Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)

2007-03-04 / 9. szám

4 41 2007- március 4. KERESZTUTAK ‘Evangélikus ÉletS A magyarországi történelmi egyházak vezetői aggasztónak tartják a Büntető törvénykönyv olyan módosítását, amely büntetlenséget ígér azoknak, akik 14 és 18 év közöttifiatalkorúakról saját hasz­nálatra pornográf felvételt készítenek. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége közös nyilatkozatot adott ki a tizennégy és tizennyolc év közötti fiatalokról saját haszná­latra pornográf felvételt készítőknek büntetlenséget ígérő törvényjavaslat ellen. 1 __________________________________________________________________ A m agyarországi történelmi egyházak közös közleménye Az elmúlt napokban nagy figyelmet kapott, hogy az Országgyűlés elé uniós jog­harmonizációs indokkal a Büntető törvénykönyv olyan módosítását terjesztették elő, amely büntetlenséget ígér azoknak, akik tizennégy és tizennyolc év közötti fiatalkorúakról - azok beleegyezésével - saját használatra pornográf felvételt ké­szítenek. Ez a módosítás nem üldözi a megrontást, a pedofíliát, teret enged a per­verziónak. A módosítással a törvény tágra nyitja az utat azok előtt, akik a gyere­kek kíváncsiságát használják ki, és azoknak is lehetőséget ad, akik - később már nem bizonyítható módon - kikényszerítik a beleegyezésüket. A gyermekek egészséges szexuális fejlődésének semmiképpen sem része az, hogy pornográf felvételeket készítenek róluk. Aggasztónak tartjuk azt is, hogy a nyílt és sokszor obszcén szexuális tartalmú termékek szinte akadály nélkül mindenki számára hozzáférhetők, és gyermekek, felnőttek akaratlanul is belebotlanak ezekbe újságosoknál és üzletek polcain... Sürgetjük, hogy - ahogy az más európai országokban is szokásos - Magyaror­szágon is fokozottan ellenőrizzék a szexuális tartalmú kiadványok forgalmazá­sát, hogy gyermekeinket megóvjuk az ilyen típusú termékekkel való óvatlan ta­lálkozástól. Mi, a magyarországi történelmi egyházak vezetői fokozott felelősséget érzünk a gyermekekért és a fiatalokért, akiknek száma drámaian csökken, testi-lelki álla­potuk az utóbbi években észrevehetően romlik. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a jövő nemzedék megőrizze emberi méltó­ságát, és felelősséggel éljen a kapott szabadsággal. Kérjük a parlament képviselőit, hogy ők is ezzel a nemzetért érzett felelősség­gel szavazzanak, és a szabadság örve alatt ne engedjenek a szabadosságnak, amely már úgy is oly sok kárt okozott ifjúságunknak. Budapest, 2007. február 22. Dr. Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke Dr. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke Dr. Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke Kevesebb pénz jut a református egyháznak is Mint minden egyháznak, a Magyarorszá­gi Református Egyháznak is szembesül­nie kell azzal a helyzettel, hogy ebben az esztendőben tizenöt százalékkal keve­sebb forrásból kell gazdálkodnia, mint az elmúlt évben - mondta Bölcskei Gusztáv püspök egy budapesti sajtóbeszélgetésen. Ennek az az oka, hogy a személyi jö­vedelemadó egyszázalékos felajánlásá­nak állami kiegészítését már más mód­szer szerint számítja a Pénzügyminisz­térium - közölte a református zsinat lel- készi elnöke. Kifejtette: mivel kevesebb anyagi forrás áll rendelkezésre, az egy­háznak nem lesznek nagy és látványos rendezvényei, beruházásai. Egy ese­ményt, a Csillagpont országos reformá­tus ifjúsági találkozót mégis annyira fontosnak tartanak, hogy komoly költ­ségvetési támogatást fordítanak rá - kö­zölte Bölcskei Gusztáv, majd hozzátet­te: az idén Sárospatak környékén rende­zik meg a több ezer fiatalt vonzó egyhe­tes rendezvényt. A püspök szólt arról is, hogy március 16. és 18. között az Ökumenikus Ifjúsági Iroda koordinációjával, a három történel­mi keresztény egyház ifjúsági bizottságai­nak és karitatív szervezeteinek együttmű­ködésében megrendezik a 72 óra kompro­misszum nélkül című rendezvényt, amely­nek célja, hogy a programhoz kapcsolódó fiatalok három napon keresztül közhasz­nú feladatokat teljesítsenek Az egészségügy átalakításával kapcso­latban Bölcskei Gusztáv hangot adott azon véleményének, hogy az elkövetke­zendő időszakban sok ember „otthon lesz beteg, és nem a kórházban”. Az egy­ház fontos célkitűzése, hogy ebben az év­ben elindítsa azt a mozgalmat, amelynek keretében beteglátogató csoportok nyúj­tanak majd segítséget a rászorulóknak. M MTI Az OKM cáfolja, hogy titokban készítenék elő az adó egy százalékáról szóló jogszabály módosítását Az oktatási tárca egyházi kapcsolato­kért felelős titkárságának vezetője múlt csütörtökön cáfolta, hogy titokban és az egyházak bevonása nélkül készítené elő a kormány a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlásával kapcso­latos törvénymódosítást. A tárca titkár­ságának szervezésében február 9-én ta­lálkoztak a történelmi egyházak gazda­sági szakértőivel éppen a református egyház kezdeményezésére - mondta Csepregi András, az Oktatási és Kulturális .Minisztérium (OKM) Egyházi Kapcsola­tok Titkárságának a vezetője a Magyar Távirati Irodának Bölcskei Gusztáv püs­pök nyilatkozatára reagálva. A Magyar Nemzet című napilap beszá­molója szerint a püspök az elmúlt hét elején újságíróknak nyilatkozva aggasz­tónak nevezte, hogy a kormány az egy­házak bevonása nélkül készíti elő a fel­ajánlásokkal kapcsolatos jogszabály módosítását, és szándékáról még csak nem is tájékoztatta őket. Csepregi András közölte: a február 9-i tárgyaláson részt vettek az APEH és a Pénzügyminisztérium (PM) szakembe­rei is. A megbeszélésen elhangzott, hogy a pénzügyi tárca az első félévben előké­szíti a vonatkozó törvénymódosítást, és megállapodtak, hogy ehhez várják az egyházak észrevételeit. Mint jelezte, az új jogszabály a személyi jövedelemadó egy százaléka felajánlásának szabályo­zását módosítaná. Egyházi oldalon több probléma fogal­mazódott meg a jelenlegi rendszer bo­nyolultsága, átláthatatlansága és túlzott adatvédelmi szabályozása miatt. A PM kifejezetten várja az egyházi jelzéseket az oktatási tárcán keresztül - mondta Csepregi András, hozzátéve: azért is csodálkozik Bölcskei Gusztáv nyilatko­zatán, mert a református egyház is be­küldte a maga észrevételeit. A jogszabály várhatóan a második félévben kerülhet a kormány elé. M MTI „A hit pajzsa” Imanapi egység „Van-e gyakorlati haszna annak, hogy megünnepeljük a nők világimanapját?” - időnként fölteszik nekem ezt a kérdést lelkészek, gyülekezetvezetők. Tudom, hogy nem az imádság erejében, a máso­kért való könyörgés fontosságában ké­telkednek. Inkább amiatt van aggodalom bennük, hogy szabad-e az egyébként is túlterhelt híveinket a számos, rendszere­sen ismétlődő gyülekezeti program mel­lett még egy újabbra is hívogatni. Ez az imanapi sorozatunkat záró cikk nem a március 2-i alkalom melletti „kor­tesbeszéd” kíván lenni. Ugyanakkor meg kell osztanom személyes tapasztalato­mat az olvasókkal: a mozgalomban részt vevő közösségek csakis gazdagodhattak az évenként megtartott együttlétek révén. A nők világimanapjának legfontosabb hozománya, hogy egy-egy magyarországi településen a különböző felekezetekhez tartozó hívek egymásra találhatnak. A kö­zös igehallgatás, imádság ledöntheti a bi­zalmatlanság évtizedes falait. Megtapasz­talt valósággá lehet, hogy Krisztus eggyé tesz. Szinte minden esztendőben találhat­nak az imanapon részt vevők egy-egy olyan vonást a liturgiát összeállító ország történelmében vagy mai életében, ame­lyet magukra is vonatkoztathatnak. Bolygónk népeinek gondjai, örömei kö­zösek. Ahogyan Isten szeretete is az, átölel minden népet és nemzetet határok nélkül. Az idei imanap mottója is ezt a gondola­tot húzza alá: együtt - Isten sátora alatt. Érdekes, hogy Paraguayban éppen en­nek az imanapnak az összeállítása jelen­tett áttörést a felekezetek együttműkö­désében! A lakosság 87%-a római katoli­kus, 10%-a protestáns, vagyis mennoni- ta, baptista vagy evangélikus. Bizonyára a római egyház többségi helyzete is elő­idézhette, hogy a különböző keresztény egyházak egymástól elszigetelten éltek és szolgáltak. A vallások közötti párbe­szédre csupán az elmúlt években került sor. Egészen határozott, az ökumenikus összefogást sürgető felismerésre azon­ban az asszonyok jutottak az imanapi li­turgia készítése során. „Valóban invitáló sátor az egyház, amelyhez az emberek annyiféle különb­ségük ellenére mégis szívesen odafor­dulnak, és amelynek kikérik a vélemé­nyét? Vagy inkább azt érzik, hogy fele- kezeteink olyan merev épületek, ame­lyeket vastag védőfalak vesznek körül?” - teszik föl a kérdést. Majd meg is adják rá a választ: „Éppen az ökumenikus együttlétben derül ki, milyen fontos, hogy a saját hitbeli meggyőződésünk vi­lágos álláspontján állva keressük a még mélyebb kapcsolatot egymással. Ezért választottuk második bibliai textusként Pál levelének üzenetét (Ef 4,1-7:11-16), mert emlékeztet arra, hogy nekünk, az emberiség és az egyházak nagy családjá­nak az egység már adva van, Isten aján­dékaként Jézus Krisztus által.” ■ B. Pintér Márta Kerényi Lajos piarista szerzetes vehette át a Parma Fidei - a Hit Pajzsa elnevezésű díjat múlt szombaton Budapesten. A díjátadó ünnepségen részt vett Mád! Ferenc volt köztársasági elnök és Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. Az elismerést és a Hazámért - hitemért elneve­zésű érdemérmet Mád! Dalma, a volt ál­lamfő felesége adta át a szerzetesnek a Szent Margit Gimnáziumban. Az elisme­réssel járó oklevelet Horváth Bélától, a díj egyik alapítójától vette át Kerényi Lajos. A díjat immár hatodik alkalommal ítélték oda február 25., a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából. A kitüntetésben azok az egyházi személyi­ségek részesülhetnek, akik a kommunis­ta diktatúra évtizedeiben hűek maradtak hitükhöz, magyarságukhoz. Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bi­zottságának fideszes elnöke köszöntő­beszédében azt mondta: „Vannak az em­beri életnek, a történelemnek olyan kor­szakai, amikor (...) a keresztény hit külö­nös védelemre szorul.” A kommunista korszak ilyen volt, a kommunista ideoló­gia ellensége a léleknek, mert azt mond­ja, hogy nincs lélek - tette hozzá. „A hit védelmezői vállalták és vállalják a küz­delmet lelki fegyverekkel Istenért, hitü­kért és értünk” - hangoztatta a politikus. Bolberitz Pál laudációját Horváth Béla olvasta fel. „Az illegális betegellátásnak volt karizmatikus nagymestere Kerényi Lajos atya” - írta a Pázmány Péter Kato­likus Egyetem Hittudományi Karának professzora. Kerényi Lajos arról beszélt, hogy a hit is­teni kegyelem, ajándék. Mint elmondta, az ő „hatásos” kegyelmét kilencévesen kapta. A Hit Pajzsa kitüntetést a kommuniz­mus áldozatainak emléknapja, február 25. alkalmából 2002-ben alapította Gyurkovics Tibor író, a Magyar írók Egye­sületének elnöke és Horváth Béla akkori kisgazda parlamenti képviselő („Jót s jól” Alapítvány) - kizárólag egyházi szemé­lyiségek elismerésére. M MTI Cseh „jóvátehetetlenség” A cseh államnak ma nincs lehetősége arra, hogy jóvátegye az összes sérelmet, amely az egyházakat érte a múltban - állítja Václav Klaus cseh államfő abban a nyílt levelében, amellyel a Morvaszilézi­ai Keresztény Akadémia memorandu­mára válaszolt. A legfőbb cseh állami tisztviselőknek megküldött memoran­dum határozottan követeli, hogy az ál­lam végre rendezze viszonyát az egyhá­zakkal, és adja vissza múltban elkobzott vagyonukat. Klaus válaszában, amelyet az elnöki iroda hozott múlt csütörtökön nyilvá­nosságra, felhívta az egyházi vezetők fi­gyelmét: az egyházi vagyon tételes visszaadásának ilyen határozott hangú követelése azt vonhatja maga után, hogy az állam és az egyházak teljes egészében szétválnak. A prágai Szent Vitus-székesegyház tornya „Az államnak ilyen esetben teljes egé­szében le kellene állítania az adófizetők (köztük a nem hívők) pénzének folyósí­tását az egyházaknak, meg kellene szüntetnie az egyházi házasságkötések elismerését, meg kellene akadályoznia az egyházi iskolák besorolását az állami oktatási rendszerbe és hasonlók” - szö­gezte le a cseh államfő. Rámutatott: le­hetetlen az egyik oldalon „teljes anyagi kárpótlást” kérni, ugyanakkor „partneri viszonyt” követelni az állam és az egy­házak között. Klaus szerint az egyházak finanszírozásának kérdésében olyan modellt kell találni, amely lehetővé teszi az egyházak működését, a kezelésük­ben lévő műemlékek felújítását és kar­bantartását. A Morvasziléziai Keresztény Akadé­mia a múlt hét közepén kiadott memo­randumában azt követelte a cseh állami vezetéstől, hogy haladéktalanul adja vissza az egyház vagyonát, és rendezze a cseh állam és a Vatikán viszonyát. Csehország az utolsó olyan európai országok közé tartozik, amelyeknek nincs szerződésük a Vatikánnal. A felek 2004-ben ugyan aláírták a dokumentu­mot, de a cseh parlament azt nem hagy­ta jóvá, mert úgy látta, hogy kedvezőtlen Csehország számára. Klaus is kijelentet­te, hogy számára a szerződés ebben a formájában elfogadhatatlan. Az egyház szerint viszont az átdolgozásra nincs semmi ok. A cseh állam és a katolikus egyház vi­szonyában jelenleg azért keletkezett újabb feszültség, mert egy prágai bíróság újra az államnak ítélte a Hradzsinban lé­vő Szent Vitus-székesegyházat. Az állam és az egyház pere a katedrális birtoklásá­ért immár tizennégy éve folyik. Csehországban az egyházak súlya jó­val kisebb, mint Magyarországon vagy más közép-európai országokban. A cseh lakosság több mint kétharmada ugyanis hivatalosan is ateistának vallja magát. A keresztény memorandumot mint­egy tizenötezer ember írta alá. Klaus vá­laszában az aláírókat „aktivistáknak” mi­nősítette, s úgy vélte, hogy a memoran­dum nem az egyszerű hívők, hanem az egyházi vezetők álláspontját és érdekek tükrözi. M MTI A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Árpád-házi Szent Erzsébet szüle­tésének nyolcszázadik évfordulója alkalmá­ból az idei esztendőre Szent Erzsébet jubile­umi évet hirdetett. Az ország számos pont­ján plébániák, egyházi és világi iskolák, in­tézmények igyekeznek méltón megemlékez­ni az alkalomról kiállításokkal, tanulmányi versenyekkel, művészeti pályázatokkal, a könyvkiadók pedig szépirodalmi, történel­mi, művészeti kiadványokkal. A Nemzeti Bank pénzérmét, a Magyar Posta pedig bé­lyeget ad ki. A főpapi testület örvendetesnek tartaná, ha e mozgalomhoz a települési ön- kormányzatok is csatlakoznának. A világszerte ismert magyar királylány­ról mind az öt kontinensen templomok, karitatív intézmények sokasága van elne­vezve, itthon mégis viszonylag ismeretlen; ezt jól mutatja, hogy mindössze tíz olyan város és falu található hazánkban, ahol közterület viseli a nevét. Ezzel szemben hatvankét településen találunk Kun Béla utcát, száztizennyolc helyen Lenin utcát, de még Szamuely Tibornak, az 1919-es kom­mun véreskezű belügyi népbiztosának is tíz utca állít emléket. A püspöki kar tehát ar­ra kéri az ötletre fogékony településeket, hogy „ne szatasszák el a 2007-es Szent Er- zséhet-év kínálta lehetőséget, és valamit ja­vítsanak e szomorú statisztikán". ■ -JEZSÓ-

Next

/
Thumbnails
Contents