Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-02-18 / 7. szám
‘Evangélikus ÉletS KULTÚRKÖRÖK 2007. február 18. 5 Harmincnyolc év után... Beszélgetés Szita Istvánnal ► Újsághír: „...Gáncs Péter illetékes püspök terjesztette elő a Szita István ügyének rendezésére vonatkozó tervet. Az egykori cinkotai segédlelkészt a múlt rendszerben »saját kérésére« távolították el a lelkészi állományból. Az országos presbitérium most egyhangúlag döntött Szita István teljes erkölcsi rehabilitációjáról.” Akiről az Evangélikus Elet 2007. január 28-i számában olvasható hír szól, több mint harminc éven át, 1999-ig gyakorlatilag semmilyen kapcsolatot nem tartott fenn az evangélikus egyházzal. 1968. november 9-én egy lelkészgyűlésen tett bíráló megjegyzése miatt Káldy Zoltán püspök döntése értelmében azonnal el kellett hagynia cinkotai szolgálati helyét. Addig egyházművészként is dolgozott segédlelkészi szolgálata mellett - nem egy templomba készített falfestményeket -, azonban ezt sem folytathatta tovább, derékba tört az élete. Szita Istvánnal aki tavaly ősszel töltötte be a nyolcvanadik életévét - rehabilitációja alkalmából a múltról és a jelenről beszélgettem. A tájékoztatás jövője Katolikus-protestáns újságíró-konferencia ► Az uniós elvárásokat szem előtt tartva 2012-ig minden tagországnak át kell állnia a digitális műsorszórásra. A témáról a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége (MAKÚSZ), valamint a Protestáns Újságírók Szövetsége (PRÚSZ) Digitalizáció: a tájékoztatás jövője címmel szervezett konferenciát. A február 9-ei tanácskozásnak a Háló - katolikus közösségek Kárpát-medencei hálózata - fővárosi közösségi központja adott otthont. Korántsem biztos, hogy a digitalizáció jobbá vagy boldogabbá teszi az embereket - mondta bevezetőjében Szikora József, a MAKÚSZ elnöke. Novotny Zoltán, a PRÚSZ elnöke pedig aggodalommal szólt arról, hogy a technikai fejlődést a műsorok minőségének csökkenése kísérheti. Ezután az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) Műsorszolgáltatási Igazgatóságának vezetője, Banka József A fogyasztó és a digitalizáció - az állam szabályozó szerepének lehetőségei címmel tartott bevezető referátumot, kiemelve, hogy a digitális átállással késésben vagyunk. Szikora József, a MAKÚSZ és Novotny Zoltán, a PRÚSZ elnöke A jogi szabályozás hiányosságaira hívta fel a figyelmet A digitalizáció Európában és a lehetségesforgatókönyvek Magyarországon című beszámolójában Béky Zoltán Balázs szakjogász. Vári Péter kormány-főtanácsadó a digitalizációs átállást szolgáló szabályozási tervről beszélt. Scherer Zsolt politológusként azon meggyőződésének adott hangot Digitalizáció, szép új világ? című záró referátumában, hogy nemzeti konszenzusra lenne szükség ez ügyben. ■ - GAZDAG Itthon vagyok otthon S. Meggyesi Jenó' kötetéről- Lelkész úr, Pista bácsi, hogyan fogadta az országos presbitérium január 18-i döntését, számított-e rá egyáltalán?- Őszintén megrendültem a rehabilitálás hallatán. Nem vártam, nem számítottam rá. Még a ’90-es években többen is megkerestek, volt évfolyamtársaim azt javasolták: kérjem a rehabilitáláso' mat. „Én kérjem?!” - feleltem. Feleségem (Bérezi Margit, szintén alkotó ember: életrajzi ihletésű könyve az Angéla zsoltára, Petró'czy Kata Szidóniáról írt kötete pedig megjelenésre vár - a szerle.) is sérelmeket szenvedett el, ő sem maradhatott a lelkészi pályán, egy nevelési tanácsadóban talált munkát. Őt az Északi Egyházkerület presbitériumának határozata alapján rehabilitálták 1991-ben. „Nem haragszom” - válaszoltam az engem megkeresőknek, de a kérést elképzelhetetlennek tartottam. Váratlanul ért, amikor Gáncs Péter püspök felhívott, hogy meglátogatna.- Hol talált kenyérkereső foglalkozást a kizárása után? És miként élte meg a történteket?- Kényszerű eltávolításom után gumigyári szakmunkásként, majd vegyésztechnikusként dolgoztam a Taurus kutatóintézetében, nyelvvizsgát tettem, az egyházzal nem volt kapcsolatom. Hogy miként éltem meg...? A Győri testvérek tavalyi, az életutamról készített filmjén - Kitöltött űr címmel a Pax Tv tartja műsorán -, valamint a Krisztus meghalt és feltámadott értünk című, aranydiplomás evangélikus lelkészek vallomásait tartalmazó kötetben megjelent életrajzom szövegén sokan fennakadtak, szóvá tették, hogy még ennyi idő után is „így fejezem ki magam”. Pokol volt az az idő..., nem szívesen beszélek róla. Komoly kórházi kezelésen estem át a történtek idején. 1968-ig tizenhat templomban készítettem falfestményeket, akkor, azzal a lelkészgyűléssel ennek vége lett. Vállaltam volna az „örök segédlelkész sorsot”, hogy maradjon időm a templomfestésre - máshogy alakult az életem.- Nem akarok sebeket felszakítani. Látom, érzem, ma is mennyire nehéz beszélni azokról a dolgokról, amelyek a sorsát alakították Megérteni a megérthetetlent - fájdalommal jár ennyi év után is. Vallomását olvasva tudom, a fordulópont az egyháztól való harmincévnyi fájdalmas távoliét után 1999-ben érkezett el. Mi történt akkor s azóta?- Majdnem pontosan harminc év szünet után Blatniczky János cinkotai lelkész hívott, hogy nézzem meg a temploma melletti román kori apszis feltárását. Aztán a gyülekezet fennállásának háHlRDETÉS A magyarországi evangélikus lelkészképzés elindulásának 450. évfordulója alkalmából március ,8-án 10 órától Lelkészképek a 21. században címmel jubileumi tudományos konferenciára kerül sor az Evangélikus Hittudományi Egyetem dísztermében. Délelőtt - előadások • Küldetéstudat az egyházi szolgálatban - Gáncs Péter evangélikus püspök • A lelkészi szolgálat két pólusa: igehirdetés és lelkigondozás - Karsay Eszter református lelkész • A népességfogyás pszichoszociális háttértényezői - Székely András közgazdász romszázadik évfordulója alkalmából rendezett jubileumi kiállításra is meghívtak. Cinkotán tizenegy évig szolgáltam, az utolsó szolgálati helyemre való visszatérés nagyon megrendített. Eltávolításom évében, 1968-ban éppen egy passiósorozatot terveztem. Ebből 1999- ben lett valóság - talán ez a fordulat kellett hozzá, hogy legyen erőm nekilátni. Bach János-passióját hallgattam munka közben. Ma ez a képsorozat a piliscsabai Béthel-otthon templomának faburkolatán hirdeti Krisztus halálát és dicsőséges feltámadását. Azóta sok kép készült: János evangéliumához ötven - ma Balatonszárszón látható -, Márk evangéliumához negyven kép. Cinkota óta valahogy „maguktól jönnek” a dolgok...- Mikor tudatosult Önben a kettős - lelkészi és festőművészi - elhívatás?- Korán megismerkedtem a rajzolás, festés örömével. Első kiállításomra hatodikos gimnazistaként került sor. A teológia második évében, Podmaniczky Pál professzorommal való beszélgetéseim nyomán történt a kettős elhívatásra való ráeszmélés. Túróczy Zoltán püspök is biztatott fiatal segédlelkész koromban: nem szabad az álmokat eltemetni, hanem sok munkával meg kell valósítani őket.- Irracionális képköltészetnek nevezi Pista bácsi ezt a szimbólumgazdag alkotási módot. Melyek az alkotás „stációi"?- Speciális viaszkrétával, illetve akva- rellel vázlatot készítek, majd olajjal felnagyítom. A kész kép farostlemezre kerül. A vázlat mindig kicsit naturaliszti- kusabb. Arcokat soha nem ábrázolok, se fényt-ámyékot, hiszen nem az a lényeg, hanem az, ami történik! A kódexek illusztrációit idézi a képeken az arany és Dies Acaáemicus • Egyéni, családi és gyülekezeti élet a lelkészi pályán - Kovácsné Tóth Márta evangélikus lelkész • A magyarországi lelkészeket érő modern és posztmodem kihívásokról - Horányi Özséb egyetemi tanár • A lelkészi/hittanári hivatás jövőképe a 21. száz ad elején címmel kiírt pályázat eredményhirdetése Délután - projektek bemutatása • Zsivora György Népfőiskola, romamisszió - Kari Jánosné Csepregi Erzsébet, Kocsis István, Bakay Péter • Diakónia a gyülekezetben és a városban - Gregersen Lábossá György piros keretbe foglalt kompozíció. Az arany és piros szín jelképesen arra figyelmeztet, hogy abban az Isten örömhíre van. Szándékom, hogy kép és bibliai szöveg eggyé, egésszé váljon, mint egy cserép két darabja, ha összeillesztik, a textust ezért mindig odaírom a kép alá.- Képeinek üzenetük van, ami nem véletlen, hanem tudatos tervezés, előkészítés, teológiai háttérmunka eredménye.- A szimbólumok ereje segítheti a híveket a megértésben. Fontos előkészületem a kommentárok és a görög szöveg olvasása. Amikor a Márk evangéliumának képeit készítettem, Dóka Zoltánnak a Márk evangélium-kommentárja volt az alap; a János evangéliuma képeinek festésekor pedig Kantér Károlynak A testté lett Ige című könyve volt segítségemre.- Hogyan fogadják képeit a hívek?- Sokan kérdezik, hová készítem őket. Bevallom, én ezt a kérdést soha nem teszem fel magamnak. Senki sem mondta, hogy csináljam a képeimet. Nagyon jó érzés azonban, hogy szépnek mondják őket. Lelkészek is őrzik és óvják a festményeimet a templomokban.- Hogyan telnek most a napjai, min dolgozik? Hiszen egy művész soha nem pihen...- Idén januárban volt ötven éve, hogy itt lakom, a Deák tér 4. alatt - nem szolgálati lakásban. Kamer Károly Apokalipszise alapján karácsonyra készült el a Jelenések könyve tizenkét képből álló sorozata.- Derűje, harmóniája honnan fakad?- Ha az ember azt csinálhatja, amit nagyon szeret, az nagyon nagy segítség a bajban. Ma sem tudok tétlenül lenni. Figyelem a világot magam körül. Képek, festmények vesznek körül a falakon. Megszakad a szívem, ha valaki tőlem szeretne vásárolni képet; mintha a gyermekemet vinnék el... „Ezt nem adom" - mutatja az egyiket huncut mosollyal. Majd gyűrött se- lyempapír-darabokat mutat: hiszen ő képet lát a gyűrődésekben. Gyönyörűt, izgalmasat, formákat, alakzatokat. Skiccpapírt helyez rá, és a gyűrött papír műalkotássá lényegül át a művész keze alatt. „Egy kenyérpapíron volt ez is” - mutatja az egyik képet. Hogy miként? Ez titok, amelyet nem is szabad tovább feszegetni.- Mi lesz a következő munkája?- Lukács evangéliumáról még nem készült képsorozatom, pedig annak bibliai folytatása is lehetne az Apostolok cselekedetei.- Pista bácsi, meg tud-e bocsátani azoknak, akik az életét így alakították? «- Lecsillapodtak bennem a dolgok. Ha nem vagyok való az egyházi szolgálatra - mondtam magamnak 1968-ban -, akkor elfogadom a döntést, nem erőltetem. Káldy évekkel később - 1973-ban -, egy beszélgetés során engedélyt adott arra, hogy alkalmanként prédikáljak az utolsó szolgálati helyemen, Cinkotán, de amikor ősszel Dunakeszin megüresedett a lelkészi hely, és arra kértem őt, hogy betölthessem, elutasító választ kaptam. Ez volt az utolsó kísérletem az egyházba való visszatérésre. Megbocsátás? Nem haragszom Káldy Zoltán püspökre, ezt még az 1973-as beszélgetésünkön is közöltem vele. ■ Kőháti Dóra • Tanítás a gyülekezet határain belül és kívül - Alfa-kurzus Miskolcon - Sándor Frigyes • Tessedikkel a 21. században - Lázár Zsolt 16 órától: Böröcz Enikő és Bácskai Károly doktorrá avatása Az eseményre minden érdeklődőt szeretettel vár az egyetem vezetősége. Ebédet a március 5-ig történő előzetes jelentkezés alapján biztosítunk. Cím: 1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3.; tel.: 1/469-1051; fax: 1/363-7454; e-mail: teo- logia@lutheran.hu. Hadd kezdjem egy személyes élménynyel, amely ugyan közvetlenül sem a költőhöz, sem Somogy megyéhez nem kapcsolódik, de amely mégis elsőként elevenedett meg bennem, amikor S. Meggyesi (Weisz) Jenő verseit olvastam. „Krisztus markába szöget vertél, / Dózsa húsából ebédeltél, / Hitler-taktusra meneteltél, / Nemet mondani sose mertél. /.. .nemet mondani ma se mernél” - így szólt egy kortárs költőnek a verse, melyet papírra vetettünk egykor gimnáziumi osztálytársammal a nyolcvanas évek elején, és kitűztük az osztályteremben található faliújságra. Nem minden veszély nélküli cselekedet volt ez akkor, és persze izgultunk is azért, hogy mi lesz a vége mindennek. Mi akkor megúsztuk, nem rúgtak ki az iskolából, de nekünk - egy következő generáció tagjainak - igen fontosak és erőt adóak voltak az előttünk jártak ilyen őszinte szavai. Az olyan emberek szavai, akik nem féltek nemet mondani egy hazug rendszer hazugságaira. Weisz Jenőt lelkészi szolgálatom idején ismertem meg a Somogy megyei Kötésére kerülve. Egy olyan korban élte ifjúságát, amikor nem volt szabad kimondani a tiszta, őszinte érzéseket, amikor mást vártak tőle, mint amit a szíve diktált. O mégis nemet mondott a hatalom szavára, még ha tisztában volt is vele; azok az „üres semmik, fölötte állnak a szemtől duzzadó, értékes kalásznak”. A nagykorúvá válás idején így írt ifjúságáról; „...siratom szép hazám volt függetlenségét, tizennyolc esztendő múltját és jelenét.” Az ifjú költő, majd újságíró pályája tehát itthon megpecsételődött. Az 1956-os forradalom után politikai menekült lett. Angliába került, majd bejárta a világot. Angliában, Amerikában, Norvégiában és Németországban szolgált evangélikus lelkészként, és bár ma is Hamburgban él, igazán mégis Somogymeggyesen és Kötésén érzi otthon magát. Minderről is szól ez a könyv: a történelem által megtépázott magyarságról és Weisz Jenő életének bizonyságtételéről. Nem véletlenül jelent meg a kötet éppen a magyar anyanyelvű evangélikusok első világtalálkozójára. A kötet III. fejezetét adó Kismeggyesi lakólista nemcsak Somogymeggyes, de sok más falu nevében és érdekében is szól. Arról, hogy mindenek ellenére is hol van igazán itthon a „vándor”; hogy milyen értékeket képvisel ma is a lenézett „vidék”, s mit lehet tenni az érdekében... A kötet ajánló szavait Zászkaliczky Péter nyugalmazott lelkész írta. A hitben járó költőnek az ige szavával való önmeghatározását idézi: „Isten kegyelméből vagyok, aki vagyok." Hadd ajánljam én is ezzel minden kedves testvérem figyelmébe az Itthon vagyok otthon című kötetet mint e világ vándorának a túlvilágra mutató őszinte vallomásait. A könyv „otthoni” bemutatójára 2007. július 14-én kerül majd sor a somogy- meggyesi falunapon. ■ Baranyay Csaba S. Meggyest Jenő: Itthon vagyok otthon. Magánkiadás, Budapest-Kötcse, 2006. Ármegjelölés nélkül. A könyv a Luther Kiadó könyvesboltjában 11085 Budapest, Üllői út 24.) és a Huszár Gál papír- és könyvesboltban (1054 Budapest, Deák tér 4.) is kapható.
