Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-03-16 / 11. szám
2 ■m 2008. március 16. FORRÁS ‘Evangélikus Éltó VI RÁG VASÁRNAP - Mt2i,i-9 A rangrejtett király A BIBLIA ÉVE A Krónikák könyvei - az emlékezés A héber bibliában az „évkönyv” nevet viselik. Szent Jeromos az „üdvtörténet krónikája” elnevezést javasolta. Őt követték Luther és a későbbi bibliafordítások; így jutunk el a magyar Krónikák könyvei elnevezéshez. Mivel a szerző ideális képet fest a dá- vidi és salamoni korról, valamint sok tényt megismétel Mózes első könyvéhez, Sámuel és a Királyok könyveihez képest, a bibliakutatók a többi történelmi könyvhöz képest sokáig lebecsülték a krónikákat, jóllehet sok olyan értékes információt hordoznak, amelyeket hiába keresnénk más bibliai könyvekben. A „krónikás” arra vállalkozott, hogy Izraelnek a Királyok könyveiből korábban már megismert történetét a babiloni fogság utáni korszak nézőpontjából mutassa be. Meggyőződése szerint Dávid volt a jeruzsálemi kultusz újjászervezője és a kultuszhoz oly fontos zenei élet megteremtője: a Krónikák központi témája mindvégig a templom és a kultusz marad. A jó királyok, Salamon, Jósáfát, Ezékiás és Jósiás Dávid szellemi örökösei voltak, akik továbbvitték elődjük művét. Életrajzaik szelektív életrajzok, csak a jót olvashatjuk róluk, mintha valamiféle „szent történetírással” lenne dolgunk. Az Ószövetség-tudós Gerhard von Rád szerint a Krónikák könyvei - a bölcsességirodalmat is megelőzve - Isten és az egyén kapcsolatát állítják Isten és a választott nép kapcsolatának a helyébe, megelőlegezve ezzel a későbbi generációk messiáshitét is. Emlékezzünk a régiekről A Krónikák könyváré jellemzőek a hosszú nemzetségtáblázatok, amelyek az elődökre való emlékezés fontosságát és a múlttal való folyamatosságot hirdetik. Valamely személynek a családi nemzetségtáblázatban való elhelyezkedése hűen tükrözi társadalmi helyzetét, kiváltságait vagy éppen kötelezettségeit. A politikai jellegű nemzetségtáblázatok alkalmasak arra, hogy egy tisztség, intézmény vagy hatalmi helyzet igazolásául vagy elítéléséül szolgáljanak. A vallási jellegű nemzetségtáblázatok ugyanakkor jórészt azt a célt szolgálták, hogy közelebbről meghatározzanak egyes papi, illetve lévita csoportokat. A bibliai nemzetségtáblázatoknak nem fogyatékosságuk, hanem lényeges jellemvonásuk a változékonyság. Amikor valaki kimarad a nemzetségtáblázatból, az csak azért történik, hogy valaki más ezáltal is közelebb kerülhessen a nemzetség köztiszteletben álló őséhez. Emlékezés és történelem „Az emlékezet természeténél fogva sokféle és sokszorozódó, kollektív, többes számú, mégis individualizált. A történelem - épp ellenkezőleg - mindenkihez és senkihez sem tartozik, ez adja egyetemes elhivatottságát. Az emlékezet a konkrétban gyökerezik, a térben, a gesztusban, a képben és a tárgyban. (...) Az emlékezet abszolútum, míg a történelem csak a viszonylagost ismeri.” (Pierre Nora) M Magyar Bibliatársulat SEMPER REFORMANDA „A tanításhoz egyszerűség és vitakészség kívántatik, nem pedig bőbeszédűség, szónoki fogások, melyek legfeljebb is csak rábeszélni tudnak.” M Luther Márton: A szolgai akarat (Jakabné Csizmazia Eszter, Welder Ödön és Welder Sándor fordítása) Bizonyára sokszor tapasztaltuk már, hogy a látszat és a valóság egészen távol van egymástól. Sokszor mást lát a szemünk, mint ami a valóságban van. Hányszor gondoltunk másnak embereket, mint amilyenek valójában! Isten tetteivel, gondolataival kapcsolatban mindez fokozottan igaz. Virágvasárnap az evangéliumban is megfigyelhetjük ezt, mert megmutatja, hogy mi húzódik meg a történések látszata mögött. Legelőször is az tűnik föl, hogy Jézussal nem csak úgy zajlanak az események, hanem éppen ellenkezőleg: ő az, aki a háttérben irányítja a történéseket, az ő kezében van a hatalom! Az evangéliumból kiderül, hogy Jézus nem az emberi érzések és vágyak kiszolgálója, nem ezek befolyásolják a viselkedését, hanem ő egyedül Isten akaratához és annak teljesítéséhez tartja magát. Vele és általa valósul meg Isten akarata: Jézus előre látja és tudja, hogy mi fog történni, minek kell megtörténnie. Ezért mondja tanítványainak: Jvíenjáek az előttetek fekvő faluba, és ott mindján találtok egy megkötött szamarat a csikójával együtt oldjátok el és vezessétek hozzám. Ha valaki szól nektek valamit, mondjátok meg, hogy az Úrnak van szüksége rájuk, és azonnal elengedi azokat.’ Ezzel teljesedik be az isteni ígéret: Jelondjdtok meg Sión leányának: íme, királyod jön hozzád, szelíden és [Lelkész:] Mindenható Isten, mennyei Atyánk! Jeruzsálembe bevonuló egyszülött Fiad előtt hajtjuk meg térdünket ezen a vasárnapon, hogy kéréseinket hozzád vigye, aki meghallgatsz minket, és megadod mindazt, amire szükségünk van. Add, hogy hozzád való imádkozásunkkal közelebb kerüljünk az értünk meghalni készülő Jézus Krisztushoz. [Lektor:] Imádkozunk erős hitért, hogy készek legyünk végigjárni Jézussal a Golgotára vezető utat. Imádkozunk bűnbánatért, hogy képesek legyünk megalázkodva leborulni és segítséget kérni lelkünk megtisztulásához, hogy megismerhessük végtelen kegyelmedet. Jézus Krisztusért kérünk... [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minkét! [Lektor] Imádkozunk gyülekezetünkért és az összes gyülekezetért. Imádkozunk az ige hirdetőiért és az őket hallgaMerész vállalkozásról szóltunk sorozatunk elején. Isten vállalta azt a „rizikót”, hogy múlandó emberek szavában, nem tökéletes emberek hangján szólaltatja meg örök és tökéletes igéjét. Igehirdető és igehallgató megborzongva, de csodálattal éli át a megfejthetetlen titkot, hogy megszólal az Isten. Köztünk, általunk, velünk, nekünk. Az Ágostai hitvallás pedig arról beszél, hogy ott van egyház, ahol Isten igéjét (sőt: az evangéliumot) tisztán hirdetik. Luther maga sokféle helyen és formában szól arról, hogy ige és igehirdetés nélkül sorvad az élet, mert az „egy szükséges”, ami nélkül nem élhetünk: a hirdetett ige, amit szájára vesz a lelkész (Istentől kapott mandátuma ez minden igehirdetőszamáron ülve..." (Zak 9,9) Jézusnak a prófécia beteljesedését jelző szavai mutatják meg, hogy mindaz, ami azon a napon történik, nem véletlen, hanem mindennek így kell megtörténnie. Jézus szavaira figyelve látható és érthető meg a látszat mögött meghúzódó valóság: a látszat szerint egy szegény vándorprédikátor érkezett lelkes kis csapatával Jeruzsálembe az ünnepre. Ez a galileai rabbi sok érdekes dolgot művelt: vakokat, bénákat gyógyított meg, és több nagyon meglepő tanítást adott, például: szeressük ellenségeinket: áldjuk azokat, akik üldöznek minket az igazságért, mert az boldogság, és nem átok. Természetesen ennek híre ment a városban is, és érdeklődők sokasága érkezett azért, hogy lássa a csodatévő prédikátort, és hatalmát, dicsőségét megmutató királyként fogadja őt, hozsannát kiáltva, pálmaágakat szórva eléje, ruháját a lába elé, az útra terítve. A valóság azonban más: Jézus, ez a szegény vándorprédikátor valójában Király, az ég és a föld Ura, a Messiás! De nem pompával, dicsőségével és hatalmával hivalkodva érkezik, mint ahogyan a világi uralkodók szoktak, hanem az érdeklődő és szenzációra éhes szemek elől rejtetten. Nem ítélettel és számonkéréssel jön, hanem szelíden és alátókért. Add Szentlelked erejét, hogy az ige tisztán hangozzék templomainkban, hogy a szolgák téged szolgáljanak, és mindenki felismerje, mivel bíztad meg a szolgálatban, és azt el is végezze. Jézus Krisztusért kérünk... [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lektor:] Imádkozunk a világért. Adj világos gondolatokat a felelős vezetőknek. Gátold meg a természet rombolását, ne engedd, hogy az ember uralkodni akarjon a teremtett világon és más embereken. Légy az emberi nagyravágyás és pénzéhség áldozataival. Imádkozunk azokért, akiket természeti csapásokkal sújtott erőd, hogy ne ellened, hanem egymás felé forduljanak. Imádkozunk az elnyomottakért, akik háborúban kénytelenek élni, akiket terror fenyeget, és akiket kizsákmányol az emberi kapzsiság. Jézus Krisztusért kérünk... nek), és a hallott ige, ami „fülbe való”. Szükséges, hogy eljusson hozzánk, meghalljuk, megértsük, befogadjuk - s általa kiteljesedjen az életünk (azaz üdvösségünk legyen). Az igehirdetés az egyházzal együtt maradandó - amíg világ a világ. Jézus maga is arról tanúskodik, hogy az ég és a föld elmúlik, de Isten igéje nem múlik el soha. Ezt az igét bízta ránk, hogy hirdessük és hallgassuk. Az igehirdetésről beszélni, gondolkodni kell, hogy az élet Urától, a testté lett Igétől kapott küldetését minden korban a legjobban tudja betölteni az egyház. Az elmúlt év nem titkolt célja éppen ez volt: a rovatvezető szerette volna, hogy a liturgiához, majd az énekekhez zatosan, hogy Isten akaratát betöltve előremutasson a keresztre, a népe üdvösségéért az életét is odaáldozó király megváltó cselekedetére. Jézus ma is így jön, így van jelen a világban: az ég és a föld Ura, minden hatalom birtokosa elrejti rangját, dicsőségét. Hatalma és ereje rejtett: az érdeklődő, szenzációra éhes szemek nem láthatják meg! O maga is és egyháza is gyengének, erőtlennek tűnik a világban. A látszat azt mutatja, hogy a világi ha-, talmasságok, elnökök és miniszterek irányítják a világot és az országokat, ők alakítják és rendezik az eseményeket. Az egyház is, mely Isten igéjét hirdeti, mindeközben elég jelentéktelennek tűnik, hiszen alig van, aki hallgat rá. Vannak viszont közösségek, melyekre időnként felfigyel a világ, mert feltűnő, rendkívüli események történnek bennük, ezáltal sok embert vonzanak magukhoz. A valóság azonban az, amit Isten igéje mutat meg a számunkra, hogy minden hatalom - így a világ irányítása is - Jézus kezében van, minden úgy történik, ahogyan ő akarja: a világi hatalmasságok mind az ő irányítása alatt állnak, hatalmuk és befolyásuk csak addig terjed, ameddig Jézus engedi. Az egyház is jelentéktelennek tűnik, de a valóságban nincs olyan földi vagy szellemi hatalom, [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minká! [Lektor] Imádkozunk a gyermekekért. Kérünk, te légy az első helyen a családokban. Adj Szentlelked által tiszta gondolatokat a szülőknek, a tanároknak, nevelőknek, hogy lelkileg, szellemileg és testileg egészségesek legyenek gyermekeink. Jézus Krisztusért kérünk... [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lektor] Imádkozunk azokért, akik kiszorultak a társadalom szélére, az iszákosokért, a drogosokért, a munkanélküliekért, a hajléktalanokért. Add, hogy el- esettségükben is lássák meg a te mentő szeretetedet. Add, hogy mindig legyenek segítő kezek, amelyek felemelik, kiemelik őket elrontott életükből, és megmutatják nekik a hozzád vezető utat. Jézus Krisztusért kérünk... [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minká! [Lektor] Imádkozunk az özvegyekért, az árvákért, a gyászolókért. Add, hogy lelkűkbe ne a magány kínzó fájdalma, hanem az örök élet reménysége költözzön. Imádkozunk az idősekért. Ne engedd, hogy tehernek érezzék romló egészségühasonlóan az igehirdetés is napirendre kerüljön az Evangélikus Elet e sarkában. Sőt kimondottan az volt a szándéka, hogy az egész egyházban reflektorfénybe kerüljön az igehirdetés. Tervezzük a jövőt - az egyházét is. Szeretnénk a munkánkat hatékonyabbá tenni - a lelkészi szolgálatban is. Keressük a jó konfliktuskezelő megoldásokat - a keresztény közéletben is. Próbálunk felkészülni a demográfiai változásokra - az evangélikusok között is. És sorolhatnánk tovább... Egyet azonban nem feledhetünk: az egyház jövője, békessége, hitelessége, rendezettsége azon áll vagy bukik, hogy hangzik-e az életet teremtő és fenntartó ige, hangzik-e és munkálko- dik-e a földi élet és az örök élet evangéliuma. Hirdetik-e, hallgatják-e, befogadják-e Isten igéjét. Ha van vetés, lehetséges az aratás. Ha nincs vetés, ne várjunk termésre, aratásra se. Egyházi életünk, evangélikus közéletünk területén sokféle beszélgetés, diskurzus, vita folyik. Néha hideg racionalitással, néha pedig nagy érzelmekkel, olykor vehemens indulatokkal: liturgiáról, lelkészek életéről, egyházjogi kérdésekről, netán a vélt hatalom birtoklásáról. Úgy szeretném, ha egyházunkban az A VASÁRNAP IGÉJE amely legyőzhetné és megsemmisíthetné. A szenzáció gyorsan elmúlik, de az Isten igéjét hirdető egyház a világ végéig, az új teremtésig megmarad. Jézus ma is így jön közénk: rangját rejtve, szelíden és alázatosan, nem ítélettel és számonkéréssel, hanem szeretettel, megértéssel és békességgel. Azért jön, hogy minket is részesítsen a bűnön és halálon aratott győzelmében, hogy mindennap érezzük és tudjuk: mi az ő uralma alatt élünk, az ő védelmében vagyunk, életünket és minden eseményét ő vigyázza, ő vezeti és ő juttatja célhoz. Ez a valóság! Ezt a valóságot Szemléikének szívünket megvilágosító ereje által láthatjuk meg, és vallhatjuk mi is egész egyházával együtt: Jiozsánna a Dávid Fiának! Áldott, aki jön az Úr nevében!" ■ Isó Zoltán Imádkozzunk! Urunk, Jézus Krisztus! Te vagy az ég és a föld Ura, minden hatalom birtokosa az egész világban, mégis szelíden és alázatosan jöttél közénk, hogy bűneinká magadra véve, áldozatos haláloddal megszabadíts bennünket az örök haláltól. Kérünk, Szentlelked megvilágosító nejével töltsd el szívünket, hogy terád tekintsünk életünkben, és rólad tanúskodjunk az emberek között mint megváltott néped hozzád hű tagjai. Ámen. két, gyengülő testüket és elhalványuló emlékeiket, hanem elfogadják tőled, hogy ez a te akaratod az emberrel, és tudják, hogy te nem hagyod őket értelmetlenül szenvedni. Jézus Krisztusért kérünk... [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lektor] Imádkozunk azért, hogy Jézussal tudjunk együtt indulni a keresztfa felé, ahol majd meghal a bennünk élő bűnös óember, és Jézus feltámadásának hajnalán mi is új életre kelünk. Légy velünk a nagyhéten, hogy be tudjuk fogadni szívünkbe az értünk életét áldozó, dicsőségesen feltámadó Krisztust! Jézus Krisztusért kérünk.... [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minká! [Lelkész:] Hallgass meg minket, mennyei Atyánk, hisz rajtad kívül senki máshoz nem fordulhatunk. Teljesítsd be rajtunk mindazt, ami üdvösségünket szolgálja, és irts ki mindent belőlünk, amit a sátán oltott belénk! Könyörülj rajtunk, irgalmazz nekünk, add a te békességedet nekünk Jézus Krisztusért, a mi élő Urunkért és megváltónkért. [Gyülekezet:] Ámen. IGE+HIRDETŐ igazi beszédtéma az igehirdetés lenne! Lelkészek között az, hogy tudjuk még jobban, életközelibben, sokkal színesebben, lelkesebben, hatékonyabban hirdetni az igét, megszólaltatni Isten szavát. Gyülekezeti tagok között az: mit mond az ige, mire van tényleg szükségünk, hogyan segíthetnénk az igehirdetőt, hogy tudjuk együtt jobban érteni a hangzó igét, és így tovább. Az ige egyháza, az evangélikus egyház akkor lesz igazán az, amire a küldetése szól, ha számára a legfontosabb, mindenek előtt való az evangélium ügye, hirdetése, életté váltása. Minden más csak ezután következhet a prioritási listán. Az Ige + hirdető rovat egy éve erre emlékeztet. A rovat zárszava - hiszen énekeink bemutatásának céljával adjuk át a stafétabotot - nem egy bibliai idézet, hanem énekeskönyvünk 259. énekének 5-6. verse: „Szent igéd békét, erőt ad, / Megóvja, védi egyházad. / Tartsd meg ez egy kincset nekünk, / És akkor mást nem keresünk. / Mi igédben élünk-halunk, / Míg hozzád mennybe juthatunk, / Hol panasz, sírás nem lesz már. / És ránk örök boldogság vár.” ■ Hafenscher Károly (ifj.) Oratio oecumenica AKI TITEKET HALLGAT... Igehirdetés nélkül nem megy ► Sokféle komponense van az egyházi életnek. A szervezéselmélettel foglalkozók bizonyára tudnának készíteni egy olyan listát, amely megmutatja a minimális feltételeket, amelyeknek megfelelve még egyház az egyház. Hitvallási irataink is bőven beszélnek az egyház lényegéről, s a leírásban mindig szerepel Isten igéje és annak hirdetése. Amikor most lezárjuk a közel egy éve olvasható Ige + hirdető rovatunkat, hogy ismét a szent zenének adjuk át a terepet, összegzésként meg kell állapítanunk, hogy az egyház sokféle módon, sokféle területen működik, de „igehirdetés nélkül nem megy”. Mert úgy tetszett Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által üdvözítsen...
