Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)

2007-09-09 / 36. szám

‘Evangélikus ÉletS PANORÁMA 2007. szeptember 9. !► 7 anévnyitók Hittanárok, akik tudatos polgárokat nevelnek ► A hitoktatás ezernyi lehetősége és feladata közül az (állam)polgári öntudat fejlesztésének kérdésével foglalkozott az az Európa tizennégy országából érkezett, különböző történelmi egyházakban hitoktatást végző vagy hitok­tatók képzésével foglalkozó nyolcvankét szakember, aki részt vett az EFT- RE (European Forum for Teachers of Religious Education - hittanárok euró­pai fóruma) augusztus 23. és 26. között Budapesten tartott konferenciáján. A huszonhét évvel ezelőtt Helsinkiben alakult szervezet háromévente meg­rendezendő nagygyűlésének és konferenciájának az Evangélikus Hittudo­mányi Egyetem adott otthont az augusztusi kánikula utolsó napjaiban. Az aktív polgári lét és a vallásosság összefüggése régóta ismert teológiai és gyakorlati probléma, mellyel kapcso­latban a hitoktatásban különösen is sok kérdés vetődik fel. A pártpolitika az iskolai oktatásban tiltott terület, a felelős polgári gondolkodás kialakítá­sa azonban fontos elvárás minden pe­dagógus irányában. Az állam és az egy­ház kapcsolata pedig országonként különbözik. A témáról gondolkodva természetes is, hogy az Európa különböző szegletei­ből érkezett résztvevők más-más véle­ményt fogalmazzanak meg, ám a közös válaszkeresés a probléma mélyebb meg­értéséhez, a mindenki számára közös alapkérdések feltárásához, valamint ki- nek-kinek a saját helyzetében is útmuta­tást nyújtó gondolatok megfogalmazá­sához vezet. Hogy mit jelentenek a hit­oktatás számára a polgári lét kérdései, miként kapcsolódik össze a vallási és a polgári identitás, miként formálódott s formálódhat a globális jövőben az euró­pai lélek, s mi lehet mindebben a hitok­tatók, illetve az EFTRE szerepe, azt neves egyetemi tanárok vázolták gondolatin­dító előadásaikban. A téma gyakorlati vetületére az előadá­sokat követő viták és a mindenkit meg­mozgató tematikus kiscsoportos foglal­kozások világítottak rá. Ezek révén olyan, a hitoktatás során felmerülő témák felé kalandozhattak ifjú és idősebb résztve­vők, mint a popzene, a graffitik, a képző­művészet, az építészet, a színjátszás, a fi­lozófia világa vagy akár a konfliktus és az együttműködés elméleti és praktikus kér­dései, gyakorlata a törökországi és az északír vallási életben, hitoktatásban. A beszélgetések nem fejeződtek be az előadótermekben: a budapesti városné­zés, a Dohány utcai zsinagógában tett látogatás vagy a dunai sétahajón töltött zenés este mind-mind számos impul­zust tartogatott folytatásukra, a vallási és polgári öntudat terén való tapaszta­latszerzésre. A konferencia gördülékeny és ötletes megszervezéséért és lebonyolításáért a kiértékeléskor külön köszönet illette Szabotté Mátrai Mariannát, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Gyakorlati Inté­zetének vezetőjét, akit az EFTRE köz­gyűlése új fent az elnökség tagjává vá­lasztott, valamint Gömböcz Elvira gyakor­lati teológus tanársegédet. A konferen­cia hátterének biztosításában az egye­tem és a teológusotthon számos dolgo­zója és hallgatója is nélkülözhetetlen munkát végzett. A konferencia vezetője, Sonja Danner, a bécsi evangélikus valláspedagógiai in­tézet munkatársa hetilapunk kérdésére kiemelte: a konferencia helyszínének ki­választásakor az infrastrukturális és a kulturális környezeten túl a legfonto­sabb szempont az, hogy minél inkább meg tudják szólítani a helyi és a környe­ző országokban tevékenykedő hitokta­tókat és a társadalmat, amelyben élnek. Budapest az EFTRE-konferenciák sorá­ban az első olyan helyszín, amely egyko­ri szocialista országban található. A ro­mán ortodox résztvevők budapesti je­lenléte jelentős lépés a látókörtágítás te­kintetében. „Miközben újra meg újra fel­vetődik a kérdés Európa-szerte, hogy szükség van-e a hitoktatásra, nyilvánva­lóvá kell tenni a vallások közötti és a szekuláris társadalommal folytatott dia­lógus melletti elkötelezettségünket és az erre való képességünket, hiszen »nem­csak a saját levesünket főzzük«, hanem a kívülállók számára is van mondaniva­lónk!” - összegezte a szervezők szándé­kát Danner asszony. A résztvevők közös áhítattal zárták a négynapos együttlétet. E világ és Isten országának polgáraiként nem pusztán a valóság kritikus kérdéseivel szembesül­tek, de számos ötletet és indíttatást kap­tak e krízisek feldolgozásához, illetve maguk és hallgatóik, diákjaik identitá­sának a megerősítéséhez is. A sok mel­lékfolyóból táplálkozó Duna partjáról hazaindulva kinek-kinek a saját terüle­tén, a maga kihívásokkal és tennivalók­kal teli környezetében kell majd megva­lósítania a „hídépítés” feladatát, hogy minél többen valódi otthonra lelhesse­nek közösségükben Istentől kapott e vi­lági és mennyei polgárságuk kreatív megélése által. ■ Balogné Vincze Katalin Az ökumené és a fiatalok közötti szolgálat elkötelezett híveként „Legeltesd az én juhaimat!” Tanévnyitó istentisztelet iskolalelkész- és tandriktatdssal a Deák téren Tanévnyitó istentisztelet Szarvason ► Az új iskolai tanév első napján, a hétfő reggeli ünnepi tanévnyitó is­tentisztelet keretében iktatta be hivatalába Ittzés János püspök Ments Orsolyát, a kőszegi Evangéli­kus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium megbízott iskolalelké­szét a kőszegi templomban. A beiktatott lelkésznőt a farádi gyüleke­zetben keresztelték meg, Rajkán konfir­mált, majd a mosonmagyaróvári piarista gimnáziumban érettségizett. Saját el­mondása szerint szülei kívánsága volt, hogy egyházi iskolába járjon. Olyannyira nem gondolt arra, hogy egykor majd lel­kész lesz, hogy először sírva ment a gim­náziumba. Aztán egy hosszú folyamat eredményeként döntött úgy, hogy érett­ségi, után a teológiára jelentkezik. Még teológiai tanulmányai idején is sokáig bi­zonytalan volt abban, hogy jól válasz­tott-e, valóban lelkész akar-e lenni. Végül a hatodik, gyakorlati évében — melyet a sárvári gyülekezetben töltött - érlelődött meg benne a megmásíthatatlan, végleges döntés: kéri lelkésszé szentelését. Rajkán avatta lelkésszé 2005 nyarán Ittzés János püspök; ettől kezdve min­den évben más városban lakott. Az ordi- náció évében Székesfehérvárra került beosztott lelkészként Bencze András mel­lé. Egy évvel később a Harkai Evangéli­kus Egyházközségbe helyezte püspöke; ez idő alatt a soproni parókia egyik laká­sában lakott. Következő - jelenlegi - munkahelye pedig 2007. augusztus i-jé­től a kőszegi Evangélikus Mezőgazdasá­gi, Kereskedelmi, Informatikai Szakkép­ző Iskola és Kollégium lett, ahol megbí­zott iskolalelkészként szolgál. Mostani státusát alátámasztandó la­punknak elmondta, hogy a teológián az ötödik év vége felé úgy érezte: vagy isko­lalelkész lesz, vagy nem lesz lelkész. De amikor Székesfehérvárra, gyülekezetbe került, igyekezett kihozni magából a maximumot, mert megtapasztalta, hogy a lelkészi szolgálat és az evangélium hir­detése nincs meghatározott helyhez kötve. Ezt teszi most Kőszegen is iskola­lelkéseként. Egyébként megbízatásait mindig úgy fogadta el, mint Isten dönté­seit. Egy kívánsága van csak: szeretne mindig a Dunántúlon, a nyugati ország­részben szolgálni. Saját bevallása szerint az ökumené és a fiatalok közötti evangéliumhirdető szolgálat a szívügye. Hatodévesként a sárvári gyülekezetben baba-mama klu­bot szervezett, valamint részt vesz a Kö­zös Pont ökumenikus misszió és a Szél­rózsa fesztivál szervezésében (ez utóbbit jövőre éppen Kőszegen rendezik meg). ■ Menyes Gyula ► Fennállásának tizenötödik évfor­dulóján születésnapi ajándékot ka­pott a budapesti Deák Téri Evangé­likus Gimnázium. Az intézmény úrvacsorás tanévnyitó istentiszte­letének keretében - Gáncs Péter püspök szolgálatával - szeptember 3-án iktatták be iskolalelkészi hiva­talába Rozs-Nagy Szilviát (képünkön). A Deák téri evangélikus templom­ban tartott ünnepi alkalmon az új iskolalelkész maga is iktatott: Ko- rompainé Sebestyén Nóra magyar nyelv és irodalom szakos tanárnő számára kérte Isten áldását. „Legeltesd az én juhaimat!” - idézte az ifjú iskolalelkész iktatásakor János evangéliu­mát (21,17) a Déli Egyházkerület lelkészi vezetője. „A nyáj - az iskola tanulói - nem a tiéd. Mégis neked kell terelgetned őket a tiszta forráshoz. Olyan pásztorrá kell válnod, aki maga is a jó Pásztorra, azaz Krisztusra hagyatkozik, róla tesz bizonyságot” - mondta Gáncs Péter. Az Istenbe vetett bizalomról szólt ik­tatása után az iskolalelkész is. 2MÓZ 3,9-na alapján tartott prédikációjában arról beszélt, hogy Mózesre nehéz fel­adatot bízott az Úr: ki kellett vezetnie Iz­rael népét Egyiptomból. „Ki vagyok én ehhez?” - kérdezte Istent. „Ki vagyok én?” - tehetjük fel mi is a kérdést az előt­tünk álló tanévre és tennivalókra gon­dolva. De mennyei Atyánk velünk van, és arra biztat, hogy ne az elmúlt nyarat sirassuk, hanem előretekintve végezzük a ránk bízott feladatokat. A Szarvas-Ótemplomi Evangélikus Egy­házközségben tanévnyitó istentisztele­tet tartottak szeptember 2-án. A szarva­siak meghívását elfogadva az ünnepi alkalom igehirdetői szolgálatát Gáncs Pé­ter, a Déli Egyházkerület püspöke látta el. Az egyházkerület lelkészi vezetője a szarvasi evangélikusokat és a Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvoda diákjait egy új tanév zarándokú­jára hívta el. A püspök kifejtette: bár az út során sok változással kell majd meg­birkózniuk, ebben segítségükre lesz az, hogy a legnagyobb tanítómester és leg­fontosabb „tantárgya” - az egymást segí­tő könyörület és a szeretet - mindig ugyanaz marad. „Jézus nem csak Mester a számunkra” - mondta Gáncs Péter, és a tanárok szolgálatában felfedezhető krisztusi vonások mellé odahelyezte Krisztusnak a tanévnyitó istentiszteleten hangsúlyozni kívánt másik „arcát" is, amelyet a legkisebbekben, a gyermekek­ben fedezhetünk fel. A Krisztusban ir­galmas szeretetet gyakorolva fontos, hogy szülők és pedagógusok így is te­kintsenek a gyermekekre az új tanév kezdetén. ■ — TRI — Az immár teljes állásban a tantestület­hez tartozó Rozs-Nagy Szilvia a Surdi Evangélikus Egyházközség tagjaként je­lentkezett a teológiára. Hittudományi egyetemünkön folytatott tanulmányait 2000-ben fejezte be, ezt követően fel­vették az intézmény doktori iskolájába. is a Deák téri gimnáziumban dolgozott, még csak félállásban. A Deák Téri Evangélikus Gimnázium­ban a 2007/2008-as tanévben csaknem négyszáz diák tanul majd nyolc-, illetve négyosztályos rendszerben. Az ötödik és a kilencedik évfolyamot külön is köszön­Ugyanebben az évben ment feleségül Nagypál Szabolcs római katolikus teoló­gushoz, fiuk, Zsombor 2005-ben szüle­tett. Lelkészi pályára indító gyülekezete templomában 2003. augusztus 24-én D. Szebik Imre püspök ordinálta. Ezután két esztendeig a fővárosi egyetemi gyüleke­zetben szolgált. Már az elmúlt tanévben tötték a diáktársak a tanévnyitón, amely­nek végén Kézdy Edit szólt a jelenlévők­höz. A gimnázium igazgatónője Jeleníts István sorait idézve kívánt eredmények­ben gazdag tanévet: „Szent ez a perc, és gazdag: erőknek / ünnepe. Érzed? - téged is érlel, / épít, s nőttet a szép aratásra.” ■ GaZsu

Next

/
Thumbnails
Contents