Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-03-30 / 13. szám

‘Evangélikus Élet®> MOZAIK 2008. március 30. XI openSUSE 10.3 - a szoftver szabadsága Régen volt szó hasábjainkon a nyílt for­ráskódú operációs rendszerekről. Az el­múlt években ezek - számomra most a Linux érdekes - óriási fejlődésen mentek át, illik hát szót ejteni róluk. Mielőtt azonban belevágunk a Linux talán legdi­namikusabban fejlődő és leginkább fel­használóbarát disztribúciójának ismer­tetésébe, két alapvetést kell tennünk. Sohasem szerettem a hasonlítgatás- nak azt a módját, amelyik úgy teszi fel a kérdést, hogy melyik jobb: a Windows vagy a Linux? Egészen egyszerűen más a két operációs rendszer, máshonnan, más céllal indultak, többnyire más felhaszná­lói igények kielégítésére készülnek. A másik fontos alapvetés: a Linux mára már nem az elsötétített dolgozószobák informatikusainak titokzatos játéka! Egy hónapja, hogy új, jó felszereltsé- gű (már Vistára optimalizált) noteboo- komra 40 GB-nyi partícióra Windows XP-t, a maradék 120 GB-ra az operiSU- SE 10.3-at telepítettem. Mikor mindkét operációs rendszer működött, telepí­tettem a gyakran használt szoftvereket is, és önkéntelenül is kénytelen voltam megállapítani, hogy a Linux telepítése és beállítása lényegesen könnyebben ment. Leginkább persze azért, mert az ingyenesen letöltött telepítő DVD-n minden fontos program elérhető volt, többnyire ugyanarra a célra több szoft­verből is válogathattam, míg a Win­dows telepítése után szövegszerkesz­tőt, vírusok és egyéb kártevők elleni programokat, különböző segédalkal­mazásokat kellett letöltenem (http://le- toltes.lutheran.hu). A Linux könnyedén felismerte az összes hardvert, mindegyikre tudta a korrekt drivert; a Windowsnál külön kellett telepítenem mindent. Felállt a rendszer, működik. Ez a Linux már különlegességéket is tud, képes vagyok bárkit elbűvölni az animált asztalkezeléssel, az ide-oda röp­ködő ablakokkal. Mindez persze nem létszükséglet, de akkor is. A rendszer au­tomatikusan telepíti a védelmi rend­szert, a tűzfalat, a biztonság még azok számára is tökéletes, akik életükben elő­ször látnak és telepítenek Linuxot. Az alaprendszer több különböző felületet kínál (Gnome, KDE és így tovább), így a kényes ízlésűek is megtalálják a maguk számára elfogadhatót. Én Linuxon is az OpenOfRce.oig-ot használom. Ez a Linuxon is képes kezelni a jelentősebb irodai szoftverek fájlformátumait, képes meg­nyitni vagy menteni őket, De az OOo mellett több más irodai cso­magot is telepíthet­tem volna. A nép­szerű PDF fájlfor­mátum kezeléséhez három különböző alkalmazást is kap­tam, de könnyedén használhatom a gépet programjaim nyilvántartá­sára és szervezésére is. Levelezésemet a KMail program­mal bonyolítom (vírus- és spamszűrő automatikusan beállítható), de használ­hatnék mást is, mert van választék. Há­rom különböző böngésző is a telepített rendszer része, nekem a Firefox a jó, de tesztelésre kiváló a Konqueror vagy az Epiphany is. Webes programjaimat a Quanta webszerkesztővel írom. Része a rendszernek több képnézege­EGYHÁZ ÉS VILÁGHÁLÓ Rovatgazda: Erdélyi Károly tő, illetve képszerkesztő szoftver is; a Li­nux felismeri a csatlakoztatott fényké­pezőgépet, és könnyedén tölti át, majd rendszerezi az azon található fotókat, de nem okoz gondot a videokamera keze­lése sem. Korábban gyakori problémát jelentett a videofilmek nézése. A 10.3-as SUSE az első webes videónál felkínálta a kodekek telepítését, majd egy alig tízperces folyamat so­rán mindent felpakolt, beállított. Azóta nem találtam olyan vi- deoformátumot, amelyet ne tudnék megnézni. Még az I előző SUSE is baj­ban volt a vezeték nélküli internet fel­ismerésével és a csat­lakozással; nemrég Ba­latonszárszón a környék összes vezeték nélküli kap­csolatát begyűjtöttem és használ­hattam. Ami szintén nem mellékes: a Linux felületéről kényelmesen átnyúlhatok a Windows-mappákba, megnyithatok és írhatok is ott állományokat - a Win­dows szegény meg el sem tudja képzel­ni, hogy van másik operációs rendszer is a gépen... ■ - ERDELYIK ­Megjelent a Keresztyén Igazság új száma Amikor 1989 júniusában megjelent a Ke­resztyén Igazság című folyóirat új évfolya­mának 1-2. összevont száma, szerkesz­tői tudatosan vállalták annak a lapnak a címét, mely a két világháború között (1934-1945) Kamer Károly szerkesztésé­ben került az .olvasók elé, s amely lapnak Ordass Lajos is belső munkatársa volt. A Szerkesztői beköszöntőben olvashatjuk: „Úgy véljük, hogy az igazságot kutató és kimondani akaró céljainkkal összhang­ban áll, ha egy olyan folyóirat szellemi­lelki örökségét valljuk a magunkénak, amely egykor az »igazságos kritikát«, »az igazságért való elszánt küzdelmet«, »a teológiai kutatás elősegítését«, »az egy­ház elfeledett értékeinek a feltárását«, »az egyházi élet megújulását« tűzte zászlajá­ra, s a mi törekvéseinkhez hasonlóan a krízissel való tudatos szembenézés igé­nyéből született.” Ezek alapján érthetővé válik, hogy a szerkesztőbizottság azt tartja önmaga és a lap küldetésének, „hogy a maga lehető­ségeivel élve törlessze egyházunk teoló- giai-szellemi-erkölcsi adósságát”. A kö­zel húsz esztendeje évente négy alka­lommal kiadott folyóiratban ennek a küldetésnek a szellemében jelennek meg meditációk és igehirdetések, tanulmá­nyok és emlékezések, könyvismerteté­sek és dokumentumok, sőt még elbeszé­lések, versek is. A Keresztyén Igazság jelentősége egyhá­zunk számára vitathatatlan. Hiszen nagymértékben hozzájárult a diakóniai teológia téves gondolkodásának feltárá­sához, elemzéséhez és kritikájához, a közelmúlt egyháztörténetének megis­meréséhez, valamint a lutheri teológia értékeinek felelevenítéséhez; vállalta az egyház megújulásáért való küzdelmet, nehéz és bonyolult időkben nyilvános­ságot nem kapó események, írások, nyi­latkozatok publikálását, és mindig arra törekedett, hogy „Isten új életet teremtő igéjét tisztán és frissen” szólaltassa meg. A Keresztyén Igazság küldetése ma is ak­tuális: a teológiai-szellemi-erkölcsi nö­vekedésért még ma is sokat kell tevé­kenykedni, a múlt bevallása még ma sem lezárt folyamat, az egyháztól elide­genedett értelmiség és a fogyasztói tár­sadalom csapdájának áldozatul esett testvérek megszólítása ma is éppúgy nélkülözhetetlen tennivalónk, mint a hitvallásos keresztény élet munkálása egyházunk tagjai között. A lap legújabb számában is tükröződ­nek ezek a célkitűzések. H O KERESZTYÉN IGAZSÁG AZ ORDASS LAJOS BARÁTI KÖR FOLYÓIRATA Új íalyjun 77 *zim * 2M». IAYAV­Az igehirdetés, melyet szerkesztőbi­zottságunk egykori tagja, az öt éve el­hunyt idősebb Magassy Sándor mondott el gyülekezetében, a kereszt titkára mutat, és vallja, hogy „az igazán fontos dolgok itt derülnek ki”. Kiderül az Isten legfőbb titka, kiderül, hogy kik vagyunk, és mi dolgunk e földön, és kiderül az egyház jövőjének titka is. Közöljük a 2008. február 1-2-án Rév­fülöpön a lutheri teológia jegyében tar­tott Luther-konferencia kezdőáhítatát, me­lyet Welder Sándor malomsoki lelkész tartott, valamint két előadást, melyek la­punkban teljes terjedelemben olvashatóak. Az egyik dr. Fabiny Tibor egyeteiíii tanár tolmácsolásában Luther krisztocentrikus bibliaértelmezése címmel hangzott el, a másikat pedig Véghelyi Antal teológiai re­ferens tartotta Az egyetemes papság és a ki­teszi szolgálat címmel. (A konferencia harmadik előadása, melyet ijj. Hafenscher Károly lelkész mondott el a reformált mi­se témájában, valamint a záró istentisz­teleten Ittzés János püspök által elmon­dott igehirdetés következő számunkban lesz olvasható.) Tanulmányok rovatunk cikkét ebben a számban dr. Böröcz Enikő lelkész, levéltá­ros írta. E tanulmány első része annak a sorozatnak, amelyben a szerző három külföldi városban - Chicagóban, Genf- ben és Berlinben - végzett Ordass-kuta- tásairól számol be. A múlt megismerésére való törekvé­sünk jeleként adjuk közre dr. Schulek Ti­bor lelkész 1956-ban az Állami Egyház­ügyi Hivatal vezetőjének írt előterjeszté­sét, melyet az állam és az evangélikus egyház egészséges viszonyának kialakí­tása érdekében készített. Ez az írás a Do­kumentumok rovatban található. Idősebb Zászkaliczky Pál nyugalmazott lelkész, folyóiratunk felelős kiadója a száz éve született Jakus Imre lelkésznek, az árvák gyámolítójának állít emléket. A megemlékező sorokhoz kapcsolódóan né­hány vers is olvasható e helyütt Jakus Imre tollából. Jelen számunkat könyvismertetés zárja. Terray László Norvégiában élő nyugalma­zott lelkész mutatja be a Magyarorszá­gon megjelent A norvég egyházi harc - Küz­delem az ideológiával 1940-1945 című könyvet, melynek szerzői: Korányi And­rás, Orosz Gábor Viktor és Reuss András. Szeretettel ajánlom az Evangélikus Élet minden olvasójának figyelmébe folyó­iratunk új számát. (Érdeklődni lehet utána a lelkészi hivatalokban: Budapesten megvásárol­ható a Huszár Gál papír- és könyvesboltban, illetve előfizethető id. Zászkaliczky Pál címén: 2151 Fót, Ibolyás u. 3/A) ■ Isó Dorottya lelkész, a Keresztyén Igazság jelen számáért felelős szerkesztő On-line gyónnak a hívek Amerikában Az ügyeik mind nagyobb hányadát a vi­lághálón intéző, életük mind tekintélye­sebb részét a virtuális térben élő ameri­kaiak lassan már a vallásukat is a weben gyakorolják: egyre többen interneten vallják be bűneiket. Különböző egyházi beszámolók sze­rint - derült ki a washingtoni George­town Egyetem tanulmányából - csök­ken azoknak a híveknek a száma, akik személyesen gyónnak, ehelyett olyan on-line gyóntatófülkéket látogatnak, mint az ivescrewedup.com, a my secret, tv vagy a dailyconfessions.com. A lélekre nehezedő terhektől így gyorsabb és egyszerűbb megszabadulni. A gyónás sok esetben - amerikai módra - nyilvános. A camfess.com olda­lán egy nő például azt gyónta meg - vi- deoüzenet formájában - mindenki előtt, hogy nem tartja vonzónak barátját. Van olyan, aki azt vallja be, hogy kóros cipő­vásárló, más házasságon kívüli viszo- nyát gyónja meg, és van, aki arról szá­mol be, hogy tizenötezer dollárt lopott el egy családtagjától. A forgivenet.com weboldal kimondottan arra szolgál, hogy a „bűnösök és vétkezők" on-line megbocsátást nyerjenek. A fülbe gyónás hagyományos meg­tisztító élményét az interneten az idege­nek előtt való vallomástétel helyettesíti. Több gyóntatóoldal látogatói azonban névtelenségben maradnak. A CNN beszámolója szerint a legtöbb on-line oldal nem rendelkezik olyan szak­emberrel, aki a gyónásokat felügyelné. A gyónás új műfajáról van szó - mu­tatott rá Sherry Turkle pszichológus, a Massachusetts Institute of Technology professzora. Kifejtette, hogy ezeken az oldalakon nincsenek igazi reakciók a vallomásokra, senki nem beszélget el a „bűnösökkel”, nem lehet megvitatni az üzeneteket. Az a portál már kivételnek számít, amelynek közössége az „Ölelés” vagy a „Vállrándítás” gombra klikkelve kifejezheti rokonszenvét vagy közö­nyét. Turkle szerint az on-hne gyónás je­lensége is azt mutatja, hogy az amerikai társadalomból egyre inkább eltűnik a közösségi szellem, és egyre gyengébbek az embereket egymáshoz fűző valódi kapcsolatok. Ellenkezőképpen vélekedik Bobby Gruenewald atya, az oklahomai life- church.tv neoprotestáns portál tagja, aki szerint az on-line gyónás először teszi lehetővé, hogy a hívők nemcsak titkaik­ról, hanem minden őket nyomasztó do­logról őszinte vallomást tegyenek. M MTI SZERETETVENDÉGSÉGRE... Rókafarok Hozzávalók: 30 dkg porcukor, 30 dkg liszt, 1 kocka Rama margarin, 5 tojás, 1 pohár tejföl, 1 csomag sütőpor, 2 csomag vaníliás cukor, 1 evőkanál kakaó, 1 csomag puncs ízű puding­por, tortabevonó csokoládé. Elkészítés: a cukrot, a margarint és az öt tojássárgáját habosra keverjük, majd hoz­záadjuk a tejfölt, a sütőporral elkevert lisz­tet és az öt tojásfehérjét. (Utóbbit nem kell felverni!) Az így kapott tésztát három részre osztjuk. Az elsőbe belekeverjük a két csomag vaníliás cukrot, a második részbe az evőkanálnyi kakaót, a harma­dikba pedig a puncsízű pudingport. Kivajazunk, kilisztezünk két őzge- rincformát. Az aljukra vaníliás keveré­ket öntünk, majd kakaósat, végül pedig puncsízűt. Előmelegített sütőben, köze­pes lángon 30-35 percig sütjük. Ha meg­hűlt, kiborítjuk a formából, és bevonjuk csokoládémázzal. Pályázat lelkészi állásra Megüresedett a Péteri Evangélikus Egyházközség lelkészi állása. A lelkészválasz­tást előkészítő folyamat a meghirdetés szakaszába lépett. Az egyházközség várja azoknak a lelkészeknek a jelentkezését, akik szolgálatukat szívesen folytatnák Pé­teriben. Az elvégzendő szolgálatról, a körülményekről és a díjlevélről részletes infor­máció kérhető a Dél-Pest Megyei Evangélikus Egyházmegye Esperesi Hivatalában (272t Pilis, Kossuth Lajos u. 34.). E-mailt a gyorgy.kramer@lutheran.hu címre ké­rünk; személyes kapcsolatfelvétel a 20/824-2966-os egyházi mobilszámon vagy a 30/626-8309-es telefonszámon lehetséges. A pályázatokat (önéletrajz pálya­képpel, motiváció ismertetése, a gyülekezeti szolgálatra vonatkozó tervek, elkép­zelések) postai úton 2008. április 30-ig (postabélyeg kelte) a Dél-Pest Megyei Evangélikus Egyházmegye Esperesi Hivatalába kell megküldeni. A gyülekezet presbitériuma fenntartja a jogot, hogy a pályázatokat előzetesen értékelje. Az új lelkész megválasztásáról a törvényben meghatározott eljárás sze­rint a gyülekezet közgyűlése dönt. Megrendelőlap Ezennel megrendelem az Evangélikus Életet , I I egy hónapra: 865 forintért O fél évre: 5170 forintért I I három hónapra: 2585 forintért dl egy évre: 10340 forintért J Név: .......................................................... .................................................................. I Cím: I I A fenti előfizetési díjak belföldre érvényesek! ! Kérjük, a szelvényt NYOMTATOTT NAGYBETŰKKEL töltse ki, . és küldje vissza az alábbi címre: ■ Evangélikus Élet szerkesztősége, 1085 Budapest, Üllői út 24. I (A borítékra szíveskedjék ráírni: „Előfizetés”.) I A szelvényt az 1/486-1195-ös faxszámra is elküldheti. Kérjük, hogy esetleges kérdéseivel, az előfizetéssel kapcsolatos problémáival . keresse Vitális Juditot az 1/317-1108-as vagy a 20/824-5519-es telefonszámon. I Előfizetéssel kapcsolatos e-mailjét a judit.vitalis@lutheran.hu címre küldheti el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents