Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)

2007-09-09 / 36. szám

6 <41 2007- szeptember 9. PANORÁMA Evangélikus ÉletS Nagy terhet jelent az állami támogatás csökkenése az egyházi közoktatási intézményeknek ► Nagy terhet jelent a normatív és kiegészítő támogatás csökkené­se az egyházi közoktatási intéz­ményeknek és fenntartóiknak; néhány esetben iskolákat szün­tettek meg vagy vontak össze, és pedagógusok elbocsátásával is számolnak - erről a történelmi egyházak tájékoztatták az MTI-t. A Magyar Katolikus Egyház százkilenc- venegy közoktatási intézményt mű­ködtet. A 2007/2008-as tanévben a ko­rábbi éveknél is jobban sújtják a katoli­kus oktatást az intézményfinanszírozá­si megszorítások, hiszen fenntartóik - tizennégy egyházmegye, huszonöt szerzetesrend, négy egyéb egyházi fenn­tartó - nem rendelkeznek olyan háttér- intézményekkel, termelőeszközökkel, pénzforrásokkal, mint az önkormány­zatok, amelyek ennek ellenére sincse­nek rózsás helyzetben - tájékoztatta Bajzák Erzsébet M. Eszter nővér, a Katoli­kus Pedagógiai Szervezési és Tovább­képzési Intézet vezetője az MTI-t. Közlése szerint a normatív és a ki­egészítő támogatás csökkenését az in­tézményfenntartók az elmúlt években is csak nagy erőfeszítések és áldozatok árán tudták kompenzálni, de a most kezdődött tanév kilátásai az eddigiek­nél is riasztóbbak. A normatív finanszírozás változá­sával és a várható inflációval számolva a hiány országos szinten elérheti a tíz százalékot, ami a katolikus oktatásra vetítve minden bizonnyal magasabb lesz. Ez akkora összeg, amit-adomá­nyokból, jótékonysági akciókból kép­telenség fedezni - olvasható az MTI- hez eljuttatott közlésben. A nehézségek ellenére is meg kíván­ják őrizni a jelenlegi iskolarendszert, hiszen a százkilencvenegy intézményi központ összesen ötvenkétezer tanu­ló számára biztosítja a katolikus szel­lemiségű nevelést, oktatást. Ez a ma­gyar közoktatás körülbelül négy szá­zaléka - írta Bajzák Erzsébet M. Eszter. A Magyarországi Református Egy­ház (MRE) - mint tavalyi éves jelenté­sében olvasható - százötvenkét okta­tási feladatot lát el százkilenc intéz­mény keretei között. A közfeladatot huszonnyolc óvoda, ötvennégy általá­nos iskola, huszonöt középiskola, öt szakiskola, tizenegy művészetoktatá­si, hat gyógypedagógiai szakszolgálat és egy pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény látja el. Az oktató-nevelő munkában több mint kétezer-ötszáz pedagógus vesz részt, a gyermek-, illetve tanulólét­szám harmincezer-négyszáz - olvas­ható a jelentésben. Papp Kornél, az MRE Zsinati Okta­tásügyi Irodájának vezetője arról tájé­koztatta az MTI-t, hogy egyházuk in­tézményei közül két művészetoktatási intézmény szüntette meg működését a pénzügyi kényszer miatt. Intézmé­nyeik alkalmazotti létszámát a szűkü­lő bevételekhez kellett igazítani. Pon­tos adat az elbocsátásokról még nem áll rendelkezésünkre, de mintegy öt- ven-száz főre számítanak. Mint az MTI-hez eljuttatott tájékoz­tatójában írják, „a hiányt a kormányzat okozta azzal, hogy a 2005. évi közok­tatási kiegészítő támogatásának elszá­molásakor 3,1 milliárdot vont meg ti­zenhárom intézményfenntartó egy­háztól. Ez körülbelül tanulónként har­minchatezer forint kiesést jelent." Ennek következtében az egyházi in­tézmények nem tudták kifizetni dol­gozóiknak a 2006. évi 13. havi illet­ményt, s 2007 júliusától nem tudják fi­zetni a 2007. évi 13. havi illetmény idő­arányos részét sem. Állami kiegészí­tést erre a célra - szemben a szociális területtel - az egyházi oktatási intéz­mények nem kapnak. A közlés szerint a 2007. évi hiány tanulónként körül­belül ötvenezer forint lehet. A 2007. év végétől hideg tél esetén a gázárak kiegyenlítése súlyos finanszírozási gondokat okozhat. Mihályi Zoltánnné, a Magyarországi Evangélikus Egyház Oktatási Osztá­lyának vezetője az MTI-nek elmondta, hogy harmincnégy önálló jogi szemé­lyiséggel rendelkező oktatási intézmé­nyük, mintegy tizenegyezer tanulójuk és ezer pedagógusuk van. Közölte: is­kolákat nem vontak össze, idén két új intézménnyel bővültek: egy óvodával Hódmezővásárhelyen és egy iskolával Szombathelyen. így a létszám két­százhetvennel emelkedik. Mihály Zoltánná elmondta azt is: szeptembertől az új normatíva számí­tásával „rejtett normatívacsökkenés történik”. Ez nagy terhet jelent majd az iskoláknak és a fenntartóknak is - tette hozzá. M MTI Indiából a soproni líceum falai közé Az 1998/99-es tanévben Amerikában, Chicagóban tanult ösztöndíjasként. Egyetemi évei vége felé pedig - tanulmá­nyai mellett - másfél évet tanított a Syl­vester János Protestáns Gimnáziumban angol-hittan szakos tanárként. A fiatalok és az elesettek felkarolása iránt érzett felelőssége abban is meg­mutatkozott, hogy éveken át a gyenes- diási ifjúsági konferenciák aktív részt­vevője és szervezője volt, valamint a Mevisz-Bárka mozgássérülttáborainak vezetőjeként is szolgált hét éven ke­resztül. Teológusévei alatt önkéntes­ként börtönmisszióban is dolgozott. Jelenleg - többek között - a Sopronban két éve megalakult KIÉ elnökeként te­vékenykedik. Mesterházy Balázs 2000-ben kötött házasságot Fazekas Andrea teológiát vég­zett pszichológushallgatóval. Balázst 2002. június 29-én ordinálta Ittzés János püspök a budapest-kőbányai templom­ban. Ez az ünnepi alkalom egyben a há­zaspár missziói kiküldése is volt, hiszen ezután néhány nappal az Evangélikus Külmissziói Egyesület munkatársaiként Dél-Indiába utaztak. Az ifjú lelkész a Ko- daikanal Nemzetközi Iskolában hitokta­tást végzett a multikulturális közegből érkezett, különféle vallást gyakorló diá­kok között, illetve iskolalelkész volt ugyanebben az intézményben. A hároméves ázsiai kiküldetés után 2005-ben Mesterházy Balázs új szolgála­ti helyére, Sopronba került, ahol a líce­umban helyettes, az Eötvös József Evan­gélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolában pedig iskolalelké- szi megbízást kapott, valamint a harkai gyülekezet gondozását is rábízta püspö­ke. Idén áprilisban született meg első gyermekük, Boróka. „Sylvesterben, Kodaikanalban és ittho­ni evangélikus intézményekben dolgozva már megtapasztaltam valamit abból a faj­ta iskolából, amely sokkal inkább karak­terformálásnak tartja az oktatást, mint puszta ismeretátadásnak. Ez azóta is pe­dagógusi ars poeticám, sőt azt mondha­tom, Jézus Krisztus mindeneket megváltó munkájának hirdetésével együtt lelkészi hitvallásom is. Hiszem ugyanis, hogy csak és kizárólag hiteles keresztény élettel tudunk fiataljaink életére hatást - adja Is­ten, változást - gyakorolni” - vallja Mes­terházy Balázs, aki a most vasárnap tör­tént beiktatással főállásban a líceum és a kollégium lelkészeként kapott bizalmat. ■ Menyes Gyula ► Az elmúlt vasárnap, szeptember 2- án délután a soproni evangélikus templomban tartott tanévnyitó (venisancte) istentiszteleten iktat­ta be hivatalába Ittzés János, a Nyu­gati (Dunántúli) Evangélikus Egy­házkerület püspöke Mesterházy Ba­lázst, a Berzsenyi Dániel Evangéli­kus Gimnázium (Líceum), Kollégi­um és Szakképző Iskola kineve­zett iskolalelkészét. Mesterházy Balázs - az egykor Keme- nesmihályfán közel fél évszázadon ke­resztül szolgált Mesterházy Sándor lelkész unokája - a Vas megyei Uraiújfaluhoz tartozó vasegerszegi gyülekezetben nőtt fel. A lelkész nagyapa, valamint a sárvári gimnáziumi évek során Gyenesdiáson átélt megtérésélmény hatására vált aktív gyülekezeti ifjúsági taggá. Később szüle­tett meg benne az elhatározás, hogy je­lentkezik az Evangélikus Hittudományi Egyetemre. A teológiával párhuzamo­san az Eötvös Loránd Tudományegye­tem Tanárképző Főiskolai Karára járt, így 2002-ben angol tanári és könyvtáro­si, valamint lelkészi diplomát szerzett. Lép esfalvi „nyelvhatárátlép ések” ► A soproni Berzsenyi Dániel Evangé­likus Gimnázium (Líceum), Kollégi­um és Szakképző Iskola, valamint a burgenlandi Lépesfalva (Loipers- bach) község együttműködésével megvalósuló lépesfalvi magyar- nyelv-oktatásról tartott sajtótájé­koztatót augusztus 29-én Herbert Tschiirtz, a település polgármestere, Tölti Balázs, a soproni líceum igazga­tója, Jakob Kruse evangélikus lelkész, a szülői munkaközösség vezetője, Sylvia Gregorich, a lépesfalvi óvoda igazgatónője és Salamon Zsuzsa, a lí- ceum tanára (képünkön). Először Herbert Tschürtz beszélt Lépes­falva és a szomszédos települések viszo­nyáról. Mint mondta, ezek a kapcsola­tok történelmi tradíciók folytán alakul­tak ki; Lépesfalvának Sopron volt a vá­ros, ahol az emberek hivatalos ügyeiket intézték, kereskedtek. Ugyanakkor Lé- pesfalvát Ágfalvához fűzték a legszoro­sabb kapcsolatok - mindenekelőtt az ágfalvi evangélikus gyülekezethez, amely 1932-ig anyagyülekezetként mű­ködött; ide jártak a lépesfalviak isten- tiszteletre, itt konfirmáltak. A vasfüggöny lebontása után ezek a kapcsolatok még inkább elmélyültek, ami főként az iskola és az óvoda életében érhető tetten. Mivel dolgozott az óvodá­ban egy, a gyermekek integrációját segítő kétnyelvű pedagógus, Marta Ferstl, a szü­lők kívánságának eleget téve elindult az intézményben a magyar nyelv játékos oktatása. Az érintettek nagy lelkesedéssel fogadták a kezdeményezést. Július óta Marta Ferstl már nem tanít tovább, de a Kruse család segítségével mégsem sza­kad meg a magyar nyelv oktatása. A Sop­ronhoz fűződő szoros kapcsolatok tet­ték lehetővé, hogy a líceum tanára ősztől heti két alkalommal magyar nyelvi fog­lalkozást tarthasson a lépesfalvi óvodá­soknak. Salamon Zsuzsa vállalta azt is, hogy a község lakóinak, szülőknek, nagyszülőknek esti tanfolyamok kereté­ben oktatja a magyar nyelvet. „Miért pont egy gimnázium jelenik meg egy óvodában?” - tette fel a kérdést Tölli Balázs. A fennállásának 450. évfor­dulóját idén ünneplő líceum igazgatója hangsúlyozta: ez a kapcsolat a soproni intézmény és a lépesfalvi evangélikus gyülekezet között régóta meglévő jó vi­szonynak köszönhető. Sylvia Gregorich, a lépesfalvi óvoda igazgatónője visszaemlékezett azokra az időkre, amikor a lépesfalvi és ágfalvi óvo­dások egymáshoz jártak át vendégségbe. Ezek a látogatások különösképpen élve­zetesek voltak a gyerekek számára, ők ugyanis sokkal könnyebben kommuni­káltak egymással, mint a felnőttek. Jakob Kruse lépesfalvi evangélikus lel­kész, a szülői munkaközösség vezetője elmondta: csak az értheti meg a szom­szédos nép történelmét és kultúráját, aki a nyelvét is beszéli. Szólt a projekt pénz­ügyi vonzatáról is. Az oktatás anyagi alapját az október 25-én a lépesfalvi evangélikus templomban megrendezen­dő jótékonysági koncert teremti meg, melyen a soproni líceum kórusa ad majd műsort. További bevételt jelent az óvo­dában tartandó terményünnep, valamint az évzáró ünnepély. „Annak érdekében, hogy a gyermekek elsajátíthassák a magyar nyelvet, ez az együttműködés a »legalsóbb szintről« jö­vő kezdeményezésként valósult meg, és erre nagyon büszke vagyok - hangsú­lyozta Jakob Kruse. - Az iskolába kerü­lő gyerekeknek azonban ilyen lehető­ség nem áll a rendelkezésükre. így pél­dául azok a gyerekek, akik Sopronból járnának hozzánk iskolába, nem szá­mítanak bele az osztálylétszámba. En­nek érdekében szükség lenne egy »fe­lülről jövő« szabályozásra. Az általunk megálmodott projekt remélhetőleg ösztönzően fog hatni abba az irányba, hogy ezen a területen valami mozgásba lendüljön, hiszen gyermekeinkről és jövőjükről van szó.” ■ TóthCseperke

Next

/
Thumbnails
Contents