Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-10-28 / 43. szám
EVANGÉLIKUS ÉLET 2007. október 2 8. 3 'Evangélikus ÉletS Tanulmányi házat avattak Balassagyarmaton 4H Folytatás az i. oldalról Végül Bartha István, a balassagyarmati gyülekezet lelkésze köszöntötte a meghívott vendégeket - többek között Szabó Andrást, a Nógrádi Egyházmegye esperesét és Pozsonyi Anna egyházmegyei felügyelőt, illetőleg Szabó József püspök leszármazottait. A ház perceken belül megtelt, amint a gyülekezet a hálaadó istentisztelet után átvonult az épületbe, és Fabiny püspök, illetve Bartha István ünnepélyes keretek között átvágta a némzetiszínű szalagot, Honti István felügyelő pedig átadta az épület kulcsait. Hosszú hónapok kemény munkájának eredményét csodálhatták meg a vendégek. A beruházást a gyülekezet azért határozta el, hogy az egykori elemi iskolája államosított épületéért kapott kárpótlás összegét elődeihez méltó módon, az egész társadalom számára hasznos-célra fordítsa. A gyülekezet lelkésze a ház fő küldetésének azt tekinti, hogy az egyetemes kultúrát, a művelődést, az egészségvédelmet, az erkölcsi értékek képviseletét szolgálja; a szűkebb értelemben vett gyülekezeti szolgálatokat kitágítva rendszeres közösségi, szociális és családvédelmi programoknak, művészeti rendezvényeknek adhatna otthont. Vonzerőt jelenthet a szlovák határ közelsége is, hiszen a turistaforgalom a két ország között meglehetősen élénk mindkét irányból. Kiváló lehetőség nyílik továbbá a nemzetek közötti kapcsolatok ápolására is. (A házról bővebb információk á http://www.luther4.hu honlapon találhatók.) ■ Czöndör István Honti István felügyelő', Fabiny Tamás püspök és Banka István lelkész megnyitja a néhai Szabó József püspökről elnevezett tanulmányi házat Jézus szent nyomdokában járni Lelkésziktatás a Balaton-felvidéken Mindenre van erőm a Krisztusban...” Lelkésziktatás Nógrádon ► Egy kicsi, de kitartó és lelkes közösség elszántságának gyümölcse érett be október 20-án a mencshelyi templomban, mikor Ördög Endre, a Veszprémi Egyházmegye esperese ünnepi istentisztelet keretében beiktatta hivatalába a Mencs- hely-Nagyvázsony-Szent- antalfa-Zánkai Társult Evangélikus Egyházközség megválasztott lelkészét, Németh Szabolcsot. E közösség már Mihácsi Lajos Sopronba való távozása óta szeretett volna állandó lelkipásztort; remélik, Németh Szabolcs me. Azért tapasztalhatjuk meg, hogy Krisztus rajtunk keresztül cselekszik, mert a nevünk fel van írva a mennyben. Ennek kell lennie a legnagyobb örömforrásnak- mondta az esperes. Németh Szabolcs Mk 16,20 alapján tartott iktatási igehirdetésében hangsúlyozta: mindig megtapasztalhatta azt a csodát, hogy Jézus valóban velünk van mindennap, és ez öröme forrása. Nincsenek nagyra törő tervei, nincsen „koncepciója”, csak hitvallása van- a szent munkamegosztásról, melynek legfontosabb része Isten munkája, aki megtartja az egyházat, ha méltónak találja rá. Kifejtette: szabadok vagyunk a hitvallásra, s majdan a hűséget kérik számon tőlünk, nem az eredmészemélyében most megtalálták. A Bakonytamásiból származó fiatalember, akit egykor az egyházzenén keresztül szólított meg Isten, 2004 augusztusában — hatodéves teológushallgatóként - került Mencshelyre, majd beosztott lelkészként szolgált ebben a gyülekezetben. Az ünnepi alkalmon Ördög Endre esperes Lk 10,20 alapján hirdette Isten igéjét. Kiemelte, hogy nem annak kell a legfőbb örömet szereznie számunkra, ha látjuk, hogy munkánknak gyümölcse van, mert akkor hajlamosak vagyunk arra gondolni, hogy az eredmények a mi teljesítményünk következményei. Ha így gondoljuk, elkerülhetetlen, hogy előbb- utóbb csalódjunk. Ezzel szemben tudnunk kell, hogy ha eredményt látunk, az egyedül Krisztus érdenyeinket. A „veletek vagyok minden napon" igazsága akkor érezhető meg igazán, ha tesszük azt, amit tennünk kell Isten országának építésében. Mint a frissen beiktatott lelkész elmondta, itt három évvel ezelőtt Krisztus várt rá igében, az emberek hitében és szere- tetében. Ezáltal i$ megtapasztalta: Krisztus úgy küldi az embert, hogy tudja, hová küldi, és mindig előtte megy. Az iktatás utáni ünnepi közgyűlés keretében szolgatársak, a jelenlegi és egykori felügyelők köszöntötték személyes hangon Németh Szabolcsot. A bensőséges alkalmat követően - melyet balatonfüredi fiatalok zenei szolgálata színesített - a nagy számban megjelent híveket állófogadás keretében látták vendégül. ■ Dr. Ajtony Zsoltné ► „A nógrádi gyülekezetről gondolkodik és gondoskodik az Isten” - ezekkel a szavakkal bocsátotta útjára dr. Fabiny Tamás, az Északi Egyházkerület püspöke Kollár Zsoltot, a Nógrádi Evangélikus Egyházközség megválasztott lelkészét október 21-én. Az ünnepi istentisztelet iktatási szolgálatát Szabó András, a Nógrádi Egyházmegye esperese végezte. Az egyházkerület püspöke Lk 12,22 alapján tartott igehirdetésében a gondoskodó Isten teológiaijelentőségét hangsúlyozta —kiemelve az aggodalmaskodás nélküli hitet, amely a gondviselő Istenre tekint, és szilárd alapot ad a gyülekezetnek. A megújult parókia, a rendbe hozott, takaros gyülekezeti terem és az újonnan megválasztott lelkész személye mind-mind arra a „gondolkodó és gondoskodó” Istenre mutat, aki a statisztikákat meghazudtolva a kövekből is tud gyermekeket teremteni. nulmányait 1994-ben kezdte; « 2003-ban avatta őt lelkésszé D. Szebik Imre püspök a vanyarci evangélikus templomban. Prédikációjában Kollár Zsolt az ember erőtlenségét és tehetetlenségét állította szembe Isten mindent megújító és megerősítő gondoskodásával, Isten igéjét Fii 4,13 alapján hirdetve. Krisztus példát és a hiten keresztül erőt ad nekünk! Mindnyájan Jézus Krisztustól kérhetünk erőt - e szavakkal indította útnak a gyülekezet tagjait. A bátorító szavak után Carcassi etűdjét adta elő klasszikus gitáron a lelkész felesége, Bozzay Cecília. Az ünnepi közgyűlést Králik János, a nógrádi egyházközség felügyelője nyitotta meg. Az Északi Egyházkerület felügyelőjének, Benczúr Lászlónak, illetve a Nógrádi Egyházmegye esperesének, Szabó Andrásnak az üdvözlő szavait Győri Csaba római katolikus plébános, valamint Szórágy Gyuláné polgármester köszöntője követte, majd Gottfried Richárd református leikési köszöntötte az újonnan beiktatott lelkészt. D. Szebik Imre püspök üdvözlő Az újonnan beiktatott lelkész 2004-től Kétbodony mellett Nóg- rádban is végzett helyettesítési szolgálatot, majd ez év szeptemberében megválasztotta őt agyülekezet vezetősége. Teológiai taszavai után Nógrád község énekkara szolgált. Az evangélikus lelkészek nevében Deme Károly és Győri János Sámuel jókívánságaival zárult a közgyűlés. ■ - CZÖNDÖRNégyszázötven esztendő Ezekben a napokban nem volt könnyű eldöntenem, hogy miről ne írjak az éppen esedékes Egtájolóban, mert legalább három időszerű téma kínálkozott. Az ’56-os forradalom éppen csak mögöttünk lévő 51. évfordulója és a reformáció előttünk álló emlékünnepe egyaránt fontos alkalmat kínált volna. Ahogy látják a kedves Olvasók, én azonban a harmadik lehetőséget választottam. Ugyanis éppen ezen a hétvégén ünnepeljük soproni líceumunk fennállásának 450. évfordulóját. Idézzük fel röviden a kezdeteket! Azzal kell kezdenünk, hogy a líceumnak, illetve jogelődjének a létrejötte elválaszthatatlan a reformáció hatásától, amely Sopronban már az 1520-as évek elején megjelent. Egészen bizonyos, hogy ezt nemcsak a város földrajzi fekvése, hanem főként az tette lehetővé, hogy már a reformációt megelőző évtizedektől kezdődően számos soproni ifjú indult külföldi egyetemekre. így széles látókörű, európai tájékozódású polgárai is voltak a városnak. Már a 16. század közepén evangélikusok voltak a városi tanács tagjai. Ennek alapján szinte magától értődőnek tarthatjuk, hogy a korábbi plébániai iskola 1553 után az evangélikus városvezetés felügyelete alatt állott. De 1557-ben felépült az új latin iskola is, mégpedig az akkori polgármester, Hummel Kristóf támogatásával. Sopron iskolát alapító polgárai mellétt nem álltak főúri patrónu- sok. Mivel a polgárok átérezték a lelkészek, tanítók és a várost vezető testületek tagjainak képzéséért hordozott felelősségüket, főúri támogatók nélkül is gondoskodtak róla, hogy legyen iskolájuk. Ez a Hummel polgármester alapította iskola a líceum jogelődje. Több érdekességnél, hogy Sopronban előbb alapítottak iskolát, és csak néhány évvel később, 1565-ben alakult meg hivatalosan az evangélikus gyülekezet. Habent suafata etiam scholae - azaz: Az iskoláknak is megvan a maguk sorsa. (És nem csak a könyveknek, ahogy a régi mondás eredetileg szól.) Ezt ősi soproni iskolánk históriája is igazolja. A történelmi események befolyásolták életét, létét. Az ellenreformáció megakasztotta néhány évtizedes töretlen fejlődését, békés életét. Az evangélikus iskolamestereknek el kellett hagyniuk az intézményt, és csak hosszabb idő után térhettek vissza. Ebből az időszakból mindenképpen meg kell említenünk a híres soproni polgármester, Lackner Kristóf (1571-1631) elévülhetetlen érdemeit. ÉGTÁJOLÓ Gimnáziummá fejlesztette az iskolát, és számos neves tanárt hívott s nyert meg Sopron iskolaügye számára. > < Az elmúlt évszázadok folyamán sok híressé lett tanítvány hagyta el a szeretett alma mater padjait. Tudósok, irodalmárok, püspökök kapták itt az életre szóló hatásokat. De azokról is elmondhatjuk, akik nem lettek híres emberekké, hogy nemcsak kiművelt emberfők, hanem egyházukhoz ragaszkodó hűséges evangélikusok és hazájukat szerető igaz magyarok lettek. Talán nincs is olyan pontos statisztika, amely ki tudná mutatni, hogy a négyszázötven esztendő alatt hány licista diák indult aztán a lel- készi szolgálat felé, hiszen a Berzsenyit „felfedező” Kis János, majd később Kapi Béla püspökökön kívül nagyon sok lelkészünk útja vezetett a líceumi iskolapadból a teológia felé. Istennek köszönjük meg ezt, és neki adunk hálát, hogy egyházat és nemzetet megtartó szerete- tének műhelyévé tette ezt a legrégibb iskolánkat is. 1948-ban az államosítással a líceum sorsa is megpecsételődött. Bár a hűséges tanáregyéniségek még egy darabig őrizték a lángot, de aztán csak az öregdiákok szíve mélyén szunnyadt a parázs a hamu alatt. Amikor azután a diktatúra váratlanul véget ért, és 1991-ben dr. Lampénh Gyula igazgató irányítása alatt újra evangélikus iskolává lett a Berzsenyi Dániel Gimnázium, sokan érezték úgy, hogy csoda történt. Nagy szeretettel kívánjuk, legyen iskolánk méltó mai korunkban is az évszázadok örökségéhez, hogy betölthesse azt a küldetését, amelyet nem jól megfogalmazott pedagógiai program, hanem maga az Úristen bíz rá. Ezzel a jó reménységgel kérjük Isten áldását a ma Tölli Balázs igazgató vezetése alatt álló líceumra, minden tanulójára és pedagógusára! Ezen a hétvégén gazdag programsorozattal ünnepel a líceum és az ünnepi alkalmakra meghívottak serege. Hiszem, hogy ebben az örömben és hálaadásban egész egyházunk is osztozik. Most csak egyet említek a sok ünnepi esemény közül: a négyszázötven évre utalva négy- százötven perc imádságra - hálaadásra és könyörgésre - hívnak a szervezők. Október 25-én, csütörtökön imaházzá lesz az iskola díszterme, ahol hét és fél órán keresztül hangzanak majd az imádságok a líceumért, a diákokért és öregdiákokért, a tanárokért és a munkatársakért, a vezetőségért, a kollégiumért és a közösségekért; evangélikus intézményeinkért, az egyházi oktatásért, a szülőkért és családokért; hazánkért, Európáért, földünkért és természeti környezetünkért. Kérem kedves Olvasóinkat, kapcsolódjunk be mi is! És ha csak most ezekből a sorokból értesülnek is erről a fontos eseményről, akkor sincs semmi akadálya annak, hogy részesei legyenek a je- _ lenlévőket és távollévőket összekapcsoló imaközösségnek. Isten éltesse a négyszázötven éves líceumot - ad multos annos! Ittzés János püspök Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület
