Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)

2007-09-02 / 35. szám

‘Evangélikus ÉletS KULTÚRKÖRÖK 2007. szeptember 2. 5 Közeledés egymáshoz az írott ige útján Ökumenikus könyvesbolt Békéscsabán ► A nagyobb történelmi egyházak lelkészeinek áldásával Békéscsaba belvárosában megnyílt az Alfa Könyv. A boltban az egyházi iro­dalom mellett ajándék- és kegytár­gyakat, népművészeti alkotásokat és fajátékokat is árusítanak. A bolt ötletgazdája és működtetője Rá- gyanszki Erzsébet. A békéscsabai evangéli­kus gyülekezet hitoktatója az Evangéli­kus Elet olvasóinak elárulta, hogy a név­adás tudatos volt. Az Alfa kifejezés azt jelzi, hogy a bolt a keresztény felekeze­tek tagjainak találkozóhelye lehet, és egyben elősegítheti azt a folyamatot, amelynek révén jobban megismerhet­jük egymást. A tágas üzlet polcain számos kiadó (köztük természetesen a Luther Kiadó) kiadványai megtalálhatók, és a kör a jö­vőben várhatóan bővülni fog. Kapha- tők még énekeskönyvek, kottafüzetek, könyvjelzők, egyházi zenei CD-k, kegy­tárgyak, keresztek, gyertyatartók, gyer­tyák, Bibliák (idegen nyelven is), a Fébé piliscsabai Siló otthonában készített fa­játékok, továbbá népművészeti hímzé­sek és szőttesek, édességek és sokféle ajándéktárgy. A gyerekek számára külön sarkot ala­kítottak ki, ahöl ki is lehet próbálni a já­tékokat, amíg a szülő vagy nagyszülő a polcokról válogat. Arra is van mód, hogy az üzletbe betérők vásárlás előtt beleolvassanak a kiadványokba a ké­nyelmes kanapékon. A bolt vasárnap délelőtt is nyitva tart majd, ekkor meg lehet vásárolni mind a római katolikus, mind a református, mind az evangélikus egyház hetilapjá­nak legfrissebb számát. Rágyanszki Erzsébet a közeljövő ter­vei között említette író-olvasó találko­zók, felolvasások és minikoncertek szer­vezését; így szeretnék ismertebbé tenni a Szabadság téren megnyílt üzletet a bé­késcsabaiak között. ■ Szegfű Katalin Elcsendesedés a kavalkádban get a templomkertben, míg a Quadrup- lum énekegyüttes és az Ómuzsika együttes a reneszánsz és kora barokk muzsikába adott betekintést. A legnagyobb közönségsikert a pécsi evangélikus gospelkórus aratta. A különbö­ző keresztény felekezetekhez tartozó fi­atalok afroamerikai gyökerű egyházi énekeket hoztak. A néger zenét kitűnő­en ültették át a magyar közegbe, lendü­Ezúttal a Csók István Galériában mutatkozott be műveivel Polgár Rózsa Igazi nyár végi felüdülést jelentettek Polgár Rózsa Munkácsy- és Kossuth-díjas kárpit­művész alkotásai azok számára, akik augusztus 16. és 26. között ellátogattak a Kép­csarnok Csók István Galériájába. „Művei tisztán, nyíltan, őszintén beszélnek” - jelle­mezte a kiállított alkotásokat a tárlatot megnyitó beszédében Simonffy Márta textil- művész, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének elnöke. S való­ban: találkozzon bár velük először az ember, vagy csodálkozzon rájuk sokadszorra, Polgár Rózsa munkái mellett nem lehet elmenni. Hiszen például a Vándortarisznya olyan hívogatóan csüng a szőtt vándorboton, hogy nézőjének szinte kedve kereke­dik a nyakába akasztani és nekiindulni vele azok alá a bárányfelhők alá, amelyek az Ablakok című gobelin nyári egéről hívogatnak... ■ B. Zs. Mesterségek ünnepe ►' Augusztus utolsó hétvégéjén minden évben „tógába öltözik” Szombathely belvárosa. A Savaria történelmi karnevál korábban már létező hagyomá­nyát az ezredforduló évében elevenítette fel a római kori gyökerekkel ren­delkező város. A népszerű múltidéző, jelmezes felvonuláshoz évről évre egyre több program csatlakozik új és új helyszíneken. Az antik színháztól a gasztronómiai élvezeteken, légiós harcművészeten, hastáncon át az ókori játszóházig sokféle érdekesség közül választhat ilyenkor három napon át a közönség. A karnevál híre egyre messzebbre terjed, a turisták már hóna­pokkal előre lefoglalják ezekre a napokra a város szálláshelyeit. A Szombathelyi Evangélikus Egyház- község tagjai tavaly döntöttek először úgy, hogy a maguk módján csatlakoznak a város karneváli rendezvényeihez. Az apropót az adta, hogy templomuk szen­telésének évfordulója is épp augusztus végére esik. Tavaly ünnepelték a száztíz éves jubileumot, s az ehhez kötődő kul­turális programokat beillesztették a kar­nevál kínálatába. Egyrészt hogy az evan­gélikus templom is nyíljon meg a város­lakók előtt, másrészt hogy az addig csak szűkebb körben ismert előadók fellépési lehetőséget kapjanak a szélesebb nyilvá­nosság előtt. A rendezvényekhez a vá­rosközponthoz közeli, ám mégis csen­des helyen fekvő evangélikus templom szépen parkosított kertjét és nemrég fel­újított kápolnáját is hasznosítani tudták. A tavalyi sikeren felbuzdulva az idén már a karnevál mindhárom napjára szervezett programokat az egyházköz­ség. Elsősorban az egyházhoz közel álló előadókat hívtak, mindazonáltal vala­mennyi koncert más és más módját kí­nálta a kikapcsolódásnak, illetve az el­mélyülésnek. Laborczi Erzsébet orgonaművész, a gyü­lekezet kántora azt mutatta meg rend­hagyó koncertjében, hogy miként lénye­gülnek át a kereszténység előtti táncmu­zsika profán motívumai a nagy egyházi zeneszerzők műveiben. A kápolnában szombaton délután Szemerei Gábor lajos- komáromi költő és faszobrász abszt­rakt, mély érzelmeket hordozó kisplasz­tikáiból nyílt kiállítás. (Különös lelki él­ményt jelentett, hogy az alkotó verseit - felesége megzenésítésében - a családi kórus adta elő.) Az egyházzal jó kapcsolatot ápoló Capíto Gitárklub népszerű slágereivel többször is megénekeltette a közönsé­fel a vasi megyeszékhelyen; elnyerte tet­szésüket a tágas főtér, a rajta hullámzó karneváli sokaság. De vajon hogyan il­leszthető bele egy ilyen elmélyülést kívá­nó, telkekre ható rendezvényfolyam a kifejezetten zajos, profán és pogány ha­gyományokat felidéző karneváli forga­tagba? - kérdeztük Gregersen-Labossa György parókus lelkészt.- jó ötletnek találtam, hogy felelevení­tették a karnevál hagyományát, szüksége volt a városnak a kulturális élet fellendíté­sére. Ma is azt mondom, jó, hogy ilyenkor sok ember van együtt, hogy bemutatkoz­hat sok népművész, borász, hagyomány- őrző. Sajnos azonban eléggé eltolódtak az arányok annak a római kornak a fel­idézése felé, amelyről csak a kövek be­szélnek. Mint lelkész kimondottan káros­nak találom, hogy a nemritkán gyökerü­ket vesztett embereket a múlt ködébe ve­sző pogány vallásos propagandával is A Quadruplum együttesnek és az Ómuzsika zenekar két tagjának közös koncertje letes, átszellemült előadásuk mindenkit magával ragadott.- Elég nehéz ezekhez a darabokhoz hozzájutni, külföldi útjainkon, más kó­rusokkal találkozva szerezzük be a kot­tákat - árulta el vezetőjük, Árvái Dániel - Számunkra nem is annyira a dallam és a ritmus a fontos, hanem az, hogy az üzenetet, az érzéseket átadjuk a közön­ségnek. Ezért aztán sok szöveget ma­gunk fordítunk le, illetve az egyes szá­mok között rövid tanúságtétellel bővít­jük ki az elhangzottakat. A pécsi fiatalok most először léptek traktáljuk. De ha már a római korba nyú­lunk, nagyobb hangsúlyt kellene helyezni Savaria város ókeresztény hagyományai­ra is. Mi csak „kísérőrendezvénye” va­gyunk a karneválnak, anyagi támogatást sem kapunk. Viszont a nagy kavalkádban egy kis elcsendesedést kínálunk. Alterna­tívát nyújtunk - a városhoz közel, a zajtól mégis kissé távolabb. Régen is a piactérre építették a templomokat, oda, ahol a leg­több ember megfordult. Kár lenne a templom ajtaját zárva tartani, amikor emberek ezrei járkálnak az utcán... ■ Varga T. Krisztina kiállításon nem csak a Kárpát­medence bőrműves hagyomá­nyait mutatták be - a manap­ság használatos bőrtárgyak széles választéka meggyőzően bizonyította az iparág életké­pességét. A honfoglalás kori régészeti leletek alapján ké­szült tarsolyokon, nyíltegeze­ken kívül például pásztorta­risznyák, ostorok, bugyellári- sok idézték a múltat, a céhes világ bőrmíves „technikájával” készült csizmák, válltáskák és egyebek viszont mai igényeket elégítenek ki - igényesen. Az ünnepi sokadalomban megfordulók bepillantást nyerhettek a Néprajzi Múze­um restaurátorainak munkájába is. A hangszerkészítők pavilonjánál minikoncerte­ken szólaltatták meg a klasszikus és népi hangszereket. Az egész napos gyermekfog­lalkozásokkal párhuzamosan több játszóházban is örömmel látták a kicsinyeket a kézművesmesterek. A hagyományoknak megfelelően több színpadon folyamatosan váltották egymást a néptáncegyüttesek, énekesek, zenekarok. A Vár csaknem teljes területét elfoglaló kirakodóvásár pavilonjaiban a népi iparművészek nemcsak kínálták gyönyörű por­tékáikat, de mesterségük művelésének folyamatába is bepillantást engedtek. ■ — BODAZS Immár huszonegyedszer fog­lalhatták el néhány napra népi iparművészek a budai Várat. A Népművészeti Egyesüle­tek Szövetsége által augusztus 17. és 20. között megrendezett mesterségek ünnepén ezúttal a bőrművességre irányult meg­különböztetett figyelem. E mesterség szakemberei a Ma­gyar Nemzeti Galéria A épüle­tében is bemutatkozhattak. A

Next

/
Thumbnails
Contents