Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-03-30 / 13. szám

2 20o8. március 30. FORRÁS ‘Evangélikus Éltó HÚSVÉT ÜNNEPE UTÁN 1. VASÁRNAP (QUASI MODO GENITI) - i)n 5,4-ioa Maradandó győzelem a sötétség felett - ahogyan a víz, a vér és a Lélek tanúskodik róla A BIBLIA ÉVE Nehémiás könyve - az újrakezdés Ahogyan Ezsdrás könyvével kapcsolatban már megjegyeztük, Nehémiás és Ezsdrás könyve tartalmilag és a bibliai kánonban is szorosan összetartozott, szétválasztá­suk viszonylag késői jelenség a Biblia történetében. Nehémiás története, amelyről szemé­lyes hangvételű feljegyzéseiből értesü­lünk, időrendileg Ezsdrás könyvének a 6. és 7, része közé esik A fogságból hazatérő zsidók Círus perzsa király engedélye alap­ján lerakták a templom alapjait, és hozzá­kezdtek az építéshez. A szomszédos né­pek feljelentései és zaklatásai miatt a munka megakadt. Mindennél fontosabbá vált, hogy valaki megerősítse a város véd- műveit, a falakat. Ezt a feladatot végezte el Nehémiás, aki 445-ben Artahsasztá király engedélyével Jeruzsálem helytartója és a falak újjáépítésének irányítója lett. Ezsd­rás pap működése, a törvény felolvasása és a lelki megújulás csak Nehémiás fellé­pését és a védelmi-politikai helyzet meg­szilárdulását követően történhetett meg. Sikeres újrakezdés Ezsdrásnak és Nehémiásnak - más-más területen ugyan, de - ugyanazzal a lehe­tetlennek látszó feladattal kellett megbir­kóznia: az újrakezdéssel. A babiloni fog­ságban Izráel megsemmisült, úgy politi­kai, mint vallási közösségként. A semmi­ből kellett megteremteni mindkettőt. Nehémiás, aki a perzsa király pohárno­kából az új Jeruzsálem kormányzója lett, elképesztő elszántsággal, gyakori imád­ságaiból táplálkozó hittel és lelkesedéssel vitte véghez a politikai újrakezdés, a fizi­kai és történelmi újjáépítés folyamatát. Azt látjuk, hogy a szeretett politikus és sikeres államférfi emlékét még évszázadok múlva is hálás szívvel idézik a zsidó forrá­sok: „Nehémiás volt - emléke sokakét fe­lülmúlja -, aki ismét felhúzta összedőlt fa­lainkat, kapukat és tolózárakat állított, új­jáépítette lakóhelyeinket.” (Sirákfia könyve) „Nehémiás (...) könyvtárat alapított, mely­be összegyűjtötte a királyokról és a prófé­tákról szóló könyveket, Dávid könyveit és a fogadalmi ajándékokról szóló királyi le­veleket.” (Makkabeusok második könyve) a vér és a Visszatérő, szomorú kísérőjelensége a húsvétnak, hogy az ünnep elmúltával a némileg felelőtlenül ajándékba adott húsvéti nyuszik már senkinek sem kelle­nek: állatkerteknek, menhelyeknek kell befogadniuk a szegény jószágokat, hogy el ne pusztuljanak. Ilyen a világ húsvétja: hamar fényét vesztő, gyorsan megkopó, könnyen kiüresíthető ünnep. Nem úgy a valódi húsvét, amelyről a Szentírás ad bizonyságot. Ami húsvét hajnalán történt a Jeruzsálem melletti sírboltban, annak maradandó hatása van mindazok életére, akik követői a Feltá- madottnak. Ahogy János apostol írja: ami Istentől született, legyőzi a világot. Ez pedig nem más, mint az a hit, amely­nek nem emberi felismerésekben vagy szívbéli érzelmekben, hanem Jézus Krisztus húsvéti feltámadásában - és per­sze a mögötte álló golgotái keresztben - van az alapja. Nem kell félnünk a világ­ban az újjászületettek hófehér ruhájában járni, mert hitünk legyőzte a világot. A világ gyakorta emlegetett, cinikus szólama így hangzik: mindegy, hogy mi­ben, de valamiben mindenkinek hinnie kell. Húsvét csattanós választ ad erre: nem minden hit győzi le a világot, a kö­rülményeket és az ördögöt, egyedül a Krisztus-hit, az a bizodalmas ráhagyat- kozás, amely nincs tekintettel másra, csak Jézus húsvéti győzelmére, és nem is hisz el más valóságot, csak amely a ke­reszt és a csodálkozó vagy éppen hitet­len tanítványai elé álló Feltámadott té- nyéből fakad. Hogy a húsvéti hit mindent legyőző hit, arra három bizonyságtévőnk is van: a víz, a vér és a Lélek, mondja János apostol. A víz: fehérvasámapon nem is tu­dunk másra gondolni, mint a keresztvíz­re. Arra a vízre, amely elsőként a Jordán­ban folyt, amikor Üdvözítőnk részesült benne - hogy betöltsön minden igazsá­got - Keresztelő János által. Arra a vízre, amely annak idején - akár egy hatalmas székesegyházban, akár egy faluszéli kis kápolnában - a mi homlokunkra is rá- csorgott. Arra a vízre, amely kedves Lu­therünk klasszikus és veretes bizonysága szerint nem egyszerűen víz, hanem Isten parancsával elrendelt és az ő igéjével együtt munkálkodó víz. Arra a vízre, amely nem kegyes szokás vagy ünnepé­lyes jelkép, hanem amelynek révén első ízben találkozunk húsvét ajándékával: Isten bűnöket eltörlő, mindennél gazda­gabb, mindent megújító kegyelmével. A vér: természetesen nem az emberi szenvedés és erőfeszítés véres verejté­ke, hanem a nagypénteki vér, Krisztus vére. A vér a hétköznapokban szeny- nyez. A húsvéti Bárány vére tisztít, hó­fehérre mos. A vér bélyeg a gyilkos ke­zén, a bűn bizonyítéka. A golgotái vér is bizonyítéka mindannyiunk bűnössé­gének, de ennél erőteljesebb bizonyíté­ka Isten irgalmának. Mert az a vér a Bá­ránynak, a Megváltónak a vére. Annak idején a kereszten csörgött végig, ma az oltáron áll, kehelyben, mindannyiunk üdvösségére. Fehérvasámapon vannak, akik elő­ször ízlelik meg, hogy keresztségük után a másik szentség is bevonja őket Isten irgalmas közösségébe, Krisztus testének minden emberi gondolat felett való titkába. Krisztus vére a mai és a ré­gi konfirmáltakat is megajándékozza bizonyságtételével: győzelem a húsvét, nem pillanatnyi, hanem örök diadal a sötétség erői felett. A Lélek: nem a rejtelmes emberi lélek, hanem Isten Szentlelke, aki ugyan titok­zatos és kikutathatatlan, de aki annyit feltétlenül kinyilatkoztat számunkra Is­ten titkaiból, amennyire szükségünk van. A keresztvíz és Krisztus bűntörlő A VASÁRNAP IGÉJE vére mellett a Szentiéleké a harmadik bi­zonyságtétel, amely táplálja világot le­győző hitünket. A Szentiéleké, aki ma is ugyanazt teszi, mint az első pünkösd óta mindig: hirdetteti nekünk az evangéliu­mot, felhasználva a retorikai művészetet és a dadogó, zavart szavakat; közösség­be gyűjti a Krisztusban bizakodókat, a kegyelemre rászorultakat, megújít és megerősít, megvilágosítja értelmünket, és a naponkénti megtérés ajándékával hitet ébreszt bennünk, teljes bizodalmát Krisztus iránt. Olyan gyakran hiszünk emberi bi­zonyságtételeknek, akkor is, ha utóbb ráfizetünk. Ma Isten ajándékai tanús­kodnak: a víz, a vér és a Lélek. Ne pilla­natnyi emberi lelkesedéssel, hanem Urunktól kapott hittel figyeljük a bi­zonyságtételüket, hiszen húsvét ajándé­ka örök és maradandó. Feltámadott Urunk van, és ha hitünk benne, személyében és művében gyö­kerezik, a világ számunkra semmivé lesz, és csak Isten irgalma marad meg nekünk. ■ Tubán József Imádkozzunk! Istenünk, hálát adunk gazdag bizonyságtételedért, amellyel megszólítasz és közösségedbe vonsz bennünket. Add, hogy nyi­tott füllel és szívvel figyeljünk szavadra, és a vi­lág felett győztes hittel éljük életünket, egykor pedig elérjük hitünk célját, az örök életet jézus Krisztus Urunk által. Amen. Oratio cecumenica Mennyei Atyánk! Hálát adunk, amiért szent Fiadat fel­támasztottad a halálból, és általa utat nyitottál az örök­kévalóságra. Köszönjük, hogy megújult reménységben élhetjük életünket ezen a földön. Köszönjük gondvise­lő jóságod minden ajándékát. Köszönjük legfőképpen az írott és hirdetett ige ajándékát, amelyben életünket formáló erő rejlik. Imádkozunk az egész teremtett világért. Bűnbánattal valljuk, hogy mindazzal, amit kapunk, sokszor nem élünk jól, felelősségteljesen. Oly sokszor nem gondolunk a távol élőkre, sem az eljövendő nemzedékekre. Taníts minket józan mértékletességre és felelősségre! Imádko­zunk azokért, akik nehéz terheket kénytelenek hordozni. Eléd visszük a betegeket, a megkötözötteket és azokat, akik mások gonoszságától vagy a magánytól szenvednek. Imádkozunk nemzetünkért, lelki megújulásunkért. Könyörgünk, ismertesd meg önmagadat minden em­berrel! Add, hogy elsősorban ne másokat, hanem ön­magunkat akarjuk legyőzni! Taníts minket alázatra ve­lünk élő embertársaink iránt! Imádkozunk gyülekezetünkért, egyházunkért és az egész kereszténységért. Szentlelked által add, hogy fel­ismerjük bűneinket, indíts minket bűnbánatra, és adj őszinte vágyakozást a bűnbocsánatra! Adj türelmet. hogy embertársainkat akaratod szerint tudjuk elhor­dozni! Növeld bennünk a szeretet képességét, és add, hogy erősebb legyen, mint önzésünk, érzékenységünk, kényelmünk! Adj nyitott szívet, és taníts minket enge­delmességre, hogy elfogadjuk akaratodat, és szívesen kövessük útmutatásodat! Add, hogy az örökkévalóság világossága ragyogja be életünket, annak fényében láthassuk múltunkat, jele­nünket és jövőnket! Add, hogy szent Fiad feltámadása a reménység forrásává váljon számunkra! Könyörgünk erőért és bölcsességért, hogy földi pályafutásunkat aka­ratod szerint futhassuk meg. Ámen. Az újrakezdés márciusa „Mert bármilyen hitű, rangú, rendű le­gyen is, az ember kezdettől fogva hor­dozza magában az újrakezdés örök vá­gyát. Bárhol éljünk is, a feltámadás, az új­rakezdés a világ minden táján az egyéni és közösségi cselekvés alapját jelenti. Ennek hiányában azoknak kellene igazat ad­nunk, akik megváltozhatatlannak hiszik az emberi életet, mindenben a rosszat lát­ják, sodródnak, maguk sem tudják, mi történik körülöttük.” (Szentesi Zöldi László) W Magyar Bibliatársulat SEMPER REFORMANDA „Ha most nem tudsz így hinni, akkor Istenhez kell a hitért imádkoznod, mint már mondtuk Mert a hit is egyedül Istentől függ, ésaző hatal­mában van, hogy megadja-e. O meg is fogja adni késedelem nélkül, olykor nyíltan, olykor rejtetten munkálva ezt benned, miként erről már a Krisztus szenvedésével kapcsolatban szóltunk Ha most már arra vágyói, hogy Isten hitet ger­jesszen benned, akkor először is hagyj fel Krisz­tus szenvedésének szemlélésével. Az már vég- hezvitte benned a maga művét, amikor rémület­be ejtett. Most már szívének a szenvedésekben megmutatkozó jóságát szemléld, és lásd meg, hogy az ő szíve csordultig van irántad szeretet­tel. Ez készteti őt arra. hogy lelkiismereted terhét magára vegye, és bűneidet hordozza." H Luther Márton: Hogyan szemléljük Krisztus szenvedését? (Véghelyi Antal fordítása) Jézus Krisztus, Üdvözítőnk ► A húsvétot követő ötven nap telve van ujjongással és örömmel. S ha ez az öröm valamelyest bensősé­gesebbé válik, és csendesedik is Ju­bilate, Cantate, Rogate vasárnapjá­nak a sorozatában, negyven nap el­teltével mennybemenetel ünnepe alkalmat ad arra, hogy az isteni üdvterv újabb megvalósult csodá­jáért adjunk hálát. E vasárnap a bevezető zsoltár keretver­sének kezdőszavairól kapta nevét: .....mint újszülött csecsemők a hamisítatlan lelki tejet kívánjátok, hogy azon növekedjetek az üdvösségre...”(iPt 2,2) Fehérvasárnap­nak is nevezik húsvét nyolcadát, mert az óegyházi gyakorlat szerint a húsvét- kor megkereszteltek ezen a napon ve­tették le az újjászületést szimbolizáló fehér ruhát. A vasárnap óegyházi evangéliuma Jn 20,19-31: Jézus megjelenik tanítványai­nak és később a kételkedő Tamásnak is. Az epistola (íjn 5,4-ioa) a hit győzelmé­ről szól: ,JCi az, aki legyőzi a világot, ha nem az, aki hiszi, hogy jézus az Isten Fia?" (5. vers) Ezek az igék szorosan kötődnek Krisz­tus feltámadásához, de a továbblépésről, a következményekről is szólnak: a hús­véti esemény a Krisztus-követők új éle­tének kezdete. A jézus Krisztus, Üdvözítőnk (EE 214) Lu­ther másik húsvéti éneke, mely három tömör versszakban foglalja össze az ün­nep lényegét; ezzel a Jézus, Megváltónk sír­ba szállt (EÉ 215) kiegészítése. Szövegezé­se nem köti kizárólagosan a feltámadás napjához, alkalmas tehát húsvét heté­nek lezárására. (Német területen is ha­gyományosan a jesus Christus, unser Hei­land, der den Tod überwand e vasárnap gra- duáléneke.) Az ének valószínűleg 1524 húsvétjára készült. A dallamot tekintve érdekes, vi­szonylag ritka esettel állunk szemben: a különböző énekeskönyvekben három dallam többféle variánsa, összesen hat változat található. A mi énekesköny­vünkben szereplő dallam 1529-ben jele­nik meg először. E változat hangsora dór, de a helyett az alsó kvinten, e-n zár (hypodór). A g-a-h-a-g-e dallammag sok - köztük gregorián eredetű - dalla­munkkal rokon. Egyes kutatók azt feltételezik, hogy ÉNEKKINCSTÁR egy késő középkori leiséről van szó, amelynek á forrása mostanáig nem ke­rült elő. A leise olyan népének, mely Kyrie eleison - Uram, irgalmazz felkiáltással zá­rul, mint például a múlt héten említett Krisztus feltámadt (igaz ugyan, hogy a ma­gyar fordításban hallelujával zárulnak a versszakok). A liturgikus leise strofikus, rendszerint négysoros, páros rímekkel, mint Luther éneke. Mások szerint nem valószínű, hogy Luther valamilyen mintát követett vol­na, legyen ez régi német ének vagy latin forrás. Annál inkább megtalálhatók jel­legzetes gondolatai Luther majdnem mindegyik húsvéti prédikációjában. Az ének magyarul énekelhető feldol­gozásai közül S. Scheidt kórusművét ajánlom olvasóink figyelmébe (Karéne- keskönyv II/126), A szerző a dallamsoro­kat hol homofón akkordokkal, hol imi­tációs válaszolgatásokkal dolgozza fel; a páros és páratlan lüktetés váltakozása kiemeli a darab örömteli jellegét. A Jézus Krisztus, Üdvözítőnk esetében őszintén meg kell említeni a befogadás esetleges nehézségeit: a többi húsvéti énekhez - és a gyülekezeti tagok „dal­lamérzetéhez” - képest talán nem elég mozgalmas és hatásos a dallama, szo­katlanok a fordulatai, ráadásul csak há­rom rövid strófából áll. Luther itt húsvét legmélyebb értelmét, dogmatikai tartal­mát fogalmazza meg szinte balladai tö­mörséggel. A mi erőfeszítésünkre is szükség van ahhoz, hogy mondandója valóban „megérkezzék” a szívünkbe: ol­vassuk, énekeljük imádságként Luther költeményét! „Jézus Krisztus, mi Megváltónk, / ha­láltól megmentőnk, / ki feltámadál, / minket megszabadítál, / irgalrnazz mi- nékünk. // Ki a te szenvedésiddel / Atyád engeszteléd, / engedelmeddel / nékünk kegyelmet nyerél, / irgalmazz miné- künk. IIA bűn, ördög, pokol, halál / van­nak hatalmadban, / megszabadítod / a benned bízókat, / irgalmazz minékünk.” (A Keresztyéni énekek című énekes­könyvből, Lőcse, 1629) ■ Ecsedi Zsuzsa /©V MAGYA LAPUNK A VILÁGHÁLÓN A WWW.EVELET.HU CÍMEN OLVASHATÓ. .TMBE9

Next

/
Thumbnails
Contents