Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-03-30 / 13. szám

‘Evangélikus Élet®­atmmammmmtmammmmmmmmummmmmmmmm KULTÚRKÖRÖK 2008. március 30. *► Hittel és alkotással kitöltött űr Szita István kiállítása az Evangélikus Országos Múzeumban ► „Régi adósságot törlesztünk ezzel a kiállítással” - nyilatkozta Szita István tárlatának megnyitása előtt az EvElet tudósítójának dr. Harmati Béla László, az Evangélikus Orszá­gos Múzeum igazgatója. A kedvte­lésből festő evangélikus lelkész - miután Káldy Zoltán püspök 1968- ban „saját kérésére” eltávolította az egyházi szolgálatból - évtizede­ken át civil foglalkozást űzött. Kényszerű eltávolítása után felha­gyott a festészettel is; csak 1999 óta alkot újra. Munkái azóta több helyütt is közönség elé kerültek. Mostani tárlata március 19-én nyílt meg az Evangélikus Országos Mú­zeumban. A Gáncs Péter püspök indítványára 2007- ben rehabilitált Szita István 1968-ig ti­zenhat templomban készített falfestmé­nyeket. A Deák téri múzeumban rende­zett tárlatán Mark evangéliumához készült grafikái, nonfiguratív alkotások és mo­zaikok, valamint a Jelenések könyve ihlette festményei láthatók. A művész e sorok írójának elárulta: egyfelől azért épp eze­ket az alkotásokat szerette volna meg­mutatni a közönségnek, mert e képei ke­vésbé ismertek, másrészt mert úgy érez­te, sokan „félnek” a Szentírás utolsó könyvétől, holott az maga az „ötödik evangélium”. Örömhírt hirdet, Jézus megváltó művének beteljesedéséről ta­núskodik, Krisztus egyházának üzen ar­ról, aminek a jövőben kell megtörténnie. Egyfajta bizonyságtételként értékelte Szita István munkáit a kiállítást megnyi­tó egykori évfolyamtárs, Fehér Károly nyugalmazott lelkész is. A Márk evangéli­umához köthető grafikákra utalva arról szólt, hogy Szita István „szinte jellé egy­szerűsödött vonalakkal, árnyék nélküli kontúrokkal mondja el a Krisztus-törté­netet”. A Jelenések könyve nyomán szüle­tett képi ábrázolásokkal kapcsolatban pedig azt emelte ki, hogy azok magával az Apokalipszis írott formájával rokonít- hatók: emberi eszközökkel ábrázolják az ember számára elmondhatatlant. A Biblia évének programsorozata ke­retében nyílt kiállítás multimédiás: az érdeklődők egy érintőképernyős készü­lék segítségével megtekinthetik azt a portréfilmet, amelyet a Zákeus Média- centrum készített Szita Istvánról Kitöl­tött űr címmel. ■ GaZsu Szita István munkái április 27-ig tekinthetők meg az Evangélikus Országos Múzeumban (Budapest V., Deák tér 4.). Nyitva tartás: hét­fő kivételével mindennap 10 és 18 óra között. Ilii -* mV I Kír ói 9 Ne nyúlj mellé! Benézek a város legnagyobb könyvesboltjába. Négy emeleten vonul el szemem előtt mindaz, amit ma irodalomnak vagy szerényebben írott produkciónak neveznek. S megállapítom, hogy ma ebben az országban (Németország) nyolc­vanmillió magát tanítónak tartó polgár él, akiknek tekintélyes hányada - valami megma­gyarázhatatlan belső nyomásnak engedve - kényszert érez közölnivalója nyomdatermék­ként való közzétételére. A harmadik emeletre sietek, ott az én meg­szokott „vadászterületem”. Történelem, filozó­fia, nevelés, étkezés-, konyhakultúra témában sorakoznak a könyvek a polcokon. Rögtön fel­tűnik, hogy utolsó látogatásom óta mintha is­mét megszaporodott volna azoknak a polcso­roknak a száma, amelyeknek a kötetei az élet­művészet, ezoterika, ilyen vagy olyan meditá­ció, kártyavetés, horoszkóp, asztrológia, bo­szorkányhit, holdkalendárium titkaiba vezet­nének be - amennyiben ez érdekelne. Ennek a nagy részlegnek a legutolsó sarká­ban találom a Religion (= vallás) feliratú, há­romrészes polcoszlopot. A bal oldalin keresz­tény vallásos (inkább teológiait mondanék) könyvek állnak. A jobb oldalin keleti valláso­kat ismertető, népszerűsítő kötetek. Igen, a tu­dásszomját kielégíteni akaró mai embernek va­lamiképpen teljes spektrumot kell nyújtani... Ám a meglepetést a középső polcsor jelenti. Közvetlenül az - itt hangsúlyozottan „német pápának” tartott - római egyházfő Jézus-köny­ve és a hasonló művek számtalan változata mellett a legdrágább külsőben hivalkodó, vas­tag könyvóriások hívják föl magukra a figyel­met, rikoltóan nagybetűs címeikkel. Jelesül: „Is­ten rövid története az ősidőktől napjainkig”; „Is­ten - Kételkedők tanfolyamkönyve"; J\ mítosz­gyáros-Pál, a kereszténység feltalálója”; Jsten, a Legnagyobb kis története”; JWem jó pásztor az Úr-Hogyan mérgezi meg a vallás a világot?”; Jstentéboly”; „Jézus kételkedőknek”. Elámulok, hogy a mai merkantilista világ­ban mi mindent lehet a „vallás" címszó alá be­gyömöszölni! Kérdésemre készségesen világosít fel a csinos eladónő: ezek hozzák a legtöbb pénzt! Nos, ez ellen nyilván hiábavaló lenne minden apelláta. De az én .fis miért nem teszik ki ezeket más polcokra, miért éppen a »vallás« címszó alá kerülnek?” kérdésemre néma vállvo- nogatás a beszédes felelet. A kereskedőt a nyereség érdekli, ebben semmi­kivetnivaló nincsen. Szabad-e azonban azt felté­telezni, hogy minden vásárló különbséget tud tenni a három polcoszlop ajánlata között? S mi­vel teljesen elbizonytalanodottak lettünk „vallási analfabetizmusunk” mián (az Újtestamentum még büszkén tudósít arról, hogy milyen fontos­nak tartotta az első kereszténység a „lelkek meg­különböztetését", vagyis azt a Szentlélek adta készséget, hogy szellemiekben, lelkiekben is el tudjuk választani a jót a nem jótól [1Jn 4,1]), szí­vesen menekülünk a jaját döntés” illúziójába. S csak későn vesszük észre, hogy az egyre masszí­vabban fellépő, harcos ateizmusnak sikerült átej­tenie bennünket. S mellényúltunk! Pedig - ha már így sorakoznak egymás mel­lett a könyvek - esetleg félmétemyivel odébbról vehettünk volna kézbe egy másikat. Hogy az írott betű tartalma ne összeromboljon, hanem felépítsen bennünk valamit. Amúgy is eléggé megtépázott emberségünk ennyit megérdemelt volna. ■ Gémes István (Stuttgart) Erdő Péter hangoskönyve Erdő Péter bíboros prímás, esztergom- budapesti érsek CD-re olvasta Jézus szenvedéstörténetével kapcsolatos el­mélkedéseit, a hangoskönyv második részében pedig interjú formájában közli gondolatait szeretetről, szenvedésről, együttérzésről, örömről — mondta az MTI-nek március 19-én Juhász Judit, a fel­vételeket készítő Magyar Katolikus Rá­dió vezérigazgató-helyettese. A Boldog, aki imádkozik című kiadvány a bíboros néhány éve kiadott Engesztelő keresztút Fatimában című kötetének han­goskönyv változata. Juhász Judit szerint azonban nem csak húsvétkor aktuálisak Erdő Péter gondolatai, hiszen a Jézus ke- resztútját végigkísérő elmélkedések mel­lett tágabb értelemben a humanitásról, a lelki békéről és a szeretet mindent felol­dó erejéről szólnak. KÖNYV MINT ÚTMUTATÓ ES MINT KINZOESZKOZ Patai Rafael világai ► Két egyesült államokbeli hölgy járt a hónap közepén az Eötvös Loránd Tudományegyetem Néprajzi Inté­zetében. Múltat kerestek, mégis örökséget hoztak magukkal Buda­pestre. Patai Rafael (1910-1996) leá­nyai - Daphne és Jennifer - először jártak azokon a helyeken, ahol édesapjuk, a neves tudós gyerekes- kedett és tanult, mielőtt elhagyta volna Magyarországot, ahol nagy­apjuk, Patai József a Múlt és Jövő cí­mű folyóiratot alapította. Egy többkötetes napló helyszínei tel­tek meg számukra értelemmel. Voigt Vilmos professzor meghívására 1993-ban Patai Rafael a Biblia istennőiről tartott előadást a tanszéken. Apjuk nyomdokaiba lépett - bár a tudomány más területein dolgozó - leányai a zsidó folklór és mitológia világhírű kutatójá­nak munkásságát vázolták. Mindig volt olyan téma, amely felkel­tette Patai érdeklődését. Nem volt olyan időszak, amikor ne érezte volna, hogy a tudománynak vannak fehér foltjai. Bár először a rajzhoz vonzódott, nem pedig a zsidó kultúrával kívánt foglalkozni, mégis ennek számos területén vált úttö­rővé. A rabbiszemináriumot csak azzal a feltétellel végezte el édesapja tanácsára, ha nem kell rabbiként szolgálnia. Ezzel párhuzamosan nyelveket tanult, első­sorban keletieket, megszeretve az ara­bot. 1936-ban a jeruzsálemi Héber Egye­temen doktorált kulturális antropológi­ából, elsőként szerezve meg a tudomá­nyos fokozatot ebben a felsőoktatási in­tézményben. Érdeklődését ekkor már a hagyomá­nyok, a zsidó folklór, a bibliai szokások kötötték le. Sőt egész életében a Bibliá­val, a héber kultúrával és folklórral fog­lalkozott. Előbb választott hazájában, Palesztinában, majd az otthonává vált Egyesült Államokban, de mindvégig szem előtt tartva szülőhazáját és magyar zsidóságát. Irt a víznek a régi bibliai és talmudi kor zsidóságának életében betöltött sze­repéről, a víz folklórjáról a vallási szoká­sokban, arról, milyen helyet foglal el em­ber és templom az ókori zsidó mítosz­ban és rítusban. Noéról és gyerekeiről el­mélkedve az ókori zsidók hajózási szo­kásainak kutatásához nyitotta meg a ka­pukat. De evezett veszélyes vizekre is: foglalkozott a bibliai istennőkkel is. Azokkal a pogány asszonyokkal, akik­ben a bibliai héberek hittek, akiket imád­tak, és akiknek tisztelete a talmudi kor­ban is élt. Mondhatnánk, a híres tudós szentségtörést követett el, mikor őket kutatta az írás ellenséges véleménye elle­nére, ám témafelvetéseivel mindig új csapásokat jelölt ki. Patai Rafael a zsidó nép múltját, élet­módját és kultúráját kereste, de leányai szerint mindig a tudomány oldaláról kö­zelített a Biblia világához, annak ellené­re, hogy rabbi is volt. Hite, meggyőződé­se azonban annyira személyes volt, hogy a két testvér - kérdéseimre - nem tudta teljes határozottsággal állítani, hogy édesapjuk hívő ember volt-e. Az a tudós, akihez ennyire közel állt a Szent­írás világa, akinek fontosak voltak a zsi­dó szokások, alig gyakorolta őket. A jóm kippurt is csak a halála előtti évek­ben kezdte ünnepelni. Ia egyszerűsítve tehát műveinek ve­zérfonalát: írásai vagy zsidó, vagy arab témájúak. Ahogy maga is vallotta, „ä zsi­dó kultúra a Közel-Keleten fejlődött ki, s a zsidók történetének az a része, amely az arab országokban játszódott le, a zsi­dó történelemnek a legdicsőségesebb korszakai közé tartozik”. Az arab kultúra iránti érdeklődését és annak eredményeit azonban utóbb olyan célokra használták fel, amelyek el­len az 1996-ban elhunyt Patai Rafael már nem tiltakozhatott. Az eredetileg 1976- ban megjelent The Arab' Mind című köny­vét a 2001. szeptember n-i merényletet követően újra kiadták. Néhány éwel-ké- sőbb, amikor kiderült, hogy Irakban, az Abu Graib börtönben amerikai katonák iraki foglyokat kínoztak, a felelősségre vont elkövetők Patai fenti könyvére hi­vatkoztak. Mintegy az arab foglyok kín­zására írt katonai tankönyvként kezel­ték, amely egyértelmű módszereket kí­nál a rabok szexuális megalázására. Pe­dig Patai Rafael csak az arabok hétköz­napjaiba, szokásaiba kívánt bepillantást nyújtani. A szerző nem cáfolhatta már e váda­kat; helyette lányainak kellett megvéde­niük apjuk becsületét, de egyúttal a tu­domány tisztaságát is. Hiszen az Egye­sült Államok kormánya - az eset kap­csán - igyekezett megtiltani, hogy a ka­tonaság az ántropológiai kutatások eredményét felhasználja. Mintha az ant­ropológiai tudás más lenne, mint bár­mely egyéb tudomány által közvetített tudás! Mintha egy kutató, egy tudós el­sősorban az emberiség elleni merényle­tet tervezne minden egyes munkájával! A magából kifordult világban - úgy tű­nik - a vallási néprajz már fegyver is lehet. ■ Veres Emese-Gyöngyvér Nem csak szépek voltak Az ókori Palesztinában - a bennünket körülvevőtői lényegesen eltérő társadal­mi (és földrajzi) környezetben - a nők életét sok tekintetben teljesen más sza­bályok irányították, mint ma. De a kü­lönbség mégsem akkora, hogy „köze­lebbről” szemügyre véve őket ne ismer­hetnénk magunkra! Példának okáért biztosak lehetünk abban, hogy a ma élő nőkhöz hasonlóan ők is szerettek volna tetszeni az erősebbik nemnek. A refor­mátus Bibliamúzeumban legalábbis er­A kiállításhoz kapcsolódóan a Biblia­múzeum előadás-sorozatot is indított. Az eddigi alkalmakon Karasszon István az ősatyákról szóló elbeszélések nőalakjai­ról, Kókai Nagy Viktor az Újszövetség kora­beli válásról, Cserháti Márta a háznép éle­téről értekezett a Ráday Könyvtár olva­sótermében, március 26-án pedig - A nők ábrázolása Jézus példázataiban címmel - Fabiny Tamás. Április 2-án Kőszeghy Mik­lós tart majd előadást Szakrális (?) prostitú­ció az Ószövetség világában? címmel. ről árulkodnak a Csak szépek voltak? - A nők élete az ókori Palesztinában című kiállí­tás tárlói. A neves Otestamentum-szak- értő régész, Wolfgang Zwickel professzor által gyűjtött anyag tanulmányozása so­rán - egyebek mellett - az akkori ruház­kodásról és a szépségápolási szokások­ról is képet kaphatunk. A mainzi Johannes Gutenberg Egye­tem ószövetségi tanszékének vándorki­állítása az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) és a Károli Gáspár Refor­mátus Egyetem ószövetségi tanszéké­nek közreműködésével jutott el ha­zánkba, és a tervek szerint Budapest után Debrecenben, majd Szegeden is látható lesz. Mint dr. Hausmann Juttától, az EHE tan­székvezető professzorától megtudtuk, ezeket az előadásokat, illetve az április 6. és 8. között A nők élete az ókori Palesztiná­ban és ma címmel megrendezendő, né­met és angol nyelvű nemzetközi konfe­rencia anyagát tanulmánykötet formájá­ban szeretnék megjelentetni. ■ - vitális­A kiállítás április 6-ig, hétfő kivételével min­dennap 10-től 17 óráig tekinthető meg a Du- namelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének Bibliamúzeumában.-A mú­zeum, illetve a Ráday Könyvtár címe: Budapest IX., Ráday u. 28.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents