Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-11-11 / 45. szám
4 2007- november ii. KERESZTUTAK ‘Evangélikus ÉletS Bár információnk szerint az nem szempont, hogy egy-egy kitüntetett mely protestáns felekezet tagja, az október 31-i díjátadásról tudósító napilap - a Magyar Hírlap - érdekes adalékként idézi Alexa Károly legújabb esszékötetének erről árulkodó sorait. Eszerint személyében - a református Visky és az evangélikus Pát- kai után - most egy kálvinistává lett lutheránus vehette át az első magyar nyelvű újság, az 1780 januárjában megjelent Magyar Hírmondó (evangélikus) lelkészszerkesztőjéről elnevezett plakettet Novotny Zoltántól és Faggyas Sándortól, a Prúsz elnökétől, illetőleg elnökségi tagjától. (A bronzból készült éremkülönlegesség Kutas László szobrászművész alkotása.) A Rát Mátyás-díj átadásának színhelye a budai Szilágyi Dezső téri református templom volt, ahol a reformáció emléknapján tartott esti áhítaton a helyi gyülekezet vezető lelkésze hirdette Isten igéjét. Illés Dávid iKor 5,6-8 alapján hangsúlyozta: Krisztusra tekintve kell megújulnunk, hogy éltető kovásszá lehessünk a világban. Az ünnepi istentisztelet záróakkordjaként Hűvösvölgyi Ildikó színművész örvendeztette meg a gyülekezetét Csendes csodák című Reményik Sándor-estjével Csáki András gitárművész közreműködésével. Mindkét előadóművész a Szilágyi Dezső téri református egyházközség tagja. ■ GaZsu Novotny Zoltán laudációja Alexa Károly irodalomtörténész, kritikus és kultúrpolitikus, az Életünk című irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat főszerkesztője. Bár fő témája, kutatási területe a 19. század második felének irodalma, sokoldalúságára, szerencsés alkatára jellemző, hogy a régi magyar irodalomtól kezdve a kortárs magyar irodalomig minden korszakról jelentek meg írásai. Évtizedekig tanított a bölcsészkaron, évekig a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, így elmondható, hogy sok mai magyartanár az ő „keze alól került ki”. Mint ahogy a Mozgó Világ szerkesztőjeként is a legkritikusabb időszakban sok ma ismert magyar írót indított el pályáján. Munkái többségén érződik közéleti és politikai érdeklődése, valamint többek között az, hogy nem „szobatudósi” kíváncsisággal fordult, fordul a mai magyar sorskérdések felé. Amikor nemzedékét a kor csábította, belevetette magát a közéletbe. A tanítással párhuzamosan volt újságíró, szerkesztő, rovatvezető, főszerkesztő-helyettes, főszerkesztő a Magyar Hírlapnál, a Kortársnál, a Mozgó Világnál, a Hitelnél, a Heti Magyarországnál, az Új Magyarországnál. 1993-tól 1996-ig a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója, volt. Az MDF alapító tagja. A hagyományt nemcsak nemzeti, hanem keresztény hagyományként is kezelte. Református presbiter a XV. kerületben., Magukért beszélnek műveinek címei: Magyar zsoltár, Eleitől fogva, A szerecsen komornyik, Ugyanazon gyuradékból, A magyar polgár - és a magyar író, Quodlibet, Édesanyámnak vagy a legutóbb megjelent, esszéiből és egyéb írásaiból készült kis válogatás jézus mosolya címen. A Rát Mátyás-díj átadásának alkalmából tiszta szívből kívánom Alexa Károly- nak, hogy még sokáig jusson ideje hobbijaira - kertre, szőlőre, borra, tengerre - s amivel, pontosabban akikkel kezdenem kellett volna, az unokákra. Kívánom, hogy irodalomtörténészi, szerkesztői és írói munkáját az eddigiekhez hasonlóan folytassa mindannyiunk örömére! Hatvanévesen-acélban A tartományi egyház tagja lett a Württembergi Magyar Protestáns Gyülekezet ► „Német evangélikus tartományi egyház első ízben vett fel soraiba más nyelvű és származású közösséget: a mi Württembergi Magyar Protestáns Gyülekezetünket. Igaz, erre hatvan éven át vártunk, de úgy érezzük, hogy célunknak legalább egy részét sikerült elérnünk. A württembergi evangélikus zsinat törvényt hozott az egyházba való »betagolódásunkról«. A befogadás azért is tekinthető szinte korszakalkotónak, mert a német állami törvények értelmében minden lakos a lakóhelye szerint illetékes német gyülekezet tagja és adófizetője (amennyiben nem lépett ki az egyházból). Továbbá azért is, mert mi még csak nem is vagyunk mindnyájan - a magyar szóhasználat szerint - evangélikusok” - tájékoztatta lapunkat Gémes István lelkipásztor. A fennállásának hatvanadik évfordulóját jegyző Württembergi Magyar Protestáns Gyülekezet október 28-án a Stuttgart-Bad Cannstatt-i Luther-templomban tartotta jubileumi istentiszteletét. A kétnyelvű ünnepi alkalmon a Württembergi Evangélikus Egyház püspöke, Frank Otfried July prédikált arról a közösségről, amelyet Isten igéje hoz létre - függetlenül attól, hogy a közösség tagjai milyen származásúak, milyen nyelvet beszélnek, és milyen kultúrából érkeztek. A magyar ajkú gyülekezet tagjai az igehirdetés után megmutatták a püspöknek, hogy ők már régen valóra váltották szavait; „eleven tarkaságukat” a templom poszter méretű fényképe köré elhelyezett feliratokkal illusztrálták. Féltucatnyi ország tizennégy különböző egyházából verbuválódott a közösség, amelyet az ige magyar nyelven való hallgatásának vágya tart össze. A délutáni istentiszteletet követő ünnepség során a hívek felemlegették annak a német testvérüknek az esetét is, aki magyarországi látogatása alkalmával jutott arra a következtetésre, hogy Isten igéje magyarul hangzik a legszebben. E felismerés jegyében tökéletesen meg is tanulta nyelvünket, és máig rendszeresen jár a magyar istentiszteletekre! A Rát Mátyás-díj 2007. évi kitüntetettje: Alexa Károly GAW-ünnep Wittenbergben ► Németország ünnepel. A világ egyik legrégibb egyházi segély- szervezete emlékezik az elődökre. Azokra, akik a harmincéves háborúban elesett svéd királyról nevezték el szeretetszolgálatukat. Azt a szolgálatot, amelynek közvetítésével evangélikus akar(t) segítséget nyújtani - evangélikusnak. Mindig is személyes szolgálat volt ez. Nem idegen segített idegenen, hanem az adakozó személyesen nyújtotta át az adományozottnak azt, amit ezzel a szándékkal összegyűjtött. A Gustav-Adolf-Werk (GAW), azaz a Gusztáv Adolf Segélyszolgálat (GAS) fennállásának százhetvenötödik évfordulójára Németország-szerte egész éven át tartó ünnepségsorozattal emlékeznek. Ennek jegyében szeptember közepén Zweibrückenben Magyarország, illetőleg a magyarországi segélyezés került fókuszba. A Károly-templomban D. ár. Harmati Béla nyugalmazott püspök mondott köszöntőt, e sorok írója pedig - A hit összeköt címmel - előadást tartott. Ugyanitt két nappal korábban, szeptember 14-én a Kiskőrösről indult Boldoczki Gábor trombitaművész adott ízelítőt kivételes hangszertudásából. (A muzsikust a Festival Euroklassik elnevezésű rendezvényre kiadott szórólap egész egyszerűen „a 21. század legnagyobb tehetségének” nevezte.) A GAW-jubileum központi rendezvénye Wittenbergben volt, kapcsolódva a reformáció négyszázkilencvenedik évfordulójának megünnepléséhez. E lap hasábjain talán szükségtelen részletezni, egyenes adásban közvetített központi istentisztelet a városi templomban, „Luther Márton templomában” volt. Ennek a templomnak a szószékéről kétezer igehirdetése hangzott el, itt kötött házasságot Bóra Katalinnal, és ebben a templomban hangzott el először német nyelven az evangélikus liturgia. Az adás rendezője külön felhívta a gyülekezet figyelmét arra, hogy derűs arcokat szeretnének közvetíteni, hiszen az öröm, a derű a reformáció legadekvátabb kifejezője, és általában is a leghatásosabb igehirdetés. Az ünnep tartalma a százhetvenöt éves GAW munkájáért, szolgálatáért való hálaadás volt. A liturgiában öt nyelven - németül, magyarul, észtül, csehül és spanyolul - hangzottak el a boldogmondások, majd pedig diákok helyeztek el az oltártérbe lefektetett kereszten negyvenhárom apró gyertyát, ily módon szimbolizálva a közös kérést, hogy ennek a szolgálatnak a fénye a jövőben is világolhasson. A negyvenhárom gyertya (képünkön) mindegyikét a Gusztáv Adolf Segélyszolgálat egy-egy tagegyháza küldte el erre az alkalomra - a Magyarországi Evangélikus Egyház gyertyája is egy volt közülük. A záró fogadás a világ első, illetőleg legrégebbi evangélikus lelkészlakásában volt, Johannes Bugenhagen egykori otthonában. Itt köszöntötték egymást a helyiek és a külföldiek, itt mondott köszönetét a GAW negyvenhárom tagegyházának képviselője - köztük a segélyszervezet magyarországi elnökeként e sorok írója - azért a segítségért, amelyet a segélyszolgálat adott és ad mind a mai napig. ■ Káposzta Lajos Virágcsokrokkal a gyülekezetei vezető lelkészek és hitveseik A helyi egyházközségbe történt „betagolódásával” immár hivatalosan is a német egyház teljes jogú tagjává lett magyar gyülekezet ünnepének Magyarországról is volt vendége. „Nagy örömünkre eljött közénk dr. Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház Északi Egyházkerületének püspöke; Egyház és nyilvánosság címmel tartott nagy hatású, szellemes és irányt mutató előadást. Köszönjük közöttünk végzett szolgálatát!” - írja Gémes István, aki végezetül így összegezte tájékoztatóját: „Gazdagodtunk az igével, emlékeztünk régiekről, útmutató előadást hallottunk, és népi kultúránk kincseivel ismertethettük meg vendégeinket, azaz a »nyilvánosságot«. A munkánk jövőjére pedig Isten áldását kértük.” M EvÉlet-i nfó ► Az erdélyi Visky András, majd a Londonban élő Pátkai Róbert után az ország jelenlegi határain belül tevékenykedő író-lapszerkesztő, Alexa Károly részesült idén Rát Mátyás-életműdíjban. Az indoklás szerint a neves publicista „újságírói, szerkesztői, irodalomtörténészi, oktatói-nevelői, kultúrpoli- tikusi életművéért, a nemzeti és keresztény hagyomány kiemelkedő színvonalú ápolásáért” érdemelte ki a Protestáns Újságírók Szövetsége (Prúsz) által 2005-ben alapított díjat. hogy Wittenberg miért a reformáció fővárosa. Október 31-én negyvenhárom nemzet küldötte találkozott e történelmi városban, ahol az évforduló napján ismét megnyitották az úgynevezett „Tétel-kaput” a Vártemplomban. Azt a kaput, amelyikre négyszázkilencven évvel ezelőtt Luther Márton kiszegezte kilencvenöt tételét. Ezen a napon a templomban elsősorban zenei együttesek váltogatták egymást - mintegy folyamatos hangversenyt adva az állandóan cserélődő gyülekezetnek -, de még az áhítatokat is tapssal „díjazta” a hallgatóság. Az utca embere is ünnepelt, hiszen a város valósággal átöltözött. Korabeli ruhákban közlekedő emberek, korabeli hangszereket megszólaltató utcai zenészek, kikiáltók, kézművesek idézték fel mindazt, ami a városra Luther idejében jellemző lehetett. A német közszolgálati televízió által Az ünnepi istentisztelet szolgálattevői - középen Frank Otfried July, jobbján FabinyTamás, balján Gémes István Stuttgartban 1947-ben tartották meg az első magyar nyelvű istentiszteletet a háború után odamenekült magyar protestánsok részére. Attól kezdve a városi Young Men’s Christian Association - a Keresztyén Ifjúsági Egyesület itteni megfelelője - volt a magyarok „bázisa”. Az időközben megalakult gyülekezetért adtak most hálát a hatvanadik évfordulón. Az együttléten elhangzott: a gyülekezet elevenségének egyik titka az, hogy tagjai soha nem vitáztak különbözőségeiken, de mindig is együtt keresték az összekötő kapcsokat. Az elevenséget most az ünnepi programba iktatott zenei és prózai betétek, illetőleg a vasárnapi iskolás gyermekek játéka is demonstrálta. A vendéglátók a gyülekezeti teremben nemcsak magyaros vendégszeretettel fogadták a mintegy háromszáz magyar és német látogatót, hanem magyar népi hímzések seregével is elkápráztatták őket. A jubileumi eseményen a gyülekezet természetesen megemlékezett lelkészeiről is. Mindazokról, akik a hat évtizeden keresztül együtt járták velük az utat: néhai Négyessy Bertalan református lelkészről, aki ama első istentiszteletet tartotta; Kótsch Lajos evangélikus lelkészről, aki - csaknem haláláig - huszonnyolc éven át pásztorolta őket, valamint Gémes Istvánról, aki 1972 óta, és fiáról, Gémes Pálról, aki 1996 óta lelkészük.
