Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-03-30 / 13. szám

„Elámulok, hogy a mai merkantilista világ­ban mi mindent lehet a »vallás« címszó alá begyömöszölni! Kérdésemre készségesen világosít fel a csinos eladónő: ezek hozzák a legtöbb pénzt!” I». Ne nyúlj mellé! - 5. oldal „.. .abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a leg­többször a magam kedvére választott témán dolgoz­hatom. Luther, valamint édesapja és édesanyja meg­formálása is »magántermészetű kihívást« jelent.” Találkozás Benedek György szobrászművésszel - 6. oldal „A fáma szerint az egyik elöljáró, aki tudatában volt a szőnyegek értékének, így zárta le a vitát: »Kedves testvérek, a szőnyegek az elmúlt évszázadok alatt annyi prédikációt hallottak, hogy mind evangéliku­sok lettek.«” t*. A Barcaságfővárosában -10. oldal Teológusok passiókörútja 3. oldal Szita István kiállítása az evangélikus múzeumban 5. oldal Ma nem akar idő előtt meghalni” 6. oldal Jókedvű adakozás ^ 7. oldal A lámpagyújtogató & 8. oldal Bizonyságtevők 9. oldal Ima Magyarországért A kiküldött tanítványok szolgálata A magyar kulturális és szellemi hagyo­mányt megjelenítő együttléten közö­sen kérték Isten áldását hazánk sorsá­nak jobbra fordulásáért a győri Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ tizedik osztályos tanulói, a gyülekezet lelkészei és az iskola tanárai múlt szer­dán a győri evangélikus Öregtemp­lomban. Hallgatóm Hajnal Judit, az oktatási intéz­mény igazgatója megnyitójában hangsú­lyozta, hogy az ember életét, magatartá­sát nagyban meghatározza az a kulturális közeg, amelybe beleszületik. A magyar protestáns iskolák minden korban nagy hangsúlyt fektettek a haza iránti tisztelet, szeretet erősítésére. Napjainkban külö­nösen fontos hangsúlyozni, hogy van fel­adatunk ezen a téren. Van okunk együtt fohászkodni hazánkért, nemzetünkért - fejtette ki. Az Öregtemplomban összegyűlt szép­számú gyülekezetét köszöntötte dr. Ot­tó/! Rudolf, Győr város alpolgármestere is. „Csak az tud a hazáért imádkozni, akinek van hazája, aki hazájának érzi a helyet, ahol él. Akinek fontosabb a haza, mint az önös érdek. Aki tesz is hazájáért, és nem hallgat, ha szólni kell. Akiben van erő visszautasítani a Kossuth-díjat is, ha kell. Akinek van erkölcse hozzá, és aszerint is él. Aki tudással rendelkezik Közvetítők lehetnek a konfliktusoktól sem mentes szlovák-magyar viszony­ban a két ország evangélikus egyházai, és ezzel tompíthatják a politikai fe­szültséget - mondta az MTl-nek adott interjújában március 19-én Fabiny Ta­más, a Magyarországi Evangélikus Egy­ház (MEE) Északi Egyházkerületének püspöke. Az egyház külkapcsolataiért felelős püspök szerint az utóbbi időszakban so­kat javult a szlovák és a magyar evangé­likus egyház közötti viszony, mert új, a magyar hívők iránt toleráns szlovák püspököket választottak. Az új szlovák püspökök beiktatásukra meghívták ma­gyar kollégáikat is, sőt az eperjesi püs­pök magyarul is megfogalmazta meghí­vóit; erre a magyarok szlovákul vála­szoltak. Ez különösen annak fényében nagy előrelépés, hogy korábban Szlová­kiában a magyarlakta egyházközségek­be magyarul nem vagy csak rosszul tudó papokat küldött a szlovák egyházveze­tés, azokat a szlovák lelkipásztorokat pedig, akik megtanultak magyarul, áthe­lyezték. Ez azért volt nagyon paradox helyzet, mert a protestantizmus egyik alappillére az anyanyelvi liturgia - hang­súlyozta Fabiny Tamás. A püspök a szlovák-magyar kapcso­latok javulását abban is lemérte, hogy a Tessedik Sámuel-emlékévre előrelátha­tólag ellátogatnak a szlovák evangélikus püspökök, valamint a magyarországi szlovák nagykövet is; ezenkívül június közepén Pozsonyban tartják a négy­évente megrendezett közép-európai evangélikus találkozót. Pozitívumként értékelte, hogy az Evangélikus Elet című hetilapban időről ahhoz, hogy imádkozni tudjon a hazá­ért, magyarul. Ezért kell tanulni, kultúrát szerezni, erkölcsösen élni és építeni a hont, nem bontani” - hangsúlyozta. Az irodalmi műsorban írók, költők, neves történelmi, közéleti és egyházi személyek versei, imái, gondolatai hangzottak el. A programot az iskola tanárai - az irodalmi anyagot Dunst Esz­ter, a zenét pedig Módosné Hatvani Zsófia időre megjelennek szlovák nyelvű olda­lak, valamint hogy a Magyarországi Evangélikus Egyházon belül szlovák re­ferenst választottak, aki a magyarorszá­gi szlovákok lelkigondozásáért felelős. Ugyanezt a lépést várják a szlovák part­nertől is. Fabiny Tamás hangsúlyozta: az MEE egyre nagyobb gondot fordít arra, hogy élőbbé tegye külföldön élő magyar test­vérközösségeivel való kapcsolatát, en­nek érdekében jött létre mintegy másfél éve a határon túli magyar evangélikuso­kat az anyaországiakkal összefogó Ma­gyar Evangélikus Konferencia. A kolozsvári evangélikus püspökség­gel hosszú távon az egyházuniót tűzték ki célul, amelynek első lépcsőfoka a teo­lógusképzésben való együttműködés - mondta el a püspök. A vajdasági magyar evangélikusságról megállapította, hogy a szerb-horvát háború nagyban gátolta közösséggé szerveződésüket, ám a Ma­gyar Evangélikus Konferencia őket is szívesen fogadja soraiba. Megemlítette, hogy a kárpátaljai evangélikusok elván­doroltak, vagy beolvadtak az ottani re­formátus gyülekezetekbe; az ungvári evangélikus templom, amelyet ma a baptista gyülekezet használ, korábban sokáig súlyemelőteremként funkcionált. Jelentős előrelépés történt az ausztriai magyarok egyházi képviseletében - álla­pította meg Fabiny Tamás. A bécsi ma­gyar nagykövetségen nemrégiben meg­tartották az osztrák és a magyar evangé­likus püspökök találkozóját, amelyen az ausztriai magyarok protestáns és katoli­kus képviselői is részt vettek. A külügyekért felelős evangélikus püspök arról is beszélt, hogy mind több- állították össze. Felcsendültek egyhá­zi és népénekek, továbbá Erkel Ferenc dallamai. A Himnuszt, a székely him­nuszt és a Szózatot a gyülekezet együtt énekelte el. Az esemény bevétele is nemes célt szolgált, hiszen az összegyűlt persely­pénzt az iskola tizedik osztályos tanuló­inak erdélyi utazására fordítják. ■ Kiss Miklós észak- és nyugat-európai, valamint ten­gerentúli magyar szórványközösséggel is felveszik a kapcsolatot. Az amerikai magyar evangélikusok meghívásának Fabiny Tamás előreláthatólag október­ben tesz eleget, az egyesült államokbeli Clevelandbe pedig, ahol az ottani ma­gyarok esperesi központja van, ösztön­díjas egyetemi teológushallgatókat is küldenek. A nyugat-európai migráns közösségek - szemben az amerikaival - létszámukat tekintve másodvirágzásu­kat élik. A rendszerváltozás után itt munkát vállaló evangélikusok - akik kö­zött egyaránt van például orvos, diák és bébiszitter - megfelelő utánpótlást je­lentenek az 1945 után és 1956-ban ide menekült magyarok számára. Amint mondta, a Nyugat-Európában élő, hitü­ket gyakorló evangélikusok igénylik az óhazából érkező lelkészek szolgálatát és a hitéleti kiadványokat. A püspök arról is beszámolt, hogy nemrég tett látogatásának köszönhető­en a svédországi magyar evangélikus kolónia helyzete nagymértékben javult, ugyanis az uppsalai érsek, Anders Wejryd ígéretet tett arra, hogy figyelembe ve­szik a magyar egyháznak utalt egyház­adét is, így a svéd egyház is teljes jogú tagnak tekinti őket. A Svédországi Ma­gyar Protestáns Közösség közelmúlt­ban megrendezett konferenciáján az MEE arra kérte tagjait, hogy identitásuk megőrzése mellett nyissanak a svéd evangélikus egyház felé - fejtette ki Fa­biny Tamás. A viszonosság elve alapján a svédeknek - ahogy a finneknek is - rendszeresen van lehetőségük anya­nyelvű evangélikus istentiszteletet láto­gatni a kelenföldi templomban. Tanuló teológusok, jövőbeli lelkészek serege járta be az országot a böjti hetek­ben. A hagyományoknak megfelelően nagyböjt öt vasárnapján a hallgatók nagy többsége különböző gyülekezetek­be látogatott el igehirdetési szolgálatot végezni. Idén hatvan magvető járta be az ország százharminc gyülekezetét. Ezek az alkalmak a vendégszolgálók és a gyü­lekezetek számára is fontos tapasztala­tok, emlékek. Mindenkinek megerősí­tést, lelki felfrissülést jelent megtapasz­talni a napjainkban is cselekvő Isten ere­jét, kinek saját magán, kinek a szolgálat­ra készülő fiatalokban vagy a gyülekeze­tek közösségében. Amint kicsit alábbhagyott a vizsga- időszak feszültsége, elkezdődtek a szup- likációs felkészülések. A rendszeresen csütörtökön zajló felkészítőket a több napig tartó érlelés időszaka követte, amelyet végül a határidőre megszületett prédikáció koronázott. Az „inasok” sza­vait - hetente több tíz igehirdetést - a „mesterszemek” átvizsgálták, és egy utolsó, útra indító jó tanáccsal megaján­dékozva „vonatra tették”. A második év második félévében minden hallgatónak kötelező egy, ez­után pedig félévenként két-két gyüle­kezetbe ellátogatnia. Különböző egy­házmegyékben, lelkészcsaládoknál, is­merősöknél vagy még nem ismerősök­nél fordulnak meg. Az elején mindig nagy kihívást jelent az idegen gyüleke­zet, az idegen környezet a még „formá­lódó” igehirdetőknek. Mégis nagyon sok pozitív tapasztalattal, tanulsággal, kellemes ismeretséggel térhetnek visz- sza a teológusok. Megérezhetik, hogy ők is az egyház- • ban lüktető élet részesei. Nem csak az előadások és a dolgozatok, nem csak a teológusközösség jelentik számukra a Krisztushoz vezető utat. A szolgálat sok helyre, sokféle helyre elvezet. Kipróbál­ják a tanultakat, megpróbálják, milyen is az valójában, amire készülnek. Megis­A nagy érdeklődésre való tekintettel, a gyülekezetek és intézményeik kérésére a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) püspöki tanácsa március 31-ig meghosszabbította az Aprókkal az apró­kért elnevezésű, a forgalomból kivont egy- és kétforintosok összegyűjtését célzó akcióját - közölte az MTI-vel már­cius 10-én Fabiny Tamás, a karitatív tevé­kenységet lebonyolító Északi Egyházke­rület püspöke. merve a lelkészeket, életüket, családju­kat, belepillanthatnak abba, hogy mi­lyen is lehet pásztorként valamely gyüle­kezet közösségében élni. A gyülekezeti tagoktól és lelkészektől kapott visszajel­zések, a több száz újra és újra elmondott „Erős vár a mi Istenünk!” és a kézszorítá­sok nagy bátorítást jelentenek a felada­tuk nagysága előtt megtorpanó és a ké­szülés nehézségeivel, kérdéseivel szem­besülő hallgatók számára. Mit jelent két vagy három embernek prédikálni? Mit jelent egy nagy- vagy egy kisvárosi gyülekezet? Milyen gondok vannak egy falusi, szórvány- vagy éppen egy nagy, hagyományos gyülekezetben? A böjti hétvégék ezekre a kérdésekre is választ adtak a leendő lelkészeknek. A gyülekezetekben is különleges alka­lom a szuplikáció. Idős nénik, bácsik csodálkoznak el a követésre, a szolgálat­ra indult „gyermekek” bátorságán. Több­éves tapasztalatukkal, érett, több ráncot számláló bölcsességükkel, hitükkel ve­regetik meg a cseperedő tanítványok vállát. Minden gyülekezet a maga erejé­vel vagy éppen a gyengeségével való küzdelmével, egyéni színével, sajátossá­gával, Krisztus arcával ajándékozza az Úr küldésében érkezőt. A nagyböjti időszak kedves és tanul­ságos emléke az országszerte igét hirde­tő tanítványok jelenléte. Az egyház így formálódik Urunk egységére - számos közösségével, ifjaival és vénjeivel, gyere­keivel, családjaival együtt - izgalmakon, megérkezéseken, igehirdetéseken és be­szélgetéseken keresztül. Nagy az erejük a hallgatókért közösen elmondott imáknak. Hála és köszönet minden készülő magvetőért mondott szóért és anyagi adományért! Örömet és megerősítést jelent, hogy Jézus követői­nek közössége vár ránk, és támogat is bennünket a felkészülésben. ■ Kálit Eszter, az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológus-lelkész szakos hallgatója (V. évfolyam) Az egyházi vezető megjegyezte: a Ma­gyar Nemzeti Bank arról tájékoztatta őket, hogy ennyi - három tonna - össze­gyűjtött egy- és kétforintost még egyik szervezet sem váltott be a jegybanknál. Fabiny Tamás kitért arra, hogy gyüle­kezeteik külön perselybe gyűjtötték az aprópénz-felajánlásokat, amelyekkel a gyermekek között végzett óvodai mun­kát segítik majd. M MTI A Magyarországi Evangélikus Egyház külkapcsolatairól A Magyar Távirati Irodának nyilatkozott dr. Fabiny Tamás püspök

Next

/
Thumbnails
Contents