Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-09-23 / 38. szám
8 2007. szeptember 23. FÓKUSZ ‘Evangélikus Élet®? A ramadán Metszéspontok Holland püspök az Allah név használatáról A zsidó újév A keresztények Allah néven is tisztelhetnék Istent Tiny Mlistens holland püspök felfogása szerint.-„Mién ne mondhatnánk valamennyien együtt, hogy a jövőben Állatinak nevezzük Istent?” - tette fel a kérdést egy televíziós műsorban. A hetvenegy éves püspök, aki tizenhárom éve áll a bredai egyházmegye élén, hosszú ideig szolgált Indonéziában; mint elmondta, ott a vacsoránál maguk a keresztények is Allahnak nevezték Istent. Beismerte azonban, elgondolásának alig van esélye arra, hogy elfogadják. „Őrültségnek hangzik. Ezt soha nem tudom keresztülvinni. De száz vagy kétszáz év múlva - szívesen venném. Az Allah egészen egyA németországi keresztényde- mokrata-keresztényszociális párt- szövetség, a CDU/CSU parlamenti frakciójának elnöke, Volker Kauder szerint a keresztények Istene nem azonos a muszlimok Allahjával. „A keresztények »te«-ként megszólítható Istene, akivel személyes, bensőséges kapcsolatunk lehet, egészen más Isten, mint a muszlimoké. Az azonosságra vonatkozó mondatot sem a keresztények, sem a muszlimok nem fogadják el” - fejtette ki a politikus szeptember 13-án, A találkozás napjai című berlini rendezvényen, amelyen százhatvan fiatal vett részt. Kauder Jézus Krisztus páratlanságát húzta alá: „Az Újszövetség szerűen Isten arab elnevezése. És Istennek mindegy, hogyan nevezzük, ennek ő fölötte áll. Mi azért találtuk ki a neveket, hogy civakodást szítsunk.” Muskens jól ismert gyakran csípős megjegyzéseiről. Tavaly például ellenezte a burka Hollandiában vitatott betiltását. Azt mondta, hogy katolikus apácákat korábban éppen úgy „becsomagoltak”, és alig lehetett felismerni őket. A holland püspök híve az iszlámmal folytatott dialógusnak, ugyanakkor azt is leszögezte, hogy annak során újból és újból határokba ütköznek, mindenekelőtt azért, mert az iszlám államokban nincs vallásszabadság. M MTI legmerészebb mondata Jézusnak ez a kijelentése:».. .senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam.« Ez az a mondat, amely minden más vallás hívétől megkülönbözteti a keresztényeket.” Ugyanakkor arra is rámutatott: a Biblia kijelentéseit direkt módon átültetni a politikára lehetetlen és veszedelmes vállalkozás lenne. Az átültetés lehetetlenségét már az ökumené is bizonyítja, ahol szinte képtelenség közös álláspontot találni. A kereszténydemokraták és a keresztényszocialisták politikájukat a keresztény emberképre alapozzák, tehát nem közvetlenül az igére, hanem a Biblia tanításainak következményeire. M PAX News A Gergely-naptár szerint szeptember 13-án - a gyakorlatban már 12-én este —köszöntött be a zsidó újév (ros hasand). A zsidó naptár szerint 5768. tisri hónap elseje és másodika a zsinagógái újév, a világ és az ember teremtésének évfordulója, amikor az ember teremtett voltára és Istentől való függőségére is emlékeznek. A zsidó naptár szerint négy újév van, ezek közül a legjelentősebb a zsinagógái újesztendő. A ros hasaná kifejezés szó szerint azt jelenti: az év feje, ezen felül illetik még a. jóm truá (a kürtharsogás napja), a jóm hadin (az ítélet napja), a jómá diarichtá (hosszú nap), jóm harat olám (a világ születésnapja), a jóm hákeszen (az eltakarás napja) névvel is. A zsidó újév napja - mivel a zsidó naptár luniszoláris, azaz a Hold és a Nap szerinti naptár - mindig újholdra esik. Ez a lelki számvetés, önvizsgálat, az ima időszaka, amikor a Talmud szerint minden élőlény elvonul Isten előtt, aki megítéli őket a következő esztendőre. Mivel a közepesek még kapnak haladékot, hogy megjavítsák magukat, a hithű zsidók e napon visszagondolnak az elmúlt évben elkövetett hibáikra és tévedéseikre, az őket ért kísértésekre. Ugyancsak az újév napján adnak hálát a Mindenhatónak, amiért egész éven át megóvta őket a balszerencsétől és a rossztól. A zsinagógában áldást mondanak, majd megfújják a sófárt (ez eredetileg kosszarv, amely az Abrahám által feláldozni kívánt fia helyett kapott kosra emlékeztet). A hagyomány szerint a sófár hangja hallatszott a sínai kinyilatkoztatás alkalmával, ez jelzi majd a Messiás eljövetelét, s az 1967-es arab-izraeli háború idején is a sófár megfújása jelezte Jeruzsálem újraegyesítését. A ros hasanát megelőző hónap már a megtérés jegyében telik, szokás ilyenkor jókívánságokat küldeni és az év közben tett fogadalmakat feloldani. A nap előestéjén fehér ruhákba öltöznek, a zsinagógában is a fehér szín az uralkodó. A zsidó újévi asztalon datolya, gránátalma, tök, csicseriborsó és póréhagyma található, mert ezek a termékeny és gyorsan fejlődő növények a kabbala szerint a szerencse jelképei. Nem hiányozhat a hal sem fejével együtt, továbbá a mézes alma, amely kellemes és vidám évet hozhat, s a máskor sós és hosszúkás kalács (barhesz) is kerek és édes. A ros hasanát sok helyen olyasmivel töltik, amit egész évben végezni akarnak, így éjszaka nem alszanak (nehogy elaludjék a szerencséjüket), hanem imák és vallásos énekek hangzanak fel. Közép-Európában, így Magyarországon is elterjedt a ros hasaná első napjának délutánján - vagy ha az a nyugalomnapra esik, akkor a következő nap - a Táslich szertartás. A kenyérmorzsát összegyűjtik és beleszórják egy folyóba - így szimbolikusan vízbe vetik a bűneiket, ezáltal tisztán kezdhetik meg az új esztendőt. Tíz nappal a ros hasaná után tartják a legnagyobb zsidó ünnepet, a jóm kippurt. Ezt az időszakot tíz bűnbánó napnak nevezik, amikor mindennap különleges bűnbánó imákat kell mondani; az erre eső szombat a megtérés szombatja. A jóm kippur a nagy megbocsátás napja, amikor Isten feljegyzi az élet könyvébe azoknak a zsidóknak a nevét, akik az új esztendőben is élhetnek. M MTI[Vladár Tamás Szeptember 13-án - a gyakorlatban 12-én napszálltakor - kezdődött, és október 12-ig tart a muzulmánok böjti hónapja, a ramadán. A mohamedán év tizenkét holdhónapból áll, amelyek 29, illetve 30 naposak; a ramadán ezek közül a kilencedik, amely a Gergely-naptár szerint minden évben tizenegy nappal korábban kezdődik. Az iszlám öt oszlopa a hitvallás, az ima, a böjt, a zarándoklat és az alamizsna a szegények számára. A testet és lelket erősítő harmincnapos böjt a ramadán hónapra esik, mert a hagyomány szerint 610-ben e hónap 27. napján adta Allah a Koránt az égből Mohamed prófétának, aki a Híra hegyére vonult vissza elmélkedni és böjtölni. Az iszlám hit szerint ramadán idején a pokol kapui zárva, a démonok leláncolva vannak, így e hónap a sanyarú nélkülözések ellenére a béke és a szellemi megtisztulás időszaka. A hívőknek ilyenkor napkeltétől napnyugtáig tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól, fürdéstől, a zenehallgatástól, a házasélettől és a test egyéb örömeitől, kerülniük kell a dühöt, az erőszakot, az irigységet, a vágyat, a pletykát - egyszóval jobban kell figyelniük egymásra. (Felmentést csak a tizennégy éven aluli gyermekek, az utazók, a terhes és szoptatós anyák, a csatában harcolók és a betegek kapnak.) Mivel a böjt a nap járásától függ, kevésbé szerencsés országokban akár hajnali három órától este kilencig is érvényesek lehetnek a tilalmak. A böjti előírások azonban hagynak kibúvókat, például az önéheztetés szegény emberek étkeztetésével megváltható. A böjt elsődleges célja, hogy a muszlimok az elmélkedésnek, az imának szenteljék magukat, alávessék magukat Allah akaratának, s növekedjék türelmük, akaraterejük, amellyel legyőzik a testi vágyakat. A mindenkire - rangra, anyagi helyzetre való tekintet nélkül - érvényes szabály egyben a vallási közösség tagjainak egyenlőségét is hivatott kiemelni. A ramadán azonban nemcsak az ájtatosság és az önmegtartóztatás ideje, hanem a hit nevében folytatott harcé is. Ramadán hónapban zajlott le ugyanis az iszlám arábiai térhódításának két döntő csatája - a badri csata (Mohamed próféta első katonai győzelme 624-ben) és Mekka meghódítása. A böjt kezdetét hagyományosan úgy határozzák meg, hogy az előző, sabán hónap végén nagy hitű, megbízható embereket küldenek ki, akik hiteles tanúk előtt igazolják, hogy a Holdat látni lehet. (Ugyanezt az eljárást követik a hónap végén is.) Egy-egy felhős éjszaka vagy éles szemű muzulmán így akár napokkal is meghosszabbíthatja vagy megrövidítheti a böjtöt. Ramadán idején mindenki igyekszik napkelte előtt felkelni és enni - ezt hívják szuhumak. Az élet az éjszakai órákban élénkül meg; a nap leszálltakor kezdetét veszi az iftár, a lakoma, a szent helyeket kivilágítják, a boltok kinyitnak. A hónap 26. és 27. napja közti éjszakára esik a sors vagy elrendelés éjszakája, a Lailat al-Qadr, amelyen a próféta először kapta meg Gábriel arkangyalon keresztül a kinyilatkoztatást. Ez a muszlimok számára az év legnagyszerűbb éjszakája, amelyet az imádkozásnak kell szentelniük. A böjt befejeződésekor háromnapos nagy ünnepet csapnak: ezzel, vagyis a kis hajrámmal tér vissza az élet a rendes kerékvágásba. Az emberek megajándékozzák egymást, sok helyen foglyokat engednek szabadon. A melég égöv alatt élőket megterheli a normálistól eltérő életvitel, ráadásul a hosszas böjtölés után hirtelen és mohón elfogyasztott étel és ital tovább gyengíti az amúgy is leromlott szervezetet. Nem csoda hát, ha ramadán alatt az iszlám országokban gyakorlatilag megáll az élet, ezért az előrelátóbbak elhalasztják ügyeik intézését. M MTI/Vladár Tamás Ugyanabban az Istenben hiszünk? Felelősséget vállalni „Bátraknak kell lennünk!” ► Kovács Levente presbiterrel, közgazdász-bankárral, a KDB Bank Zrt. alelnökével, magyar vezetőjével beszélgettünk a bizalomról, a tanulásról, a kemény munkáról és a felelősség bátor felvállalásáról.- Az egykori teológushallgató mára elismert bankár lett. Alighanem egyedülálló pályafutás ez a hazai pénzintézeti szektorban. Hogyan befolyásolja keresztény elköteleződése ebben a munkában? ' - Valóban erős, köztük családi kötelékek fűznek az egyházhoz. Lelkészcsaládban nőttem fel, majd egyházi gimnáziumba jártam, így a keresztény értékek meghatározó szerepet töltenek be a munkám során is. Minden bankvezetőnek el kell tudnia számolni a tulajdonosok felé, de nekem mint keresztény bankvezetőnek extra felelősségem van az ügyfelek és a nemzet irányába is. Óvnom kell őket a túlzott eladósodástól, segítenem kell saját üzleti terveik kialakítását, és figyelnem kell a végrehajtás menetét. Ez igen nehéz szerep, hiszen az igenek mellett gyakran nemet is kell mondanom. Ezáltal és emellett a rám bízott feladat lehetővé teszi azt, hogy a nemzet felemelkedését szinte minden területen segítsem. Ennek érdekében bankunk - az anyaintézet, azaz a Koreai Fejlesztési Bank tapasztalatait is felhasználva - különös figyelmet fordít például a kis- és középvállalkozások támogatására. Ez alapvető nemzeti érdek. Egyébként meggyőződésem: ahogy a lelkész és a gyülekezeti tag kapcsolata, úgy a bankár és az ügyfél viszonya is a bizalomra épül. Azt gondolom tehát, hogy az emberek valójában nem bankot, hanem bankárt választanak.- Ezek szerint a bankválasztás elsősorban bizalmi kérdés. De hol maradnak az egyéb tényezők?- Bizalom nélkül nem lehet egy betétes ügyfélnek bankot választania, s bizalom nélkül a bank sem tud az ügyfélnek hitelt adni. A bizalom nem az árarányokban testesül meg. Vannak olyan közösségek, amelyek alapvetően a maguk közül valókban bíznak meg, csak hozzájuk mennek üzletelni, egymásnak segítenek jó álláshoz jutni, és ha valaki felkerül, akkor azt alulról mindenki támasztja. Ez egyfajta tudatos választás, maly ránk, magyar keresztény emberekre sájnos nem jellemző. Mi mindenkit hagyunk önerőből érvényesülni, így közülünk csak nagyon kevesen kaphatnak nagy felelősséggel járó megbízatást, miközben az ország felemeléséhez vezetői szinten is több elhivatott munkásra lenne szükség. —A munkája mellett tanít is. Miért fontos az Ön számára az ijjúság támogatása, a velük való foglalkozás?- Számomra a tanítás a fiatal generációért való felelősség betöltése, így igen nagy örömmel és lelkesedéssel végzem ezt a munkát. Gyakorlatilag minden szabadságomat arra áldozom, hogy a kalocsai főiskolán a tanszékemet vezessem, illetve most szeptembertől Miskolcon egyetemi docensként indíthassam jó pályára a fiatal közgazdász- hallgatókat.- Egy korábbi interjúban úgy fogalmazott, hogy bátraknak kell lennünk Az üzleti életre gondolt, pénzintézetük magyarországi terveire. Mégis úgy érzem, általánosságban is igaz lehet ez a megállapítás. Hogyanfordítaná le ezt a fiatalok számára?- Teológusként kezdtem, de végül matematika-fizika szakon szereztem diplomát. Közgazdasági végzettségemet a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szereztem, Miskolcon doktoráltam, emellett számos külföldi, ösztöndíjon és továbbképzésen vettem részt. Banki pályafutásomat pénztárosként kezdtem egy vidéki bankfiókban, s három év kemény munkával már vezető állásba küzdöttem magam. Tanulni kell, aztán kitartással, elszántsággal és szorgalommal bizonyítani, majd felvállalni a ránk bízott felelősséget.- Az újság olvasóinak minden bizonnyal hasznos lehet, ha segít eligazodni a pénzügyek világában, a banki ajánlatok tengerében. Mit javasol?- Mindenekelőtt válasszunk a bankok/banká- rok között tudatosan, ne sodródjunk a tömeggel. A választásunkkal az elkötelezettségünket, érdekünket is kifejezhetjük. Most talán a leggyakrabban igénybe vett banki szolgáltatásról, a betételhelyezésről érdemes szólnom. Először is fontos, hogy csak és kizárólag biztonságos intézményre bízzuk pénzünkét. A befektetési forma kiválasztásánál több különböző kockázatú lehetőségből választhatunk, a legbiztonságosabb a szokásos, néhány hónapos/éves bankbetét. A kamatszempontú választásnál óvatosan, minden szempont figyelembevételével kell eljárni, hiszen az összetett, illetve egyéb kötelezettséggel járó konstrukciók esetén tudni kell, hogy a bankárok biztosan jól számolnak-e. A banki hozamok területén pedig a csodák nem jellemzőek. Nekem, mint a Koreai Fejlesztési Bank magyar bankja magyar vezetőjének, azt gondolom, kötelességem - és ennek felelősen, igen nagy örömmel teszek eleget - a saját bankomat bemutatni. Á KDB Bank Zrt. tulajdonosa a szöuli KDB Bankon át a dél-koreai állam, a világ egyik legdinamü kusabban növekvő, meghatározó részben keresztény országa. A tulajdonos bankot a nemzetközi minősítők AAA, illetve A+ kategóriába sorolják, mely a banki szektorban kiemelkedő. Nálunk minden termék tisztán átlátható, és például a forint-, euró- és svájcifrank-betétekre páratlanul magas kamatot fizetünk. Minden egyházközség, egyházi alapítvány és intézmény, valamint ezek dolgozói és vezetői számára rájuk szabott számlavezetési csomagot alakítottunk ki, melynek kondíciói egyedülállóak. (X) A KDB Bank Zrt. szolgáltatásairól olvasóink a www.kdb.hu honlapon és a 40/532-532-es, helyi tarifával hívható telefonszámon tájékozódhatnak.
