Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-03-30 / 13. szám
2 20o8. március 30. FORRÁS ‘Evangélikus Éltó HÚSVÉT ÜNNEPE UTÁN 1. VASÁRNAP (QUASI MODO GENITI) - i)n 5,4-ioa Maradandó győzelem a sötétség felett - ahogyan a víz, a vér és a Lélek tanúskodik róla A BIBLIA ÉVE Nehémiás könyve - az újrakezdés Ahogyan Ezsdrás könyvével kapcsolatban már megjegyeztük, Nehémiás és Ezsdrás könyve tartalmilag és a bibliai kánonban is szorosan összetartozott, szétválasztásuk viszonylag késői jelenség a Biblia történetében. Nehémiás története, amelyről személyes hangvételű feljegyzéseiből értesülünk, időrendileg Ezsdrás könyvének a 6. és 7, része közé esik A fogságból hazatérő zsidók Círus perzsa király engedélye alapján lerakták a templom alapjait, és hozzákezdtek az építéshez. A szomszédos népek feljelentései és zaklatásai miatt a munka megakadt. Mindennél fontosabbá vált, hogy valaki megerősítse a város véd- műveit, a falakat. Ezt a feladatot végezte el Nehémiás, aki 445-ben Artahsasztá király engedélyével Jeruzsálem helytartója és a falak újjáépítésének irányítója lett. Ezsdrás pap működése, a törvény felolvasása és a lelki megújulás csak Nehémiás fellépését és a védelmi-politikai helyzet megszilárdulását követően történhetett meg. Sikeres újrakezdés Ezsdrásnak és Nehémiásnak - más-más területen ugyan, de - ugyanazzal a lehetetlennek látszó feladattal kellett megbirkóznia: az újrakezdéssel. A babiloni fogságban Izráel megsemmisült, úgy politikai, mint vallási közösségként. A semmiből kellett megteremteni mindkettőt. Nehémiás, aki a perzsa király pohárnokából az új Jeruzsálem kormányzója lett, elképesztő elszántsággal, gyakori imádságaiból táplálkozó hittel és lelkesedéssel vitte véghez a politikai újrakezdés, a fizikai és történelmi újjáépítés folyamatát. Azt látjuk, hogy a szeretett politikus és sikeres államférfi emlékét még évszázadok múlva is hálás szívvel idézik a zsidó források: „Nehémiás volt - emléke sokakét felülmúlja -, aki ismét felhúzta összedőlt falainkat, kapukat és tolózárakat állított, újjáépítette lakóhelyeinket.” (Sirákfia könyve) „Nehémiás (...) könyvtárat alapított, melybe összegyűjtötte a királyokról és a prófétákról szóló könyveket, Dávid könyveit és a fogadalmi ajándékokról szóló királyi leveleket.” (Makkabeusok második könyve) a vér és a Visszatérő, szomorú kísérőjelensége a húsvétnak, hogy az ünnep elmúltával a némileg felelőtlenül ajándékba adott húsvéti nyuszik már senkinek sem kellenek: állatkerteknek, menhelyeknek kell befogadniuk a szegény jószágokat, hogy el ne pusztuljanak. Ilyen a világ húsvétja: hamar fényét vesztő, gyorsan megkopó, könnyen kiüresíthető ünnep. Nem úgy a valódi húsvét, amelyről a Szentírás ad bizonyságot. Ami húsvét hajnalán történt a Jeruzsálem melletti sírboltban, annak maradandó hatása van mindazok életére, akik követői a Feltá- madottnak. Ahogy János apostol írja: ami Istentől született, legyőzi a világot. Ez pedig nem más, mint az a hit, amelynek nem emberi felismerésekben vagy szívbéli érzelmekben, hanem Jézus Krisztus húsvéti feltámadásában - és persze a mögötte álló golgotái keresztben - van az alapja. Nem kell félnünk a világban az újjászületettek hófehér ruhájában járni, mert hitünk legyőzte a világot. A világ gyakorta emlegetett, cinikus szólama így hangzik: mindegy, hogy miben, de valamiben mindenkinek hinnie kell. Húsvét csattanós választ ad erre: nem minden hit győzi le a világot, a körülményeket és az ördögöt, egyedül a Krisztus-hit, az a bizodalmas ráhagyat- kozás, amely nincs tekintettel másra, csak Jézus húsvéti győzelmére, és nem is hisz el más valóságot, csak amely a kereszt és a csodálkozó vagy éppen hitetlen tanítványai elé álló Feltámadott té- nyéből fakad. Hogy a húsvéti hit mindent legyőző hit, arra három bizonyságtévőnk is van: a víz, a vér és a Lélek, mondja János apostol. A víz: fehérvasámapon nem is tudunk másra gondolni, mint a keresztvízre. Arra a vízre, amely elsőként a Jordánban folyt, amikor Üdvözítőnk részesült benne - hogy betöltsön minden igazságot - Keresztelő János által. Arra a vízre, amely annak idején - akár egy hatalmas székesegyházban, akár egy faluszéli kis kápolnában - a mi homlokunkra is rá- csorgott. Arra a vízre, amely kedves Lutherünk klasszikus és veretes bizonysága szerint nem egyszerűen víz, hanem Isten parancsával elrendelt és az ő igéjével együtt munkálkodó víz. Arra a vízre, amely nem kegyes szokás vagy ünnepélyes jelkép, hanem amelynek révén első ízben találkozunk húsvét ajándékával: Isten bűnöket eltörlő, mindennél gazdagabb, mindent megújító kegyelmével. A vér: természetesen nem az emberi szenvedés és erőfeszítés véres verejtéke, hanem a nagypénteki vér, Krisztus vére. A vér a hétköznapokban szeny- nyez. A húsvéti Bárány vére tisztít, hófehérre mos. A vér bélyeg a gyilkos kezén, a bűn bizonyítéka. A golgotái vér is bizonyítéka mindannyiunk bűnösségének, de ennél erőteljesebb bizonyítéka Isten irgalmának. Mert az a vér a Báránynak, a Megváltónak a vére. Annak idején a kereszten csörgött végig, ma az oltáron áll, kehelyben, mindannyiunk üdvösségére. Fehérvasámapon vannak, akik először ízlelik meg, hogy keresztségük után a másik szentség is bevonja őket Isten irgalmas közösségébe, Krisztus testének minden emberi gondolat felett való titkába. Krisztus vére a mai és a régi konfirmáltakat is megajándékozza bizonyságtételével: győzelem a húsvét, nem pillanatnyi, hanem örök diadal a sötétség erői felett. A Lélek: nem a rejtelmes emberi lélek, hanem Isten Szentlelke, aki ugyan titokzatos és kikutathatatlan, de aki annyit feltétlenül kinyilatkoztat számunkra Isten titkaiból, amennyire szükségünk van. A keresztvíz és Krisztus bűntörlő A VASÁRNAP IGÉJE vére mellett a Szentiéleké a harmadik bizonyságtétel, amely táplálja világot legyőző hitünket. A Szentiéleké, aki ma is ugyanazt teszi, mint az első pünkösd óta mindig: hirdetteti nekünk az evangéliumot, felhasználva a retorikai művészetet és a dadogó, zavart szavakat; közösségbe gyűjti a Krisztusban bizakodókat, a kegyelemre rászorultakat, megújít és megerősít, megvilágosítja értelmünket, és a naponkénti megtérés ajándékával hitet ébreszt bennünk, teljes bizodalmát Krisztus iránt. Olyan gyakran hiszünk emberi bizonyságtételeknek, akkor is, ha utóbb ráfizetünk. Ma Isten ajándékai tanúskodnak: a víz, a vér és a Lélek. Ne pillanatnyi emberi lelkesedéssel, hanem Urunktól kapott hittel figyeljük a bizonyságtételüket, hiszen húsvét ajándéka örök és maradandó. Feltámadott Urunk van, és ha hitünk benne, személyében és művében gyökerezik, a világ számunkra semmivé lesz, és csak Isten irgalma marad meg nekünk. ■ Tubán József Imádkozzunk! Istenünk, hálát adunk gazdag bizonyságtételedért, amellyel megszólítasz és közösségedbe vonsz bennünket. Add, hogy nyitott füllel és szívvel figyeljünk szavadra, és a világ felett győztes hittel éljük életünket, egykor pedig elérjük hitünk célját, az örök életet jézus Krisztus Urunk által. Amen. Oratio cecumenica Mennyei Atyánk! Hálát adunk, amiért szent Fiadat feltámasztottad a halálból, és általa utat nyitottál az örökkévalóságra. Köszönjük, hogy megújult reménységben élhetjük életünket ezen a földön. Köszönjük gondviselő jóságod minden ajándékát. Köszönjük legfőképpen az írott és hirdetett ige ajándékát, amelyben életünket formáló erő rejlik. Imádkozunk az egész teremtett világért. Bűnbánattal valljuk, hogy mindazzal, amit kapunk, sokszor nem élünk jól, felelősségteljesen. Oly sokszor nem gondolunk a távol élőkre, sem az eljövendő nemzedékekre. Taníts minket józan mértékletességre és felelősségre! Imádkozunk azokért, akik nehéz terheket kénytelenek hordozni. Eléd visszük a betegeket, a megkötözötteket és azokat, akik mások gonoszságától vagy a magánytól szenvednek. Imádkozunk nemzetünkért, lelki megújulásunkért. Könyörgünk, ismertesd meg önmagadat minden emberrel! Add, hogy elsősorban ne másokat, hanem önmagunkat akarjuk legyőzni! Taníts minket alázatra velünk élő embertársaink iránt! Imádkozunk gyülekezetünkért, egyházunkért és az egész kereszténységért. Szentlelked által add, hogy felismerjük bűneinket, indíts minket bűnbánatra, és adj őszinte vágyakozást a bűnbocsánatra! Adj türelmet. hogy embertársainkat akaratod szerint tudjuk elhordozni! Növeld bennünk a szeretet képességét, és add, hogy erősebb legyen, mint önzésünk, érzékenységünk, kényelmünk! Adj nyitott szívet, és taníts minket engedelmességre, hogy elfogadjuk akaratodat, és szívesen kövessük útmutatásodat! Add, hogy az örökkévalóság világossága ragyogja be életünket, annak fényében láthassuk múltunkat, jelenünket és jövőnket! Add, hogy szent Fiad feltámadása a reménység forrásává váljon számunkra! Könyörgünk erőért és bölcsességért, hogy földi pályafutásunkat akaratod szerint futhassuk meg. Ámen. Az újrakezdés márciusa „Mert bármilyen hitű, rangú, rendű legyen is, az ember kezdettől fogva hordozza magában az újrakezdés örök vágyát. Bárhol éljünk is, a feltámadás, az újrakezdés a világ minden táján az egyéni és közösségi cselekvés alapját jelenti. Ennek hiányában azoknak kellene igazat adnunk, akik megváltozhatatlannak hiszik az emberi életet, mindenben a rosszat látják, sodródnak, maguk sem tudják, mi történik körülöttük.” (Szentesi Zöldi László) W Magyar Bibliatársulat SEMPER REFORMANDA „Ha most nem tudsz így hinni, akkor Istenhez kell a hitért imádkoznod, mint már mondtuk Mert a hit is egyedül Istentől függ, ésaző hatalmában van, hogy megadja-e. O meg is fogja adni késedelem nélkül, olykor nyíltan, olykor rejtetten munkálva ezt benned, miként erről már a Krisztus szenvedésével kapcsolatban szóltunk Ha most már arra vágyói, hogy Isten hitet gerjesszen benned, akkor először is hagyj fel Krisztus szenvedésének szemlélésével. Az már vég- hezvitte benned a maga művét, amikor rémületbe ejtett. Most már szívének a szenvedésekben megmutatkozó jóságát szemléld, és lásd meg, hogy az ő szíve csordultig van irántad szeretettel. Ez készteti őt arra. hogy lelkiismereted terhét magára vegye, és bűneidet hordozza." H Luther Márton: Hogyan szemléljük Krisztus szenvedését? (Véghelyi Antal fordítása) Jézus Krisztus, Üdvözítőnk ► A húsvétot követő ötven nap telve van ujjongással és örömmel. S ha ez az öröm valamelyest bensőségesebbé válik, és csendesedik is Jubilate, Cantate, Rogate vasárnapjának a sorozatában, negyven nap elteltével mennybemenetel ünnepe alkalmat ad arra, hogy az isteni üdvterv újabb megvalósult csodájáért adjunk hálát. E vasárnap a bevezető zsoltár keretversének kezdőszavairól kapta nevét: .....mint újszülött csecsemők a hamisítatlan lelki tejet kívánjátok, hogy azon növekedjetek az üdvösségre...”(iPt 2,2) Fehérvasárnapnak is nevezik húsvét nyolcadát, mert az óegyházi gyakorlat szerint a húsvét- kor megkereszteltek ezen a napon vetették le az újjászületést szimbolizáló fehér ruhát. A vasárnap óegyházi evangéliuma Jn 20,19-31: Jézus megjelenik tanítványainak és később a kételkedő Tamásnak is. Az epistola (íjn 5,4-ioa) a hit győzelméről szól: ,JCi az, aki legyőzi a világot, ha nem az, aki hiszi, hogy jézus az Isten Fia?" (5. vers) Ezek az igék szorosan kötődnek Krisztus feltámadásához, de a továbblépésről, a következményekről is szólnak: a húsvéti esemény a Krisztus-követők új életének kezdete. A jézus Krisztus, Üdvözítőnk (EE 214) Luther másik húsvéti éneke, mely három tömör versszakban foglalja össze az ünnep lényegét; ezzel a Jézus, Megváltónk sírba szállt (EÉ 215) kiegészítése. Szövegezése nem köti kizárólagosan a feltámadás napjához, alkalmas tehát húsvét hetének lezárására. (Német területen is hagyományosan a jesus Christus, unser Heiland, der den Tod überwand e vasárnap gra- duáléneke.) Az ének valószínűleg 1524 húsvétjára készült. A dallamot tekintve érdekes, viszonylag ritka esettel állunk szemben: a különböző énekeskönyvekben három dallam többféle variánsa, összesen hat változat található. A mi énekeskönyvünkben szereplő dallam 1529-ben jelenik meg először. E változat hangsora dór, de a helyett az alsó kvinten, e-n zár (hypodór). A g-a-h-a-g-e dallammag sok - köztük gregorián eredetű - dallamunkkal rokon. Egyes kutatók azt feltételezik, hogy ÉNEKKINCSTÁR egy késő középkori leiséről van szó, amelynek á forrása mostanáig nem került elő. A leise olyan népének, mely Kyrie eleison - Uram, irgalmazz felkiáltással zárul, mint például a múlt héten említett Krisztus feltámadt (igaz ugyan, hogy a magyar fordításban hallelujával zárulnak a versszakok). A liturgikus leise strofikus, rendszerint négysoros, páros rímekkel, mint Luther éneke. Mások szerint nem valószínű, hogy Luther valamilyen mintát követett volna, legyen ez régi német ének vagy latin forrás. Annál inkább megtalálhatók jellegzetes gondolatai Luther majdnem mindegyik húsvéti prédikációjában. Az ének magyarul énekelhető feldolgozásai közül S. Scheidt kórusművét ajánlom olvasóink figyelmébe (Karéne- keskönyv II/126), A szerző a dallamsorokat hol homofón akkordokkal, hol imitációs válaszolgatásokkal dolgozza fel; a páros és páratlan lüktetés váltakozása kiemeli a darab örömteli jellegét. A Jézus Krisztus, Üdvözítőnk esetében őszintén meg kell említeni a befogadás esetleges nehézségeit: a többi húsvéti énekhez - és a gyülekezeti tagok „dallamérzetéhez” - képest talán nem elég mozgalmas és hatásos a dallama, szokatlanok a fordulatai, ráadásul csak három rövid strófából áll. Luther itt húsvét legmélyebb értelmét, dogmatikai tartalmát fogalmazza meg szinte balladai tömörséggel. A mi erőfeszítésünkre is szükség van ahhoz, hogy mondandója valóban „megérkezzék” a szívünkbe: olvassuk, énekeljük imádságként Luther költeményét! „Jézus Krisztus, mi Megváltónk, / haláltól megmentőnk, / ki feltámadál, / minket megszabadítál, / irgalrnazz mi- nékünk. // Ki a te szenvedésiddel / Atyád engeszteléd, / engedelmeddel / nékünk kegyelmet nyerél, / irgalmazz miné- künk. IIA bűn, ördög, pokol, halál / vannak hatalmadban, / megszabadítod / a benned bízókat, / irgalmazz minékünk.” (A Keresztyéni énekek című énekeskönyvből, Lőcse, 1629) ■ Ecsedi Zsuzsa /©V MAGYA LAPUNK A VILÁGHÁLÓN A WWW.EVELET.HU CÍMEN OLVASHATÓ. .TMBE9
