Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-09-02 / 35. szám
‘Evangélikus ÉletS KULTÚRKÖRÖK 2007. szeptember 2. 5 Közeledés egymáshoz az írott ige útján Ökumenikus könyvesbolt Békéscsabán ► A nagyobb történelmi egyházak lelkészeinek áldásával Békéscsaba belvárosában megnyílt az Alfa Könyv. A boltban az egyházi irodalom mellett ajándék- és kegytárgyakat, népművészeti alkotásokat és fajátékokat is árusítanak. A bolt ötletgazdája és működtetője Rá- gyanszki Erzsébet. A békéscsabai evangélikus gyülekezet hitoktatója az Evangélikus Elet olvasóinak elárulta, hogy a névadás tudatos volt. Az Alfa kifejezés azt jelzi, hogy a bolt a keresztény felekezetek tagjainak találkozóhelye lehet, és egyben elősegítheti azt a folyamatot, amelynek révén jobban megismerhetjük egymást. A tágas üzlet polcain számos kiadó (köztük természetesen a Luther Kiadó) kiadványai megtalálhatók, és a kör a jövőben várhatóan bővülni fog. Kapha- tők még énekeskönyvek, kottafüzetek, könyvjelzők, egyházi zenei CD-k, kegytárgyak, keresztek, gyertyatartók, gyertyák, Bibliák (idegen nyelven is), a Fébé piliscsabai Siló otthonában készített fajátékok, továbbá népművészeti hímzések és szőttesek, édességek és sokféle ajándéktárgy. A gyerekek számára külön sarkot alakítottak ki, ahöl ki is lehet próbálni a játékokat, amíg a szülő vagy nagyszülő a polcokról válogat. Arra is van mód, hogy az üzletbe betérők vásárlás előtt beleolvassanak a kiadványokba a kényelmes kanapékon. A bolt vasárnap délelőtt is nyitva tart majd, ekkor meg lehet vásárolni mind a római katolikus, mind a református, mind az evangélikus egyház hetilapjának legfrissebb számát. Rágyanszki Erzsébet a közeljövő tervei között említette író-olvasó találkozók, felolvasások és minikoncertek szervezését; így szeretnék ismertebbé tenni a Szabadság téren megnyílt üzletet a békéscsabaiak között. ■ Szegfű Katalin Elcsendesedés a kavalkádban get a templomkertben, míg a Quadrup- lum énekegyüttes és az Ómuzsika együttes a reneszánsz és kora barokk muzsikába adott betekintést. A legnagyobb közönségsikert a pécsi evangélikus gospelkórus aratta. A különböző keresztény felekezetekhez tartozó fiatalok afroamerikai gyökerű egyházi énekeket hoztak. A néger zenét kitűnően ültették át a magyar közegbe, lendüEzúttal a Csók István Galériában mutatkozott be műveivel Polgár Rózsa Igazi nyár végi felüdülést jelentettek Polgár Rózsa Munkácsy- és Kossuth-díjas kárpitművész alkotásai azok számára, akik augusztus 16. és 26. között ellátogattak a Képcsarnok Csók István Galériájába. „Művei tisztán, nyíltan, őszintén beszélnek” - jellemezte a kiállított alkotásokat a tárlatot megnyitó beszédében Simonffy Márta textil- művész, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének elnöke. S valóban: találkozzon bár velük először az ember, vagy csodálkozzon rájuk sokadszorra, Polgár Rózsa munkái mellett nem lehet elmenni. Hiszen például a Vándortarisznya olyan hívogatóan csüng a szőtt vándorboton, hogy nézőjének szinte kedve kerekedik a nyakába akasztani és nekiindulni vele azok alá a bárányfelhők alá, amelyek az Ablakok című gobelin nyári egéről hívogatnak... ■ B. Zs. Mesterségek ünnepe ►' Augusztus utolsó hétvégéjén minden évben „tógába öltözik” Szombathely belvárosa. A Savaria történelmi karnevál korábban már létező hagyományát az ezredforduló évében elevenítette fel a római kori gyökerekkel rendelkező város. A népszerű múltidéző, jelmezes felvonuláshoz évről évre egyre több program csatlakozik új és új helyszíneken. Az antik színháztól a gasztronómiai élvezeteken, légiós harcművészeten, hastáncon át az ókori játszóházig sokféle érdekesség közül választhat ilyenkor három napon át a közönség. A karnevál híre egyre messzebbre terjed, a turisták már hónapokkal előre lefoglalják ezekre a napokra a város szálláshelyeit. A Szombathelyi Evangélikus Egyház- község tagjai tavaly döntöttek először úgy, hogy a maguk módján csatlakoznak a város karneváli rendezvényeihez. Az apropót az adta, hogy templomuk szentelésének évfordulója is épp augusztus végére esik. Tavaly ünnepelték a száztíz éves jubileumot, s az ehhez kötődő kulturális programokat beillesztették a karnevál kínálatába. Egyrészt hogy az evangélikus templom is nyíljon meg a városlakók előtt, másrészt hogy az addig csak szűkebb körben ismert előadók fellépési lehetőséget kapjanak a szélesebb nyilvánosság előtt. A rendezvényekhez a városközponthoz közeli, ám mégis csendes helyen fekvő evangélikus templom szépen parkosított kertjét és nemrég felújított kápolnáját is hasznosítani tudták. A tavalyi sikeren felbuzdulva az idén már a karnevál mindhárom napjára szervezett programokat az egyházközség. Elsősorban az egyházhoz közel álló előadókat hívtak, mindazonáltal valamennyi koncert más és más módját kínálta a kikapcsolódásnak, illetve az elmélyülésnek. Laborczi Erzsébet orgonaművész, a gyülekezet kántora azt mutatta meg rendhagyó koncertjében, hogy miként lényegülnek át a kereszténység előtti táncmuzsika profán motívumai a nagy egyházi zeneszerzők műveiben. A kápolnában szombaton délután Szemerei Gábor lajos- komáromi költő és faszobrász absztrakt, mély érzelmeket hordozó kisplasztikáiból nyílt kiállítás. (Különös lelki élményt jelentett, hogy az alkotó verseit - felesége megzenésítésében - a családi kórus adta elő.) Az egyházzal jó kapcsolatot ápoló Capíto Gitárklub népszerű slágereivel többször is megénekeltette a közönséfel a vasi megyeszékhelyen; elnyerte tetszésüket a tágas főtér, a rajta hullámzó karneváli sokaság. De vajon hogyan illeszthető bele egy ilyen elmélyülést kívánó, telkekre ható rendezvényfolyam a kifejezetten zajos, profán és pogány hagyományokat felidéző karneváli forgatagba? - kérdeztük Gregersen-Labossa György parókus lelkészt.- jó ötletnek találtam, hogy felelevenítették a karnevál hagyományát, szüksége volt a városnak a kulturális élet fellendítésére. Ma is azt mondom, jó, hogy ilyenkor sok ember van együtt, hogy bemutatkozhat sok népművész, borász, hagyomány- őrző. Sajnos azonban eléggé eltolódtak az arányok annak a római kornak a felidézése felé, amelyről csak a kövek beszélnek. Mint lelkész kimondottan károsnak találom, hogy a nemritkán gyökerüket vesztett embereket a múlt ködébe vesző pogány vallásos propagandával is A Quadruplum együttesnek és az Ómuzsika zenekar két tagjának közös koncertje letes, átszellemült előadásuk mindenkit magával ragadott.- Elég nehéz ezekhez a darabokhoz hozzájutni, külföldi útjainkon, más kórusokkal találkozva szerezzük be a kottákat - árulta el vezetőjük, Árvái Dániel - Számunkra nem is annyira a dallam és a ritmus a fontos, hanem az, hogy az üzenetet, az érzéseket átadjuk a közönségnek. Ezért aztán sok szöveget magunk fordítunk le, illetve az egyes számok között rövid tanúságtétellel bővítjük ki az elhangzottakat. A pécsi fiatalok most először léptek traktáljuk. De ha már a római korba nyúlunk, nagyobb hangsúlyt kellene helyezni Savaria város ókeresztény hagyományaira is. Mi csak „kísérőrendezvénye” vagyunk a karneválnak, anyagi támogatást sem kapunk. Viszont a nagy kavalkádban egy kis elcsendesedést kínálunk. Alternatívát nyújtunk - a városhoz közel, a zajtól mégis kissé távolabb. Régen is a piactérre építették a templomokat, oda, ahol a legtöbb ember megfordult. Kár lenne a templom ajtaját zárva tartani, amikor emberek ezrei járkálnak az utcán... ■ Varga T. Krisztina kiállításon nem csak a Kárpátmedence bőrműves hagyományait mutatták be - a manapság használatos bőrtárgyak széles választéka meggyőzően bizonyította az iparág életképességét. A honfoglalás kori régészeti leletek alapján készült tarsolyokon, nyíltegezeken kívül például pásztortarisznyák, ostorok, bugyellári- sok idézték a múltat, a céhes világ bőrmíves „technikájával” készült csizmák, válltáskák és egyebek viszont mai igényeket elégítenek ki - igényesen. Az ünnepi sokadalomban megfordulók bepillantást nyerhettek a Néprajzi Múzeum restaurátorainak munkájába is. A hangszerkészítők pavilonjánál minikoncerteken szólaltatták meg a klasszikus és népi hangszereket. Az egész napos gyermekfoglalkozásokkal párhuzamosan több játszóházban is örömmel látták a kicsinyeket a kézművesmesterek. A hagyományoknak megfelelően több színpadon folyamatosan váltották egymást a néptáncegyüttesek, énekesek, zenekarok. A Vár csaknem teljes területét elfoglaló kirakodóvásár pavilonjaiban a népi iparművészek nemcsak kínálták gyönyörű portékáikat, de mesterségük művelésének folyamatába is bepillantást engedtek. ■ — BODAZS Immár huszonegyedszer foglalhatták el néhány napra népi iparművészek a budai Várat. A Népművészeti Egyesületek Szövetsége által augusztus 17. és 20. között megrendezett mesterségek ünnepén ezúttal a bőrművességre irányult megkülönböztetett figyelem. E mesterség szakemberei a Magyar Nemzeti Galéria A épületében is bemutatkozhattak. A
