Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-05-04 / 18. szám
evangélikus hetilap 73. évfolyam, 18. szám - 2008. május 4. - Húsvét ünnepe után 6. vasárnap (Exaudi) Ára: 199 Ft „A gyerekszobában csetlő-botló tévésztárok közt Süveges Gergő üdítő kivitelnek számít. Nemcsak azért, mert végre valaki apaszemmel is ír a nevelésről, hanem azért is, mert határozott értékrendet képvisel: a történetek révén olyan családot ismerhetünk még, ahol a szülők következetességre törekszenek, ahol úgy vallják, hogy a korlátoknak megtartó erejük van - és ahol esténként imádságra gyűlnek össze.” !► Híradó a gyerekszobából - 5. oldal „A Bibliát akkor olvassuk hűségesen önmaga szelleméhez, ha teológiai és nem történeti vagy ideológiai érdekkel olvassuk.” !► „Boldog, aki olvassa” - 8. oldal „Az 1899-ben emelt iskolaépületen látható még az egykor itt tanuló Petőfi Sándor emléktáblája, de Mikszáth Kálmáné helyére - nem sokkal a trianoni döntés után - Andrej Sládkovic szlovák költő neve került.” !► Fasoriak Selmecbányán -10. oldal Tizenöt éves a Magyar Testvéri Börtöntársaság ^ 4. oldal Tanfolyamzáró a fóti kántorképzőben ^ 5. oldal (Nagy)anyák napja ^ 6-7. oldal Két írás Exaudi vasárnapjára 1^ 9. oldal Érmelléki barangolások rí. oldal Eskütételek az Üllői úton Beiktatták tisztségévé, az MEE országos irodájának megválasztott igazgatóját ► Immár hivatalosan is anyai nagyapja örökébe lépett Kákay István Dezső, amikor április 24-én a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke és zsinatának helyettes lelkészi elnöke beiktatta őt az országos irodaigazgatói tisztségbe. A hatéves ciklusra február 16-án szavazott bizalmat egyházunk törvényhozó testületé néhai Kuthy Dezső unokájának. (A későbbi dunáninneni püspök egyetemes főtitkárként 1923-tól kezdve két évtizeden át vezette egyházunk egyetemes felügyelői irodáját.) Jóllehet Kákay István gyakorlatilag már március elsején átvette ifi. Hafenscher Károlytól az MEE országos adminisztrációs központjának vezetését, ünnepélyes beiktatásával (képünkön) megvárták, amíg az egyházi bíróság döntött a zsinati eljárással kapcsolatban beérkezett panaszokról. A józsefvárosi evangélikus gyülekezet - Üllői út 24. szám alatt lévő - zsúfolásig telt kápolnájában további egyházi tisztségviselők ünnepélyes beiktatására is sor került. Ittzés János püspök és dr. Korányi András zsinati helyettes lelkészi elnök Szabó Ferenc kemeneshőgyész-magyar- gencsi lelkészt az országos bíróság lelkészi bírójaként iktatta hivatalába, Abafjy Zoltán, Bence Imre, Kondor Péter, Mészáros Tamás, Szemerei János és Szemerei Zoltán pedig az országos presbitérium választott tagjaként tett fogadalmat. (Kondor Péter és Szemerei Zoltán a Déli, Mészáros Tamás és Szemerei János a Nyugati, Bence Imre és Abaffy Zoltán pedig az Északi Egyházkerületet képviseli az „egyházkormányzati” testületben.) Az ünnepi istentiszteleten Ittzés János prédikált. A Római levél (12,3-8) alapján tartott igehirdetésében az elnök-püspök a „csodavárásról” beszélt. Arról, hogy áz élő egyház több, mint tagjáinak matematikai összessége - az élő egyház Krisztus teste. Akik benne szolgálnak, akkor hűséges sáfárok, ha soha nem feledkeznek el arról a csodáról, hogy az egyházat a Megváltó „működteti”, nélküle semmi sem lehetséges. Igehirdetésében az elnök-püspök utalt az országos irodaigazgató megválasztása körüli bonyodalmakra is, arra, hogy az elmúlt hetekben egyesek sebet osztóvá, mások megsebzettekké lettek. (Mint ismeretes, az országos ügyész az országos irodaigazgatót is választó zsinati ülés megismétlését indítványozta, a Magyarországi Evangélikus Egyház bírósága azonban - másodfokon - ezt a beadványt elutasította.) Az elnök-püspök hangsúlyozta: az is baj, ha Krisztus testének egysége ellen vétünk, de az igazi tragédia, ha hitünkben vallunk kudarcot. . Az országos irodaigazgató beiktatásáról elsőként tudósító Evangélikus Hírlevél kitér arra, hogy az 1958-ban Budapesten született Kákay István 1982-ben magyartörténelem szakos tanárként diplomázott és kezdte meg tanári pályáját Pest- szentlőrincen. 1987-ben felvételt nyert a Magyar Állami Operaház énekkarába. 1996-ban a Goethe Intézet ösztöndíjával egyebek mellett a berlini Deutsche Operben tett tanulmányutat. Hazatérése után művészeti titkári kinevezést kapott, s azóta folyamatosan a Magyar Állami Operaház vezetőségében dolgozott: 2001-ben műsorigazgató, 2006- ban főtitkár lett. Országos irodaigazgatói tisztségére való megválasztása előtt is ebben a két beosztásban volt vezető. Kákay István nős, két gyermeke van; családjával együtt a pestszentlőrinci gyülekezet aktív tagja. Az evangélikus egyházhoz való kötődése több generációra vezethető vissza. Az általunk is említett nagyapai örökségen túl az internetes hírlevél megemlíti, hogy Kákay István dédapja gondnoka, nagyapja felügyelője, édesapja pedig presbitere volt a pestszentlőrinci gyülekezetnek. ■ - gazdagBibliai tudáspróba 17. országos evangélikus hittanverseny ► „Tekintetem a hegyekre emelem...” - kezdi imáját a zsoltáros (121. zsoltár). A Szentírásban jelentőséggel bíró magaslatokkal kapcsolatban kellett tájékozódniuk a 17. országos evangélikus hittanverseny általános iskolás résztvevőinek is, hiszen az idei megmérettetés témája így hangzott: Hegyek a Bibliában. Az április 26-án Budapesten rendezett országos döntőt egyházmegyei, illetve - az iskolai csoportok számára - területi forduló előzte meg; az országos versenyre ezekből ötven gyülekezeti és huszonegy iskolai csoport, közel háromszáz gyerek jutott tovább. Zajos gyermekhad töltötte meg a múlt hét verőfényes szombatján az Evangélikus Hittudományi Egyetemet, illetve a zuglói evangélikus templomot. A hittanversenyre az ország minden részéből, valamint Erdélyből - Hosszúfaluból és Apácáról - érkeztek kisiskolások. A résztvevők négy korcsoportra bontva (tehát külön az 1-2., a 3-4., az 5-6. és a 7-8. osztályosok), három-négyfős csapatokat alkotva versengtek egymással. A hagyományoknak megfelelően a szervezők különbséget tettek az iskolai és a gyülekezeti csoportok között is. Erre azért volt szükség, hogy mindenki egyenlő esélyekkel indulhasson, hiszen az oktatási intézményekben magasabb heti óraszámban tanulnak hittant, mint a gyülekezetekben. !► Folytatás a 3. oldalon Anyák napja - középről ■ Füller Tímea Talán hároméves lehettem, amikor először álltam színpadon virágcsokrot szorongatva, hogy ott, nyilvánosan eldadogjam azt, amit akkor még alig-alig érthettem: de jó, hogy van anyukám! Aztán az anyák napi ünnepélyek jöttek, mentek, elmúltak a csoportos megmozdulások e témában, de én nagylányként továbbra is énekeltem, bukdácsoló verset írtam, később már csak virágot vettem, telefonáltam május első vasárnapján. így mondtam el, milyen jó gyereknek lenni. Jó, Hogy valaki emlékszik rám, milyen voltam, amikor megérkeztem erre a világra,-és ezt el is meséli, ahányszor csak szeretném. Jó, hogy van valaki, aki mindig, mindig nekem drukkol. De jó, hogy van, aki megmutatta a csodálatos világot, hogy ne csak nézzek, hanem lássak is! Jó, hogy van valaki, aki akkor is szeret, és nekem ad igazat, amikor éppen hibáztam, küszködöm, és nehéz. De jó, hogy sosem vagyok egyedül, mert biztosan tudhatom, hogy ő mindig gondol rám! Jó, hogy van, aki elég türelmes kínlódni a sokórás főzést igénylő kedvenc ételemmel is. De jó, hogy van valaki, akit bármikor fel lehet hívni, hogy hallgassa meg, amit írtam, ami bánt, vagy aminek örülök! Jó, hogy valakinél még most - felnőttként - is kicsit kényeztetett és kivételezett emberke, vagyis gyerek lehetek! Teltek az évek, és eljött a nap, amikor a saját lányom állt az óvoda színpadán verset dadogni, virágot szorongatni, meghatni az érte izguló anyját. De jó, hogy van gyermekem! Jó, hogy szemtanúja lehettem egy-egy élet születésének és növekedésének, hogy annyi szép pillanatot élhettem meg velük. Jó, hogy nem hagynak sietni, keresztülrohanni az életen, mert aprócska lábaikkal nyugodtabb tempót diktálnak, és így önmagommal is kíméletesebben tudok bánni. Jó, hogy annyit kérdeznek, mert így kénytelen vagyok én is velük együtt ke- resni-kutatni a valóságot és az igazságot. Jó, hogy megzavarnak önmagam körül való forgásomban, mert így nyitott maradhatok mások felé is, és gazdagabb lesz az életem. De jó, hogy tudnak csodálkozni, mert így én sem veszem természetesnek a szépet, a jót és az érdekeset, amely körülvesz. De jó, hogy olyan bizalommal néznek rám, mert így az én kapcsolatom is meghittebb lesz mennyei Atyámmal. De jó, hogy olykor nehéz velük, hogy időnként betegek, nyűgösek és érteiknek, mert így korlátáimra és rászorultságomra világítanak rá, nehogy elbizakodva elfeledkezzem az Úrról. Köszönöm a sok-sok nyálas-ragacsos puszit, erősen kapaszkodó kezecskét, álomba hanyatló ölelést. Jó, hogy vagytok nekem. Általatok én is jobb emberré lehetek. Most tehát középen vagyok. Anyák napján én is köszöntök, és engem is köszöntenek. Hála érte Istennek! SZÍNPADON, KATEDRÁN, LABORATÓRIUMBAN... Evangélikus művészek, tudósok találkozója ► Az Északi Egyházkerület területén élő evangélikus művészek és tudósok első találkozóját tartották április 23-án, szerda délután a kerület püspöki székházában. A szervezők-házigazdák - dr. Fabiny Tamás püspök, Benczúr László egyházkerületi felügyelő és Czöndör István püspöki titkár - örömére az épület legtágasabb helyisége, a püspöki nagy tárgyalóterem is szűknek bizonyult; menet közben folyamatosan „pótszékezni” kellett... Az idei tudós-művész találkozó előzménye az a tavaly áprilisi összejövetel volt, amelyre az Északi Egyházkerület területén élő országgyűlési, önkormányzati képviselőket, polgármestereket és köz- igazgatási tisztségviselőket invitálták (erről lapunk 2007/17. számában tudósítottunk Egyház a közélet mindennapjaiban címmel). Értesülésünk szerint a sorozat folytatódni fog más-más területek evangélikus személyiségeinek meghívásával - orvosok, mérnökök, humán területek szakemberei, fizikai munkát végzők és így tovább -, hogy élő, eleven kapcsolatok születhessenek, amelyekben a közös nevező az evangélikus identitás. 1^ Folytatás az 5. oldalon
