Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-07-29 / 30. szám
6 2007. július 29. PANORÁMA 'Evangélikus Élet®? ► A szépség: talány - mondta Dosztojevszkij. Ez a talány folyamatosan befolyásolja életünket. Talán nem is tudjuk megfogalmazni, hogy miért ragad meg minket egy illat, egy íz, egy arc vagy egy táj. De lehet, hogy a pillanat varázsa hosszú évekig elkísér, elő-előbukkan, esetleg életre szóló élmény marad. Alábbi összeállításunk előkészítése során arra kértem szerzőinket, válasszanak egy számukra kedves, bibliai témájú festményt vagy grafikát, és írják meg, miért áll közel hozzájuk, milyen gondolatokat ébreszt bennük, miért látják szépnek. Tudom, nem volt egyszerű dolguk, hiszen végeredményben az egyik legnehezebb kérdésre kellett válaszolniuk: miért tetszik? Amikor elkészült az összeállítás, olyan jó volt látni, hogy a sokszínűség ellenére is egységet alkot: a Teremtő nagyszerűségéről és a Megváltó szeretetéről tanúskodik. Öt festő különböző élethelyzetben, az öt szerző pedig más-más háttérrel tesz hitvallást az igazi talányról, az isteni szépségről. Mindenkinek a figyelmébe ajánlom honlapunkat (www.evelet.hu), ahol a képek színes reprodukciói is láthatók. Boda Zsuzsa Iránytű mindennap Óvodai irodám falán Lühnsdotf Károly rajza függ, éppen az íróasztalom mögötti falon. Számomra különösen is kedves a mű, hiszen egyházi óvodánk indulásakor ajándékként kaptuk egy kedves gyülekezeti tagunktól, aki egyben óvónő kolléganőnk is volt. A megrajzolt Krisztus-arc számomra biztató és megnyugtató. A kép címe - „Én vagyok az út, az igazság és az élet.(Jn 14,6) - egy olyan bibliai igeszakasz, amely iránytűként is nagyon sokat jelent: naponta útmutatást ad Krisztus követésében. A mű alkotója, Lühnsdorf Károly festőművész, grafikus, korának kedvelt arcképfestője volt. E műve is fejlett rajzkultúráról, magabiztos technikai tudásról tesz tanúbizonyságot. Az óvodában lévő grafika az egykori pesti magyar evangélikus egyház birtokában levő kép másolata, számomra mégsem az eredetisége, illetve annak hiánya a döntő. A kép és az alatta álló igeszakasz szerves egységet alkot vizuális élményként is. Hálás szívvel gondolok arra, hogy a mű alkotója számára a megjelenített Krisztus-arc nemcsak képzőművészeti alkotás lehetett, hanem a művész hitvallása is kifejeződik benne. János evangéliumának a képen látható igeszakasza megerősítést és útmutatást ad mindannyiunknak napról napra. Ez a kép tizenöt éve függ az óvodai iroda falán, sokakra mély hatást gyakorolva. Ajánlom minden kedves olvasónak, hogy ne csak az otthonában, hanem a munkahelyén is legyen olyan művészeti alkotás, amely nemcsak kedves a számára, hanem hitet erősítő és mélyítő is. ■ Révészné Tóth Erzsébet Lühnsdorf Károly A festő és grafikus 1893. október 16-án született, és 1958. március 6-án hunyt el, sírja a Farkasréti temetőben található. A Képzőművészeti Főiskolának az úgynevezett Lyka-Réti-féle reform idején, 1921 és 1928 között volt hallgatója, mestere Bosznay István volt. A művész a zsánerképek és bibliai témájú jelenetek mellett portrékat készített, igazából arcképei tették igazán ismertté és kedvelné. Említett művein tudósokat, történelmi és közéleti személyiségeket, főpapokat ábrázolt. Karakteres, kicsit fennkölt Mindszenty-grafikája az esztergomi Keresztény Múzeum tulajdonában van; Kálvin-portréja többször megjelent a Confessio című református lapban; Krisztus- és Luther-, illetve D. Kapi Béla-arcképei számos evangélikus gyülekezeti teremben láthatók. Életszerű realizmusának titka a magabiztos, fejlett rajzkultúrán és a finom kidolgozáson kívül a modell jellemének megragadásában rejlik. Világot összefogó szeretet Marc Chagall különös művész. Régóta vonz, inspirál és tanít engem a képeivel. A fehéroroszországi Vityebszk kis világából, a hagyomány forrásától, a gyertyafényű sabbáti békéből indult, és ért el a világhírig. Soha nem felejtette el, hogy kihez és hová is tartozik. Ecsetvonásokból születő, festékbe mártott teológia az övé. Ez az alkotása Nizzában, az általa alapított „A Biblia Üzenete” Múzeumban található, sok más bibliai tárgyú festményével együtt. Szinte egyetlen kimerevített képbe sűrűsödik össze a legalapvetőbb emberi kérdésünk: valójában miért is vagyunk a világon? Kék és sárga szín uralja a vásznat. A bal felső sarok aranysárga háttere Isten világát jelzi: mintha fellebbenne a lepel a láthatatlanról, és egy pillanatra mindnyájan beleláthatnánk az igazi valóságba. A kék viszont a földi élet szövete: a festmény nagy részét ez a háttérszín tölti ki. Magába öleli a teremtményi lét ajándékait: látjuk a természet világát s a társával együtt kiteljesedő embert. Azért, hogy mégis kivehetővé váljanak a világtörténelmet jelképező jelenetek és szimbólumok, a kép felső része egészen kife- héredik. Mégsem színtelen ez a világ: a szivárvány vonalai futnak szét a nagy vörös foltból - a világot összefogó agapéból? Aztán magukba fonják emberöltők történéseit, a várakozásokat és csalódásokat, a múlt féltett örökségét és fájdalmas emlékeit. És a tekintetünket magához vonzva, az idő és a történelem kerekéből szinte kitörni készül a Megfeszített - zsidó imakendőbe takarva. O, akire rávetül a kék embersége, az aranysárga isteni hatalma és a szeretet vöröse, ott feszül a történelemben. Mégis egészen közel Isten kinyújtott karjához. Miért is szép ez a festmény? Mitikus formák, színek kaval- kádja köszönt ránk a képről. Széttárt szárnyú angyalok, egy repülő hal, kakas, szomorú szemű szamár meg a gyermekkor Marc Chagall A belorusz zsidó származású francia festőművész, Moise Zaharovics Sagalov, másként Moishe Segal (1887. július 7. - 1985. március 28.) a modem festészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Szülővárosában, Vityebszkben egy helybeli művész, Yehuáa Penn mellett 1906-ban kezdett a festészettel foglalkozni; 1907-ben Szentpétervárra költözött, és különböző iskolákban festészetet tanult. Feleségével, Bella Rosenfelááel - aki 1944. szeptember 2-án hunyt el - 1915-ben házasodtak össze. 1910-1914 között támogatója, Vinaver ösztöndíjának köszönhetően Párizsban élt. Ott volt a Sturm 1914-es berlini kiállításán, és azonnal ismert festővé vált. Katonaként részt vett az első világháborúban. Családjával 1923 őszén Párizsba költözött, a francia állampolgárságot 1937-ben kapta meg. A nácizmus elől Amerikába menekültek. Chagall 1946-ban tért vissza Európába. 1949-ben Franciaországban telepedett le, ekkor kezdett foglalkozni a szobrászattal, a kerámiával és az üvegfestéssel. 1952-ben újranősült, felesége Valentina Brodsky lett. Bár nem sorolható be a század eleji avantgárd egyik irányzatába sem, nagy hatást gyakorolt mind a szürrealistákra, mind az expresszionistákra. Műveiben emlékképeket, meseszerű fantáziavilágot ábrázolt, az emberek, állatok, tárgyak szimbolikus értelműek. emlékezetének sziluettjei. És megannyi emberarc, csoportosan, párban vagy egyedül. A kép középpontjában ott látjuk a még öntudatlan Ádámot egy angyal karjában. Lábai alatt az ősi kígyó tekeredik, mintha támaszt adó oszloppillér lenne; s már csak arra vár, hogy az ember fölébredjen végre. Az angyal hátrafelé tekint - a felé a világ felé fordul, ahol minden létező eredete és célja van. Oda, ahonnan a történelembe belépő Isten kinyújtja kezét, Tórát ad: tanítást, útmutatást az életre. Oda fordul, ahová majd Ádámnak is haza kell térnie. Az ember tekintete azonban az átló vonalába esik, s a történelem kereke felé fordul. Mert ott lüktet az élet, oda szól küldetése. De ha majd kinyitja szemét, megláthatja a valóságot is. Találkozhat pillantása a Megfeszített tekintetével. ■ Varga Gyöngyi Egy csepp tere Sok kedvenc képem van. Nemcsak a klasszikusokat szeretem, hanem a kortárs alkotókat is. Gyakran járok kiállításokra, barátaim között több festő, grafikus, szobrász is van. Otthonomat is díszítik műalkotások - persze, hogy szeretem őket. Mégis, az utóbbi időkben Michelangelo Sixtus-kápolnabeli freskójának részlete, az Adám teremtése a kedvencem. Isten életet ad Ádámnak. Én csak úgy hívom ezt a részletet, „az érintés”, pedig a kezek, az ujjak csupán közelítenek egymáshoz. Miért is kedvelem annyira a reklámiparban már kicsit lejáratott, sok visszaélésre is alkalmat adó képet? Az Egy csepp emberség című egykori rádióműsor, illetve a belőle készült könyvek miatt. Ez a kép került a kötetek címoldalára, valamint az Egy cseppben az ember - Lengyel Anna leveleskönyve címet viselő könyv borítóján is ez található. A mai ember korántsem olyan tökéletes, mint Ádám ezen a képen; bizonyosan jól jönne az
