Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-02-18 / 7. szám
4 200/. február 18. KERESZTUTAK ‘Evangélikus ÉletS Dizseri Tamás-emlékdíj harmadízben Mindszenty a forradalomban Új olasz könyv a bíborosról és őrzőjéről A Dizseri Tamás emlékét megőrizni kívánó emlékbizottság időről időre olyan személyt részesít jutalomban, aki a Bethesda-kórház volt főigazgatójához hasonlóan példamutatóan szolgálja a beteg, elesett emberek ügyét, szeretettel gyógyítva testüket és lelkűket. Idén február io-én immáron harmadik alkalommal került sor az ünnepélyes díjátadóra Budapesten, a Németajkú Református Egyházközség templomában. Az elismerésben Győri Józsefije' Kristóf Katalin részesült. Áldozatos munkájáért egy Melocco Miklós által készített Dizseri Tamás-emlékplakettet és pénzjutalmat kapott. H Református Hírlevél Fölszentelték a szegedi szerb templom új harangját Pantelic Lukian budai szerb püspöknek és a szomszédos egyházközségek képviselőinek a részvételével múlt pénteken fölszentelték a szegedi Szent Miklós-temp- lorrt új harangját. A templomnak 1914 óta nem volt harangja, így a szerb ortodox közösség régi vágya vált valóra a harang elkészültével - mondta Gálity Braniszláv szegedi főesperes a harang helyére emelését követően. A száztizenöt kilogrammos harang Gombos Miklós harangöntőmester őr- bottyáni műhelyében készült. Az elektromos mozgatóberendezést a következő napokban állítják üzembe, így a hívek és Szeged lakói két hét múlva hallhatják először megkondulni a harangot - közölte a főesperes. A Szent Miklós tiszteletére emelt templom 1773-1778 között épült Jován Dob its tervei alapján. Tornyát 1820-ban villámcsapás érte; új, copfstílusú toronysisakja - mely az egyik legszebb a városban - 1835-ből való. Legfőbb ékessége az .1750 körül készült ikonosztáz, amely harmonikus egységbe olvasztja az ősi pravoszláv festészet hagyományait és korának barokk művészetét. M MTI Lublinnak újra van működő zsinagógája Vasárnap a kelet-lengyelországi Lublin- ban abban az épületben, amely a második világháború előtt Európa leghíresebb rabbinikus iskolájának adott helyet, ismét megkezdte a működését egy zsinagóga -1939 óta először. A város zsidó közössége ma huszonnégy főt számlál. A háború előtt negyvenháromezren voltak, a lakosság harmadát alkották. Lublin, ahol akkoriban több száz zsinagóga és zsidó imaház, valamint számos jesiva - vallási iskola - működött, a zsidóság fontos kulturális központjának számított. A Nobel-díjas Isaac Bashevis Singer egyik híres regényfigurája, a lublini mágus is onnan származik. A második világháborúban a nácik mintegy negyvenezer lublini zsidót öltek meg, és lerombolták a zsidónegyedet. Az 1930-ben megnyílt lublini jesiva rabbiképzőjében 1931 és 1939 között ki- lencszázan tanultak. A német megszállók megszüntették működését, de az épületet megkímélték; a háború után a kommunista hatalom orvosi egyetemnek használta. A hatemeletes épület csak 2000-ben került vissza a helyi zsidó közösség birtokába. Ok a varsói közösség segítségével restauráltatták, és azt tervezik, hogy - egyelőre nyári egyetemként - ismét megindítják a vallási oktatást is. Jelenleg egyetlen, Lengyelországban működő rabbi sem lengyelországi születésű. A háború előtt hárommilliós volt a lengyel zsidó közösség, mai létszáma csak néhány ezer fő. M MTI Bolognában február 2-án mutatták be Clemente Manenti Magyarország 1956 - A bíboros és őrzője című könyvét a Pálinkás Antal emlékét őrző Villa Pallaviciniben. A könyvbemutatón jelen volt az író, valamint Alberto Di Chio bolognai kanonok, a kelet-európai hitvallók történetének szakértője, számos, Mindszenty József bíborosról szóló mű szerzője. Alberto Di Chio a Vatikáni Rádió magyar adásának adott interjújában elmondta: a kötet elsősorban az 1956-os magyar forradalommal kapcsolatos eseményekről szól, amelyeknek néhány napig Mindszenty bíboros, Magyarország prímása főszereplője volt. A bíborost az olasz Pallavicini családból származó katona - Pálinkás Antal őrnagy - szabadította ki és kísérte azokban a napokban. Ennek következményeként az őrnagyot később azzal vádolták, hogy a fennálló rezsim ellensége volt, és összeesküvést szervezett. Pálinkás Antalt 1957- ben halálra ítélték és felakasztották. Bolognában emiatt különösen nagy visszhangra talált az '56-os magyar forradalom. A most megjelent mű történelmi értekezés. Szerzője, Clemente Manenti számos olyan dokumentumot átvizsgált, amely a szóban forgó korszakra vonatkozik, és kapcsolódik Pallavicini személyéhez. Célja az volt, hogy a lehető legszélesebb körben megismertesse az olasz közvéleménnyel az akkor történteket, nehogy feledésbe merüljenek. Az író tanulmányokat végzett, és több utazást tett Magyarországra, hogy találkozzon még élő szemtanúkkal - mondta el Alberto Di Chio kanonok, aki a könyvbemutatón előadást tartott Mindszenty bíborosról. A kanonok a Vatikáni Rádiónak adott interjújában beszélt még Mindszenty bíboros és VI. Pál pápa kapcsolatáról is. (Az interjú teljes szövege olvasható a Vatikáni Rádió magyar nyelvű honlapján: http://www.jezsuita.hu/rend/radio.htm.) Rómában február 15-én este 7 órakor mutatták be a kötetet a szerző jelenlétében a Római Magyar Akadémián. M Vatikáni Rádió/Magyar Kurír Clemente Manenti Ungheria 1956 I! cardinale e il stio cusKxlc A Szent Péter-bazilikában is lakott Michelangelo Évszázados rejtély tisztázódott a Vatikán archívumából most előkerült cédula segítségével, amely arra utal, hogy Michelangelo Buonarotti, a reneszánsz művészet egyik legnagyobb alakja a Szent Péter-bazilikában berendezett lakásban élt több mint tíz évig. Michelangelo mindig igyekezett titokban tartani lakhelyét. A kérdés évszázadok óta foglalkoztatja a szakértőket, akik a La Repubblica című olasz napilap pénteki kiadásában megjelent cikk szerint régóta gyanakodtak arra, hogy a művész a Szent Péter-bazilikában élhetett az építési munkálatok átvételétől egészen haláláig. „Mindmáig azonban senki nem tudta ezt meggyőzően bizonyítani” - írja a lap, a most megtalált, 1557-ből származó feljegyzés viszont igazolja a feltevéseket. A cédula különböző munkások járadékát összegzi. A listán szerepel bizonyos Gianangelo lakatos neve is, aki kulcsot készített egy ládához, amely „a Szent Péterbazilikában van abban a szobában, amelybe Michelangelo mester szokott visszavonulni” - idézi a La Repubblica a vatikáni irattárból előkerült cédula szövegét. A lapnak nyilatkozó szakértők szerint valószínűleg egy garzon méretű lakás lehetett a művész lakhelye a bazilika egyik félreeső szegletében, a jelek szerint ott, ahol ma a templom homlokzatának karbantartására összeszerveződött építészek és művészek Fabbrica di San Pietro elnevezésű szervezetének archívuma van. A római Szent Péter-bazilika kupolája és apszisa egyébként Michelangelo építészeti főműve. Az évtizedekkel korábban elkezdett templom újratervezésével és a munkálatok irányításával III. Pál pápa bízta meg a művészt 1547-ben. Michelangelo egészen haláláig, 1564-ig dolgozott az épületen, amelynek általa tervezett hatalmas kupolája máig Róma meghatározó építészeti jelképe. M MTI Útravaló kórházi lelkigondozóknak Az evangélikus Kórházmissziói Szolgálat január 29-én tartotta idei első összejövetelét. Az alkalom meghívott előadója Hafenscher Károly volt. Az Országos Egyházi Iroda igazgatója kórházi látogatásai során átélt személyes lelkipásztori tapasztalatairól, szólva beszélt az Istentől elszakadt világról, a megújulásra váró egyházról, a kegyelmes Istenről és arról a szolgálatról, melynek során többet kapunk, mint amennyit adunk. A kórházi lelkigondozás iránt érdeklődők legközelebb február 26- án 17 órakor találkozhatnak egymással egyházunk országos központjának földszinti termében (Budapest VIII., Üllői út 24.; bejárat közvetlenül az Üllői út felől). A stressz és annak hatásai címmel dr. Be- reznai Benjámin neurológus főorvos tart majd előadást. ■ Bozorády Ildikó KÉSZÜLÜNK A NŐK 2007. ÉVI VILÁGIMANAPJÁRA Ország a misszió ► Ki gondolná, hogy Paraguay történelmében még mi, magyarok is szerepet játszottunk? Kevésbé ismert adat, de igaz, hogy az első jezsuita misszionáriusok, akiket V. János portugál király térképészeti munkára küldött az országba, magyarok voltak. Ezenkívül hazánkból származik Juan Carlos Was- mosy is, a debreceni Vámosy testvérek utóda, aki 1993 májusában Paraguay első szabadon választott, civil elnöke lett. Nagy jelentősége van ennek! Paraguay újkori történelmét korábban ugyanis a katonai puccsok, a diktatórikus vezetés jellemezték. E cikk — a terjedelmi korlátok miatt - arra alkalmas csupán, hogy a guarani indiánok ősi földjének történelméből „kincsként” egy eseményt, egy próbálkozást: a „keresztényszociális állam” megteremtésének kísérletét emelje ki. A jezsuiták 1603-ban érkeztek az országba. A zene nyelvével közeledtek az őslakosokhoz, akik az őserdőben kerestek menedéket a hódító földbirtokosok elől. Hamar elnyerték az indiánok bizalmát, hiszen megtanulták a bennszülöttek nyelvét, megismerték szokásaikat, 1609-től pedig létrehozták az úgynevezett redukciókat (kistelepüléseket). A gyarmatosítók befolyását kizárva, a páter vezetésével hamarosan felvirágoztak ezek a faluközösségek. A jezsuiták városokat alapítottak, jól felszerelt szociális intézményeket, iskolákat nyitottak meg. (Ez utóbbiba lányok is járhattak!) Templomok épültek. A guarani indiánok szívesen vettek részt az építésben, különösen ha furulya- vagy trombitazene is támogathatta a munkájukat. A szerzetesek a szükségleteken felüli terményeket, gabonát, cukrot, yerba mate cserjét és gyapotot eladták az európaiaknak. Az el„Történt egyszer, hogy a törzsfőnök minden emberét összehívta. Mindenkinek annyi aranyat kellett magával hoznia, amennyije csak volt, és mindent össze kellett gyűjteniük. Azt mondta az indiánoknak: »Gyertek, barátaim, ez a keresztények istene. Táncoljunk tehát előtte, majd vigyétek a folyóhoz és dobjátok bele. Ha ők aztán megtudják, hogy az istenük már nincs nálunk, akkor békén fognak minket hagyni.«” (Carta defranciscanosy dominicos) adott javak árából megvették mindazt, amire az őslakosoknak szükségük volt. A pénz ismeretlen volt a redukciók lakosai számára. Mivel a kereskedőknek tilos volt belépniük a redukciókba, a bizonyos távolságban lévő fogadókban kellett lebonyolítaniuk üzleteiket. A jó kézügyességgel megáldott guarani indiánok hamar megtanulták a kézművesség különféle ágait. Oraműveket alkottak, harangot öntöttek, könyveket nyomtattak, hárfát készítettek, orgonát építettek... Az asszonyok megtanultak szőni, fonni, és kitanulták a szabás-varrás rejtelmeit is. Minden munkát egyenlő értékűnek tartottak a közösségben. A nők társadalmi szerepe erősödött. A férfiak is dolgozni kezdtek a földeken, és a jezsuiták keresztülvitték, hogy a fiatalok szabadon választhassanak párt, és keresztény, monogám házasságban éljenek. Pont ez a csodálatra méltó gazdasági fellendülés lett a baj okozója. Azt gondolták a gyarmatosítók a virágzó redukciókról, hogy ott a jezsuiták aranymezőkre leltek. 1768-ban rávették a spanyol romjain királyt, hogy utasítsa ki a jezsuitákat Pa- raguayból. így tette tönkre a kapzsiság a jezsuita államot. A redukciók többé nem nyújthattak menedéket az indiánoknak. Ismét az őserdőben bujdokoltak; sokan rabszolgává lettek. Elpusztultak a városok, a jezsuiták könyvtára tüzelővé lett. A spanyol hódítóknak persze csalódniuk kellett. A redukciók gazdagsága nem földi kincsekre épült, hanem égiekre, az evangéliumi szellemiségre. Az embert megkísérti a gondolat: mi lett volna, ha megmaradnak a redukciók? Hogyan alakult volna Dél-Amerika, az ottani emberek és végső soron a kereszténység sorsa? Dr. Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektorhelyettese így ad választ a kérdésre: „A közösségi együttélés jezsuita modelljét lerombolták ugyan, de az általuk létrehozott missziók romjaiból szinte kiolvasható, hogy az emberi életet csakis az evangéliumra érdemes építeni, és ebből kiindulva lesz értelmes minden: a munka, a pihenés és a vallásosság.” ■ B. Pintér Márta
