Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-03-30 / 13. szám

6 46 2oo8. március 30. PANORÁMA ‘Evangélikus ÉletS A hit boldogabbá tesz „Ha nem akar idő előtt meghalni” Az Istenben való hit boldogabbá teszi az életet egy kutatás szerint. A vallásos em­berek könnyebben viselik el az olyan csapásokat, mint a munkahely elveszté­se vagy a válás - állítja egy tanulmány, amelyet a Royal Economic Society egyik tanácskozásán ismertettek a múlt héten Londonban. A több ezer európai megkérdezésével készült felmérés eredménye szerint a hí­vők „elégedettebbek az életükkel". Andrew Clark professzor, a párizsi gaz­dasági főiskola tanára és szerzőtársa, Lel­kes Orsolya, a European Centre for Social 'Welfare Policy and Research munkatár­sa a háztartásokban végzett felmérése­ket használta fel arra, hogy elemezze a keresztényeknek - katolikusoknák és protestánsoknak - nemcsak a boldog­sághoz, de például az állástalansághoz való hozzáállását is. Az elemzés arra mutatott rá, hogy a vallás egyfajta „lökhárítót” jelent az élet megpróbáltatásaival szemben. Amint Andrew Clark elmondta, a ku­tatás eredetileg azzal a céllal indult, hogy megállapítsák, egyes európai or­szágokban miért magasabbak a mun­kanélküli-segélyek, mint másokban, de végül arra a megállapításra jutottak, hogy a vallásos emberek kevésbé szen­vedték meg a munkanélküliséget, mint a nem hívők. Igaz, hogy a templomba járók közül jóval többen ellenzik a válást, de ha mégis bekövetkezik, kevésbé fájdalma­san élik meg, mint a nem vallásosak - mutatott rá a professzor. „Azt tapasztaltuk, hogy a vallásos em­berek inkább élvezik a jelen adománya­it, mintsem elraktároznák őket a jövőre” - idézte Clarkot a BBC internetes hon­lapja. Hozzátette azonban, hogy a fel­használt felmérések alapján arra követ­keztettek, hogy más, közelebbről meg nem határozott tényezők, így a vallásos emberek életstílusa vagy neveltetése, például a stabil családi háttér és kapcso­latok szintén előidézhetik a fokozottabb elégedettségérzést. Leslie Francis, a warwicki egyetem munkatársa szerint a vallásnak a mentá­lis egészséggel való összefüggése to­vábbra is ellentmondásos, bár más bizo­nyíték is van arra, hogy a vallás javítja a boldogságérzést, feltehetően azáltal, hogy a hívők úgy érzik, az életnek van célja. Rámutatott ugyanakkor, hogy más nézetek szerint a vallásnak negatív hatá­sai vannak: kételkedéshez és kudarcél­ményhez vezethet. M MTI Postaládám deformálódott fedelének felnyitása már jó ideje nem sokban különbözik a hulla­dékledobó csapóajtajának kitárásától - viszont innen kifelé ömlik a szemét. Reggelente bohó- kás szorongással sétálok el mellette, szinte ha­logatom a pillanatot, hogy belenézzek; szeren­csére ezt a ritka „lomtalanítást" meg is tehetem, mivel levelezésem döntő többsége interneten zajlik. Szórólap szórólap hátán, hirdetési újsá­gok elképesztő mennyiségben; legalább tízper­ces tortúra, mire a sok papirost átválogatom, kínos gondossággal és nagy figyelemmel, ne­hogy valami hivatalos küldeményt véletlenül kidobjak. A cirkuszi hatást fokozza, hogy a la­kók - mint a legtöbb bérházban - már egy nagy ládát is elhelyeztek a ,szórólaphulladék” számára, így a legtöbb harsány és ízléstelenül színes felhívás szinte olvasatlanul landol a ku­kában. Nyílik a lifiajtó, a szomszéd néni érkezik, iz­gatottan matat postaládájának kis kulcsával, majd mikor a fedelet kinyitja, több papírköteg zúdul a kövezetre visszhangzó puffanással, mennyiségi változó szempontjából szinte da­colva a fizika törvényeivel (nem tudni, hogyan férhet el egy könyvtárnyi nyomdatermék e pár köbcentiméteres térben). A néni fejét csóválva zsörtölődik: „Hát, borzasztó, az unokámtól vá­rok levelet, de mindig csak ez a sok reklám!" Megértő mosollyal segítek neki felszedegetni a halmot, közben arra gondolok, milyen jó lenne egy kézzel írott levelet kapni - idejét sem tudom, mikor kaptam utoljára ilyet -, s milyen kár, hogy ez a szép, emberi szokás szinte teljesen kiment a divatból az elektronikus .drótposta" korában... (Az ember szertartásosan fogott hozzá: tiszta le­vélpapír, jófajta golyóstoll, esetleg tus, piszkoza- tok, stílusos kézírás, karakteresen „odastempli- zett" szignó, humán tipográfia. A kézzel írt leve­lek korát, sajnos, elfújta a szél...) A nosztalgikus révedezés és a hulladékok szelektálása közben elővillan egy fehér szórólap - valami könyvismertető -, s miután hanyagul kidobom, a kiadványt népszerűsítő jelmondat a fejemben ragad: „Ha nem akar idő előtt meg­halni". Nem mintha ennek hatására hirtelen újra előhalásznám a reklámzavarosból, de azért ez mindenképpen figyelemre méltó. Ki szeretne idő előtt meghalni? Nyilván sen­ki. Tehát sokan elfogják olvasni ezt a hirdetést, aztán nyilván a könyvet is; nem mondom, elég aljas húzás, olyan ez, mint az „igyunk egy sört", aztán mindig részegség a vége; a kísértő kíván­ságlejtőn szaladva nem lehet megállni, de hát a marketingesek számoltak a ténnyel: a panella­kok többsége csak a szemétkosár körbetapétá- zása céljából vesz kezébe szórólapot - s persze az utcán, felebaráti jóindulatból. Tehát az ele­mi ösztönök szintjén ható kommunikáció szükséges. A lépcsőházat elhagyva egyre csak dühön­gök: miféle idétlen szlogen ez megint, hiszen aggódásával Jti tudná közületek meghosszab­bítani életét csak egy arasznyival is?" (Mt 6,27) És mit jelentsen: „idő előtt meghalni7 Mint tudjuk, „megvan az ideje minden dolognak az ég alatt", tehát senki sem hal meg idő előtt (Préd 3,1). Másfelől vannak órák, melyekről senki sem tud: „...sem az ég angyalai, sem a Fiú, hanem csak az Atya egyedül." (Mt 24,36) Egyébként sem a mi dolgunk, hogy olyan idők­ről és alkalmakról kíváncsiskodjunk, ^melye­ket az Atya a maga hatalmába helyezett" (vö. ApCsel 1,7). ■ Andriska János Akinek Luther - kihívás Szexmaraton - lelkészi ajánlásra Harmincnapos szexmaratont hirdetett a böjtben egy floridai protestáns lelki- pásztor. A Florida délnyugati részén lé­vő Ybor Cityben ténykedő Paul Wírth fel­szólította a városka házaspárjait, hogy egy hónapon keresztül minden egyes nap áldozzanak a szerelem oltárán. Meggyőződése szerint a családi „cselek­ményekben” bővelkedő harmincnapos akció kiváló eszköz a házastársi kötelé­kek erősítésére. Logikája szerint ily mó­don javítani lehet a kedvezőtlen válási statisztikákat. A felhívás egyaránt vonatkozott a hí­vőkre s azokra, akik messze elkerülik a templomnak még a környékét is. A lelki- pásztor ugyanakkor kirekesztette a szexmaratonból a házasság kötelékén kívül szerelmeskedő párokat, sőt szá­mukra harmincnapos önmegtartózta­tást hirdetett. M MTI Mise ebegészségért Ebegészségért tartottak misét Nicaraguá­ban egy templomban. Az eseményre több száz kutya érkezett gazdájával, akik buzgón imádkoztak, hogy kedvencük ne legyen beteg, vagy ha mégis gyengélked­ne, gyógyuljon meg mihamarabb. Az ér­deklődés olyan élénk volt, a masayai templom meg olyan kicsi, hogy hosszú sorban kellett várakozniuk a fohászko- dóknak. A település harminc kilométerre délre van a latin-amerikai ország főváro­sától, Managuától, és a helybéliek tudo­mása szerint a kutyákért tartott mise ha­gyományának a gyökerei egészen a spa­nyol hódításig nyúlnak vissza. M MTI Legközelebb 2160-ban lesz ilyen korai húsvét Az idén a világkereszténység olyan ko­rán ünnepelte a húsvétot, mint legutóbb ötvenegy évvel ezelőtt tette, s mint leg­közelebb 2160-ban fogja. Jézus halála és feltámadása a Biblia szerint a zsidó páskaünnep környékére esett. Ez a nap az első tavaszi telihold napja. A zsidó holdhónapok és heti na­pok nem minden évben ismétlődnek ugyanúgy. A kis-ázsiai keresztények az utolsó vacsora idejét (nagycsütörtök) to­vábbra is a tavaszi hónap, Niszán 14. napjához kötötték, húsvétot pedig erre három nappal tartották. Az alexandriai, palesztinai és római keresztények vi­szont a feltámadás napját mindig vasár­naphoz kötötték. Az első egységesítésre Kr. u. 325-ben vállalkoztak. Ekkor a nice- ai zsinat eldöntötte, hogy húsvétot a ta­vaszi telihold utáni első vasárnapon ün­nepük majd. N Forrás: idea.de Bibliaterjesztés Tavalyelőtt - 2002 óta első ízben - újra emelkedett a nyomtatott formában kiadott Szentírások száma. Ez derül ki a Bibliatársulatok Világszövetsége (Reading, Anglia) által legutóbb közzétett adatokból. 2006-ban világszerte összesen 393,1 millió Bibliát és bibliai iratot hoztak forgalomba. Ez 20,5 millióval több volt, mint 2005-ben, tehát a növekedés 5,2 százalék. 2002-ben a Szentírásból 578 millió példányt adtak el; azóta ez a szám folyamatosan csökkent. A Bibliatársulatok Világszövetségéhez 200 állam­ban 145 bibliatársulat tartozik. N A Glaube und Heimat híre nyomán HIRDETÉS A Protestáns Gimnázium Alapítvány, a Sylvester János Protestáns Gimnázium fenntartója pályázatot hirdet a gimnázium igazgatói állására 2008. augusztus 15-i belépéssel. Feltételek: a munkakör betöltéséhez szükséges egyetemi végzettség, legalább ötéves szakmai gyakorlat, a gimnázium pedagógiai programjával való azonosulás. Juttatás a Kjt. szerint. A pályázat benyújtásának határideje a hirdetés megjelenésétől számított harminc nap. Tájékoztatás az iskola titkárságán: 1149 Budapest, Pillangó park 3-5., 1/363-2612. Találkozás Benedek György szobrászművésszel ► A kertben elsőként Ady Endre „üd­vözöl”, a műterembe lépve egy volt ENSZ-nagykövet portréja fo­gad. A szobrász Benedek György műhelyében jól megfér még egy hatalmas korpusz is, csakúgy, mint a Luther Mártont és szüleit ábrázoló rajzok, egy készülő szoborsorozat részei. A művésszel egyebek mel­lett arról beszélgettünk, hogy ka­tolikus alkotóként miért éppen egy reformátornak állít emléket.- Legelőször egy gimnáziumi történe­lemórán figyeltem fel Luther Mártonra. Gyerekfejjel csodálatos, merész tettként tartottam számon azt a pillanatot, ami­kor kiszögezte téziseit a wittenbergi vár­templom falára. Mindig úgy éreztem, mintha személyesen is ismertem volna ezt a bátor német szerzetest. Emberi nagysága annyira megragadott, hogy ké­sőbb sem „vettem búcsút” tőle. Szívesen lapozgattam például az Asztali beszélgeté­seket, mert ez a könyv őszintén és egysze­rűen szól a világ legnagyobb dolgairól.- Az evangélikus felekezet „atyja" előtt pe­dig most már nemcsak beszélgetések során, szavakkal tiszteleg, hanem kőbe vésett, mara­dandó emléket is állít neki. Ebben vélhetően a helyi, Budafoki Evangélikus Egyházközség fel­kérése is ösztönözte...- Bár nagyon jó a kapcsolatom Solymár Gábor lelkésszel, nem az itteni evangéli­kus gyülekezet kért meg arra, hogy vál­laljam el ezt a feladatot. Természetesen kapok felkéréseket is, de abban a szeren­csés helyzetben vagyok, hogy a legtöbb­ször a magam kedvére választott témán dolgozhatom. Luther, valamint édesapja és édesanyja megformálása is „magánter­mészetű kihívást” jelent. Már készítettem néhány gipszportrét Lutherről, az egyi­ket a fasori gimnáziumnak ajándékoz­tam, de volt olyan is, ami nem sikerült, így hát kidobtam. Most egy háromméte­res Luther-szobron dolgozom. Hála Is­tennek, senki és semmi nem sürget, rá­adásul szeretem is, ha valami nam halad.- Ezt hogy érti?- Tudom, hogy ez ellentmondásosan hangzik, mégis igaz. Minél lassabban ké­szítek el például egy rajzot, annál jobban odafigyelek a részletekre, annál ponto­sabban sikerül ábrázolnom azt, amit akarok. így tehát, bár lassú vagyok, még­is gyorsabban haladok.- Laikus szemmel az első Luther-portré- próbálkozása is jónak tűnik, de persze egy mű­vész biztos mindig talál valami javítani-, töké- letesítenivalót az alkotásain.- Ha olyan feladaton dolgozom, ami­hez nagy kedvem van - márpedig Luther megformálása ilyen feladat -, akkor egé­szen addig készítem és csiszolgatom, amíg az én megítélésem szerint is jó nem lesz.- Honnan merít erőt az alkotáshoz? Mi az, ami a leginkább inspirálja?- Az unalom.- Az unalom?- Igen. Amikor éppen nem foglalko­zom semmivel, akkor hirtelen tiszta lesz előttem az az út, amelyet meg kell ten­nem. Magányra van szükségem ahhoz, hogy meg tudjon születni bennem vala­mi. Magányra és persze kedvre. Mert ahogy Goethe mondta:’„Ha a kedvem oda, minden oda.” A kedvet meg kell teremte­ni, és a kedvért is a művész a felelős.- Nagyon leegyszerűsítve tehát egyszerűen magányra, pontosabban „a megszólaló csönd­re" és alkotókedvre van szükség az igazi művé­szethez.- A művészet szabályai olyan egysze­rűek, hogy szinte nem is lehet komolyan venni őket. Igazi művészet mindaz, ami sallangmentes, őszinte és egyszerű. Mű­vészet az, ami valódi mélységet takar.- A máység alatt a különféle élményeket érti?- Igen, az élményeknek döntő szere­pük van, legyenek akár negatívak, akár pozitívak. A nyitottság, az élmények át­élésének és megragadásának képessége nagyon fontos. Mindez nem tanulható, életre szóló ajándékot jelent. Goethe erről ezt írta: „Az emberek, ha élmény éri őket - akár szomorú, akár csodálatos -, elné­mulnak. Nekem megadatott, hogy el tud­jam mondani azt, amit ilyenkor érzek.”- Élményekben pedig Önnek, úgy tudom, bőven volt része. Elnémulni sem neműit el, ha­nem - a maga, azaz a szobrászat eszközeivel - még ma is folyvást beszél az emberekhez.- Valóban mozgalmas gyermekkorom volt. Erdélyi, Székelyudvarhelyről Ma­gyarországra települt kőfaragó édesapám a második világháborúban veszett oda. Édesanyám pásztói lány volt, cselédnek jött fel a fővárosba. Mivel gyerekkel nem juthatott álláshoz, én menhelyről men- helyre, egyik nevelőszülőtől a másikig vándoroltam. Sok szomorú, sőt, így utó­lag, felnőtt fejjel visszagondolva rettenetes dolgot láttam, de akkor, gyermekszem­mel, a háború borzalmai, a szegénység és a nélkülözés ellenére is nagyon szépnek találtam az életet, és még ma is nagyon szépnek látom. Egykor és ma egy célom volt és van: az élet szépségét megmutatni. ■ Gazdag Zsuzsanna

Next

/
Thumbnails
Contents