Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-08-05 / 31. szám
‘Evangélikus ÉletS KULTÚRKÖRÖK 2007. augusztus 5. 5 Életre kelő szobrok Album a lőcsei szárnyas oltárokról Hosszú évtizedeket kellett várni arra, hogy a Horthy-korszakról - történetéről, társadalmáról - szélesebb körben is felszabadultan lehessen beszélni, bár minden bizonnyal sokakban még ma is él az előző rendszer szinte minden megkülönböztetést nélkülöző, hivatalos elítélő dogmáiból áradó ellenérzés. Pedig Magyarország történetének egyik legkritikusabb időszakában, a 20. század első felében éppen az egykori kormányzó nevével fémjelzett időszak - a maga súlyos ellentmondásaival együtt - a fennmaradás és átalakulás meghatározó negyedszázada. A Rubicon történelmi magazin 2007/ 4-5. száma (Elitek a Horthy-korszakban) arra vállalkozott, hogy átfogó képet adjon az olvasóknak a korabeli társadalmi elit életéről, szereplőiről nemcsak az arisztokrácia, a politika és a gazdaság világában, hanem a honvédség, a tudósok, a művészek és a történelmi egyházak körében is. A katolikus, a református és az evangélikus egyház vezetőit bemutató tanulmányban Gergely Jenő történész, a kor ismert kutatója átfogó képet rajzol a három felekezet általános közéleti helyzetéről. Az érdeklődő olvasónak persze először ahhoz kell szoktatnia magát, hogy az egyházi vezetők a társadalmi elit természetes szereplői voltak történelmi beágyazottságuk miatt, még akkor is, ha a katolikus és protestáns egyházak között e tekintetben is hatalmas Elitegyház? különbségek voltak. Ennek egyik oka éppen az, hogy a reformált egyházak közjogi és közéleti egyenjogúsítása teljesen sohasem ment végbe, ráadásul az egyházi mozgástér is jelentősen átalakult a versailles-i békerendszer nyomán. Ezt a katolikusok és a protestánsok köRaffay Sándor evangélikus püspök zött meglévő különbséget Gergely érzékenyen mutatja be, a nagybirtokos katolikus klérus és az összehasonlításban lényegesen szegényebb evangélikusság helyzete közötti eltérést alaposan ada- tolja. A körkép így azt a benyomást erősíti meg, hogy a történelmi keresztény felekezetek a korszak elitjének természetes részét jelentették, mégis az egyházi vezetők körében is létezett - felekezetűk helyzetének megfelelően - egy további, jelentős rétegződés. Az egyházi elithez tartozás tehát önmagában semmiképpen sem jelentett azonos mozgásteret, lehetőségeket. Evangélikus egyházunk bemutatása sajátosan szembesít bennünket közelmúltunkkal. Az elitbe „emelkedés” társadalmi mércéje egyik oldalon a püspöki szék elérése, amelyben nem a vagyoni helyzet volt meghatározó, hanem a személyes teljesítmény (a teológia tudományos művelése, lelkészi pálya) és a lelké- szi családból való származás. (Érdekes, hogy ez utóbbi a Horthy-korszak után is jelentős szerepet játszik.) Ezzel ellentétben világi vezetőink esetében fontos tényező volt a vagyoni és birtokbeli pozíció, amely miatt az egyház társadalmi megjelenítése, érdekérvényesítése sokszor erőteljesebb volt a világi, mint a lelkészi egyházvezetői körön keresztül. A katolikus egyházzal összehasonlítva ez a sajátos különbség akkor is létezik, ha a Baltazár Dezső református püspök katolikus püspökök között is számosán emelkedtek alulról a legmagasabb püspöki méltóságokba, hiszen kinevezésükkel együtt egyházuk, egyházmegyéjük birtokaihoz is hozzájutottak. Mai szemmel nézve mindenképp megállapíthatjuk, hogy bár az egyházi elitbe jutás valamivel nyitottabbá vált a Horthy-korszakban, mint korábban, mégis csupán része volt az azóta is tartó átalakulásnak. A Rubicon magazin e száma a szélesebb olvasóközönségre tekintettel mutatja be az egyházak helyzetét a két világháború között, így mélységekbe, felekezeti sajátosságokba csak korlátozottan vezethet be - mégis jó szolgálatot tett a téma felvállalásával és az általános kép megrajzolásával. A táblázatos adatok, illetve egy-egy jelentős személyiség - evangélikus részről Raffay Sándor püspök, a reformátusok közül pedig Baltazár Dezső püspök - bemutatása teszik élesebbé a kontúrokat. Aki azonban kézbe veszi az összeállítást, kedvet kaphat nemcsak a Horthy-korszak, hanem a korabeli egyházak alaposabb megismerésére is. ■ Dr. Korányi András A nemrég napvilágot látott kötet különleges tárlatvezetés Európa egyik legszebb templomában, benne kontinensünk legmagasabb szárnyas oltárával; s - mint a könyvből kiderül - a lőcsei Szent Jakab-templom nemcsak az oltárok számát, hanem szépségét tekintve is páratlan. A kötet egyik szerzője, Jankovics Marcell a templom gazdag szimbólumrendszerű oltárainak képanyagán kíséri végig az olvasót. A gyönyörű felvételeket Méry Gábor fotóművész készítette, aki egyben a könyv kiadója is. Amikor kézbe vettem az albumot, arra gondoltam, hogy kétfajta ember létezik: aki még nem járt Lőcsén, de ha arra jár, tudatosan a templomért keresi fel; s az, aki már járt ott, de a könyvet föllapozva örömmel eleveníti fel a látottakat. Nekem egyelőre csak az a lehetőség jutott, hogy a Méry Ratio kiadó vezetőjével, Méry Gáborral beszélgessek arról, mi késztette erre a páratlan munkára. A kötet fotósa harmadik alapiskolás volt, azaz elemista, amikor Lőcsén járt egy osztálykirándulás során, és már akkor megragadták Lőcsei Pál mester faragványai. Olyan mély volt az egykori benyomás, hogy kiadóként az első naptárt már Lőcsei Pál Utolsó vacsorájáról készítette. Akkor az apostolokat nem tudták beazonosítani, maradt hát feladat. Igaz, ez tíz évvel később Jankovics Marcellel sem sikerült, dé létrejött egy kapcsolat s ennek eredményeképpen egy gyönyörű album a gótika legszebb alkotásáról. Bár a művek teljes mértékben magukon viselik a gótika jeleit, számomra mégis volt bennük valami kettősség. A képek alapján érzem bennük a kor hangulatát, de mintha a naiv művészet, a népiesség is megjelenne. Méry Gábor Lőcsei Pál zsenialitásának tudja be, hogy az alkotások nem merevek, és ő inkább picit gyerekesnek nevezné, mint népinek. Ennek ellenére lenyűgözően szépek ezek az oltárok, sőt játékosak, és az irónia sem hiányzik belőlük. A Szent Jakab-templom tizenkét szárnyas oltárát megtekinteni szinte lehetetlen. Már nincs magyar nyelvű szertartás benne, és magyar nyelvű idegenvezetés sem. A látogatót alig egy órára engedik be a templomba, de ez az idő kevés arra, hogy az őt érő információmennyiséget befogadja, hogy a képeket magában rögzítse, és az alkotások szépségét átélje. Az idő hiányát pótolja most ez az album, amelynek elkészítése sem volt zökkenő- mentes. A szlovák katolikus egyháztól, a szepeshelyi püspöktől körülbelül félévnyi utánajárás eredményeként sikerült engedélyt szerezni a fényképezéshez, de sikerült. A világítást a Duna Televízió biztosította. A képek pedig önmagukért beszélnek. Méry Gábornak megérte ezt az álmot tíz évig dédelgetnie. Beszélgetésünk másnapján töltötte be a negyvenedik évét, és ahogy ő mondta, ennek a könyvnek ebben az időszakban kellett elkészülnie. Elvégre „mindennek rendelt ideje van" (Préd 3,1; Károli-fordítás). ■ Veres Emese-Gyöngyvér Jankovics Marcell - Méry Gábor: A lőcsei Szent Jakab-templom szárnyas oltárai. Méry Ratio Kiadó, Somorja, 2007. Ara 6900 forint. Megvásárolható a Luther Kiadó könyvesboltjában (1085 Budapest, Üllői út 24.) és a Huszár Gál papír- és könyvesboltban (1054 Budapest, Deák tér 4.) is. A Princetoni javaslat és magyar fogadtatása Még a teológiai, egyházi irodalmat rendszeresen és szívesen olvasók számára sem ismert teljes egészében ifi. dr. Fabiny Tibor teológiai munkássága; szerzőként, fordítóként, illetve szerkesztőként egyaránt tevékenykedik. Ez mennyiségileg és minőségileg is hatalmas, szorgalmas munkát jelent. Érdeklődési köre szinte végtelen, nyelvismerete Magyarországon ritkaságszámba megy. HERMENEUTIKAI FÜZETÜK28. Egy testben A KERESZT ÁLTAL Princetoni javaslat a keresztények egységére N/crEs/tem•• (,;irl t.. Brstatco cs Robert \\. leoson ! HERMENEUTIKA! KUTATÓKÖZPONT Fabiny sorozatszerkesztőként, illetve egyes kötetek szerkesztőjeként is jegyzi a Hermeneutikai Kutatóközpont Hermeneutikai Füzetek című sorozatát, amely már a harmincadik kötetnél tart; a Magyar Luther Szövetség Magyar Luther Könyvek címet viselő sorozatában tizenegy, Magyar Luther Füzetek sorozatcímmel pedig kilenc kiadvány látott napvilágot az ő szerkesztésében. Ezenkívül gondozza az Evangélikus Belmissziói Baráti Egyesület köteteit is. És akkor még nem is beszéltünk más jellegű irodalmi munkásságáról, jegyzeteiről és könyveiről, illetőleg az olyan kiadványokról, amelyeknek a megjelentetésében például szakmai lektorként vett részt (a legutóbbi ilyen Jonathan Edwards Értekezés a vallási indulatokról című művének magyar kiadása; Gondolat Kiadó, Budapest, 2007). Őszintén csodálkozom, hogy általában nem értékeljük kellő módon ezt a megfeszített és hasznos szolgálatot. Minden publikációja azonos célú: a keresztény egység elősegítése a 21. században; nem a megszokott formákban, hanem új nézőpontból és más igénnyel. Azt a két kötetet, amelyekről az alábbiakban szólok, szintén csak összefüggéseiben szabad olvasni. így tudjuk igazán megbecsülni mondandójukat. Az egyik az Egy testben a kereszt által - Princetoni javaslat a keresztények egységére címet viseli; a másiknak Egy házban élnek-e a keresztények? - Magyar reflexiók a Princetoni javaslatra a címe. Rátérve tulajdonképpeni feladatomra, a két összefüggő könyv ismertetésére, néhány megállapításomat rögzítem. Az úgynevezett Princetoni javaslat hetvenegy tételből álló közös munka, jelentős mai teológusok, főleg amerikai, de legalábbis angol nyelvű szakemberek tollából. Princetoni javaslat szándéka nem az volt, hogy végleges, minden történelmi felekezet által elfogadott közös hitvallás vagy dogma legyen, megkérdőjelezhetetlen igazságokkal és tömör, mégis érthető kifejezésekkel - a szerzők ehelyett javaslatot tesznek: találjunk közös utat és irányt az eddigi, gyakran zsákutcába futott kísérletek után, hogy a feltétlenül szükséges egységtörekvés a 21. században is folytatódjék. A magyar kiadás szerkesztője, Fabiny Tibor a kötetet finom utalásként Vajta Vilmos, a hitvallásos ökumené teológusa emlékének ajánlotta, jelezvén saját alapállását. Jó értelemben vett provokáció a princetoni nyilatkozat, ezért amikor 2005-ben a magyar fordítás szakmai ellenőrzésére kértek, örömmel vállaltam a feladatot, részben már ellenvéleményeket is ismerve. Nem bántam meg, mert a másodikként ismertetendő kötet igazolja, hogy a javaslat a teológiai és egyházi élet jelentős képviselőit véleményük megfogalmazására késztette - kommentárjaikat immár el is olvashatjuk. A magyar reflexiókat tartalmazó kiadvány már nem füzetnek, hanem könyvnek tekinthető (165 lapnyi a terjedelme). Alapjában véve az előző kötet visszhangjának nevezhetjük. A szerkesztő előszava után nyolc felekezet - a református, római katolikus, evangélikus, baptista, metodista, adventista, Egy házban ÉLNFK-E A KERESZTÉNYEK? Magyar reflexiók a Princetoni javaslatra HERMEN1U TIKAI KUTATÓKÖZPONT BUDAPEST, 200' ortodox, illetve a németországi Evangelische Freikirche - különböző alapállású képviselője (teológusa, püspöke) szólal meg benne. (Az egyik szerző, Szirtes András baptista lelkész, teológiai tanár a közelmúltban 31 évesen elhunyt. - A szerk.) A szerkesztő hat azonos kérdéssel fordult válaszadásra felkért testvéreinkhez. Valóban tanulságos, hogy az azonos kérdésekre hitvallási, tradicionális, gyakorlati vagy egyéni véleményként milyen különböző feleletek érkeztek. Az egyes válaszok mint mozaikkockák jelenlegi magyarországi történelmi egyházaink szinte teljes képét alkotják. A vallomások még a paksi ötödik országos evangélikus találkozó előtt készültek, de az ott folytatandó kerekasztal-beszélgetésre tekintettel. Bárcsak sokan elolvasták volna a résztvevők közül, hogy ne kellett volna mindent elölről kezdeni! E kötetnek erénye a teológiai szakszerűség éppen úgy, mint az, hogy mai gyülekezeti, gyakorlati kérdéseket vet föl, amelyekkel valamennyien szembekerülünk, és amelyekre őszinte, hiteles válaszokat várunk; nemcsak élvont tételeket, hanem megoldásokat. Minden mai elméleti munkának is úgy van értelme az egyházban, hogy a megbékélést (rekon- ciliáció) szolgálja, biztat, sőt pozitív cselekvésekre mozgósít. A paksi találkozón néhány hallgató túlságosan is magas szintűnek tartotta a teológiai kérdésekről folytatott kerekasztal-beszélgetést. Még mindig van azonban időnk október 4-ig, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának szervezésében tartandó konferenciáig, amelyen a fentebb ismertetett két munkát vitatják majd meg. Kívánom, hogy a könyvek ismeretében tartalmas hozzászólások szülessenek a tanácskozáson! így lesz valóban magyar közösségi vélemény- nyilvánítássá a két mű, egyszersmind használható eszközzé a jövőben egyházunk építéséhez és az ökumené erősítéséhez. ■ Dr. Hafenscher Károly 1. Egy testben a kereszt által - Princetoni javaslat a keresztények egységére. Szerkesztette Carl E. Braaten és Robert W. Jenson. Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest, 2005. (Hermeneutikai Füzetek 28.) Ára 735forint. 2. Egy házban élnek-e a keresztények? - Magyar reflexiók a Princetoni javaslatra. Szerkesztette Fabiny Tibor. Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest, 2007. (Hermeneutikai Füzetek 30.) Ara 1200 forint. A kiadványok a Luther Kiadó könyvesboltjában (1085 Budapest, Üllői út 24.) és a Huszár Gál papír- és könyvesboltban (1054 Budapest, Deák tér 4.) is kaphatók.
