Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-07-15 / 28. szám
4 2007- július 15. KERESZTUTAK ‘Evangélikus ÉletS Koalíciós ultimátum az egyházaknak? Az elmúlt napokban újra kiderült, hogy milyen következményei vannak, ha egy ország sorsát meghatározó kormánykoalíciós megállapodást kizárólag a hatalom megtartása miatt, néhány nap alatt sebtében, a legnagyobb titokban fogalmaznak meg. Meghatározó szocialista politikusok egymásnak ellentmondva nyilatkoznak arról, mit is értenek a vasárnap módosított koalíciós megállapodás egy-egy pontja alatt. Azt, hogy a koalíciós megállapodásban foglaltak jó része kivitelezhetetlen, betarthatatlan és elfogadhatatlan, mi sem bizonyítja jobban, mint annak az egyházfinanszírozást érintő része. Ebben az MSZP-SZDSZ-koalíció úgy akar elvonni több milliárd forintot a közfeladatot átvállaló egyházi fenntartású óvodáktól, iskoláktól, szociális otthonoktól, hogy közben megfeledkeznek arról, a rendszer alapjai nemzetközi szerződésben vannak lefektetve. Kérdezzük ezért a megállapodást aláíró MSZP-SZDSZ politikusaitól: 1. Tisztában vannak-e azzal, hogy megállapodásukkal egy hatályos nemzetközi szerződést akarnak felrúgni? 2. Miért nem a nemzetközi szakértőkből álló vatikáni vegyes bizottságban kívánták napirendre venni az egyház-finanszírozás megváltoztatásának kérdését? 3. Az egyházfinanszírozás egyeztetéseket nélkülöző megváltoztatásával akarnak ultimátumot adni az Apostoli Szentszéknek és az egyházaknak? 4. Nem félnek attól, hogy a drasztikusan csökkentett finanszírozás eredményeként egyházi fenntartású óvodák, iskolák, szociális otthonok tucatjai lesznek kénytelenek bezárni, ezáltal pedig több ezer ember maradhat ellátás nélkül? ■ Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságánakfideszes elnöke Zarándokút Szent Imre nyomában A lengyelországi Kielcébe, a Szent Kereszt-hegyre mentek háromnapos, hétvégi zarándokútra a Szent Imre születésének ezredik évfordulója alkalmából meghirdetett középiskolai vetélkedő győztes csapatai július második hétvégéjén. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnö- ke - aki a zarándoklatot vezeti - elmondta az MTI-nek, hogy a Nemzeti Fórum a Keresztény Elet című hetilappal közösen szervezte a Szent Imre-vetélkedőt az egész Kárpát-medencében. A döntőbe huszonkét középiskolai csapat került be, közülük a hat győztes csapat és kísérőik - összesen ötven ember - vettek részt a lengyelországi zarándoklaton. Szent István király és Gizella királyné fia, Szent Imre herceg - a legenda szerint - egy különös vadászat emlékére a szent kereszt egy darabkáját adományozta a wMmmmmmmmtmimmMmMMmmmmHMimmmmm kielcei Szent Kereszt-hegyen élő bencéseknek. Az épület ma az oblátus misszionáriusok kolostora. A fiatalok - Nagyváradról Tibor atya kíséretében, valamint Révkomáromból, Nyárlőrincről, Gyulafehérvárról, Lovas- berényből és Nyíregyházáról - legelőször Kielcébe, a Szent Kereszt-hegyre mentek, ahol szombaton fölavatták Szent Imre bronz mellszobrát, Lantos Györgyi szobrászművész alkotását. Az ifjú zarándokok fölkeresték Oraw- kát, és megnézték a középkori magyar szentek freskóit. Krakkóban meglátogatták a magyar szentek kápolnáját az Isteni Irgalmasság-bazilikában. Elmentek Szent Hedvig városába, Sandomierzbe, Bem József szülővárosába, Tarnówba, fölkeresték Stary Saczban (Oszandec) a Szent Kinga- kolostort és -emlékhelyet és Nedec várát. M MTI ■MMMHMMRaMaMHIMIMM Szélesebb körben gyakorolható a latin nyelvű misézés XVI. Benedek pápa múlt szombaton közzétett rendeletével ismét engedélyezte a latin nyelvű misézést mindazoknak a papoknak és híveknek, akik ezt kérik. Az egyházfői dokumentum szerint ismét celebrálhatják a papok a 16. századi „V. (Szent) Pius miséjét” annak legújabb. 1962-ben XXIII. János pápa által jóváhagyott változatában azon hívek előtt, akik ezt „spontán módon kérik”. A tridenti miserend értelmében a fő imádságok latinul hangzanak el, a szentmise közben a pap hátat fordít a templomban lévő híveknek. Ugyanakkor a plébániákon a II. vatikáni zsinat által jóváhagyott, 1970-ben, VI. Pál pápa uralkodása alatt bevezetett „köznyelvi liturgia” marad érvényben, de mindennap elhangozhat latin nyelvű mise is, akárcsak keresztelők, elsőáldozások, esküvők és temetések esetében. A most kiadott Summorum Pontificum című pápai dekrétum („motu proprio”) a római katolikus egyházon belüli tradici- onalista irányzat régi követelésének tesz eleget. A katolikus egyházfő a valamennyi püspöknek eljuttatott levelében azzal indokolta döntését, hogy „meg akar békélni a gyermekkoruk liturgiájához ma is erősen kötődő hívekkel”. Egyúttal elítélte a modern liturgia által keltett, „a tűréshatáron túli” torzításokat, amelyek „mélyen sértik a híveket”. XVI. Benedek emlékeztetett arra, hogy az elődje által 1988-ban kiközösített Marcel Lefebvre francia érsek mozgalma számára nagy jelentősége volt a hagyományos misézésnek, de elismerte, hogy a „szakítás okai mélyebbek voltak”. Az integristák ugyanis nem voltak hajlandók elismerni a II. vatikáni zsinat nyitását az ökumenizmus és a vallásszabadság felé. Az egyházfő azt is felidézte: elődje, II. János Pál pápa két esetben is felhatalmazta a püspököket arra, hogy engedélyezzék a latin nyelvű misézést; az ő célja csupán az, hogy szélesebb körben hagyja érvényesülni ezt az engedélyt. A katolikus egyházfő levelében igyekezett megnyugtatni a francia, brit, amerikai és német főpapokat, akik aggodalmuknak adtak hangot, mert szerintük ez a döntés zavart, sőt akár szakadásokat is okozhat az egyházban. A pápa szerint a latin nyelv, illetve a régi liturgia ismerete nem túl elterjedt, ezért minden bizonnyal az 1970-ben bevezetett új rítus marad az általános. V. Pius pápa 1570-ben hagyta jóvá a tridenti (trentói) zsinat (1543-1563) által kidolgozott latin nyelvű liturgiát. H MTI Az európai kulturális párbeszédről tanácskoztak az Ararát lábánál Ülésezett az Európai Egyházak Konferenciájának Egyház és Társadalom Bizottsága Teológuséveim ökumenikai tanulmányai jutottak eszembe a jereváni repülőtérre érkezve egy júniusi hajnalon. Annak idején tudnunk kellett, hogy az Örmény Apostoli Egyház teológiailag azért sajátos, mert bár vallja a Szentháromság-tant, de elutasítja a 451. évi kalcedó- ni/khalkédóni zsinat hitvallását, amely pedig olyan veretesen fogalmazza meg a Krisztus kettős - isteni és emberi - természetéről szóló hittételt. Ezért nevezik az örmény egyházat - az etióppal, a kopttal és szírrel együtt - monofizita (egy természetet valló) egyháznak. Ismerősen csengett az egyházi központ városának, Etchmiadzinnek a neve is, amelyről annak idején megtanultuk, hogy itt székel a világ örményeinek főpásztora, a katholikosz, továbbá hogy itt sítson; az ülés fő témája egyébként is a kultúraközi párbeszéd és a vallás szerepe Európában volt. Az interkulturális párbeszéd iránt növekvő érdeklődés tapasztalható Európában és az európai intézményekben egyaránt, amelynek két kézzelfogható jele is van. Az egyik az, hogy az Európa Tanács egy komoly témadolgozatot készít Inter- kulturális dialógus címmel, az Európai Unió pedig a 2008. esztendőt az interkulturális párbeszéd európai évének nyilvánította. A téma iránti érzékenységet és érdeklődést bizonyára az olyan negatív jelenségek is motiválják, mint az egyébként ártatlannak tűnő kulturális feszültségek, amelyek azonban egyéni tragédiákhoz vagy éppen tömeges vérontáshoz, a terror különböző formáihoz is vezethetEgyházak Egyház és Társadalom Bizottságának ajánlásait nagymértékben figyelembe veszik az említett kultúraközi dokumentum elkészítésénél, és egyetértenek azzal a javaslattal, hogy az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága évente találkozó formájában tanácskozzon az európai egyházak és vallási közösségek képviselőivel. Az interkulturális párbeszéddel szorosan összefügg az egyházak közéletben betöltött szerepének kérdése. A fent említett enyhüléssel együtt még sok teendő van ennek a megítélése terén Európa- szerte és nyilván hazánkban is. „Nem mondhatunk le arról, hogy az egyházak az európai társadalmakban megfelelő módon megtegyék a maguk hozzájárulását korunk azon kérdéseikészítik azt a szent olajat, amelyet a világban szétszóródott mintegy hatmillió és az Örményországban élő mintegy hárommillió hívő az istentiszteleteken használ. Természetesen eszembe jutott az örmény nép története is, amely szerint már Krisztus után 301-ben kereszténnyé lettek, majd templomokat és kolostorokat építettek, megalkották saját írásukat, lefordították a Szentírást. És rengeteget szenvedtek. Az 1300-as évektől török-moszlim, 1920-tól pedig szovjet-kommunista elnyomás alatt éltek. Büszkék az alig tizenöt éves független, köztársasági államiságukra, s lehetőségükhöz képest tudatosan és öntudatosan építik. Mindazonáltal az évszázados üldöztetés, szétszóratás, különösen is az 1915-17 között milliónyi áldozatot követelő népirtás sebei nagyon nehezen gyógyulnak. Talán éppen a gyógyulási vágy is motiválta a meghívást, amelynek okán az Európai Egyházak Konferenciájának Egyház és Társadalom Bizottsága Etch- miadzinben tarthatta évi rendes ülését. A meghívó és vendéglátó egyház mindent megtett azért, hogy a tanácskozásnak optimális kulturális hátteret biztonek. Ugyanakkor az értékek Európáját vallók büszkék saját értékeikre, és nyitottak egymáséira. Az európai egyházak ilyen Európát képzelnek el és munkálnak. Vallják, hogy a különböző vallási és kulturális értékek párbeszédére nemcsak lehetőség van, hanem szükség is, hiszen sajátos nemzeti, kulturális és vallási identitás nélkül hogyan is lehetne európai identitásról beszélni? A 19. századtól erősödő liberális technokrata erők a kultúráról szívesen megfeledkeztek. A vallást - amely pedig a kultúrával sajátos, sokféleképpen értelmezhető viszonyban van - pedig vagy a privát szférába száműzték, az állam lai- citását hangsúlyozva például Franciaországban, vagy pedig még ott is üldözték az ateista diktatúrák módszerei szerint, például Közép- és Kelet-Európábán. Az új évezredben azonban változás körvonalazódik ezen a téren. „Az Európa Tanács céljait az egyházakkal és a vallásokkal együttműködésben, nem nélkülük és bizonyosan nem velük szemben érheti el” - mondta Ulrich Bunijes, az Európa Tanács Interkulturális Dialógus Programjának koordinátora. Megerősítette a közgyűlés előtt, hogy az Európai hez, amelyek az európai embereket foglalkoztatják” - foglalta össze a közgyűlés álláspontját Antje Hei der Rottwilm egyházfőtanácsos, a bizottság társelnöke. Ennek kifejezéseképpen közgyűlésünk levélben biztosította imádságos szolidaritásáról a közel-keleti egyházakat és ökumenikus szervezeteket, amelyek éppen ezalatt Ammanban üléseztek a közel-keleti megbékélés érdekében. Tanácskozásaink, imádságaink, kulturális élményeink csendes szemlélője volt a több mint ötezer méter magas Ararát hófödte csúcsa. Szemünket pihentethettük rajta, gondolatainkat inspirálhatta a látvány, de közelébe nem mehettünk, mert Európának ezen a részén is még mindig sok ellenséges, igazságtalan és önző érdekeket szolgáló határ választja el nemcsak a hegyeket, nemcsak a kultúrákat, hanem az azokat megélő népeket is. Isten megbékéltető áldozata azonban reményteljes és erőt adó jel minden békességre törekvő ember számára, akik kulturális és vallási különbözőségüket békességet teremtő és meggazdagító párbeszédben kívánják megélni. ■ Dr. Bóna Zoltán Változtak a pápaválasztás szabályai A Vatikánban nemrég bejelentették, hogy XVI. Benedek pápa megváltoztatta a pápaválasztás eddigi rendjét, vagyis visszatért az egyházfő megválasztásának eredeti, kétharmados többséget igénylő szabályához. A két éve elhunyt II. János Pál pápa 1996. február 22-én kiadott Universi Dominici Gre- gis apostoli konstitúciójában rögzítette a katolikus egyházfő megválasztásának érvényes rendjét. Elrendelte, hogy abban az esetben, ha a konklávéban (a pápaválasztó testületben) a bíborosok a harmincharmadik voksolási forduló után sem tudják megválasztani az új szentatyát kétharmados többséggel, legyen elegendő az egyszerű szavazattöbbség. Viszont ekkor már az első két helyen álló bíboros nem szavazhat abban a választási fordulóban, amelynek az eredményeként az új pápa megválasztásához elég a szavazatok ötven százalékát plusz egyet elnyerni. A mostani pápai rendelettel ez az apostoli konstitúció vesztette érvényét. A döntést sokan meglepetésként értékelik, tekintve, hogy a pápa ezzel nagy tekintélyű elődjének egyik örökségét törölte el. Mások viszont úgy vélik: XVI. Benedek ezzel is érzékeltette, hogy ellenzi a római katolikus egyház megreformálására irányuló törekvéseket. Ezt az álláspontját egyébként már más kérdésekben is egyértelműen kifejezte. A német Joseph Ratzinger bíborost 2005. április 19-én viszonylag hamar és a szavazatok kétharmadát meghaladó többséggel választották meg: a negyedik választási fordulót követően a 115 tagú konklávé 85 tagjának voksával lett a kereszténység történetének 265. pápája. H MTI