Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)

2007-12-23 / 51-52. szám

‘Evangélikus ÉletS FORRÁS 2007. december 23-30. 13 mmmmmsm Valahol olvastam... Az igazi szeretet - iKor 13 karácsonyi változata Ha a házamat fenyőágakkal, gyertyák­kal, égőkkel és csilingelő harangocskák­kal díszítem fel, de a családom iránt nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint díszlettervező. Ha a konyhában fáradozom, karácso­nyi süteményeket sütök kilószámra, íz­letes ételeket főzök, és az evéshez cso­dálatosan megterített asztalt készítek elő, de a családom iránt nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint sza­kácsnő. Ha szegénykonyhán segédkezem, az öregek otthonában karácsonyi énekeket énekelek, és minden vagyonomat se­gélyként elajándékozom, de a családom iránt nincs bennem szeretet, mindez semmit sem használ nekem. Ha a karácsonyfát csillogó angyal­kákkal és horgolt hópelyhekkel ékesí­tem, ezernyi ünnepen veszek részt, a templomi kórusban énekelek, de Jézus Krisztus nincs a szívemben, akkor nem értettem meg, miről is szól a kará­csony. A szeretet félbeszakítja a sütést, és öl­be veszi a gyereket. A szeretet hagyja a lakásdíszítést, és megcsókolja a házastársat. A szeretet barátságos az időszűke el­lenére is. A szeretet nem irigyel másokat házu­kért, amelyben jól kiválasztott karácso­nyi porcelán és odaillő asztalterítő van. A szeretet nem kiált rá a gyermekekre, hogy menjenek már az útból, hanem há­lás érte, hogy vannak, és útban tudnak lenni. A szeretet nemcsak azoknak ad, akik­től kap is valamit, hanem örömmel aján­dékozza meg épp azokat, akik ezt nem tudják viszonozni. A szeretet mindent elvisel, mindent elhisz, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem múlik. A videojátékok tönkremennek, a gyöngysorok elvesznek, a számítógépek elavulnak. De a szeretet ajándéka megmarad. Az írást Csókay András Ha Isten velünk, ki ellenünk? című kötetéből (Kairosz Kiadó, Budapest, 2007) kölcsönöztük. Az Evangélikus Külmissziói Egyesület (EKME) rajzversenyt hirdetett néhány hó­nappal ezelőtt általános iskolás korú gyer­mekeknek Karácsony - Jézus születése téma­címmel. A pályázatra több mint kétszáz alkotás érkezett. A legjobbak már eljutot­tak Marseille arab negyedébe, a finn misz- szió által fenntartott Marhaban központ­ba. A EKME célja az volt, hogy gyermekraj­zokon keresztül juttassa el a Szabadító hí­rét a muszlim családokban élő kicsinyek­hez. A rajzverseny hivatalos eredményhir­detésére februárban kerül sor az egyesület közgyűlésén. A pályázat különdíjasának (Herkely János, tizenkét éves, Budapest-Fa- sori Evangélikus Gimnázium) alkotásával - amelyből képeslap is készült - ezennel az Evangélikus Élet olvasóit is megismertet­jük, alatta pedig iskolatársa, Nagy Sándor pályamunkáját adjuk közre. KARÁCSONY ÜNNEPE Oratio oecumenica Szeretőt Istene! Te, aki földre jöttél, és közénk, teremt­ményeid világába érkeztél, hallgass meg minket, amikor eléd visszük most szí­vünk imádságát! Te, aki közösséget vállaltál az ember­rel: Emberfia Jézus, add nekünk békessé­gedet! Add ezt az igazi békességet, mert nagyon elfáradtunk a készülés hajszájá­ban, idegesek, türelmetlenek lettünk egymással. Megint a külsőségekkel fog­lalkoztunk, az ünnep díszleteivel, és a Lényegre olyan kevés idő jutott. Elfelej­tettük, hogy valójában a te ünnepedre készülünk, a te csöndes érkezésedre; ezért lett harsány, kapkodó, felszínes a várakozásunk. Add békességedet, kérünk, hogy végre kisimuljanak bennünk és körülöttünk a gondok, szorongások okozta gyűrődé­sek, és újra helyükre kerüljenek a dolgok. Tudjuk, hogy megérted esendőségünket, átérzed minden nyomorúságunkat. Bo­csánatodra várunk, Emberfia Jézus. Te, aki szegényként, törékeny gyer­mekként érkeztél, és rábíztad magad az emberi gondoskodásra, segíts, hogy kö­vetni tudjuk példádat! Add, hogy most különösen is figyeljünk az elesettekre, ma­gányosokra, azokra, akik úgy érzik, nem lehet ünnep számukra ez a nap. Segíts, hogy karácsony örömét meg tudjuk osz­tani azokkal, akiknek szívében szomorú­ság, csüggedés és félelem lakik. Kérünk, ol­talmazd a hontalanokat, a szenvedőket, a haldoklókat s mindazokat a testvéreinket szerte a földön, akik kilátástalannak látják életüket! Kérünk, indíts minket is gondos­kodó, őszinte szeretetre! Te, aki a szeretet követeként jöttél kö­zénk, és életedet adtad ennek a szeretet­nek jeleként, segíts minket, hogy szere­tetünk ne pusztán érzelgősség, begyako­rolt ünnepi figyelmesség legyen. Hadd éljük át ezen az ünnepen, ahogy átfor­málod érdekektől uralt gondolkodás- módunkat, bizalmatlan szívünket. Se­gíts, hogy elfogadjuk, ha így foglalkozol velünk, így veszed kezedbe életünket! Taníts meg, kérünk, az igaz ünnepet, a veled való találkozást várni és nyitott­nak lenni jelenlétedre! Te, aki földre jöttél, és közénk, te­remtményeid világába érkeztél, légy ál­dott, hogy minden karácsony rólad szól, minden emberi szeretetünk a te nagy szeretetedből táplálkozik, és minden ajándék tőled való. Magasztalunk, hogy a te világod összeért a miénkkel, elvá­laszthatatlanul, végérvényesen. Hála ne­ked, hogy örömöd és békességed ben­nünk maradhat, bennünk élhet ma és minden napon! Ámen. Új nap - új kegyelem 2007. december 23-29. Vasárnap Ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmét; hogy gazdag létére szegénnyé lett értetek, hogy ti az őszegénysége által meggazdagodjatok. 2Kor 8,9 (Péld 17,5; Lk i,/39—45/46—55/56/; Fii 4,4-7; Zsolt 115) Jézus azért jött, hogy a hátrányos helyzetűeknek, az elesettek­nek, az elnyomottaknak, a kiszolgáltatott helyzetben lévőknek, az összetört szí- vűeknek elhozza Isten szeretetét. Ő ma is gazdaggá teszi a lelki szegényeket. Hétfő Uram, te szerzel nekünk békességet, hiszen mindent te tettél, ami velünk történt. Ézs 26,12 (Mt 1,21; Mt i,/i—17/18—21/22—25/; Róm 1,1-7; Ézs 52,7-10) Karácsony üzenete, hogy Isten Jézusban békét kötött a világgal. Ezért nem rajta, hanem csak rajtunk múlik, hogy szenteste lesz-e béke bennünk és körülöttünk. Ki kezdje a békülést? Mindig az, aki elfogadta Isten békéjét. Kedd Krisztus Jézus megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett, és magatartásában is embernek bizonyult. Fii 2,7 (5MÓZ 10,17; Lk 2,/i-i4/i5-2o; Tit 3,4-7; Lk 1,46-55) Az őskeresztény Krisztus-himnusz a karácsonyi csoda titkát dicsőíti. Jézus személyében Isten lett emberré, hogy megmutassa az igaz emberséget. Tedd azért te is azt, amit Isten tett: légy emberré! Meglátod, csodák történnek majd körülötted. Szerda István Szentlélekkel telve az égre függesztette a tekintetét, és látta Isten dicsőségét és Jézust, amint az Isten jobbja felől áll. Ekkor így szólt: „íme, látom az eget megnyílva, és az Emberfi­át, amint az Isten jobbja felől áll.” ApCsel 7,55-56 (Zsolt 111,4; Jn 1,1-5/6-8/9-14; Zsid 1,1—3/4—6/; Lk 2,19-32) István látta a megnyílt eget. A karácsony nem múlik el. Jé­zus megnyitotta a menny ajtaját, és mi nap mint nap nyitott ég alatt élhetünk. A karácsony nem egyszeri, régmúlt történet, hanem olyan esemény, amely egyszer s mindenkorra megváltoztatta a világot, az életünket. Csütörtök Amikor a pásztorok meglátták, elmondták azt az.üzenetet, amelyet erről a kisgyermekről kap­tak. Lk 2,17 (Zsolt 60,14; Jn 21,20-24; Ézs 52,13-53,6) A pásztorok megmutatják nekünk, hogyan folytatódik a karácsony. Azok, akik átélték a csodát, továbbad­ják az örömhírt. A hír szájról szájra, embertől emberig terjed. Továbbadjuk-e mi is a körülöttünk élőknek? Péntek Magasztal, Uram, minden teremtményed, és híveid áldanak téged. Zsolt 145,10 0el 19,6-7; Mt 2,13-18; Ézs 53,7-12) Ha a körülményeinkre nézünk, akkor van okunk a panaszra, a kesergésre. De ha arra nézünk, amit Isten tett értünk és velünk, megszületik szívünkben a hála, elkeseredett emberekből elégedett, boldog em­berekké leszünk. * Szombat Pál írja: Tele vagyok vigasztalódással, minden nyomorúságunk ellenére csordultig vagyok örömmel. 2Kor 7,4 (Zsolt 33,21; íjn 4,n-i6a; Ézs 54,1-10) Sorsunk nehéz helyzetei­ben kitől kapunk vigasztalást? Pál nem az abban való reménykedésből merít erőt, hogy majdcsak jóra fordulnak egyszer a dolgok, hanem abból, hogy Jézus vele van. Az ő szeretetétől semmi el nem választhat minket. ■ Balicza Iván HETI ÚTRAVALÓ Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mon­dom: örüljetek Az Úr közel! (Fii 4,4-5) Advent negyedik - egyben karácsony - hetében az Útmutató reggeli, heti és ün­nepnapi igéi Isten emberszeretetét hir­detik. „Az Úr rendelkezései tökéletesek, megörvendeztetik a szívet.” (Zsolt 19,9; LK) Menjünk a megígért Megváltó elé örven­dezéssel, miként Erzsébet; ő Szentlélekkel telve így üdvözölte Ura édesanyját; .Ál­dott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhed gyümölcse!" S Mária boldogan éne­kelt; „Magasztalja lelkem az Urat, és az én lelkem ujjong Isten, az én Megtartóm előtt...” (Lk 1,42.46-47; lásd EÉ 38) Pál határozottan kijelenti: .....Isten békessége (...) megfogja őr izni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban” (Fii 4,7), mert az első szenteste „megjelent az Isten üdvözítő kegyelme minden embernek” (Tit 2,11)! Ám a személyes ad­vent előfeltétele nyitott szívünk: „Nyíljatok meg, kapuk, táruljatok föl, ősi ajtók, hogy a dicső Király bevonulhasson!" (Zsolt .24,7; LK) Pál is Isten Fiáról szól, „aki test szerint Dá­vid utódaitól származott" (Róm 1,3). Testté léteiét az angyal így jelentette be: „József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert ami benne fogant, az a Szentié­lektől van. Fiút fog szülni, akit nevezz el Jézusnak... ” (Mt 1,20-21) Isten szeretetének ün­nepén „az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét” 0n 1,14). A pásztorok is meglátták az angyalok híradása nyomán „a jászolban fekvőkisgyermeket”, és „vissza­tértek, dicsőítve és magasztalva az Istent” (Lk 2,16.20). Megszületett Üdvözítőnk által „üdvözített minket” emberszerető Istenünk, hogy „részesei legyünk az örök életnek” (Tit 3,5.7). Ezért hálából „szolgáljatok az Úrnak örömmel, vigadozva járuljatok színe elé" (Zsolt 100,2; LK)! „Ha Krisztust helyesen akarod értelmezni és igaz valójában leír­ni, akkor arra kell figyelned, ahogy az angyal teszi ezt. Szerinte a Krisztus: nagy öröm!” (Luther) De ki az Ur Jézus? „Ó Isten dicsőségének a kisugárzása és lényének kép­mása..." (Zsid 1,3) S őbenne „megjelent a mi üdvözítő Istenünk jósága és emberszeretete” (Tit 3,4). Mi a következménye első eljövetelének kétezer éve? Akik hittek a Meg­váltó nevében, és befogadták a testté lett Igét a szívükbe, azok Isten gyermekeivé lettek, mert tőle születtek újjá az Ige és a Lélek által (lásd Jn 1,12.13). Ezért „hirdessé­tek, hogy az Úr a Megváltótok, csodáit soroljátok el minden népnek" (Zsolt- 96,2.3; LK)! Az a tanítvány, akit Jézus szeretett, megírta Isten új életre indító szeretetének evan­géliumát, „és tudjuk, hogy igaz az ő bizonyságtétele" 0n 21,24). A bölcsek túljártak He- ródes eszén, és nem tudta, hogy a szent család Egyiptomba menekült, így „megöle­tett Betlehemben és annak egész környékén minden kétesztendős és ennél fiatalabb fiúgyerme­ket" (Mt 2,16). János így összegzi a karácsony lényegét: „...az Atya elküldte a Fiát a vi­lág üdvözítőjéül (...), és mi ismerjük és hisszük azt a szeretetet, amellyel Isten szeret minket.” (íjn 4,t4b.i6a) Elmondhatja-e az olvasó is ezt? „Te csodák csodája, örök szeretet, / Ég és föld dicsérjenek!" (EÉ 170,4) . ■ Garai András

Next

/
Thumbnails
Contents