Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-09-02 / 35. szám
4 2007- szeptember 2. KERESZTUTAK ‘Evangélikus ÉletS Bartosné Stiasny Éva és Kukely Júlia kitüntetése Sólyom László köztársasági elnök megbízásából Hiller István oktatási és kulturális miniszter - nemzeti ünnepünk, augusztus 20-a alkalmából - a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjét adta át Bartosné' Stiasny Éva nyugalmazott vasdiplomás hitoktató pedagógusnak. A gyermekmentő lelkésznek, Sztehlo Gábornak a közvetlen munkatársaként is tisztelt kitüntetett naplószerű visszaemlékezését - Háborúban békességben címmel - két évvel ezelőtt jelentette meg a Luther Kiadó. Ugyancsak nemzeti ünnepünk alkalmából vehette át a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét Kukely Júlia, a Magyar Operaház Liszt Ferenc-díjas magánénekese, a Budapest-Fasori Evangélikus Egyházközség presbitere. N EvÉlet-info A Debreceni Református Kollégiumban tanácskozott a Márciusi Charta JÉZUS KRISZTUS VILÁGOSSÁGA REMÉNYSÉG EURÓPA MEGÚJULÁSÁRA Csatlakozzunk a 3. európai ökumenikus nagygyűlés fáklyás istentiszteletéhez! Mint ismeretes, az Európai Egyházak Konferenciája és a Püspöki Konferenciák Európai Tanácsa szeptember 4. és 9. között az erdélyi Nagyszebenben rendezi meg harmadik európai ökumenikus nagygyűlését. E nagygyűlésen mintegy kétezer-ötszáz egyházi képviselő vallja meg hitét, és fejezi ki reménységét arra nézve, hogy az európai nemzetek megbékélése, tisztes, méltó élete és gyümölcsöző együttműködése számára a keresztény értékrend és életforma, tehát Krisztus követése megújulást és megerősödést jelent. Jézus Krisztus világossága ragyog Európában mindannyiunkra - vallja biztatóan, bátorítóan a nagygyűlés főtémája. Ezt a meggyőződést szeptember 8-án, szombaton este 8 és 10 óra között - a tervek szerint - egy gyertyás-fáklyás istentisztelet fogja impozánsan kifejezni. A harmadik európai ökumenikus nagygyűlés zarándoklat formájában valósul meg 2006 januárja és 2007 szeptembere között Rómától Wittenbergen át Nagy- szebenig. E zarándoklathoz az európai egyházak, gyülekezetek, ökumenikus szervezetek - köztük a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának a szervezésében hazánkban is sokan - sokféleképpen csatlakoztak. A nagygyűlés szervezői továbbra is kérik, hogy mindazok, akik testben nem lehetnek Nagyszebenben, gyülekezeti vagy ökumenikus közösségben hordozzák imádságukban Európa megújulását és a mi Urunk, Jézus Krisztusban való egységét a nagygyűlés ideje alatt is. Különösen is helyénvaló, hogy szeptember 8-án, szombaton este 8 és 10 óra között a hit, a remény és a szeretet gyertyái - lehetőleg ökumenikus közösségben - hirdessék Jézus Krisztus ránk ragyogó világosságát Európa-szerte. Ne hiányozzanak a magyar városokból, falvakból sem a Krisztus világosságát hirdető gyertyák, fáklyák fényei azokban az órákban! Ily módon is fejezzük ki Európa Krisztus-követőinek, ezen belül a magyar keresztényeknek a reményteljes összetartozását. ■ Dr. Bóna Zoltán, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára A mai magyar kulturális élet és a magyar oktatási rendszer jelenlegi helyzetéről rendezett tanácskozást múlt kedden a Debreceni Református Kollégium oratóriumában a 2007 tavaszán létrejött Márciusi Charta. A házigazdák nevében De- rencsényi István debreceni esperes köszöntötte a magyar szellemi front képviselőit. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy az értelmiség színe-java csatlakozott a Márciusi Chartához. Úgy érezték: erkölcsi felelősségük, hogy foglalkozzanak a nemzet sorskérdéseivel, és megalkuvást nem ismerve álljanak ki az igazság mellett. Különösen szükség van erre egy olyan világban, ahol a gazdagok és a szegények közötti szakadék egyre inkább elmélyül, a kisemberek szinte kilátástalan helyzetben vannak - mutatott rá az esperes. Majd arról szólt, hogy az ország vezetői a demokráciára hivatkozva látványosan fitogtatják a kezükben lévő hatalmat, pedig nem demokrácia az, ahol nincs helye a jogos bírálatnak, és ahol a megbíráltak a fenyegetőzéstől sem riadnak vissza. Ez a fenyegetés a Márciusi Chartát is elérte - jegyezte meg Derencsényi István. Mint mondta, a szimpózium mindkét témája - a mai magyar kultúra és oktatás - sarkalatos pontja nemzeti létünknek. Kiemelte, hogy a Debreceni Református Kollégium méltó hely ehhez a tanácskozáshoz, hiszen mindig is kiemelt szerepe volt a magyar kulturális életben és az oktatásban. Felvállalta a tehetséggondozást, a tanárok, diákok közös kötelezettsége volt a minőségi munka. Derencsényi István rámutatott, hogy napjainkban devalválódott a kultúra. Ebben a pénzcentrikus világban akár a Nemzeti Színházat is privatizálhatják - mondta. A Márciusi Charta elnöke, Csoóri Sándor megnyitójában szólt a szellemi élet elsorvasztásának és az értékek elzüllesztésé- nek a szándékáról. Mint mondta, ha az országnak olyan vezetője van, aki előbb bevallja, hogy hazudott, majd reformokról szónokol, az értékek lebecsülésén már nincs mit csodálkozni. Kiemelte azonban az értelmiség, köztük az írók felelősségét, akik nagyon sokszor adták már vissza az általuk közvetített szellemiséggel a nemzet önbecsülését. Hazug, képmutató korszakokban - és ilyen a mai magyar társadalom helyzete is - az igazságért kiállni kész értelmiségnek küldetése van - fogalmazta meg Csoóri Sándor. A debreceni tanácskozáson a magyar kultúra jelenlegi helyzetét Alexa Károly irodalomtörténész, Szokolay Sándor zeneszerző és Vári Fábián László költő elemezte. Az oktatási rendszert elemző szakemberek egyike Pálinkás József akadémikus volt. M MTI Lutheránusok Kálvin városában A genfi lutheránus gyülekezet - a Németországon kívüli evangélikus közösségek között a legrégebbi - idén ünnepli fennállásának háromszázadik évfordulóját. Az első istentiszteletet az evangélikusok Kálvin városában 1707. augusztus 28-án tartották. Az előzményekhez tartozott, hogy a lyoni német lutheránusok a nantes-i ediktum (1685) felfüggesztése után elveszítették a lehetőséget arra, hogy istentiszteletet tartsanak a francia városban. A református porosz király, I. Frigyes hatékony támogatásával a helyi magisztrátus engedélyezte letelepedésüket Genfben. Mindösszesen csak egyszer volt hosszú időn át konfliktus a lutheránusok és a reformátusok között a városban, nevezetesen akkor, amikor az evangélikusok megsértették a templomba menetel rendjét azzal, hogy egyesek kártyázással és lokállátogatással töltötték a templomozásra kijelölt időt. Érdekesség, hogy 1762 óta a két felekezet istentiszteletére a református nagyharang hívogatja a híveket. Genfben ma a különböző egyházi és politikai, gazdasági, tudományos világ- szervezeteknél, cégeknél, bankoknál több ezer német dolgozik. Közülük mintegy ezer - a gyülekezethez tartozó - evangélikus. Az istentiszteletet rendszeresen látogatók száma száz körül van. M Forrás: ekd HIRDETÉS Moldvába magyartanár kerestetik Kezdődik az iskolaév, s két moldvai településen még nincs magyartanár, aki anyanyelvűkre tanítaná a csángó gyermekeket. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége szeptembertől alkalmazna tanárokat iskolai és iskolán kívüli ma- gyarnyelv-oktatásra két moldvai csángó településen, de tanév közben is lehet csatlakozni a jelenleg harminckét fős tanári karhoz. A szövetség munkakönyves állást, szolgálati lakást biztosít. Legkevesebb egy évre kell szerződni, jelentkezhet bárki, de előnyt élveznek azok, akik magyar szakos, tanítói, óvónői vagy bármilyen tanári diplomával rendelkeznek. Ezúttal elsősorban román állampolgárokat keresnek, hiszen az iskolák csak velük szerződhetnek. Különös szeretettel várják haza - akár egy-két évre is - azokat, akik moldvai csángó származásúak, és magyarul végeztek egyetemet, főiskolát. Jelentkezni a hegyeliattila@csango.ro e-mail címen lehet. Bővebb információ: http://www.csango.r0/hu_ao11.htm#tanar Nevünk és szívünk összeköt ► Az elmúlt ezeregyszáz esztendő során mintegy negyven, nevében a keresztúr tagot hordozó település létezett a Kárpát-medencében. E falvak az Árpádok alatt alakultak ki, Magyarország legrégebbi települései közé tartoznak. Nevüket a „Szent Kereszt Felmagasztalása” titulusú templomukról kapták; más források szerint ezen településeken IV. Béla király a haza védelmére keresztes vitézeket telepített le. Rákoskeresztúr nevét a történelem során sokféle formában jegyezték le. Mint település 1950. január t-jétől nem is létezik hivatalosan, mivel Budapest XVII. kerületének részét képezi. Mindez nem volt akadálya annak, hogy a Kárpát-medencei, Keresztár nevű települések VIII. konferenciáját itt rendezzék meg augusztus 24. és 26. között. A rangos „nemzetközi” eseményre huszonöt ilyen helység mintegy nyolcszázötven delegáltja érkezett Budapest XVII. kerületébe, a magyarországi falvakon kívül Ausztriából, Szlovákiából és Romániából. 2000-ben határozták el a Keresztár nevet viselő települések polgármesterei szövetségük megalakítását. Második találkozójukon elfogadták a szövetség szabályzatát, melyet 2001-ben Rákoskeresztúron írtak alá ünnepélyes keretek között. A szervezet fő célja a magyarság- tudat erősítése, a hagyományok megőrzése, ápolása és a kölcsönös segítség- nyújtás. A megalakulást követő nyolc esztendő során egyre intenzívebbé vált a kapcsolattartás a szövetséget alkotó települések között. Ezt jelzi a rendkívül gazdag program, valamint hogy mintegy nyolcszázötven delegált vett részt az idei találkozón, és talán ennek is betudható, hogy a Vili. konferencián öt újabb helység (Almáskeresztúr, Murakeresztúr, Nagykeresztúr, Nemeskeresztúr, Né- metkeresztúr - németül Deutschkreuz) képviseltette magát. Rákoskeresztúr fejlődésében nagy szerepet játszott az evangélikusság. A tó. században tömegesen vándoroltak be a részben szlovák, részben német ajkú telepesek a török idők alatt pusztává lett faluba. A szlovákok Aszód környékéről, Nógrádból és a felvidéki Podmaniczky- birtokokról érkeztek Keresztúrra. Stájer- országból és Karintiából a hitük miatt üldözött evangélikusok telepedtek meg itt. (Németországból később gazdasági okok miatt érkeztek ide telepesek.) Az osztrák-német és a szlovák kegyesség sajátos ötvözete alakult ki tehát a Rákosmentén - a nagyszámú evangélikus, valamint a falu evangélikus földesurai évszázadokra meghatározták a település életét, mindennapjait. Budapest ma is egyik legnagyobb gyülekezetének első templomát a baloldali hatóságok 1945-ben lerombolták, német nevű polgárainak egy részét kényszermunkatáborba hurcolták. Az evangélikus iskolát államosították, a gyülekezet birtokait elvették. A múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben zajlott le az úgynevezett „szanálás”: Keresztúri mint falut földig rombolták, és helyén egy ma harmincezer főt befogadó lakótelepet hoztak létre. A „modern” lakosságcsere egyik nagy áldozata éppen a rákoskeresztúri gyülekezet volt. Isten azonban megsegítette őket, a sorozatos csapások ellenére a főváros egyik legnagyobb lélekszámú evangélikus közössége él a főváros XVII. kerületében. A Sándy Gyula által tervezett négy evangélikus templom nemcsak az evangélikusok lelki otthona, de számos kerületi rendezvény helyszíne is. Kása László evangélikus lelkész a madárdombi katolikus templomban A Keresztár nevű települések Vili. kongresszusa egyben e falvak kulturális seregszemléje volt. A rendkívül gazdag programban kórushangverseny is szerepelt: augusztus 25-én a rákoskeresztúri evangélikus templom adott otthont a balaton- máriai Bárdos Lajos női kar és a helyi Liszt Ferenc vegyes kar nagy sikerű koncertjének. Augusztus 26-án, vasárnap a Szent Pál római katolikus templomban a kongresszusi delegáltaknak Rákoskeresztúr baptista, evangélikus, református és római katolikus lelkésze tartott ökumenikus istentiszteletet. ,A megrepedt nádszálat nem töri össze, a füstölgő mécsest nem oltja el, igazán hirdeti a törvényt" - Kosa László evangélikus lelkész Ézs 42,3 alapján figyelmeztette a Kárpátmedence huszonöt településéről össze- sereglett gyülekezetét arra, hogy a kereszténység kétezer éves története során Isten és ember között számtalan esetben Kosa László lelkész kitüntetése A Keresztár nevű települések VIII. konferenciájának rendezvényei között szerepelt augusztus 26-án a Rákoskeresztárért díj átadása a Dózsa Művelődési Házban. A 2007. évi Rákoskeresztúrért díj egyik kitüntetettje Kása László rákoskeresztúri evangélikus lelkész volt. A megtisztelő címet Riz Levente, Budapest főváros XVII. kerületének polgármestere adta át. Laudációjában a polgármester visszaemlékezett a Pál Apostol Katolikus Általános Iskola és Gimnáziumban Kosa Lászlóval végzett közös munkára: „Laci, tíz évig voltunk munkakapcsolatban, tőled tanultam a legtöbbet. Emberi tartást, becsületet - ezeknek mindig hangot adtál. Volt olyan is, hogy a szemeddel üzentél, amikor nyolc óra helyett nyolc óra két perckor léptem az osztályterembe.” Riz Levente megemlékezett a kitüntetett családjáról is. Dr. Kosa Pál (Kosa László édesapja) negyven évig szolgált parókusként Rákoskeresztúron. Szolgálata alatt bontották le első templomukat, ekkor hurcolták munkatáborokba a keresztúriak egy részét, a lelkészt pedig kuláknak nyilvánították. Kosa László először (1954-ben) kántorizált a gyülekezetben, majd 1964. július 12-én lelkésszé is itt avatta Káldy Zoltán püspök. 1969-ben választották rákoskeresztúri másodlelkésszé, 1974 óta pedig a Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség parókusa. Szolgálati ideje alatt sok kívülről jövő megrázkódtatás érte a gyülekezetét, a szanálás pedig teljesen eltörölte a régi Keresztúrt. Azonban Isten segítségével, lelkészének munkálkodásával a gyülekezet „stabilizálódott”. Ma is Budapest egyik legnagyobb evangélikus közössége; az egyházközségben vasárnaponként négy templomban hirdetik Isten igéjét, és számos alkalom várja a hitüket gyakorolni kívánókat, a keresztény közösséget megélni akarókat. Kosa László munkássága nem csak a gyülekezetben volt meghatározó jellegű; szolgálata kisugárzott a település egészére. A XVII. kerületi önkormányzat ezt a tevékeny élet- utat ismerte el a kitüntető cím odaítélésével és átnyújtásával. ■ Dr. Léránt István felügyelő megromlott a kapcsolat. Isten igyekszik e kapcsolatot megjavítani, ennek a jele a szent kereszt. A kereszt a halálra utal, de a szent kereszt Jézus kereszthalálára és feltámadására mutat. Isten mindig velünk van, még a legnehezebb időkben is - biztatta a lelkész a messzi tájakról egybegyűlteket. ■ L.I.
