Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-03-30 / 13. szám

io <41 2008. március 30. KRÓNIKA ‘Evangélikus ÉletS Jótékonysági hangverseny a százötven éves gyantái református templomért A Fekete-Körös menti magyar „szigetfa­luk” egyike a gyönyörű fekvésű Gyanta. Életerejét a Maniu-gárdisták 1944. szep­temberi vérengzései törték meg. Azóta lakossága vészesen megfogyatkozott. Református népében a hit és az egyház tartja a lelket. A kicsiny gyülekezet 1989 után nagy vállalkozásba fogott. Az 1944- ben felégetett papi lakása helyén új pa­rókia építésébe kezdett, százötven éves monumentális templomát pedig idén, az évforduló alkalmából szándékozik felújítani. Ehhez váratlan segítséget is kapott a gyülekezet, méghozzá dr. itatta Andrástól, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorától, aki egy jótékonysági hangver­seny bevételét ajánlotta fel a nemes célra. Az április 5-én, szombaton 19.30-kor kezdődő koncerten Vashegyi György ve­zényletével a Zeneakadémia Szimfoni­kus Zenekara lép fel Joseph Haydn és Wolf­gang Amadeus Mozart rangos műveivel. H EvÉlet-infó Jegyek kaphatók, illetve megrendelhetők a Ze­neakadémia pénztáránál (Budapest VJ., Liszt Ferenc tér 8.; tel.: 1/342-0179), illetve Schmidt Ágotától (tel.: 20/911-5898, e-mail: schago- ta@hotmail.com) és Tőkés Józseftől (fax: 1I14Í-0415, e-mail: tokesjozsef@jireemail.hu). ■iUtPETÉS __________________________________________________________________________________________________________________________ A közhasznú Magyar Bibliatársulat Alapítvány kuratóriuma ezúton is tájékoz­tatja támogatóit, hogy a 2006. évi, 2007-ben megkapott i%-os felajánlások teljes összegét, 195 480 forintot a „Biblia az iskolákba” elnevezésű bibliaosztási akció­ban kívánjuk felhasználni. Minden további támogatást köszönettel veszünk és a Biblia éve 2008 elnevezésű programsorozat megvalósítására fordítunk. Köszön­jük! Adószámunk: 19700739-2-43. Számlaszámúnk: 11714006-20267306. HIRDFTFS ~ Meghívó Férfimissziós napot tartunk április 5-én, szombaton délelőtt 10 órától az Orszá­gos Egyházi Iroda Üllői út 24. alatti utcai termében. PROGRAM: • Nyitóáhítat: Széli Bulcsú • Aféifimisszió időszerű kérdései: Koháry Ferenc • Fórum • Az El Camino - nyolcszáz kilométer testvérekkel: dr. Angyalics Attila képes beszámolója Az országos egyház szerény vendéglátást nyújt. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Jelentkezni április 2-ig Koháry Ferenc referensnél lehet a Ferenc.Ko- hary@lutheran.hu e-mail címen vagy a 96/360-013-as, illetve a 20/824-7122-es te­lefonszámon. Nyári kántorképző tanfolyamok - Fót, 2008 • Továbbképző (Ecsedi Zsuzsa): 5 és fél nap - 10 000 Ft; június 16-21. (hétfő-szombat) • I. tanfolyam (Bence Gábor): 17 nap - 28 000 Ft; június 26. - július 12. (csütörtök - szombat) • II. tanfolyam (Ördög Endre): 17 nap - 28 000 Ft; július 17. - augusztus 2. (csütörtök - szombat) • II. tanfolyam (Kertész Botond): 16 nap - 26 500 Ft; augusztus 5-20. (kedd - szerda) Jelentkezési határidő: 2008. május 20. Kérjük, a jelentkezéshez mellékeljenek lel- készi ajánlást és rövid zenei életrajzot. Ez utóbbit pótolhatja és a jelentkezés ad­minisztrációját megkönnyíti az elektronikus postacímünkön kérhető jelentke­zési lap használata. Cím: 2151 Fót, Berda József u. 3. Drótposta: kantorkepzo@cit- romail.hu. Szeretettel tájékoztatjuk gyülekezeteinket, hogy a húsvét ünnepe utáni második vasárnap (április 6.) offertóriuma az ifjúsági munka célját szolgálja. Kérjük, ada­kozó szeretettel segítsék az ügyet. ISTENTISZTELETI REND I 2008. március 30. Húsvét ünnepe után 1. vasárnap (Quai modo géni ti). Liturgikus szín: fehér. Lekció: Jn 20,19-29(30-31); Ezs 40,25-37. Alapige: íjn 5,4-ioa. Énekek: 388., 214. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bittner Abigél: de. 10. (német, úrv.) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Bence Imre; du. 6. Bencéimre; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Szalay Tamás; II., Modori u. 6. de. 3/411. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Boór János: Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. io. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Cselovszky Ferenc; de. 11. (úrv.) Smidéliusz Gábor; du. 6. (orgonazenés áhítat) Gerőfi Gyuláné; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Aradi György; VIII., Üllői út 24. de. fél ii. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Bláthy Ottó u. 10. (Betánia Szeretetszolgálat) de. 9. Benkóczy Péter; IX., Haller u. 19-21., I. emelet de. 11. (énekes liturgia, úrv.) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Szávay László; de. 11. (úrv.) Szávay László; du. 6. (vespera) dr. Joób Máté; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) dr. Joób Máté; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Balicza Iván; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Kendeh György; XIII., Frangepán u. 41. de. fél 9. Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV., Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. Fekete Gy. Viktor; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Biatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Marschalkó Gyula; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Marschalkó Gyula: Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. if). Zászkaliczky Pál; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. ifj. Zászkaliczky Pál; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. dr. Korányi András; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. dr. Korányi András; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú: Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza. ■ Összeállította: Boda Zsuzsa A Barcaság fővárosában Megérkeztünk. Olyan országúton jöt­tünk kisbuszunkkal, amilyenen terepjá­róval vagy harckocsival jártunk annak idején a lenti laktanya körül. A kiürese­dett szász falvak között estére értünk a Barcaság „fővárosába”, Brassóba. A délkeleti Kárpátok lábainál elterülő síkságon több mezőváros között he­lyezkedik el a több százezer lakost számláló, hajdani erdélyi szász nagyvá­ros. A 12-13. században ideköltözött né­met ajkú telepesek jó érzékkel látták meg a Balkán és Erdély közötti kereske­delmi úton kihasználható lehetőséget. A békeidőben festői fekvésű, háborúban viszont - jó szervezéssel - sokáig védhe­tő völgyteknőben az ország egyik legel­ső szabad királyi városát építették fel. A török időkben megerősített, bevehetet­len erődrendszerben, illetve körülötte már'több tízezren éltek. A fő gazdasági és politikai szerep a szászoké volt, amely mellett a 19. századtól erőteljesen fejlő­dött a rtímán és a magyar kultúra. így hát volt mit megnéznem és meg­csodálnom. Az idegenvezető jó válasz­tás volt: Paulusz Mária - mint minden jó- ravaló itt élő magyar - jól ismeri a ro­mán és a német kultúrát, valamint a nyelvet is. A főutcán sétálva van időm el­tűnődni: vajon ha itt mindent renovál­nának, hol lenne a Váci utca csillogása? De a strada Republici vagy ahogy a régi­ek mondják: Kapu utca - a még régebbi­ek pedig Torgassének hívják - még sok befektetőt és támogatót elbír. A főtérre érve aztán az is látszik, hogy ide már több pénz került: szökőkút, szép homlokzatok, egy másik sarkon pedig éppen felújítás zajlik. A régi város­háza és az evangélikus Fekete-templom gyönyörű. Ez utóbbi az 1600-as évek vé­gén leégett, és a fekete falak láttán ezt a nevet adták neki az emberek. Azóta is az erdélyi gótika legszebb épülete, igaz, az 1700-as évekbeli újjáépítés során barokk elemeket is kapott. Istentiszteletre jövünk, beengednek. Varr még időnk, körbenézünk. A dolog azonban nem ilyen egyszerű: biztonsági őr nézi, mit csinálunk, nem fényképez­hetünk, és meglehetősen zárt pályán mozoghatunk. Az egyik ajtó fölött Má­tyás király címere, a falnál pedig körben a hajdani céhes címerekkel ékesített pa­dok. Ha pedig felpillantunk, a fejünk fö­lött mindenhol keleti szőnyegek. A kö­zépkorban a sikeres üzlet után a szász kereskedő ugyanis megajándékozta a templomát egy-egy értékes darabbal. A divat letűnt, a szőnyegek maradtak. Az­tán mintegy száz évvel ezelőtt kirobbant a vita: kellenek-e ezek a „pogány ron­gyok” ebbe a templomba. A fáma szerint az egyik elöljáró, aki tudatában volt a szőnyegek értékének, így zárta le a vitát: „Kedves testvérek, a szőnyegek az elmúlt évszázadok alatt annyi prédikációt hal­lottak, hogy mind evangélikusok lettek.” Lassan közeledik az istentisztelet kez­dete. Megpróbálkozom - mint kiderül - a lehetetlennel: a bejáratnál álló idősebb úrnál, a „Kirchenvater”-nál érdeklődöm, hogy lehet-e fényképezni az istentiszte­let közben. „Az istentisztelet alatt imád­kozunk és éneklünk, nem pedig fényké­pezünk” - hangzik a gyülekezeti fel­ügyelő válasza. Ha így, hát így - gondo­lom magamban. Persze a nagyszebeni német televíziós felvétel biztos nem volt zavaró az ottaniaknak, de hát... temp­lomba jöttünk, itt is maradunk. A kántor egy ráhangoló darabot ját­szik. Mintegy százhúsz ember ül az is­tenházában, leginkább idősek. Mellet­tem egy Erdélyből kitelepített, most ide­látogató szász, Georg, akivel már régóta ismerjük egymást. A lelkészek ma ket­ten vannak: a fiatal férfi a liturgiát végzi, a lelkésznő pedig igét hirdet. Bejönnek, leülnek, az orgona pedig szól. Aztán a lelkész egyszer csak odamegy egy tele­fonhoz, és felhív valakit. Az orgonálás hirtelen abbamarad, majd egyszer csak halljuk: már a kezdő éneket játssza a kántor... Johannes Hontems szobra A szertartás kissé fura a mi szemünk­nek és fülünknek. A liturgia például egy az egyben énekes, és szövegében na­gyon katolikusnak tűnik. Pedig evangé­likus - állítják azok is, akik a mai, Ma­gyarországon bevezetendő új evangéli­kus liturgiát használják. Aztán hamar rájövök a megoldásra: egy ekkora góti­kus templomban az oltár előtti beszéd hangosítás híján egyáltalán nem lenne hallható. Mint ahogy régen nem is volt hallható. Az ének, a dallam azonban igen. És amikor itt még több ezren ültek egy-egy istentiszteleten, és a kötelezően nagyhangú „Stadtpfarrer”, azaz főlel­kész megzengette a hangját, akkor az biztos felemelő volt. A prédikációt már bizonyára értették, mert a szószék a fő­hajó közepén és magasan található. A templomból kijőve még odakö­szöntünk Johannes Honterusnak (illetve a szobrának). O Luther kortársa és az erdé­lyi szászok nagy reformátora volt az 1500-as évek közepén. Ezután egy város körüli séta követke­zett. Nagyon szépen felújították a régi erődítményeket, a városfal melletti haj­dani vizesárkokban pedig ma modern játszóterek létesültek. A fehér torony re­noválására a német állam adta a pénzt. Belsejében kiállításon mutatják be, hogy mikor mely népek éltek itt, vagy éppen ostromolták a várost. A kiírások romá­nul és angolul olvashatók, más nyelven még hiányosak a prospektusok, viszont kapható magyarul és németül könyv, il­letve DVD a városról. A toronyból szép a kilátás: a bástyák, a templomok és az utcák gyönyörűek a napsütésben. Az egyik falszakaszon belül sírok látszanak. Na, ezt megnézzük közelebbről: miért is van itt belvárosi temető? Odaérve minden érthető lesz. Amikor II. József, a kalapos király az 1780-as évek­ben Brassóban járt, az itt élő görögök az­zal a kéréssel fordultak hozzá, hasson oda, hogy a városi urak engedjék meg nekik a falakon belüli templomépítést. Pár év múlva meg is épült a templom, igaz, torony nélkül. A templom és a te­mető ma is megvan és működik, igaz, mára román nyelvű lett a gyülekezet. Van egy másik érdekes ortodox temp­lom is közel a központhoz, de már a fa­lakon kívül: a bolgárszegi. Ez a középko­ri épület a csipkézett szász erődtemplo­mokat utánozza. A krónikák szerint a városi építkezéseken dolgozó bolgár munkások telepedtek le itt, és megépí­tették a saját ortodox templomukat - egy kicsit németesre sikerült. Természetesen sok más román és ma­gyar templom is található a városban, mindnek megvan a maga története, de ezeknek a felidézése már szétfeszítené e cikk kereteit. Akit jobban érdekel Bras­só, ez a gyöngyszem, bátran látogasson el a városba! Megéri! ■ 1f). Káposzta Lajos A brassói óváros főtere Brassó télen, avagy a Fekete-templom fehérben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents