiát végzett, majd egyházi ösztöndíjjal Angliában és az USA-ban tanult. Hazatérése előtt járt Japánban, Szingapúrban, Burmában, Irakban, Konstantinápolyban, Indiában. Eljutott Körösi Csorna Sándor sírjához, több napot töltött Gandhinál és Rabindranath Tagorénál. 1930- ban Torda közelében, Mészkőn vállalt lelkészi állást. Itt kötött házasságot az amerikai egyetemen megismert vikingek lányával, Christine Frederiksennel. Balázs Ferenc az Aranyos menti faluban, Mészkőn eltöltött hét esztendőn keresztül próbálta álmait megvalósítani. Templomot épít, orgonát vásárol, iskolát és lelkészi lakást bővít, vidékfejlesztő szövetkezetét alapít, dalárdát és színjátszó csoportot irányít. Dán mintára népfőiskolát szervez. íróként részt vesz a ma- rosvécsi Helikon-találkozókon. Sikerek és kudarcok jellemzik közösségformáló küzdelmét. 1937. május 22-én halt meg. Korai halálát tüdőbetegség okozta” - ismertette az életutat Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, mielőtt leleplezte volna Balázs Ferenc szobrát. Bár azt még nem tudjuk, hogy a korán elhunyt lelkész-író milyen helyet foglal el az erdélyi irodalomban, az biztos, hogy - munkásságát tekintve - szobra méltán áll Németh Lászlóé és Illyés Gyuláé között, közösségformáló eszméi pedig újból aktuálisak. Az idő nem kérdőjelezte meg a kisebbségi társadalom modelljének érvényességét. Sőt kis térségek nagy gondjainak elemzésekor elmondható, hogy Balázs Ferenc elképzelései a civil társadalmat szolgálják. Azt vallotta - s ma az európai közösség is ezt sugallja -, hogy akkor érünk célt, ha a kistérségeket erősítjük meg gazdaságilag és kulturális szempontból egyaránt. A regionalitást hangsúlyozó világban talán Balázs Ferenc egykori álmai is valóra válhatnak. A néhai mészkői lelkész gyülekezetének, falujának prófétája kívánt lenni. S mint ahogy senki sem lehet próféta a saját hazájában, az unitárius egyház is csak hetven évvel a halála után kezd foglalkozni Balázs Ferenc teológiai rendszerével. Igaz, kéziratainak tetemes része eddig ismeretlen volt. Az Új ember vallása, valamint Az idők kiteljesedése című munkáját csak a továbbiakban fogják elemezni és értékelni, illetve megismertetni a nagyközönséggel. Balázs Ferencet a vallásnak nem a transzcendentális, hanem az immanens része érdekelte elsősorban, vagyis az, amelyik a jóságban és a szeretetben gyökerezik. Eddig megismert teológiai elképzelése (a „cselekvő unitarizmus”) minden felekezet tagjai számára örök érvényű lehet: úgy megélni a hitet, hogy azáltal a közösség javát is szolgáljuk. ■ Veres Emese-Gyöngyvér A jövő azé, aki megműveli ► Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem idei akadémiai napjait - április 27. és május 3. között - A jövő azé, aki megműveli címmel rendezték meg. Az alcím: Konfliktusban vagy dialógusban. Az egyhetes konferencia végén egyértelmű volt a felismerés: a „vagy” szócska helyett „és” a megfelelő. A jövő építése nem lehetséges konfliktusok nélkül, de ezek kezelhetők; ezt is célozzák a dialógusok. Először látogatott el a szabadegyetem Horvátországba. Az alkalomnak az Eszék melletti fürdőhely, Bizovác adott otthont. A színhely mindig meghatározó, a program fontos része a vendéglátó ország vagy régió megismerése. Ezúttal ez drámai volt. Még igen frissek a délszláv háború emlékei. Más dolog újságban olvasni, híradóban látni valamennyit a kegyetlen testvérharcból, és más dolog találkozni a szemtanúkkal, az átélőkkel; szembesülni azzal, hogy olykor a front két oldalán, szerb, illetve horvát színekben magyaroknak kellett egymásra lőniük. Talán ezért is volt a szokottnál is nagyobb élmény a - mindig a spirituális alkalmak csúcsát jelentő - istentisztelet mennybemenetel ünnepén. A rommá lőtt és most újjáépülő hercegszőlősi református templom olyan volt, mint egy felkiáltójel. A szabadegyetem népe és a helyi gyülekezet - több száz fő - együtt töltötte meg építőanyagok között bukdácsolva, az erre az eseményre behozott székeken, padokon ülve a háború nyomait őriző templomot. Az igehirdetés szolgálatát - Ef 1,15-23 alapján - Varga Pál Németországban szolgáló református lelkész, a szabad- egyetem jelenlegi elnöke végezte. Akárcsak egykor Pál apostol az efezusbelie- ket, úgy szólította meg a mai hercegszőlősi, illetve a sok országból összesereg- lett gyülekezetei: hallottam az Úr jézusba vetett hitetekről...” Akkor Efezusban, ma Hercegszőlősön és mindenütt a Délvidéken, a sokat szenvedett Drávaszög- ben, szerte Európában ez a hit a megmaradás és a megújulás kulcsa. Az úrvacsorái liturgia szolgálatát Do- linszky Gábor szabadkai evangélikus lelkész végezte. A szentség kiszolgáltatásában Varga György helyi lelkész is részt vett; köszöntőjében tájékoztatott a háborúról és az újrakezdés gondjairól. 1576-ban Hercegszőlősön ülésezett az a zsinat, amelyik elfogadta a híres kánonokat, egyházi törvényeket, amelyek ezt követően kétszáz évig voltak érvényben. Sok jeles személyiség munkálkodott a Drávaszögben a reformáció tanait hirdetve, a gyülekezeteket megszervezve; köztük a legismertebb, legnagyobb hatást kifejtő a lutheránus Sztárai Mihály volt. Érdekes,- hogy Jugoszlávia szétesése, az utódállamok megalakulása nem mindenben kedvező az ottani magyarok számára. Korábban egy országhoz tartoztak, és élvezték ennek az előnyeit. Ma politikai súlya csak a 290 000 fős vajdasági, szerbiai magyarságnak van. Horvátországban 17 000, Szlovéniában 10 000 a magyarok száma, de ha csak a magyar nyelvet beszélőket számítjuk, akkor 11 000 és 5000 a valóság. Nyilvánvaló érdek, hogy a három ország magyar közössége együtt tudjon működni, elsősorban a magyar nyelv és kultúra ápolásában, a horvátországi és szlovéniai kisebbségek élvezhessék a vajdasági magyar intézmények nyújtotta lehetőségeket. A szabadegyetem a maga módján segítette ezt, egy kerekasztal-beszélgetésre leültetve Kovacsevity Annát, a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ (Eszék) igazgatóját, Dudás Károlyt, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (Szabadka) elnökét és Bencze Lajost, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (Lendva, Szlovénia) munkatársát. A beszélgetést Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (Zenta) igazgatója vezette. A hagyományos kirándulás leginkább maradandó élménye a Kopácsi-rétnek nevezett természetvédelmi területen tett hajóút volt. Ezt követte egy látogatás a közeli Savoyai-kastéTynál, amely Tito marsall kedvenc vadászkastélya volt. A délszláv háborút jellemző sajátosság, hogy már dúlt a harc, amikor titokban ebben a kastélyba találkozott a szerb Milosevics és a horvát Tudjman, hogy Bosznia felosztásáról tárgyaljon. Utólag is megdöbbentő történet.. Korzenszky Richárd, a tihanyi bencés apátság priorja tartotta az első, a teológiai alapvetést nyújtó előadást Ti vagytok a föld sója - Az egyház szerepe, felelőssége, lehetősége a megosztott társadalomban címmel. Hangsúlyozta, hogy a vallás, az egyház által közvetített értékek háttérbe szorulása, a pénz egyedüli dominanciája lehetetlenné teszi a társadalmi megújulást. A felelősség nem hárítható csak a társadalomra. Az egyház nem lehet simulékony. Értsék jól egyik kedvenc gondolatát, kérte az előadó: „Ha nincs baj az egyházzal, akkor baj van az egyházzal.” A magyarság és az Európai Unió kapcsolatának problematikájával Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, a Kárpát-medencei kisebbségek ezzel is összefüggő, főként az unió jövőjét érintő perspektíváival Szarka László történész, az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatója foglalkozott. Mindkét igen tárgyilagos, reális előadás vitájában kitűnt, hogy milyen mély sebeket ejtett a Kárpát-medencei kisebbségek lelkében a kettős állampolgárságról lefolytatott népszavazás eredménye. Igen nehezen oldódnak a görcsök. Gondolatgazdag volt, de alig haladta meg a rendszerváltozás, az Antall-kor- mány időszakát Romsics Ignác történész (Budapest) és Oplatka András újságíró (Zürich) beszélgetése. Bakk Miklós politológus (Kolozsvár) volt a moderátor. A téma: ideák a magyarság szerepéről a rendszerváltás óta. Mintegy ellenpont is volt Jakab György történész (Budapest) előadása arról, lehet-e közös közép-európai történelemkönyvet írni. Saját, a sport konfliktust gerjesztő és megoldó szerepével foglalkozó előadásomat azért is említem, mert ehhez csatlakozóan Gergely István vízilabdázó olimpiai bajnokunk - korábban még szlovák válogatott - megkapó őszinteséggel és hitelességgel beszélt a kettős identitás nehézségeiről és szépségéről. A kisebbségben élők, de az egész konferencia számára is a legmélyebb bibliai üzenetet Ötvös József marosvásárhelyi lelkész reggeli áhítata tolmácsolta (Jer 29,4-7). A hetedik verset hangsúlyozta: „Fáradozzatok annak a városnak békességén, ahová fogságba vitettelek benneteket, és imádkozzatok érte az Úrhoz, mert annak békességétől függ a ti békességetek is!" A lelkész megrendítő őszinteséggel beszélt arról, hogyan hárította el ezt az üzenetet, amíg meg nem értette, meg nem harcolta a próféta szavait. Többek között a marosvásárhelyi polgármester-választáskor vált fontossá a város jólétéért való fáradozás. Tárgyalni kellett arról - magyarokkal, románokkal -, hogy egy magyar jelölt legyen. Nincs más út. Jövőre lesz negyvenéves a szabadegyetem. A jubileumi konferenciára Sankt Georgenben (Ausztria), egy konferencia- központtá alakított kolostorban kerül sor. A téma: az alapítók öröksége. ■ Frenkl Róbert Határok nélkül Cserediák-kapcsolat az Evangélikus Hittudományi Egyetem és a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet között Az elmúlt két évben a korábbi hagyománynak megfelelően a budapesti és a kolozsvári teológia több hallgatója megfordult a másik intézményben cserediákként. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) diákjai félévenként kettesével indultak felfedezni a kincses várost; Kolozsvár teológusai, a Protestáns Teológiai Intézet hallgatói pedig két ízben többfős csapattal látogattak el a budapesti teológiára. Egy-egy hét állt a látogatók rendelkezésére, hogy betekintést nyerjenek a másik intézményben zajló oktatásba, megtapasztalják a lelkiségét, a közösséget, és ismerkedjenek a két város kulturális örökségével. Mindemellett kölcsönösen a fogadó egyetemek vendégszeretetét élvezhették a diákok. A legutóbb Kolozsvárra látogató magyarországi diákok biblikus és homileti- ‘kai tárgyakat hallgattak. A közelmúltban Budapestre érkezetteknek - közülük különösen a református hallgatóknak - az evangélikus dogmatika, etika, az evangélikus egyháztörténet és a liturgikus magatartás gyakorlata keltette fel az érdeklődését. Már az előadásokon elkezdődhetett egymás teológiai gondolkodásának, sokszor eltérő lelkiségének a megismerése. Ezt követte az áhítatok látogatása. Kolozsváron igen korán, már hétkor fel kell kelni, hogy a „précesen” - vagyis az áhítaton - részt lehessen venni. A magyar fővárosban a leendő lelkészek fél tízkor gyűltek össze a genfi zsoltárok helyett lutheri korálokat hallgatni és így elcsendesedni. Érdekes különbség figyelhető meg a két igehirdetési hagyomány között is. Egymás órarendjének, tanárainak, tanulmányainak megismerésén túl elmaradhatatlan és pótolhatatlan élmény a kulturális tapasztalatszerzés. A Kolozsvár főterén magasló Mátyás-templom, az evangélikus templom, a büszkén álló Mátyás-szobor és a nem messze álló Mátyás-szülőház árnyékában a közös magyar örökség ejthette ámulatba a látogatókat. A szokásos séta a botanikus kerten keresztül a Há- zsongárdi temetőbe vezetett. A látogatók megálltak Dsida Jenő, Kós Károly, Szilágyi Domokos sírja mellett. Az evangélikus hallgatók számára külön jelentőséggel bírt Reményik Sándor fejfájánál tisztelegni. A kolozsvári kulturális élményekhez hozzátartozik a teológia évszázados, nemrég szépen felújított épületének a megcsodálása is. A magyar főváros vendégei a budai Vár s a Duna-part igézetén túl a Művészetek Palotájának muzsikájába is belekóstolhattak. Az EHE könyvtára is hasznos tartózkodási helynek bizonyult a cserediákok számára; emellett az otthoni magánkönyvtár gyarapításának érdekében „könyvesbolthadjáratokat” is indítottak a kolozsváriak. Az esték - de már a napsütéses séták is - egymás jobb megismerését szolgálták. Kolozsváron a budapesti vendégek belekóstolhattak a pezsgő magyar egyetemi életbe; a közösen megszervezett vacsorák sok kapcsolat létrejöttét segítették. Budapesten a Bosnyák téri kollégium is többször volt nevetéstől hangos a vidám vacsorák alatt. Egy asztalnál beszélgethettek a leendő lelkészek készülő szakdolgozatuk témájáról, egyházuk jelenlegi helyzetéről, félelmeikről, álmaikról és reményeikről. A legutóbbi látogatás alkalmával több ízben elhangzott egy-egy ökumenikus imahétre való meghívás. Az imahéten túl a közös táboroztatásnak is meg lehet majd teremteni a hagyományát. A cserediák-kapcsolat több hallgató számára nagy ajándékot jelentett. A jövő egyházának magyar teológusai ismerkedhettek meg, s tapasztalhatták meg, hogy az embereket elválasztó határok eltűnhetnek. Egymás különbözősége és egyedisége ajándék lehet saját hitéletünk, egyházi gyakorlatunk, jövőnk gazdagítása érdekében. Egységes keresztény magyar gondolkodáshoz személyes találkozásokon keresztül vezet az út. ■ Kaut Eszter
