Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-09-23 / 38. szám
6 2007. szeptember 23. PANORÁMA ‘Evangélikus ÉletS Hogyan egészségbiztosítana Jézus? Kiútkeresők Összefogással egy igazságosabb társadalomért ► Az igazságosabb és testvériesebb társadalomért címmel rendeztek konferenciát szeptember 11-én a Központi Papnevelő Intézetben. A magyar közéleti és politikai viszonyok ismeretében jó szándékú és nemes kezdeményezést lehet feltételezni e cím mögött, ennél azonban sokkal figyelemreméltóbb dolog történt a budapesti Papnövelde utcában. Baloldali, szociáldemokrata és konzervatív, keresztény értékrendet képviselő gondolkodók nyújtottak egymásnak kezet, hogy közösen keressék azokat a mindkét ideológia által preferált szociális-etikai értékeket, amelyek alkalmasak arra, hogy megvalósításuk esetén kiutat mutassanak az ország súlyos társadalmi-politikai-er- kölcsi válságából. A Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltása óta a két szemben álló politikai oldal képviselői részéről egyetlen olyan kezdeményezés sem született, amely egyáltalán a békés közeledésre - nemhogy az összefogásra - irányult volna. A Magyarországi Református Egyház bekapcsolódna az egészségbiztosítási rendszerről és a nyugdíjrendszerről való közös gondolkodásba - írta Bölcskei Gusztáv minap Szili Katalinnak és rajta keresztül az Országgyűlésnek. Hogy a közös gondolkodás,technikailag hogyan tudna megvalósulni, jó kérdés, mindenesetre biztatóan hangzik Viszont hogy az egyház Fletón kívül magával is tud-e vitatkozni, szintén kérdés. Pedig lehet: az Egyesült Államokban a keresztények az elmúlt pár hónapban elég sokat vitatkoztak az egészségügy finanszírozási elveiről. Magyar füllel valószínűleg kissé furcsán hangzik de a tengerentúlon a keresztények többsége (a „vallásos jobboldal") kőkeményen piacpárti. Marc Creech lelkész több lap által közölt cikkében például arról írt, hogy a mindenkire kiterjedő állami egészségbiztosítás egyszerűen nem biblikus. Éz ugyanis színtiszta szocializmus, ami erkölcstelen. Kifejezetten lustaságra nevel, ha a sokat dolgozó emberek adójából finanszíroznák a most biztosításon kívüliek ellátását. Creech szerint a rászorulókkal ugyan valóban jobban kellene törődniük a keresztényeknek (a 300 milliós ország több mind 46 millió polgárának nincs egészségügyi biztosítása), de személyes jótékonykodással, nem pedig az állam által megszervezett jövedelem-újraelosztással. Ráadásul a baloldal által követelt változások növelnék ay. állami bürokráciát, és a tisztán piaci alapú egészségügy helyét az állam plusz feketepiac vegyespáros rendszere váltaná fel. Creech cikkére persze a másik oldal, a baloldali érzelmű keresztények is reagáltak. Chuck Gutenson teológiaprofesszor szerint például a fenti gondolkodás tipikus esete a „szigorúapa- moralitásnak". Azaz úgy értelmezi az igazság fogalmát, hogy mindenkinek annyi jár, amenyOrszágjáró körútja során több egyházi intézményben is népszerűsíteni tervezi magát a Magyar Gárda. A közoktatási törvény tételesen nem tiltja, hogy tanítási időn kívül az iskolákban politikai rendezvényeket tartsanak, de az intézmények vezetőségének fokozott a felelőssége abban, mit enged be az iskola falai közé - közölte múlt csütörtökön Csepre- gi András, az oktatási tárca illetékese. A Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Magyar Gárda közös internetes oldalán az országjárás tizenegy vidéki helyszínét tüntették fel, ezek között több egyházi intézmény is volt. így a gárdát népszerűsítő fórumot terveztek tartani a kecskeméti piarista gimnáziumban, a nyíregyházi református gyülekezeti házban, valamint a miskolci Lévay József Református Gimnáziumban is. Ez utóbbi igazgatója, Ábrám Tibor a távirati irodának csütörtökön még azt mondta, hogy a Jobbik miskolci szervezete vette bérbe a kollégiumi dísztermet egy kulturális rendezvénye megtartásának céljára. A rendezvény fizetős lesz, s az iskolájuknak szüksége van erre a bevételre - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a rendezvény ideje alatt a kollégiumban egyetlen diákjuk sem tartózkodik majd, mivel tanulmányi kiránduláson lesznek. nyivel hozzájárul a társadalomhoz. Emiatt persze az embereket keményen motiválni, noszogatni kell, hiszen ellenkező esetben ingyenélővé válnak. Elő ajurkósbotot. Gutenson viszont úgy látja, hogy a mai hatalmas, biztosítatlan tömeget többnyire keményen dolgozó szegények alkotják, akik nem tudják kifizetni a munkaadójuk által ajánlott, piaci árú biztosítást. Keresztényként pedig sokkal inkább ezeknek az embereknek a sorsa kell, hogy a fókuszban legyen. A Biblia elsősorban szövetségben gondolkozik, olyan - akár gazdasági - viszonyokban, amelyekre sem a túlzott függőség (a professzor szerint ez az állami rendszer), sem a túlzott függetlenség (ez volna a piac) nem jellemző, hanem a kölcsönös egymásrautaltság. Vélhetően szekuláris körök - Buda Péterrel az élen - jelentős hátszőrfelállással olvasták Bölcskei társadalombiztosítási szakembernek való jelentkezését, de mi kíváncsian várjuk a magyar fejleményeket. Elvégre a gazdasági hatékonyság mellett olyan társadalmi igazságos- sági kérdésekről van szó, amelyekben az egyházaknak is lehet szavuk Elképzelhetjük, milyen lenne, ha Iványi Gábor (SZDSZ), Donáth László (MSZP) és a vallásos jobboldal felkerekedne, és egy Bibliát hónuk alá csapva, egy üveg bor mellett keményen vitatkoznának az egészségfinanszírozás bibliai elveiről, hivatalos pártpolitikára legalább ideiglenesen fittyet hányva. Vagy legalább a sajtón keresztül üzengetve értekeznének, hiszen összeborulás odaát sem volt. Persze hazai keresztény egészségbiztosítási vita, jól tudjuk nem lesz. De honnan jönnének máshonnan az álmok ha nem Amerikából? Forrás: El Mondo-blog (http://elmondo.blog.hu/) v Korábban valamilyen formában és mértékben mindhárom történelmi egyház vezetése elhatárolódott a szervezettől, miután a Magyar Gárda tagjainak eskütételén a gárda zászlaját egy katolikus pap, egy evangélikus és egy református lelkész is felszentelte. Csepregi András, az oktatási tárca egyházi kapcsolatokért felelős főtanácsadója az MTl-nek elmondta, hogy a közoktatási törvény tételesen nem tiltja, hogy tanítási időn kívül az iskolákban politikai rendezvényeket tartsanak. „Ez történt eddig is, akár állami, akár alapítványi, akár egyházi fenntartású iskolákban. Ilyen szempontból, ami most történt, semmiképpen nem jelent újat, a gárda folytatja a régi hagyományokat” - fogalmazott, továbbá kifejtette: ugyanakkor az iskola vezetősége komoly felelősséggel bír abban, hogy mit enged be az intézmény falai közé, esetleg ha kényesebb kérdésről van szó, konzultál-e a fenntartóval. Az iskola vezetése ezen ügyekben teljesen autonóm módon dönthet, semmiféle törvényi korlátozás nincs - tette hozzá. Egy oktatási intézmény házirendjét ugyanakkor meg lehet úgy alkotni, hogy tanítási időn kívül sem ad teret bizonyos rendezvényeknek-jegyezte meg Csepregi András. N MTI A konferencián való közös fellépést a Magyar Szociális Fórum (MSZF) kezdeményezte, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) szakbizottsága pedig társadalmi felelőssége tudatában felkarolta. Társszervezőként csatlakozott a tanácskozáshoz a Professzorok Batthyány Köre, valamint a Konrad Adenauer Alapítvány; utóbbi egyben a rendezvény támogatója is volt. Nem a hatalomért versengő pártok fogtak tehát össze, hanem a tőlük függetlenül tevékenykedő, a „pártok mögött”, a társadalomban hatást kifejteni kívánó értelmiségi szervezetek. Olyan szociáldemokrata és keresztényszociális gondolkodók, akiket a jelenlegi társadalmi és gazdaságpolitikai folyamatok mélyreható megismerése során szerzett aggasztó tapasztalataik arra „kényszerítenek”, hogy eltérő világnézetük és értékrendjük ellenére - az ország jövőbeli boldogulása érdekében - keressék az értékek és elvek konszenzusát, hogy közös erővel léphessenek fel a szociális elv, a szolidaritás és a társadalmi igazságosság érvényesítéséért. A konferencia két főelőadója ár. Goják János, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola professzora, az MKPK Iustitia et Pax Bizottságának főtitkára és ár. Gazsó Ferenc, a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdászprofesszora, az MSZP társadalompolitikai tagozatának tiszteletbeli elnöke volt. A találkozót dr. Náray-Szabó Gábor akadémikus, vegyészprofesszor, a Professzorok Batthyány Körének elnöke nyitotta meg; köszöntő beszédet mondott Hans Kaiser, a Konrad Adenauer Alapítvány budapesti képviseletének vezetője. A konferencia előtt a tanácskozás főbb gondolatait sajtótájékoztatón foglalták össze, amelyet dr. Simó Endre közgazdász, újságíró, az MSZF koordinátora vezetett. Dr. Goják János A társadalomszervezés elvei az egyház társadalmi tanításában című előadásának első részében a katolikus egyház társadalmi tanításának alapelveit vázolta fel, és az igazolásukról értekezett. A társadalmi tanítás mögött értékek állnak, amelyeket az egyház egyetemes érvényűnek és normatív jellegűnek tekint. A legfőbb érték maga az élet, amelyből minden más érték eredeztethető - mutatott rá -; az élet értelme pedig az élet kiteljesedése és gazdagodása. Az Európai Unióban egyértelmű értékválság figyelhető meg, mert az életből eredő alapvető értékek, az emberi méltóság, az emberi jogok, a szociáletikai értékekés normák rendre megkérdőjeleződnek és relativizálódnak. Goják professzor kifejtette, hogy a természeti teológia és az evolúció oldaláról a három legalapvetőbb társadalomszervező érték az egyén - a transzcendens én, amelynek személy volta alapozza meg méltóságunkat -, a család, amely az élet továbbadása céljából jön létre, és a közösség, mert az ember csak közösségben képes megvalósítani önmagát, a család csak társadalomban képes betölteni a célját. Előadása második részében arról a szociális modellről szólt, amelyben a társadalomszervezés során megfelelő mértékben valósul meg a közjó fogalma, vagyis azoknak a tárgyi és eszmei feltételeknek az összessége, amelyek lehetővé teszik, hogy a társadalom tagjai növekvő •jólétben boldogulhassanak és teljesedhessenek ki. Ezeknek a feltételeknek az oktatásban, az egészségügyi ellátásban, a társadalmi jogrendben és igazságosságban kellene érvényesülniük, és az állam feladata lenne az arról való gondoskodás, hogy ezek az alapvető intézmények mindenki számára rendelkezésre álljanak. A közjó megvalósításához másfajta berendezkedésű gazdasági rendszer kell, mint amely manapság megvalósul - zárta gondolatait Goják János. Dr. Gazsó Ferenc Hatékony társadalomszervezés és nagyobb társadalmi igazságosság címmel tartotta meg referátumát. Előrebocsátotta, hogy professzortársától eltérően nem filozofikus távlatokból kívánja megközelíteni a témát, hanem a magyar társadalom gazdaságpolitikai valóságának pragmatikus és realista elemzését akarja elvégezni; szándéka szerint ennek konklúzióiból felépíthető az a konkrét cselekvési program, amelynek megvalósítása kiutat mutathat a válságból. Leszögezte: a modem demokráciákban az igazságossággal szemben a profitorientáltságot helyezik előtérbe, a társadalmi egyenlőtlenség vált a gazdaság legfőbb hajtóerejévé, ezért az igazságosság, amely szemben áll az egyenlőtlenséggel, csak súlyosan korlátozott mértékben érvényesülhet. Ennek ellenére a társadalomban egyöntetű konszenzus van a tekintetben, hogy a szociális elvet a gazdaságpolitikai folyamatok részévé kell tenni. A társadalomban soha nem létezik értékhomogenitás; csak az értékek heterogenitása és pluralizmusa lehet a kiindulópontja az értékek bármilyen konszenzusának. A magyar újkapitalizmus legfontosabb jellegzetessége, hogy teljesen elkülönül egymástól két elv, és két egymást kizáró értékrend kerül egymással szembe; a profitmaximalizáló elv és az igazságosság szociális elve. Az eszmei értékeknek - mint a szolidaritás, igazságosság, egyenlőség - a társadalmi összfolyamatban való megjelen(ít)ése a társadalmi működésmód szempontjából elsősorban nem gazdasági, hanem cselekvésstratégiai kérdés. Ami jelenleg az úgynevezett „reformok” címszó alatt zajlik, az valójában a gazdasági erőforrásoknak a tőke szférájába történő „át- szivattyúzása”. A politikai elit a multinacionális tőke minél nagyobb mértékű kiszolgálására törekszik, és a gazdasági érdekek szempontjából mindegy, hogy melyik politikai oldal kerül hatalomra. Mindeközben a többség a javak és esélyek terén hátrányos helyzetbe kerül, a társadalom egyharmada kiszorul a társadalmi integrációból (munkanélküli lesz), és a profitmaximalizáló törekvéseknek csak egy szűk réteg a haszonélvezője. Ezt a rendszert két dolog tartja fenn: egyrészt a társadalom szervezetlensége, az érdekérvényesítés hiánya (a politikai osztály emiatt gyakorlatilag bármit megtehet); másrészt az, hogy időnként a társadalom tűrőképességével manipulálnak (ilyen volt a javak ide- * iglenes új elosztása 2002-ben). Új gazdaságpolitika kell, amelyhez társadalompolitikai fordulatra lenne szükség - hirdette meg az új összefogás cselekvésstratégiáját Gazsó Ferenc. Rá kell mutatni, hogy lehetséges másfajta értékprioritások mentén szerveződő társadalomban is élni. A gazdaságot növekedési pályára kell állítani, amelyhez természetesen szükség van a multinacionális tőkére. De van magyar gazdaság is, amelyet dinamizálni kell, és ez jelenleg nem érdeke a gazdaság irányítóinak (a megrendelések nyolcvan százaléka a multikhoz megy). A domináns gazdaság ráadásul ki van vonva a közteherviselés alól: az adókedvezmények elképesztően nagyarányúak ebben a szférában. Az arányos közteherviselés révén azonban előteremthetők lennének azok a források, amelyek lehetővé tennék a szociális igazságosság megteremtését. Emellett a civil társadalom sokkal nagyobb fokú szerveződésére lenne szükség (ennek példája a mostani baloldali és keresztény értelmiségi összefogás), hogy az elengedhetetlen társadalom- és gazdaságpolitikai változásokat az érdekérvényesítés legmagasabb - törvényalkotói - szintjén ki lehessen kényszeríteni, Ahogy dr. Simó Endre zárszavában megfogalmazta: a baloldaliak és a keresztények párbeszéde bizonyítja, hogy van mód az együtt munkálkodásra különböző ideológiájú, kultúrájú, vallásos és nem hívő emberek között egy igazságosabb társadalom közös jövőképének megvalósítása érdekében. Mint mondta, különböző világnézeti alapokról is el lehet jutni azonos vagy hasonló következtetésekhez, és lehet törekedni egy emberközpontú értékrendet, a közösség felemelkedését elősegítő értékszintézisre. Ennek az a feltétele, hogy keressük, ami közös, ugyanakkor tartózkodjunk attól, hogy világnézetünket rákénysze- rítsük másokra. A Magyar Szociális Fórum Szociális Kerekasztala szerint a civil mozgalomnak továbbra sem szabad pártpolitikai ' érdekek szolgálatába állnia, hanem a társadalmi érdekeket kell képviselnie, és a szó legnemesebb értelmében társada- . lompolitikát kell folytatnia. Arra kell összpontosítania, hogy érvényre juthassanak az emberi jogok és a társadalmi igazságosság. Ennek alapján kell megválasztania szövetségeseit, köztük olyan civil szervezeteket, amelyek tettekkel bizonyítják, hogy kiállnak az ember és közösségei mellett. Az MSZF Szociális Kerékasztala köré invitálja mindazokat a tisztességes szándékú szervezeteket és személyeket, amelyek és akik nyitott, demokratikus szellemben készek a társadalom és a nemzet javára cselekedni. Mivel mi, evangélikusok sem a megosztottságban, hanem az összefogásban és a nemzeti felemelkedésben vagyunk érdekeltek, példamutató és hasznos lenne egyházunk hívei számára, ha a Magyar Evangélikus Értelmiségi Társaság (Mevét) csatlakozna a kezdeményezéshez. (Szeptember 27-én az MSZF Demokrácia Kerekasztala tart tanácskozást és fórumbeszélgetést az érdekérvényesítés kérdéseiről.) ■ Petri Gábor A jogállam alkonya témacímmel tartotta meg első őszi összejövetelét szeptember 13-án a Deák Ferenc Közéleti Klub, amelynek 2005 márciusa óta ad otthont a Budapest-Fa- sori Evangélikus Gimnázium díszterme. A klubot nemzeti és keresztény eszméket valló, értékrendjüket nyíltan vállaló neves értelmiségiek, tudósok, művészek, közéleti személyiségek hívták életre azzal a céllal, hogy működésén keresztül bebizonyítsák: ma Magyarországon helye, megvalósítási terepe és jelentős társadalmi támogatottsága van az értékelvű politikának és a kendőzések nélküli, őszinte és tiszta közbeszédnek. A sorrendben 44. klubest vendége két ellenzéki, ám egymással nem teljes összhangban működő párt jeles személyisége volt: Boross Péter volt miniszterelnök (balra), az MDF országgyűlési képviselője és Navracsics Tibor egyetemi docens (jobbra), a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője. ■ Bottá DÉNEs/elvétele Gárdalecke
