Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-03-30 / 13. szám
4 2oo8. március 30. KERESZTUTAK ‘Evangélikus ÉletB Milliók ünnepelték a húsvétot Szerte a világban keresztények milliói ünnepelték múlt vasárnap a húsvétot. A zuhogó esőben tartott vatikáni szertartáson XVI Benedek pápa olyan megoldásokat sürgetett húsvéti üzenetében, amelyek megóvják a közjót és a békét Ti- betben, a Közel-Keleten és Afrika válság- övezeteiben. Fohászkodott azért, hogy „a húsvéti misztérium megújító ereje mutatkozzon meg a világ minden részén”. Katolikus és protestáns hívők ezrei ünnepelték Krisztus feltámadását Jeruzsálemben, a Szent Sír-bazilikában, amelyet azon a helyen emeltek, ahol a keresztény hit szerint keresztre feszítették és eltemették Jézust, s ahol feltámadott. Michel Sabbah, a jeruzsálemi latin rí- tusú katolikusok pátriárkája, a szentföldi keresztények legfőbb egyházi méltósága vezette a szertartást. Nagy-Britanniában Rowan Williams, Canterbury érseke, az anglikán egyház vallási vezetője ostorozta húsvéti prédikációjában „a modem társadalom kapzsiságát, mohóságát”. Szavai szerint ez a „kapzsi társadalom képtelen megérteni, hogy fényűző életmódja nem tarthat a végtelenségig”. Az ortodox többségű Oroszország fővárosában, Moszkvában a Szeplőtelen Fogantatás-katedrálisban ünnepelték a katolikusok a húsvétot. Az orosz ortodox egyház feje, II. Alekszij pátriárka, akinek egyháza április 27-én (a Julianus- naptár szerint) ünnepli a húsvétot, üzenetet intézett XVI. Benedekhez, egészséget, boldogságot és Isten segítségét kívánva neki - jelentette az orosz Interfax hírügynökség. M MTI Jövőre újra Kirchentag A 32. német protestáns egyházi napokat 2009. május 20. és 24. között Brémában rendezik, mottója: „Ember, hol vagy?” A rendezvény elnöksége ez év január végén döntött a bibliai teremtéstörténet ezen igeverse mellett. A jövő évi brémai Kirchentagot amelyre ismét százezer vendéget várnak 2010- ben a második német ökumenikus egyházi napok rendezvényei követik Münchenben. Már megvan a 33. német protestáns egyházi napok helyszíne is: 2011- ben Drezda ad helyet az eseménynek. M LWI-infó Hatvanévesek a nyolcak Hatvan esztendővel ezelőtti alapítását ünnepelte március 2-án Wittenbergben a Németországi Egyesült Evangélikus Egyház (VELKD), melynek elnök-püspöke a bajor evangélikus tartományi egyház lelkészi vezetője. Johannes Friedrich az ünnep apropóján hangsúlyozta, hogy a VELKD a jövőben is szorosan együtt kíván működni a Német Protestáns Egyházakkal (EKD). A Németországi Egyesült Evangélikus Egyházat - a nyolc tartományi egyház egyesüléséből létrejött szervezetet -1948. július 8-án Eisenachban alapították. M Evangelisches Gemeindeblatt für Württemberg Pályázat iskolalelkészi állásra Az Orosházi Evangélikus Egyházközség presbitériuma meghirdeti a fenntartásában működő Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium iskolalelkészi állását. Intézményünk tizenkét évfolyamos iskola; várjuk azon lelkészek jelentkezését, akik szívesen vállalkoznak a kisgyermekek korosztályától az érettségiző ifjúságig mintegy ötszáz főnyi tanulói közösség lelki vezetésére. Az önéletrajzzal ellátott pályázatokat, kérjük, az orosházi evangélikus gyülekezet lelkészi hivatalának címére (5900 Orosháza, Thék E. u. 2.) küldjék Ribdr János esperesnek címezve. Az állás 2008. szeptember i-jétől foglalható el. Bérezés a közalkalmazotti bértábla szerint, szolgálati lakást a fenntartó gyülekezet biztosít. ,Az aratnivaló sok, de a munkás kevés..(Mt 9,37) Tanuljuk együtt! Énekeljük közösen! Tanulmányi nap a Gyülekezeti liturgikus könyv (GyLK) használatáról A Magyarországi Evangélikus Egyház Kántorképző Intézete tanulmányi napot szervez, amelynek célja a GyLK anyagának bemutatása. Időpont: április 12-e, szombat, 15 órától 18.30-ig. Helyszín: a Deák téri gyülekezet hittanterme. ' A kötetben szereplő zenei anyag különféle rétegeit sok énektanítással és közös énekléssel igyekszünk megismertetni a résztvevőkkel. Tanácsokkal szolgálunk a kötet kis lépésekben történő használatba vételére, az eltérő igényű gyülekezetek adottságait figyelembe véve. A tanulmányi napot elsősorban lelkészeinkre gondolva állítottuk össze, hiszen csak az ő segítségükkel lehetséges a GyLK gazdag anyagának megismertetése a gyülekezetekben. Hangsúlyosan invitáljuk az egyházmegyei zenei felelősöket. Szeretettel hívjuk a kántorokat és az egyházzene iránt elkötelezett gyülekezeti tagokat is. A Kántorképző Intézet nevében: Bence Gábor A tanulmányi napon érintett témák: • Az énekverses rendek (GyLK 618-629): Áttekintjük az új énekversciklusok összeállításának szempontjait, és közösen megtanuljuk az ebben a részben található néhány új dallamot. • A himnuszok és egyéb liturgikus tételek (GyLK 655-667; 783-789): Megismerkedünk a himnuszok dallamvilágával, a himnuszok koráldallamon való éneklésével és azokkal a liturgikus tételekkel, amelyek éneklésébe a gyülekezet könnyen bevonható. • A főistentiszteleteken használható liturgikus énekek (GyLK 602-617 és responzóriumok a 646-654. részből): Bemutatjuk és megtanítjuk azokat a liturgikus tételeket, amelyeket alkalmazni tudunk a szokásos énekverses istentiszteleteinken is. • A verses gyülekezeti énekek (GyLK 790-824 és zsoltárparafrázisok): Néhány jellemző „új" ének, valamint a huszonöt évig „pihentetett” énekek mai alakjának bemutatása, tanítása. • Zsoltározás (GyLK 668-780): A közös zsoltáréneklés alapszabályai, a zsoltáro- zó istentisztelet egyszerű rendje. Együttlétünk a hat órakor kezdődő vesperával ér véget (GyLK 647). Megtartotta első ülését a Fejér-Komáromi Egyházmegye felügyelőinek tanácskozó testületé Régóta dédelgetett terv valósult meg Csákváron. Ide sereglettek össze március 14-én a Fejér-Komáromi Egyházmegye gyülekezeteinek felügyelői, illetve helyetteseik, a másodfelügyelők és az egyházközségek gondnokai. Korábban ugyanis szinte minden hivatalos találkozón (közgyűlésen) vagy ünnepi alkalmon megfogalmazódott az igény, hogy a sok „ügymegbeszélő” találkozó mellett jó lenne időnként információ- cserére, kötetlen testvéri beszélgetésre is asztalhoz ültetni a presbitériumok vezetőit. Az együttlét a helyi lelkész, Szebik Károly igei bevezetőjével kezdődött, majd - egyházmegyei felügyelői minőségében- e sorok írója tett javaslatot a tanácskozások tematikájára. Az elsődleges cél az információ- és tapasztalatcsere, valamint az egyházi és világi törvények, jogszabályok, szabályrendeletek alaposabb megismerése volt. Szintén egyetértés volt abban, hogy a találkozókat célszerű mindig más-más egyházközségben tartani, hogy legyen mód a vendéglátó gyülekezet jobb megismerésére is. A rövid „bemutatkozó kör” után Kissné Kárász Rózsa egyházmegyei másodfelügyelő vette át a moderálást, és plasztikus képet rajzolva irányította a figyelmet a felügyelői szolgálat sokszínűségére. Ezt követően a jelen lévő gyülekezetvezetők- mintegy huszonnégyen - azt a feladatot kapták, hogy sorolják fel közösségük vélt vagy valós erősségeit, illetőleg gyengeségeit. Az írásba foglaltaknak a táblán való összesítése jól mutatta a felelős gondolkodás eredményét: szinte mindenhol a gyülekezet aktív pásztorolása, az ifjúság megtartása és az igényes, a mai kor nyelvén hangzó igehirdetés szerepelt az első helyen; akár mint meglévő erősség, akár mint sürgető igény. Az élre tehát nem az anyagiak vagy az épületek körüli teendők kerültek - ez utóbbiakat a jelenlévők csak mint a tartalmi elvárások külső feltételeit említették. A továbbiakban a résztvevők kisebb csoportokban keresték a megoldást a nyilvánvalóvá tett gyengeségek orvoslására, azaz egyfajta cselekvési tervet készítettek a maguk és egymás számára, építve gyülekezeteik meglévőnek vélt erősségeire. A vacsorával zárult egész napos együttlét abban a reményben ért véget a kései órán, hogy a tervezett évi két-há- rom (esetleg négy) találkozó akár egy- egy gyülekezet helyzetéből adódó speciális kérdések megvizsgálását is lehetővé teszi, esetenként külső szakértő bevonásával. Az egyházmegye elöljárói fontosnak tartják, hogy tanácskozó testületük tervezett üléseit még véletlenül se illessék a „titkos” vagy a „titkolódzó” jelzővel, hiszen céljuk éppenséggel egy olyan „testvéri tanácskozó testület” működtetése, amelynek tevékenysége (és tevékenységének eredménye) a lehető legszélesebb körben válhat ismertté e nem könnyű, mégis örömteli szolgálatban állók számára. ■ Mészáros Tamás Krisztus világossága - Nagyszeben után A közelmúltban konzultációt tartottak Krisztus világossága Nagyszeben után címmel a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának kezdeményezésére az intézmény székházában. A tanácskozáson a múlt év szeptemberében Nagyszebenben megrendezett harmadik európai ökumenikus nagygyűlés magyarországi delegátusai és résztvevői közül vettek részt mintegy húszán. A jelenlévők a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyarországi Baptista Egyház, a Magyarországi Metodista Egyház delegációjának tagjaiként, illetve a Jézus Testvérei Ökumenikus Diakóniai Rend, a Keresztény Ökumenikus Baráti Társaság, valamint a Fokoláre Mozgalom küldötteiként voltak a nagyszebeni nagygyűlésen. A február végi konzultáció alkalmával elsősorban személyes élményeiket osztották meg egymással. Az alábbi megállapítások visszatérő motívumként hangzottak el, így a résztvevők közel fél esztendő alatt letisztult „kollektív élményének”, konszenzussal megszületett észrevételeinek is tekinthetők. A reggeli áhítatok és általában a spirituális rendezvények felemelő hitbéli indításai voltak minden napnak és biztos lelki pillérei az egész nagygyűlésnek. A plenáris ülések és a fórumok főelőadásai magas színvonalúak, továbbgondolásra és elemzésre méltóak. Az informális találkozók és találkozások a megélt ökumenének emlékezetes alkalmai voltak .ökumenikus és felekezeti, valamint nemzeti és nemzetközi értelemben egyaránt. A világi, politikai köszöntések és felszólalások mind a román állam, mind pedig az európai intézmények részéről nagy elismeréssel és elvárással szóltak az egyházaknak a társadalomban betöltött szerepéről általában és az európai integráció folyamatában való szerepéről konkréten. Sajnálatos módon sem a plenáris üléseken, sem a fórumokon nem volt lehetőség interaktív tanácskozásra, emiatt sérült a nagygyűlés dinamikája. A protestáns jelenlét mintha tudatosan mellékszerepet kapott volna a plenáris ülések felszólalóinak számát és a felszólalások napirendben való elhelyezését illetően is. A Román Ortodox Egyház sikeresen, de nem minden esetben testvériesen és nem a befektetett energia arányában igyekezett profitálni a nagygyűlésből. A nagygyűlésen sokak számára éles kontúrral jelentkezett a nyugati és a keleti kereszténység közötti különbség. Olykor azonban úgy tűnt, hogy a töretlen apostoli hagyomány értelmezési különbsége mentén polarizálódik a három nagy egyháztest. Mindezt csak tovább komplikálta, hogy az Európai Egyházak Konferenciájában mint intézményben az ortodoxok és a protestánsok vannak együtt. A romániai magyar eredetű, nyelvű és kultúrájú egyházak nem tudták igazán javukra fordítani a nagygyűlésnek azt a jellegét, hogy a házigazda nem a Roman Ortodox Egyház volt, hanem az a két nagy európai nemzetközi/ökumenikus szervezet, amelynek az érintett magyar egyházak (is) saját jogon tagjai. A magyarországi egyházak - sok-sok tiszteletreméltó igyekezetük ellenére - ezen a jelenségen nem tudtak igazán változtatni. Sajnálatos módon fel-felbukkantak olyan jelenségek is, amelyek az elmúlt idők diktatórikus, a magyar kisebbséget diszkrimináló módszereire emlékeztettek. A gyakorlati, logisztikai, szervezési színvonal sokszor olyan volt, hogy kifejezetten nehezítette a tartalmi, tanulmányi, spirituális értékek közlését és fogadását, valamint az ökumenikus testvériség gyakorlását. A fenti felsorolás, amely a „ragyogóbb” élményekkel kezdődik és az „árnyasabb” tapasztalatok felé halad, ösz- szességében azonban pozitív és ígéretes, hiszen a résztvevők egy percre sem feledték, hogy „a felhők felett mindig süt a nap”. Ezért legyen a szervezőké, a fára- dozóké a köszönet és Istené a dicsőség. A megbeszélésnek vissza-visszatérő motívuma volt a Romániában élő egyházak ökumenikus együttműködésének az a hiányossága, amely az említett „árnyas” tapasztalatok végső magyarázata. Elismeréssel vettük számba azokat az igyekezeteket, amelyek az előkészületek során azt a két fontos célt tűzték maguk elé, hogy a romániai egyházak írják alá a Charta Oecumenicát, valamint hogy életre hívják a Romániai Egyházak Ökumenikus Tanácsát. E két nagy feladat még mindig megoldásra vár. A jelenlévők annak tudatában is, hogy a nagyszebeni hivatalos mandátumuk már lejárt, jó bizonyossággal erősítették meg, hogy e célok megvalósulása érdekében az öku- mené iránt elkötelezett magyarországi egyházak is bizonyára lehetőségük szerint készek „jószolgálatot” vállalni. Ugyanebben a témakörben nem titkolták azt a véleményüket sem, hogy a két nagy európai egyházi szervezet éppen a nagygyűlés előkészületeinek apropóján talán többet tehetett volna a két konkrét cél megvalósulása érdekében, ami pedig áldásos következményekkel járt volna mind a nagygyűlés részleteire, mind pedig az azt követő romániai ökumenikus együttműködésre. Ezen a ponton külön hangsúlyt kapott a Romániában élő görög katolikusok helyzete. A nagygyűléseknek, tanácskozásoknak, ugyanúgy, mint a törvényeknek, könyveknek, beszédeknek és prédikációknak, igazi megméretése és megítélése a hétköznapokban történik az által, hogy ott mennyi és hogyan valósul meg tartalmukból, üzenetükből. Ugyanakkor a megvalósulást az emberi hozzáállás segítheti, illetve gátolhatja. E konzultáción részt vevők az iránt kötelezték el magukat, hogy e nagy jelentőségű ökumenikus találkozó áldása ne csak a hitvallásos címben, hanem a mindennapos tapasztalatban is egyre inkább megvalósuljon. Ennek jegyében a résztvevők jövőbeli feladatul tűzték ki önmaguk számára a nagygyűlés üzenetének tanulmányozását, az „ajánlások” - magyarországi viszonyokra értelmezhető vagy alkalmazható - jelentésének és jelentőségének megvizsgálását. A következő megbeszélés időpontjául május 15-ét, az egyház „születésnapját” követő csütörtöki napot jelölte meg. A megbeszélést igehirdetés, énekmondás, imádság, áldásmondás és sze- retetvendégség keretezte, s ezek is azt erősítették, hogy Jézus Krisztus világossága ragyog mindannyiunkra. ■ Dr. Bóna Zoltán református lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára
