Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-03-04 / 9. szám
‘Evangélikus Élet3 EVANGÉLIKUS ÉLET 2007. március 4. !► 3 Kézfogó... Többszörösen eljegyeztem magam. Közel harminc esztendeje egykori menyasszonyommal, három gyermekem későbbi édesanyjával. Harminc évvel ezelőtt, lelkésszé avatásomkor eljegyeztem magam az evangélikus egyházzal. Több mint tíz évvel ezelőtt pedig eljegyeztem magam az országos találkozó gondolatával. Az eljegyzésekből házasságok születtek. Reménységem szerint az Úrral való eljegyzésemből is létrejön a vándorút végén a mennyei örömünnep. Nagy öröm számomra és a gyülekezet számára is, hogy a Pakson tartott első találkozóból immáron élő hagyomány született, s a tizedik évforduló alkalmából újra nagy szeretettel hívhatjuk testvéreinket. Kézfogóra hívunk mindenkit! Egyházunkkal, egymással és az Úrral. Feleleveníthető az első találkozás öröme, az ott megtapasztalt szeretet s a régi barátságok emléke. Reménységgel készülhemtrnmmmsmm. tünk az új barátságokra. Felkereshetjük a régi helyszíneket, az ASE Sportcsarnokot, a művelődési központot, a Mako- vecz-templomot, a Sárgödör téri pincesort. Új helyszínként pedig a Duna-parti sétányt: itt vízi színpadon zajlanak majd a programok, és a sétány ad helyet a záró istentiszteletnek is. A paksiak nagy örömmel várnak mindenkit! Békesség néktek! ■ Szabó Vilmos Béla Keresztelőből ötös Oltárszentelő Érden •41 Folytatás az 1. oldalról Fabiny Tamás hozzátette: tud azonban Ittzés István lelkész áldozatos munkájáról és arról, hogy a gyülekezet létszámában is gyarapodik. A Makai Tamás építész által tervezett, bal és jobb oldalon fél-fél keresztet formázó és őket összetartó oltárlap, illetve a rajta elhelyezkedő gyertyatartók Jézusra irányítják a figyelmet, aki az oltárképen a jó pásztor alakjában tekint le az érdi gyülekezetre. Az ugyancsak művészien kivitelezett, kereszt alakú keresztelő- kút a nyolcszögletű, fából készült szószék előtt kapott helyet. M EvÉlet-infó Évszámok az Érdi Evangélikus Egyházközség történetének lapjairól • 1925 - Az érdi evangélikus gyülekezet története az ekkor induló Károlyi-féle parcellázástól számítható. • 1937 - Önálló templomépítés mellett döntenek, de a hívek adományaiból összegyűlt összeg a háborús infláció miatt értékét veszti. • 1944 - A kudarc ellenére az eredetileg a tordasi anyagyülekezethez tartozó érdi evangélikusok önállósodási törekvéseit siker koronázza, megalakul az Érdi Missziói Egyházközség. Az istentiszteletek iskolákban és a református templomban zajlanak. • 1946 - Az első lelkész, Bányai Sándor beiktatása. • 1948 - Saját harangot öntenek, s haranglábat állítanak a majdani templomnak szánt telken. • 1951 - Az evangélikus templom felszentelése. • 1973 - A lelkészi teendőket a budapesti Harmati Béla látja el. • 1978 - Az új lelkész a Szentendréről szolgáló Szentpétery Péter. • 1991 - A lelkésszé avatott Ittzés István átveszi a gyülekezet lelki irányítását. • 1993 - Bán Ildikó kántor vezetésével megalakul az énekkar. • 1999 - A templom bővítése és teljes felújítása. • 2001 - Megépül a kétmanuálos, nyolcregiszteres orgona. • 2007 - Elkészül az oltár. ■ Vizsy Ferenc István A Borsod-Hevesi Egyházmegye evangélikus szempontból talán az egyik legritkábban lakott egyházmegyénk az országban. Ennek ellenére az esperesi központnak is helyet adó Miskolcon egyházunk középiskolát működtet; az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskolában hétszáz diák tanul. Az egyházi iskolák felfogása korunkban lehetővé teszi, hogy az adott felekezethez tartozó jelentkezők mellett nemcsak a fenntartó egyházon kívülről érkező keresztény diákoknak, hanem a keresztség szentségében nem részesül- teknek is második otthont adjanak. Ez azon a felismerésen alapul, hogy az egyetemes papságnak ma is hihetetlen nagy felelőssége van: el kell mennünk, és tanítvánnyá kell tennünk minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentiéleknek nevében. Az egyházi háttérrel nem rendelkező tanulók a miskolci gimnáziumban betekintést nyerhetnek abba, hogyan is működik egy gyülekezet. Hiszen ennek a gyülekezetnek is vannak hívei: a diákok; vannak gondnokai: a karbantartók és takarítók; vannak presbiterei: a tanárok; van felügyelője, az igazgató; és van pászMegjelent a vizsolyi Biblia elektronikus kiadása, amely az Ércnél maradandóbb című tanulmánykötet mellékleteként kapható az Országos Széchényi Könyvtár, illetve a Kálvin Kiadó könyvesboltjában. A DVD lehetőséget nyújt arra, hogy az olvasó számítógép segítségével tanulmányozhassa a vizsolyi Biblia mintegy háromezer oldalnyi szövegét. A Tiszáninneni Református Egyház- kerület sárospataki gyűjteményének restauráló műhelyében 2004 óta folytak a digitalizálási és szoftverfejlesztési munkálatok. A DVD-n a 16. századi szöveg tora, az iskoblelkész. Hetente szól az igehirdetés istentiszteleten a belvárosi evangélikus gyülekezet templomában, vannak további hitéleti alkalmak, és természetesen a tanulóknak van lehetőségük lelki beszélgetést folytatni a gyülekezet pásztorával hittanórán kívül is. Ezek az események azt jelzik, hogy Isten Szentlelke hatékonyan működik az iskola falain belül is. Néhány hónappal ezelőtt egyszerre öt végzős diák jelentkezett a „lelkészi hivatalban” azzal a szándékkal, hogy Isten melletti elkötelezettségüket a keresztség által szeretnék megpecsételtetni. Elindult a felkészítő beszélgetések sorozata, majd számos ilyen alkalom, illetve a konfirmációi vizsga után február 4-én a diósgyőri evangélikus gyülekezet gyönyörűen felújított templomában az iskola lelkésze megkeresztelte Krisztus egyházának új tagjait (képünkön). Az alkalmat még ünnepélyesebbé tette az a tény, hogy a keresztelési tanúk között voltak olyanok, akik szintén az iskola falain belül hallották meg Isten hívó szavát. Az istentiszteleten együtt ünnepeltek diósgyőriek, belvárosiak, családtagok és pedagógusok egyaránt. ■ Valentínyi Erzsébet mellett külön ablakban megjelenik a Biblia modern kori, közismertebb fordítása is. Az Ércnél maradandóbb című tanulmánykötet a Magtár Művészeti Alapítvány gondozásában jelent meg; Monok István és Nyerges Judit szerkesztette. A külsejében is a vizsolyi Bibliára emlékeztető kötet egyes fejezeteiben a Magyarországon megjelent magyar nyelvű bibliakiadásokról, a korabeli bibliaolvasási gyakorlatról és a vizsolyi Biblia keletkezés- történetéről is olvasható áttekintés. M M agyar Kurír DVD-n a vizsolyi Biblia Üllői úti kordonbontás ► Az egyház a társadalom tükre? Vagy netán valami, valaki más is tükröződhetne benne? Az Üllői úti székház jövője körül forrongó vitában szomorúan köszönnek vissza betegesen megosztott társadalmunk árokásási, kordonépítési, a másikat stigmatizáló torzulásai. Az egyik kameraállásból úgy tűnik: röghöz kötött, beszűkült konzervatívok akarják megakadályozni egyházunk várva várt megújulását, egy új székház megépítését. A másik látószögből viszont egyházunk szívét, az ősi székhazat kell megmenteni izgága, profitéhes vállalkozóktól, akiknek semmi sem szent... Mielőtt kordon épülne a „konzervatív” és a „reformpárt” között, mielőtt hitvallási kérdéssé válna, hogy „Üllői út” vagy „Lágymányos”, vegyünk egy mély, böjti lélegzetet: nézzünk magunkba, figyeljünk egymásra, és tekintsünk együtt előre! Egyszer talán még hálásak leszünk a székházkálváriáért, hiszen sokat lehet (lehetne) tanulni belőle. Például kölcsö- ■ nős empátiát. Beleképzelni magunkat a másik élethelyzetébe: neki mit jelent ez a százéves épület? Ma, amikor minden labilis körülöttünk, felértékelődnek a biztosnak vélt pontok, kapaszkodók. Ilyen az országos egyház Üllői úti székházának második emeletén található szép tanácsterem, amely érthető módon lépett elő templommá a - különben templomnélküliségre kényszerülő - maroknyi józsefvárosi gyülekezet tudatában. Tragikusan mutatja az általános társadalmi bizalomvesztés egyházi lecsapódását, hogy az eddigi fórumokon alig került elő, mekkora missziói esélyt jelentene a kiváltásként felépíthető korszerű gyülekezeti „kombinát” - templom, gyülekezeti terem és parókia - a nyolcadik kerület szívében, a Karácsony Sándor utcában működő szeretetotthon és diákotthon szomszédságában. Úgy tűnik, csak a „templomrombolás" gyanújának van botrányszagú hírértéke, a templomépítési projekt nem téma. A kiváltási terv kapcsán - bizarr módon - még Rákosi Mátyás neve is elhangzott, bár arról nem tud a történelem, hogy ő bármelyik fővárosi kerületben újat építtetett volna a lebontott templom helyett... A székház sorsa körüli hullámverés arra is megtanít, hogy a profi tájékoztatást az egyházban is komolyabban kell venni. Nem véletlenül vált a kommunikáció felkapott tudománnyá, népszerű egyetemi ÉGTÁJOLÓ <t) szakká. Bár némely politikusunk cáfolni igyekszik, vitathatatlan tény, hogy a semmit, a bóvlit jó kommunikációval se lehet hosszú távon eladni, mert előbb-utóbb kiderül, hogy a király meztelen... Ugyanakkor a legjobb szándékú terv is zátonyra futhat, ha hiányzik az átgondolt, szakszerű, időben érkező tájékoztatás. Erre példa az Üllői úti székházban több mint harminc éve „ideiglenesen állomásozó” szeretetotthon lakóinak keserű reakciója az elnagyolt kiváltási, költözési tervre. A tantárgy ismét az empátia és a kommunikáció. A szoros közösségben élő idős testvérek számára nem kellően megnyugtató perspektíva, ha a költségvetésben szerepel ugyan egy rájuk vonatkozó összeg, történetesen százmillió forint, de nem világos, hogy ez mire is elegendő. Idős fát nem köny- nyű átültetni, pláne, ha még az sem világos: hová, merre, kikkel együtt? De az empátiának a másik irányban is működnie kellene. Ki figyel az Üllői úti székház irodistáinak munkakörülményeire? Ki ismeri az ő gondjaikat, véleményüket? Egy tekintélyes városépítész szemléletes drasztikussággal Budapest „kloáká- jának” nevezte az Üllői utat. Aki nem ott él, lakik és dolgozik, annak fogalma sincs az ottani levegő- és zajszennyezettség mértékéről. Továbbá ki vállalja hosszú távon a felelősséget a rozoga épület horribilis működtetési költségeiért, és ki biztosítja ezeknek az anyagi fedezetét? S végül legyen szabad egy kis empátiát kérnem a döntéshozó egyházi vezetők, zsinati tagok számára is. Mi országos összefüggésben, minden gyülekezet előtt felelünk egyházunk forráshiányos gazdálkodásáért. Vajon mi a fontosabb: a misztifikált székház, melyben híveink kilencven százaléka talán soha nem fordul meg? Vagy egy dunántúli iskolaépület? Netán egy borsodi parókia? Vagy egy békési templomtorony? Keserves dilemma: maradni vagy mozdulni? A régit hűségesen megőrizni, javítgatni, foltozni - kerül, amibe kerül? Vagy inkább kockázatot vállalva, bátran belevágni egy gazdaságosabban fenntartható, korszerű új felépítésébe? Ha eltérően látjuk is az Üllői út jövőjét, talán annyi bizalommal megajándékozhatjuk egymást, hogy feltételezzük: mindkét oldalon egyházunkat szerető és féltő testvérek állnak. Hitvalló őseink nyomán reméljük, hogy a Szentlélek ma is megőrzi és megújítja egyházát. A székházról viszont nem tanítanak a hitvallások, mert azt talán senki sem vitatja, hogy a székház és az egyház közé nem lehet, nem szabad egyenlőségjelet tenni. Az egyház más, az egyház több, mint egy ház, egy épület. Emlékezzünk: amikor Isten választott népe úgy vélte, hogy a jeruzsálemi templom majd megtartja, keserves árat fizetett hamis hitéért. Egyházunkat sem épületei tartják meg, nem a templomok, nem az iskolák, nem a székház, hanem egyedül az egyház Ura és feje: Jézus Krisztus. Bárcsak az ő akarata tükröződne terveinkben, döntéseinkben! Böjti önvizsgálattal és bűnbánattal tőle tanulhatunk empátiát, kommunikációs készséget, tőle tanulhatjuk megérteni és elfogadni egymást. Gáncs Péter püspök Déli Egyházkerület
