Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-11-11 / 45. szám
2007- november ii. »► 5 ‘Evangélikus Éltó KULTÚRKÖRÖK Dr. Boleratzky Lóránd kitüntetése Tíz éve adományoz Károli Gáspárról eine- sülhetnek, akik biblikus tudományok- vezett díjat a kulturális tárca. Az elisme- ban értek el kimagasló eredményeket, résben minden esztendőben azok része- avagy kiemelkedőt alkottak a magyar líIfj. dr. Fabiny Tibor laudációja Dr. Boleratzky Lóránd 1920. augusztus 26-án született Neszeién, Zala megyében. Édesapja latin-magyar-görög szakos tanár, édesanyja polgári iskolai tanár volt. Elemi és középiskoláit Zalaegerszegen, jogi tanulmányait a Miskolci Evangélikus Jogakadémián végezte. Az egyházjog iránti érdeklődését Bruckner Győző akadémikusnak, az egyházjog professzorának az „angol vitamódszerű” előadásai és szemináriumai keltették fel. 1941-ben és 1942-ben, huszonegy, majd huszonkét éves korában két pályamunkája nyert díjat: A magyar evangélikus püspöki intézmény egyházjogi és egyházkormányzati szerepe és jelentősége (146 lap) és A magyarországi evangélikus egyházfelügyelól intézmény eredete és egyházjogi jelentősége (90 lap). Mindkettő megjelent nyomtatásban is. Jogi doktorátust a debreceni egyetem jogi karán szerzett summa cum laude eredménnyel. Működését a Budapesti Büntetőtörvényszéken kezdte meg. Hamarosan Glosi- us ösztöndíjjal a Berlini Egyetem Stutz Egyházjogi Intézetében, majd állami ösztöndíjjal a Helsinki Egyetemen folytatott egyházjogi tanulmányokat. Kutatásának eredményét Állam és az evangélikus egyház Finnországban címen adta ki. Egyéves amerikai hadifogság után 1947-ben a miskolci jogakadémia tanárává választották, és még ebben az évben evangélikus egyházjogból egyetemi magántanári képesítést szerzett a debreceni egyetemen Az állam és az evangélikus egyház jogviszonya című előadásával. Habilitációját Az ökumenikus kérdés az evangélikus egyházjog tükrében című előadásával nyerte el. Az 1947/48-as tanév második félévében és a következő tanév első félévében a debreceni egyetemen tartott előadásokat. A jogakadémiák megszüntetése után átmenetileg a budapesti tudományegyetem nemzetközi jogi tanszékén kapott beosztást, onnan azonban politikai okokból elbocsátották. Ezután többször fizikai munkát kellett vállalnia. A forradalom után tudott először Mezőkövesden, majd Gödöllőn ügyvédi bejegyzést szerezni; ez utóbbi helyen dolgozott 1983-ban történt nyugdíjaztatásáig. Boleratzky Lóránd 1957-ben egy évig Ordass Lajos püspök egyházkerületének az ügyésze volt. Első teendőjének tekintette a meghurcolt evangélikus lelkészek rehabilitálását. Egy évvel később, Ordass püspök félreállítása idején lemondott ügyészi tisztéről. 1989-től tíz éven át az Ordass Lajos Baráti Kör (OLBK) elnöke volt. Id. Kendeh György titkárral mintegy harminc könyvet adtak ki. A család kérésére ő képviselte az örökösöket 1995-ben Ordass Lajos, 1996-ban pedig Túróczy Zoltán püspök rehabilitációja ügyében, ezáltal is hozzájárulva ahhoz, hogy a félreállított püspökök halálukban igazságot nyerjenek. A rendszerváltozás után négy könyve jelent meg: A magyar evangélikus egyházjog alapjai és jogforrásai I. (OLBK, Budapest, 1991); Magyar evangdihus egyházjog II. (OLBK, Budapest, 1998); Aki mindvégig állhatatos maradt - Ordass Lajos mártírsorsú püspök (ÖLBK, 2001; e mű látáskárosultak számára Braille-írással is hozzáférhető); Életformálók (Fébé, 2007). Számos tanulmányt publikált külföldön és idehaza egyaránt: a miskolci jogakadémia történetéről a Zeitschrift der Savigny-Stiftung der Rechtsge- schichtében, további írásai a Zeitschrift für evangelisches Kirchenrechtben, valamint a Lelkipásztor, az Evangélikus Élet, a Keresztény Igazság, a Valóság és a Kánonjog című folyóiratokban jelentek meg- Ordass Lajos mártírsorsú püspök című könyve a látáskárosultak számára Braille-írásban is hozzáférhető. Boleratzky Lóránd jelenleg is a Budahegyvidéki Evangélikus Egyházközség tiszteletbeli presbitere. ra és próza nyelvi megújítása terén. A szakmai kuratórium javaslata alapján a díjat idén - evangélikusként - Boleratzky Lóránd nyugalmazott ügyvéd vehette át. Az evangélikus egyházjog kiváló ismerőjének munkásságát ifi. dr. Fabiny Tibor egyetemi tanár méltatta. A Károli-díj két további díjazottja Győri L jános irodalomtörténész, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tudományos munkatársa, a Debreceni Református Kollégium tanára, valamint Nagy István református lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem nagykőrösi székhelyű tanítóképző főiskolai karának főigazgatója, az egyetem budapesti hittudományi karának óraadó tanára lett. A bibliafordítóról elnevezett elismerést - dr. Hiller István miniszter megbízásából - az Oktatási és Kulturális Minisztérium egyházi kapcsolatokért felelős főtanácsadója, dr. Cseprégi András evangélikus lelkész nyújtotta át október 30-án Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. ■ G.Zs. Boleratzky Lóránd életének formálóiról Ritka eset az, amikor valaki a titkaiba avat be másokat. Ha mégis, akkor is csak keveseket, és csak. szigorúan bizalmas formában, megfontoltan. Amikor önmagáról vall az ember, inkább szemérmes, mint kitárulkozó szokott lenni. Boleratzky Lóránd sajátos formáját választotta annak, hogy önnön életéről, pályájáról szóljon. Nem önmagát állítja középpontba, nem önéletírást ad kezünkbe, hanem azokról ír, akiknek meghatározó szerepük volt sorsa alakulásában. Életformálók című kötetében szellemi formálódásának irányítóiról, tájékozódási pontjairól emlékezik meg. A formát Ordass Lajostól kölcsönzi, aki az Akikkel az úton találkoztam című könyvecskéjében életútját keresztező személyekről szól röviden. Boleratzky Lóránd ezzel szemben zömében példaképek - édesapja, tanárok és lelkészek, országos szerepű jogászok és egyházi vezetők - alakját idézi fel. Zömében egyházi emberekkel találkozunk a kötetet lapozgatva, hiszen a jogász elődök többsége is az egyházjog szakembere vagy elhivatott egyházi férfiú. Ez a tény jó tükre Boleratzky Lóránd kettős elkötelezettségének: a jog és az egyház szerzete és szolgálata határozza meg életét. Szerzőnk az egyes írásokban két szempontot tart szem előtt. Egyrészt törekszik egy vázlatos életrajzon, néhány esetben művek ismertetésén keresztül a személyek bemutatására, valamint megtudhatjuk azt is, hol és hogyan találkoztak, miért vált életformálóvá a rövidebb- hosszabb találkozás. Meglátja és megláttatja a szellemi nagyságot, az igaz elkötelezettséget, az elvekhez való ragaszkodást. Olyan személyiségeket állít elénk, akik méltán igénylik figyelmünket. Szeretettel, tisztelettel, gyakran alázattal szól. Még akkor is, ha néha vitázik figuráival, hiszen például Bibó Istvánnak az egyházi iskolák megtartásáról alkotott véleményét ma sem fogadja el. A nagy emberek nagy tetteinek időnként szerzőnk is részese volt. Az ezekről tudósító sorok bensőségesek és hitelesek. Olykor ő maga is aktív résztvevő, ekkor - szükségszerűen - a dicsőség és az érdem fénye rá is hull, mégsem hivalkodó, megmarad a tények közlésénél, és figyelmünket inkább azok felé fordítja, akik valóban formálták az ő életét is. Néhány kiragadott példán keresztül hadd mutassam be Boleratzky Lóránd szerzői attitűdjét! Vladár Gáborról, az egykori igazságügyminiszterről, bányai kerületi felügyelőről - akinek kitűnő, már vakon íródott önéletírása megrázó rajza a borzalmas 20. századnak—ezt írja: „Nem tudta teljesíteni Jézusnak azt a parancsát, hogy »Legyetek tökéletesek, mint ahogy a ti mennyei Atyátok tökéletes« - mégis ő az egyik legmagasabb mérce a tekintetben, amit . ember egyáltalán elérhet.” A tanú hitelességével szól akkor, amikor Nagy Miklós zalaegerszegi lelkész küzdelmét ismerteti. Az egyezmény ellenére „igénybe vették” a gyülekezeti házat, amely 1951-89 között a tanács, majd a néphadsereg épülését szolgálta. A nyilvánvaló igazságtalanság ellenére Nagy Miklós hiába küzdött, nem támogatta egyik egyházi felettese sem, sőt ellene fordultak, Ordass kivételével (rövid második aktív püspöksége idején). Boleratzky Lóránd jól ismerte Ordass Lajost és Mindszenti Józsefét is. (Érdekes, hogy evangélikus bátyját egyikük, katolikus nővérét pedig másikuk eskette.) Az egykori zalaegerszegi plébános időnként megfordult otthonukban, közös ismerősök szőlőjében. A kötet egyik legérdekesebb fejezete mégis az, amikor szerzőnk a két egyházi vezető sorsát és gondolkodásmódját hasonlítja össze. Megmutatja a párhuzamosságokat, és keresi annak az okát, hogy miért nem alakult ki közöttük - elsősorban 1956-ban - erősebb kapcsolat, nagyobb összetartás. Otto Dibelius berlin-brandenburgi püspök meghívására Boleratzky Lóránd kétszer is járt Berlinben. A lazább személyes kapcsolatot az ő esetében műveinek hatása pótolja; összefoglalásukon -» keresztül kapunk személyiségrajzot a német Hitvalló Egyház e kimagasló képviselőjéről. Szerzőnk így összegzi Dibe- liusnak a totális államról alkotott művét: „A,totális államban más jog nincs, csak a politikai jog, ez pedig gyakorlatilag a rendőrség funkciójával azonos. A totális államban a rendszer védelmének legfőbb szerve a titkosrendőrség. A totális államban a politikailag büntethető cselekmények büntetése borzalmasan magas.” Mintha csak az 1945 utáni Magyar- országról szólna. Boldog az a kor, amelyben ilyen óriások lehetnek példaképek. Áldott az az életpálya, amelynek ilyen személyiségek lehettek formálói. Köszönjük Boleratzky Lórándnak, hogy mindezt megosztotta velünk. ■ ZÁSZKALICZKY PÁL (iFJ.) Boleratzky Lóránd: Életformálók. A szerző magánkiadása, Budapest, 2007. A MAGYAR ÖRÖKSÉG DÍJJAL KITÜNTETETT Evangélium Színház DUNA PALOTA Budapest V., Zrínyi u. 5. 2007. november 17-én, szombaton este 7 órakor bemutatja Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című drámai költeményét két részben. . szereplők: Csongor, ifjú hős O. Szabó Soma Kalmár, vándor Mucsi Sándor Fejedelem, vándor Bitskey Tibor Kossuth-díjas érdemes művész Tudós, vándor Bánffy György Kossuth-díjas kiváló művész Balga, földmívelő O. Szabó István Jászai-díjas színművész Kurrah, ördögfi Farkas Tamás Berreh, ördögit Gyurin Zsolt Duzzog, ördögfi Szabó-Ima Péter Tünde, tündérlány Lass Bea Ilma, Balga hitvese Buzogány Márta Mirigy, boszorkány Szoboszlai Éva Ledér Martin Adél Éj Udvaros Dorottya Kossuth-díjas színművész Énekes Huzella Péter Kossuth-díjas színművész Külső hangok Medgvessy Pál A pogány kunok idejéből Díszlet- és jelmeztervező Hums Anna Mária Zene Huzella Péter Kossuth-díjas színművész Ördögjáték Gyöngyösi Tamás Rendező Udvaros Béla TOVÁBBI ELŐADÁSOK: november 18., vasárnap este 7 óra november 24., december 8., 15., szombat este 7 óra november 25., december 2., 9., vasárnap délután 4 óra Jegyárusítás hétfő, szerda, péntek délután 14 és 18 óra között a Duna Palota portáján (telefon: 1/235-5500). Helyárak: 2500,1700,1500 forint. Hálaadás a reformálásért és a renoválásért ► Az elmúlt években többször tudósítottunk arról, hogy megújultak a Bala- ton-felvidéken (Hévíz, Tapolca, Sümeg) épült közös, evangélikus-református templomok. A sorban a fonyódi volt az utolsó. November 4-én, vasárnap istentiszteleten adtak hálát a hetvenegy évvel ezelőtt épült hajlék felújításáért, megemlékezve egyben a reformáció évfordulójáról is. Az istentiszteleten Márkus Mihály, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke hirdette Isten igéjét. Záróimádsággal íttzés János, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke szolgált. A hálaadást követő közgyűlésen Kovács Ferenc római katolikus építészmérnök ismertette a felújítás menetét. Bevezetőjében elmondta: megtiszteltetésnek vette a felkérést, hiszen - a szokásos gyakorlattól eltérően - más felekezethez tartozóként ő irányíthatta a munkálatokat. A felújítás alkalmával elvégezték a tető- szerkezet cseréjét, pala helyett cserépfedést kapott a tető, és kicserélték a toronysisakot. Tervezték az épület kibővítését is, ám ez eddig nem valósult meg. Beszámolója végén a mérnök köszönetét mondott a reformációért, amely az emberek mindennapjaiba is változást hozott. Ő ezt ünnepli feleségével együtt október 31- én - mondotta. A helyi evangélikusokat gondozó lelkész, Zsíros András tájékoztatott arról, hogy a beruházás költsége 2,7 millió forint volt. Ehhez a Dunántúli Református Egyházkerület egymillió, a Somogy-Zalai Egyházmegye 900 ezer forinttal járult hozzá, a fennmaradó részt pedig jótékonysági koncertekből, adományokból és társadalmi munkákból fedezték. ■ -menyes-
