Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-10-28 / 43. szám
2 2007. október 28. FORRÁS ‘Evangélikus ÉletS „Befejeztem a Biblia-olvasásnak ezt a szakaszát, amely egy éven át tartott. Károlyi Gáspár Bibliájának minden sorát elolvastam ebben az évben, napjában négy-öt oldalt, s megjelöltem minden szót és mondatot, amelynek számomra különös értelme volt. Egyszer az életben így is kell olvasni a Bibliát, mint egy »könyvet«... Máskülönben, azelőtt és ezután, csak felnyitja az ember, és kortyol egy mondatot... Múlt év áprilisában kezdettem el a rendszeres Biblia-olvasást, s most fejeztem be, húsvétra. Az életem teljesebb lett ez olvasmánnyal.” (1948. március) H Márai Sándor: Ami a Naplóból kimaradt, 1948. Vdrösvfliy, Toronto, 1998, 55. 0. ÉLŐ VÍZ Alagútban Nagy élmény volt számomra gyerekkoromban, amikor Piliscsabáról Pestre utaztunk. A vonat útja a vörösvári alag- úton át vezetett. A kalauz sietve ment végig a kocsikon, és minden ablakot becsukott. Azután csakhamar elérkezett a pillanat: hirtelen sötét lett, és máris bent robogtunk az alagútban. Egymást sose láttuk. Emlékszem, hogy egy alkalommal egyik útitársunk elmagyarázta: ha váratlanul megáll a vonat az alagútban, bejön a nyitott ablakon a füst, és öt perc múlva megfulladunk. Akkor persze nem egészen értettem ezt... Tudjuk, hogy a Biblia is beszél a „megállásról”, sőt a megállás veszélyéről is. Sodorna pusztulásának történetében az Úr Lótnák mondja: „Mentsd meg a te életedet, hátra ne tekints, és meg ne állj a környéken: a hegyre menekülj, hogy el ne vessz.” (iMóz 19,17; Károli-fordítás) Zsolt i-ben pedig ezt olvassuk: „Boldog ember az, a ki (...) bűnösök útján meg nem áll _” (Károli-fordítás) Veszedelmes lehet a „megállás”, amikor belemerülünk gyászba, kudarcba, csalódásba, egy fájó, sértő mondatba vagy a gondokba. Pál apostol arra int: semmi felől ne aggódjatok, vagyis ne merüljetek bele semmilyen aggodalmaskodásba szeretteitek vagy a holnap miatt. Egy asszony elveszítette húszéves fiát; úgy gyászolta, hogy naponta kiment a temetőbe friss virággal, és órákig sírdo- gált a sír mellé csináltatott kis pádon... Aki nem tud továbbmenni, hanem ápolja magában fájdalmát, keserűségét, az veszélyes úton van. Először is perben áll Istennel, vádolja Istent. De perben áll az egész világgal, elsősorban is önmagával. Ennek a vége pedig sokszor idegösszeroppanás vagy öngyilkosság. Amikor Isten az igében arra figyelmeztet, hogy vessük minden gondunkat őreá, ezzel minket akar megóvni, mert jól tudja, hogy a mi erőnk kevés a terhek elhordozásához és ahhoz is, hogy túllépjünk rajtuk. A gondokat, bajokat, csalódásokat éppen azért adja Isten, hogy megérezzük erőtlenségünket, ne mi akarjuk őket megoldani, hanem gyermeki bizalommal kapaszkodjunk az ő erejébe. És akkor naponta boldogan megtapasztalhatjuk, hogy „mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem" (Fi. 4,.3). ; ■ Gáncs Aladár SEMPER REFORMANDA „Mi előre jól akarunk lakni és mindennel betelni, mielőtt az éhínség és szükség ránk szakadna, és a bekövetkező ínségre és nyomorúságra már előre ellátjuk magunkat tartalékkal, hogy Istenre és az ő cselekedetére sohase kelljen rászorulnunk.” M Luther Márton: Magnificat (Takács János fordítása) SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 21. (BIBLIA-) VASÁRNAP - Jmo,30-31 Isten levele A mai vasárnapon hálát adunk a Bibliáért, a Szent írásért, a könyvek könyvéért, amelyet az emberiség Istentől kapott. A gondviselés munkája az, hogy a világ legelterjedtebb, legtöbb nyelvre lefordított, legtöbb kiadást megért könyve a Biblia. Hatása rendkívüli az egész emberi kultúrára; de mindez mit sem ér, ha személyes életünket nem változtatja meg. Ezért hangsúlyozza János mai igénkben: „Ezek pedig azért írattak meg, hogy higgyétek: Jézus a Krisztus, az Isten Fia, és e hitben életetek legyen az őnevében." Nem elég olvasni és hallgatni az igét. Szükséges befogadni, hinni benne, engedni, hogy szíven találjon, megváltoztasson, újjászüljön. Az egyház és a világ története mutatja, hogy az Isten nélkül élő, meg nem tért ember hogyan viszonyul az Igéhez: tagadja, gúnyolja, félremagyarázza, esetleg porfogónak, szobadísznek használja. Arra is volt példa, hogy akadályozták a Szentírás terjesztését, olvasását - még az egyházban is. Romániában a diktatúra idején például bezúzták, és WC-papírt gyártottak belőle. Az úgynevezett hívők is sokszor csű- rik-csavarják a szent szövegeket, önös szempontok alapján válogatják a számukra kedvező részeket - mintha a Kijelentés valami szent turkáló lenne és igazolják, magyarázzák az így kiragadott „ííígékkel” saját döntéseiket, sok esetben bűneiket. A nyílt tagadásnál, elutasításnál nagyobb bűn, ha az „írástudók”: teológusok, lelkészek saját kényük-kedvük, „látásuk”, „hitük” vagy éppen hitetlenségük szerint értelmezik, vagyis félreértelmezik a Bibliát. Lucifer is nagy „teológus”, „bibliatudós”, aki ismeri, idézgeti, magyarázza Isten igéjét. Testvér, a te életedben milyen teret kap Isten szava? Tudod-e, hogy az Úr ezeken a sorokon keresztül is keres téged, hatni akar rád? Teremtőd és formálód szól hozzád: hidd, hogy Jézus a Krisztus, az Isten Fia, hogy e hitben életed legyen. De valójában mit jelent ez, miért olyan fontos hinni azt, hogy a názáreti Jézus a Krisztus, a Messiás; e hittől miért lesz nekem jobb vagy más? A válasz erre a sok millió megtért, újjászületett, megváltozott ember élete; mert Jézus Isten válasza az emberiség égető kérdéseire. Gúnyosan emlegetik, még egyházi körökben is, a budapesti közlekedési eszközökre felragasztott öntapadó matrica szövegét: „Jézus a válasz”. Több helyen olvasható volt a mondat mellé odafirkált kiegészítés: „Mi volt a kérdés?” Szellemesnek hat ez a reagálás, én mégis úgy gondolom, hogy helyes volt az eredeti kiírás, mert minden lényeges és lényegtelennek tűnő kérdésre is Jézus a válasz.,Miután régen sokszor és sokféleképpen szólt Isten (...), a végső időkben a Fiú által szólt hozzánk.” (Zsid 1,1-2) Az Isten egyértelműen, világosan, érthető és befogadható módon szólt és szól Jézus által. És miért ő a válasz minden kérdésre? „Mert tetszett az egész Teljességnek, hogy benne lakjék...” (Kol 1,19) Mivel benne lakott és lakik a Teljesség, ezért egész életünkre ő a válasz. Ő szabadíthat meg a bűntől, a haláltól, az ördög hatalmától; a hitetlenségtől, céltalanságtól, szenvedélybetegségektől, reménytelenségtől, félelemtől, ő „az út, az igazság és az elet” (Jn 14,6). Nincs olyan kérdés, amelyre ne lenne tanács, válasz, irány- mutatás Jézus tanításában, Szentlélek általi vezetésében. Olvasd csak nyitott szívvel, imádkozva az evangéliumot, a Hegyi beszédet, a szeretethimnuszt, és megtalálod minden igazi, fontos kérdésre a választ! Ma divat a Szentírás megkérdőjelezése, relativizálása még az egyházban is. Nagy komolyan, intellektuális magaslatról adagolják egyesek a szkeptikus „tudást”, ami sehová sem vezet, amitől senki sem fog megtérni és üdvözülni. Mások viszont szinte Isten helyett imádják a Szentírást, és nem számolnak annak emberi, földi vetületével. Valóban, a Biblia sokrétű, évszázadokon keresztül írt, különleges könyv. A VASÁRNAP IGÉJE Nem könnyű kiigazodni benne. Az évezredes tapasztalat mégis az, hogy Isten csodálatosan szól a leírt szövegeken keresztül azokhoz - gyermekekhez, tanulatlan vagy tudós emberekhez egyaránt -, akik ugyanazt a Lelket kapják, mint aki valamikor a szerzőket ihlette. „Törvényemet a belsejükbe helyezem, szívükbe írom be. Én Istenük leszek, ők pedig népem lesznek. Akkor nem tanítja többé egyik ember a másikat, ember az embertársát arra, hogy ismerje meg az Urat, mert mindenki ismerni fog engem, kicsinyek és nagyok - így szól az Úr -, mert megbocsátom bűneiket, és nem gondolok többé vétkeikre.” (Jer 3i,33b-34) „A Pártfogó pedig, a Szentlélek, akit az én nevemben küld az Atya, ő tanít majd meg titeket mindenre...” (Jn 14,26) ■ SZEVERÉNYI JÁNOS Imádkozzunk! Drága Urunk! Köszönjük a Bibliát, hozzánk küldött leveledet. Bocsásd meg, hogy sokszor nem érdekelt minket üzeneted, semmibe vettük életet mentő szavadat. Dicsőítünk és magasztalunk téged Jézusért, Megváltónkért. Köszönjük a keresztről szóló üzenetet és örömhírt. Szabadíts meg, kérünk, a bűntől, a haláltól, az ördög hatalmától. Add nekünk Szentlelkedet, azt a Lelket, aki ihlette a bibliai könyvek íróit is, hogy értsük a nekünk szóló üzenetet. Ámen. Oratio oecumenica [Lelkész:] Urunk, Istenünk, csak a te szavad teheti teljessé töredezett életünket, szakadozott világunkat. Ezért könyör- günk hozzád. [Lektor:] Könyörgünk egyházunkért és a földön élő összes keresztényért. Segíts bennünket, hogy közösen, egy szívvel tanúskodjunk rólad, keressük akaratodat, és példát mutassunk a szeretet- ben minden embernek. Kérünk téged, [Gyülekezet:] ...add, hogy szavaidból meríthessünk erőt ehhez. [Lektor:] Könyörgünk gyülekezetün- • kért és benne önmagunkért. Add, hogy jól használjunk fel minden lehetőséget, amikor veled találkozhatunk, akaratodat megismerhetjük, szeretetedet átélhetjük. Segíts bennünket testvérként szeretni egymást és a tőled kapott képességeinket a közösség szolgálatába állítani. Ajándékozz meg nyitottsággal azok iránt, akik a mi gyülekezetünkben keresnek téged. Kérünk téged, [Gyülekezet:] ...add, hogy szavaidból meríthessünk erőt ehhez. [Lektor:] Könyörgünk hazánkért és benne minden emberért. Segítsd mindnyájunkat tisztességesnek maradni a mindennapi küzdelmek közepette, és adj bölcsességet azoknak, akik életeket befolyásoló döntéseket hoznak. Kérünk téged, [Gyülekezet:] ...add, hogy szavaidból meríthessünk erőt ehhez. [Lektor:] Könyörgünk minden szükséget szenvedőért. Azokért, akik betegek, és azokért, akik betegekefapolnak. Azokért, akik gyászolnak, és azokért, akiknek közeli halálukkal kell szembenézniük. Azokért, akik megélhetési gondokkal küzdenek, és azokért, akiknek nyugalomra, békére és elfogadásra lenne szükségük. Azokért, akiknek családi problémáik vannak, és azokért, akik csak vágynak családra, de egyedül élnek. Minden szükségünkben te tudsz megajándékozni minket gazdagabban, mint kérnénk vagy gondolnánk. Kérünk téged, [Gyülekezet:] .. .add, hogy szavaidból meríthessünk erőt ehhez. [Lektor:] Könyörgünk mindenkiért, aki téged keres, és mindenkiért, akinek életfeladata a te szavaidnak a hirdetése: hittantanárokért, gyülekezeti munkásokért, lelkészekért és minden elhivatott keresztényért. Könyörgünk önmagunkért is, hogy egész életünkben kutassuk szavaid kincsestárát, és kapcsolatban lehessünk veled most és az örökkévalóságban. Kérünk téged, [Gyülekezet:] ...add, hogy szavaidból meríthessünk erőt ehhez. [Lelkész:] Hitet teremtő, vigasztaló, erőt adó, gyógyító szavaid erejére bízzuk magunkat és az egész világot. Ámen. AKI TITEKET HALLGAT... <• Textus vagy téma? ► Amíg az egyik felekezet igét magyaráz, a másik (szent)beszédet mond, addig mi, evangélikusok, igét hirdetünk. Tudatos döntés eredménye ez, az ige mértékadó voltát fejezi ki, azt, amit reformátorunk így mondott: „sola scriptura” - egyedül a Szentírás. Mégis ismert a nemzetközi evangélikus gyakorlatban olyan igehirdetés, amely előtt nem olvasnak bibliai szakaszt. Helyénvaló ez? Vagy nincs igehirdetés igeolvasás nélkül? A prédikáció számunkra azért igehirdetés, mert Isten szavát hirdetjük meg. Ez a mandátumunk, s az Újszövetség tanúsága szerint ez jelenti az éltető igét, amely hitet ébreszt, üdvösséget munkál. A lelkész feladata, hogy miután felolvasta az adott bibliai szakaszt, azt aktuálisan meghirdesse. Tapasztaljuk, hogy a Biblia gazdagsága végtelen, s egy-egy mondat (néha egy szó) meghirdetése hatalmas, hosszan tartó feladatot jelent. Ugyanakkor azt sem szabad felednünk, hogy az igehirdető mandátuma arra szól, hogy az adott igét a teljes Szentírás kontextusában hirdesse meg. Azaz ne csak egy mondat, egy szakasz, egy fejezet tartalma szólaljon meg, hanem az adott mondanivaló a Biblia teljes összefüggésében, Isten igéjének mindent átfogó egészében. Három olyan műfaj is ismert a világ evangélikusságában, amelyről szót kejl ejtenünk: a kátéprédikáció, az énekprédikáció és a téma-igehirdetés. A kátéprédikáció tradíciója hosszan visszavezet egyházunk történetében. A kérdés-felelet formájában megfogalmazott hitigazságok, alapvető bibliai üzenetek olyan anyagot kínáltak, amelyek igehirdetésben való megszólaltatásra: tanításra és lelki táplálék továbbadására is alkalmasak voltak. A kátéprédikáció sorra vette ezeket a hittételeket, és alkalomról alkalomra megszólaltatta a keresztény ember számára legfontosabb témákat. A kátéprédikációt többnyire sorozatban tartották. Ott, ahol egy vasárnap több istentisztelet volt, inkább a délutáni istentiszteletek igehirdetései voltak ilyenek. Ha a két lutheri kátéra gondolunk, a bennük kifejtett igékre és gondolatokra, akkor már maguhk elé tudunk képzelni egy ilyen kátéprédikáció-sorozatot: akár a Tízparancsolatról, akár a Miatyánk mondatairól, akár a keresztséggel, úrvacsorával kapcsolatos tanításokról. Magyarországon elsősorban református testvéreIGE+HIRDETO ink gyakorolják ezt a hagyományt, de adventi vagy böjti sorozatként előfordul evangélikus egyházunkban is. Az énekprédikáció elsősorban német testvéreinknél ismert, bár hallottam magyarországi német ajkú gyülekezetben is ilyen gyakorlatról. A műfaj lényege, hogy az énekeskönyv egy-egy énekének tematikáját versszakonként vagy témánként sorra véve hangzik fel Isten szava. Ha csupán néhány klasszikus korái példájára utalok, érzik olvasóink, mennyire gazdag, biblikus tartalmú szövegekről van szó: Ki dolgát mind az Úrra hagyja (EÉ 331), Jézus, boldogságom (EÉ 357), A Bárány hordja csendesen (EÉ 370), Áldjad, én lelkem, a dicsőség örök Királyát! (EÉ 57), O, drága Jézus, vajon mit vétettél (EÉ 198). Lehetne bőven más példákat is hozni (noha bizonyára nem minden korálunk alkalmas erre, nem minden énekünk rendelkezik az ehhez szükséges mélységgel). Vannak énekeink, amelyek már önmagukban felérnek egy prédikációval, hiszen bibliai igéhez kapcsolódnak, azt „bontják ki”. (Ezért mondom gyakran hallgatóimnak, hogy az énekeskönyv nemcsak éneklésre való, hanem egyben olvasmányos anyagunk is!) Ismét más énekek ugyan nem kapcsolódnak szentírási történethez, de lényegük szerint igehordozók. A ~ témaprédikáció ismert hazánkban (bár többnyire csak rejtett módon jelenik meg: akkor, amikor a lelkész ugyan felolvassa a bibliai szakaszt, de csak egy témáról beszél, nem a teljes textusról). A lényege épp az, hogy a Szentírás összefüggésébe helyezve emel ki egy témát, s azt kifejtve hirdeti az igét. Ilyen téma lehet például a teremtés, a megváltás, a szeretet, az imádság, a kegyelem. Fontos, hogy ne emberi gondolatok gyűjteményévé váljék az ilyen prédikáció, hanem a téma valóban az ige koncentrált megszólaltatását segítse elő, és bibliai összefüggéseket tárjon fel. (A témaprédikációval legközelebb részletesen foglalkozunk.) Lehet-e bibliai alapige nélkül prédikálni? - ez volt az alapkérdésünk. Igen, lehet, ha a prédikáció valóban Isten igéjének meghirdetése, az élő Ige - Krisztus - megszólaltatása. Az evangélikus igehirdetés lényege és alapkritériuma ez: Krisztust prédikálni. Ha egy-egy téma, kátéanyag vagy ének erre ad lehetőséget, akkor az valóban igehirdetés. ■ Hafenscher Károly (ifj.)
