Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-08-19 / 33-34. szám
io 41 2oo/. augusztus 19-26. PANORÁMA ‘Evangélikus Élet®? ► „Az évszázadok során nemzedékek születésének, küzdelmeinek, halálának részese a templom. A templom mindemellett építészeti minőségek hordozója, a közösség erkölcsi megtartásának kifejezője, a település valóságos és szellemi központja, egyéni arculatának legkifejezőbb vonása. (...) A templomoknak ezt a történeti, szellemi, érzelmi magasfeszültségét szokás úgy meghatározni, hogy »műemlék«” - úja Istvdnfi Gyula építészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora a Veszendő templomaink címet viselő könyvsorozat Evangélikus templomok a mai Magyar- országon című kötetének előszavában. Egyházunk több mint száz műemléki védettségű templommal büszkélkedhet országszerte. Alábbi összeállításunkban közülük mutatunk be néhányat, interjúnkból pedig fény derül arra, hogyan lesz egy épületből műemlék. Szirák A gyülekezet gyökerei a reformáció évszázadáig nyúlnak vissza. Az anyakönyveket 1712-ben kezdték vezetni. A település magyar lakossága a török időkben teljesen kiveszett; vagy áldozatai lettek a török kegyetlenkedésnek, vagy elmenekültek Szirákról. A török hódoltság után azonban felvidéki tótok kerültek a visszahúzódott magyarok közé. A település a 18. században a Róth család birtoka, 1826 táján azonban már a Telekyeké. mokra emlékeztet. A templomtér három haránt övvel négy mezőben elhelyezett függőkupola-sátorral van fedve. Ennek a rendszernek az öblösségét továbbvezetik a függélyes falakból kiképzett mély ablakfülkék. A bejárat feletti keskeny oldalon találjuk a karzatot. A szószékoltár szépsége egyrészt az oszlopos-kupolás, faszínű, aranyozott díszítésekkel dekorált, baldachinos építményből fakad. Centrumában egyszerű oltár - előtte hajlított lábakon gömb alaA helyi evangélikus templomot 1782- 1788 között építette - gróf Teleki Józsefre Róth Johanna áldozatkészségéből - a pesti Jung József építész késő barokk stílusban. Helyén valaha kolostorépület, majd imaház állt, de lerombolták. Innen származik az emberfejet ábrázoló farag- vány, amelyet beépítettek a falba. Az első ütemben a templömhajó épült meg, később a torony. Az épület struktúrája arra is mutat, hogy a torony a templomhajó elé épült. Ugyanerre a következtetésre jutunk, ha a toronysisak díszességét és vonalvezetését nézzük. Az épület az olasz kialakítású templokú keresztelőkút - áll, mögötte-felette aranyozott faragványokkal gazdagon díszített szószékkel. Az orgonát a Teleki-Róth-Wattay hármas címer díszíti. A keresztelőkút és az oltár azonos művésztől származik, megrendelője a Wattay család volt; az igényes munkák 1788-ban készülhettek. A templom 1832-ben leégett, mindhárom harangja elolvadt, ekkor készítette el Schaudt András mester a ma is meglévő legöregebb harangot. Az épületet többször renoválták; 1990 és 2005 között nagy felújítást végeztek rajta. Izmény A Dombóvár-Szászvár-Bonyhád útról lekanyarodva juthatunk el erre a mintegy ötszáz lakosú Tolna megyei zsáktelepülésre. A valamikor színtiszta evangélikus sváb faluban ma már csak négyöt evangélikus német család él; jelenlegi lakói andrásfalvi római katolikus bukovinai székelyek és felvidéki magyarok leszármazottai. Az 1785-ben felszentelt evangélikus templom a falu központjában áll. Késő barokk stílusban épült - amint a bejárata fölött olvasható német nyelvű felirat hirdeti, „a császár kegyelméből és a nép szorgalmából”. Méltóságteljes homlokzata ma is a település fölé magasodva hirdeti az egykori német evangélikus közösség öntudatát. Szintén késő bárok, fehér-arany szószékoltára megkapó szépségű. A megfeszített Krisztust ábrázoló oltárképe fölött magyar címer látható; ilyen került a mucsfai és a bonyhádi szószékoltárra is. A templom - főként a kitelepített németek jóvoltából - gyönyörűen helyre van állítva. * Értékvédelem Beszélgetés a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal főosztályvezetőjével ► Istentisztelet közben keveseknek jut eszükbe, hogy műemléken ülnek. Pedig evangélikus templomaink jó része műemlék, így berendezésük - például a templompad - is az. A védetté nyilvánítás körülményeiről, illetve ennek következményéről Haris Andreával, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal főosztály- vezetőjével beszélgettünk.- Miként lesz egy épületből műemlék?- A műemlékké nyilvánítást nem a mi hivatalunk mondja ki. Bárki javasolhat épületet védelemre. Az indítványt hivatalunk védési osztálya alaposan megvizsgálja, majd a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke javaslatot tesz az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak, és a miniszter ezt optimális esetben jóváhagyja. Általában nem egyesével nyújtjuk be a javaslatokat, hanem úgynevezett védési csomagokban tízesével- húszasával.- Milyen kritériumok alapján javasolnak védelemre egy-egy épületet?- Mindenekelőtt történelmi szempontok alapján. A mai műemlékállomány nagy része már a hatvanas években védelem alá került. Alapelv, hogy minden 1875 előtti épület műemlék. Az utóbbi időben egyre több 19-20. századi létesítményt nyilvánítottak védetté. Itt a legfontosabb szempont az építménynek az adott korszakban betöltött építészeti egyedisége, értékessége. Például jelképessége miatt kapott védelmet az Erzsébet téri buszpályaudvar épülete. Érdekes eset, amikor egy épület nem védett, de egy tárgya igen. Például egy szobor, oltárkép, orgona, padsor, burkolat vagy falfestés is kaphat egyedi tárgyvédelmet. Korábban ezzel a múzeumi szervezetek foglalkoztak, de mióta a korábbi Országos Műemlékvédelmi Hivatalt 2001-ben Kulturális Örökségvédelmi Hivatallá alakították, ez is a mi feladatunk.- Mennyi ideig tart a műemlékké nyilvánítás folyamata?- Az első szűrő a mi hivatalunk. Kimegyünk, megvizsgáljuk az épületet, a beérkező javaslatot adatokkal alátámasztva értékeljük, majd külső szakértők is véleményezik. Ez körülbelül két- három hónap. A minisztériumi ügymenet még hosszabb; optimális esetben egy év telik el a javaslat benyújtásától a műemlékké nyilvánításig. Természetesen sokkal gyorsabb a folyamat akkor, ha az adott épületet el akarják bontani. Ekkor hivatalunk minisztériumi jóváhagyás nélkül is kimondhatja az ideiglenes védelmet, ám ez csak egy évig érvényes. Ezalatt nem bonthatják el, és meg kell indulnia hivatalosan is a védetté nyilvánítási folyamatnak. Haris Andrea- Mivel jár a műemlékké nyilvánítás?- Erős kötöttségekkel. Például mindenféle felújítási munkát engedélyeztetni kell a hivatallal. Ez megnehezíti a felújító helyzetét, ugyanis nem feltétlenül a legolcsóbb megoldásokat fogjuk jóváhagyni. Például nem sok esély van arra, hogy engedélyezzük a faablakok műanyagra cserélését. A felújítási tervek a területi irodákhoz futnak be, munkatársaink kimennek a helyszínre, megvizsgálják az épületet, és véleményezik a tervet. Erre három hónapot ad a közigazgatási eljárási törvény. Hozzánk csak akkor jutnak el a tervek, ha a területi irodáknak művészettörténeti, régészeti, restaurálási kérdéseik vannak.- Úgy tűnik, nem éri meg egy gyülekezetnek műemlékké nyilváníttatnia a templomát...- Adminisztratív szempontból biztos nem, de pályázati szempontból mindenképpen előnyt jelent, ha valaki műemlék felújítására pályázik. Hosszú évekig nekünk is voltak pénzforrásaink, és segíteni tudtuk a renoválásokat, ám ezek most megszűntek, úgyhogy maradnak a pályázatok. További nehézséget jelent, hogy minden pályázathoz önerő is kell, illetve meg kell tanulni jól megírni egy pályázatot. Sajnos a kisebb közösségek erre még nincsenek eléggé felkészülve, de muszáj belerázódniuk, mert nincs más út.- Ha egy műemlék templomnak erősen romlik az állapota, de a gyülekezetnek nincs pénze a felújításra, önök kötelezhetik őket a helyreállításra?- Igen. Az állagmegóvásra mindenképpen kötelezhetjük őket, sőt a kényszer-helyreállítást is kezdeményezhetjük. A hivatal a rendelkezésre álló pénzekből finanszírozza például a beszakadt tető helyreállítását, de aztán ennek költségét visszaterheli a tulajdonosra.- Említene néhány műemlékként számon tartott evangélikus templomot?- A történeti elvet figyelembe véve minden 1875 előtt épült templom eleve az. Például az összes olyan épület, amely II. József türelmi rendelete után épült. Hirtelenjében a híres evangélikus templomok jutnak eszembe, mint a Deák téri, a fasori, a soproni, a sárvári, a két békéscsabai, a tótkomlósi vagy az orosházi. Nem műemlék ugyan, de azt gondolom, hogy például a zuglói evangélikuS'temp- lommal is érdemes lenne foglalkozni. De kiemelhetjük a nemescsóit is, ahol pár éve állították helyre a gyönyörű, 18. század eleji szószékoltárt. * * * Végezetül a főosztályvezető még elmondja, hogy Magyarországon majdnem tizenkétezer műemlék épület van, így nem könnyű mindet számon tartani. Közöttük százharminchárom evangélikus templom élvez műemléki védettséget, három esetében pedig jelenleg zajlik a védelem alá helyezés folyamata. Tíz évvel ezelőtt felülvizsgálták a listát, és szomorúan tapasztalták, hogy nem egy műemléknek már nyoma sincs. Találtak viszont olyan épületeket, amelyeknek a védetté nyilvánítását elindíthatták. ■ Jánosi Vali Nemeskér 1681-től a legfontosabb Sopron megyei artikuláris hely volt, harminckét község háromezer evangélikusa számára tartottak itt istentiszteletet. A katolikus templomot használták mindaddig, amíg a katolikusok világi és egyházi nyomásra 1732-ben vissza nem vették azt, valamint a paplakot és az iskolát is. Ekkor új telket kaptak, ahol hat hónap alatt az előírásoknak megfelelő, torony nélküli, magtár formájú templomot emeltek. Nincs írásos adat arról, hogy Nemeskér külföldről segítséget kapott volna, ám lehetséges, hogy a templom külhoni anyagi támogatás révén épült fel ilyen gyorsan. Az adományok sorába tartozhatott a szószék is, melyet oly módon építettek össze az oltárral, hogy a hívők a gazdagon díszített szószékből semmit sem láthattak, eltakarta azt az oltárfal. Az oltárkép az utolsó vacsorát ábrázolja. A késő reneszánsz oltár két különböző kor, stílus és műhely alkotása. Az egyik - a belső fafaragással összhangban álló - részét helybeli mesterek készítették. Ehhez illesztették hozzá a minden bizonnyal ajándékba kapott, hársfából készült szószékkosarat, amelyet evangélisták fából faragott alakjai díszítenek. Ez utóbbi valódi mestermunka; a 17. századi magyar művészetből nem ismerjük Nemeskér párját. A szószék díszítményeiből jutott az orgonaszekrényre is. Az istenháza mennyezete fagerendás, a hosszú karzatokat is faoszlopok tartják. A hajlék mellé a harangok számára tornyot is akartak emelni; 1743-ban fogtak hozzá az építéshez, ezt azonban Pásztory László főbíró önhatalmúlag megtiltotta. A „csonka torony” 1862-ig ebben a formájában állott fenn. 1821 tavaszán a meghasadt öregharangot, melyet 1798-ben Pfistermeister Ferenc kőszegi mester öntött, a soproni harangöntővel, Seltenhofer Frigyessel újraöntették. 1884-ben megrepedt a kisebbik harang, melyet még 1732-ben öntött a bécsújhelyi Löw Miklós; ezt ugyancsak Seltenhoferék öntötték újra. Az 1913. március 2-án tartott közgyűlésen elhatározták, hogy a reformáció kezdetének négyszázadik évfordulójára a régi templom helyébe újat építenek, de ez az álom végül nem valósulhatott meg. A hajlékot 1977-ben újították fel alsó- szopori Hagy Elemér Ybl-díjas építész tervei alapján.
