Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-07-15 / 28. szám
6 2007. július 15. PANORÁMA ‘Evangélikus Éltó Oktatási stratégia és jövőkép A Honterus munkásságával foglalkozó első önálló magyar nyelvű kötet Fabritius Károly Erdélynek Honter János által készített térképe 1532-bői című munkája, melyet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) adott ki. Az erdélyi szász evangélikus lelkésznek, országgyűlési képviselőnek, az Akadémia tagjának a műve 1878-ban jelent meg; Honterus híres Dél-Erdély-tér- képének - melynek számtalan reprintje látott napvilágot - részletes szakmai elemzését és bemutatását tartalmazza. Az anyag napjainkban már nehezen elérhető antikvár ritkaság, de az interneten, az MTAK Digitális Archívum hllp://digi- Hb.mtak.hu/B339/issues/volo7/B3390707.pdf webcíméről letölthető - nem túl jó minőségű - szkennelt változatban. 1987-ben tanulmánykötet jelent meg Stegena Lajosnak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Térképtudományi Tanszéke vezetőjének a szerkesztésében (Rudimenta Cosmographica -Johannes Honterus Coronensis, Coronae, 1342). A kiadvány áttekinti Honterus életét, valamint bemutatja két fontos természettudományos művét, a Rudimenta Cosmographicát és az Atlas Minőit A tanulmányok szerzői Stegena Lajos mellett Klinghammer István, az ELTE későbbi rektora és Bartha Lajos csillagászattörténész (az utóbbival interjút közölt az Evangélikus Élet 2007/9. száma). A kiadvány érdekessége, hogy különálló mellékletként tartalmazza a Rudimenta 1542-es változatának reprintjét, melynek csak egy 1988-ban Kolozsváron megjelent hasonmás kiadásáról van tudomásunk. Az anyagnak magyar nyelvű fordítása is készült, amely azonban végül nem jelenhetett meg a kötetben. A kiadvány csupán ötven példányban látott napvilágot, így antikváriumokban szinte lehetetlen hozzájutni, sőt az ELTE Egyetemi Könyvtárának házi példányát is magával vitte egy érdeklődőnek talán igen, tisztességesnek azonban semmiképpen nem nevezhető olvasó. Méltó emléket állít Honterus életművének az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és az Osiris Kiadó együttműködésében 2001-ben megjelent Honterus-em- lékkönyv (alcíme: Emlékülés és kiállítás Johannes Honterus halálának 430. évfordulója alkalmából az Országos Széchényi Könyvtárban, 1999) című kiadvány. A kötet páratlan képanyaga, illetve az erdélyi polihisztor életét kutató legismertebb szakemberek (közöttük Bartha Lajos és Gemot Nussbä- cher) tanulmányai révén képet kaphatunk sokoldalúságáról; megismerkedhetünk a reformátorral, a nyomdásszal, a földrajztudóssal, a csillagásszal. A kötet jelenleg is kereskedelmi forgalomban van; többek között az OSZK könyvesboltjában vásárolható meg. A német nyelven publikáló erdélyi szász evangélikus szerzők közül a legtermékenyebb Netoliczka Oszkár bölcsészdoktor, brassói főgimnáziumi tanár volt. A Johannes Honterus' ausgewählte Schriften című kötete 1898-ban Nagyszebenben, a Johannes Honterus - Ein Gedenkbüchlein zur Feier seiner Geburt ugyanebben az esztendőben Brassóban, a Beiträge zur Geschichte des Johannes Honterus und seiner Schriften pedig szintén Brassóban, de már 1930-ban látott napvilágot. Theobald Wolf lelkész, kőhalmi iskolarektor könyvét Johannes Honterus der Apostel Ungarns címmel 1894-ben adták ki Brassó városában. Korodi Lajos brassói főgimnáziumi igazgató Die Honterus-Ju- belfeier... című kötete 1898-ban, Honterus szobrának az az évi Honterus-ünne- pen történt felavatására jelent meg ugyancsak Brassóban. Julius Gross a Hon- terus-Schriften címet adta 1927-ben Brassóban megjelent művének. 1930-ban Nagyszebenben Emst Jekelius jogász, újságíró, az önálló Erdély gondolatának, a transzszilvanizmusnak az egyik szász élharcosa Honterus spricht zu uns címmel írt Honterusról. Hermann Tonisch kötete Brassóban került az olvasók elé 1933- ban, Die Honteruspresse in 400 Jahren címmel. Karl Kurt Klein nyelvész, irodalom- és kultúrtörténész, az erdélyi németség polihisztora 1935-ben Nagyszebenben publikálta Der Humanist und Reformator Johannes Honter című alkotását. Karl Göllner Johannes Honterus című műve 1960-ban Bukarestben látott napvilágot. Az elsősorban a világhírű erdélyi szász rakétatechnikus, Hermann Oberth életrajzírójaként ismert Hans Barth mérnök, tudományos szakíró 1980-ban Bukarestben szerkesztette Von Honterus zu Oberth - Bedeutende siebenbürgisch-deutsche Naturwissenschaftler, Techniker und Mediziner című kötetét, mely tíz életrajzot közöl jelentős erdélyországi német természettudósokról, technikusokról és orvosokról, így többek között Honterusról is. A művet 1985-ben a Kriterion románul is kiadta. Ez a kiadvány magyarországi antikváriumokban is rendszeresen feltűnik. Ludwig Binder professzor szintén a bukaresti Kriterionnál jelentette meg 1996-ban Johannes Honterus - Schriften, Briefe, Zeugnisse című alkotását. Napjaink legismertebb és legelismertebb határon túli Honterus-kutatója - az emlékkönyvvel kapcsolatban már említett - Gemot Nussbächer brassói levéltáros, muzeológus, történész. Az ő nevéhez fűződik a legtöbb Honterus-kötet. Johannes Honterus - Sein Leben und Werk im Bild című műve a bukaresti Kriterion kiadásában 1973 és 1978 között, majd 1999-ben Nagyszebenben látott napvilágot. Johannes Hontems (1498-1349) című kötetét 1997-ben Brassóban az Aldus adta ki, és ez a kiadó gondozta 2003-ban a Beiträge zur Honterus-Forschung 1966-1989, illetve 2005-ben a Beiträge zur Honterus-Forschung 1989-2004 című kiadványokat is. Nussbächer Astrid Philippivel szerkesztette és látta el tanulmányaival az 1983-ban németül és románul a bukaresti Musikver- lagnál megjelent Odae Cum Harmoniis (1348) című könyvet. Ez reprintként tartalmazza Honterus ugyanilyen című iskolai énekgyűjteményét, az első magyar- országi hangjegyes nyomtatványunkat, amely harminckét latin énekszöveget és huszonegy négyszólamú egyházzenei kompozíciót foglal magába. Összefoglalónk persze nem lehet teljes anélkül, hogy meg ne említenénk: Honterusszal foglalkozó további kötetek is napvilágot láttak - elsősorban német nyelvterületen -, illetve megszámlálhatatlan az életével általánosságban vagy működésének bizonyos aspektusaival foglalkozó magyar és idegen nyelvű cikkek és internetes honlapok száma. ■ Rezsabek Nándor •<1 Folytatás az 1. oldalról A konferencián Prohle Gergely országos felügyelő Az oktatás szerepe az új evangélikus stratégiában címmel tartott előadást, Neu- wirth Gábor, az Oktatáskutató és -fejlesztő Intézet munkatársa pedig az evangélikus középiskolák eredményeinek és lehetőségeinek értékelését tárta az egyházi iskolák A nyíregyházi pedagóguskonferencián az egyházi óvodák képviselői külön szekcióban folytattak eszmecserét egy kompetenciaalapú óvodai programcsomagról. Előrebocsátom, hogy ennek bemutatása figyelemfelkeltő és igényes volt. Mivel már egy ideje foglalkozom ezzel a megújulási lehetőséggel, egyre inkább erősödik bennem az az érzés, hogy óvodánk és a többi evangélikus óvoda is a felismerés örömével tanulmányozhatja a programcsomagot. Hiszen azok a nevelési, fejlesztési eljárások, módszerek, melyeket a kompetenciaalapú program kínál, nálunk folyamatosan megvalósulnak. Mivel az előadónk - aki egy kistelepülés világi óvodáját vezeti - erőteljesen hangsúlyozta, hogy nem új óvodai programról van szó, hanem egy adott céllal létrejövő tanulási-tanítási folyatanárai elé. Az országos kompetenciaméréseknek az evangélikus oktatásra vonatkozó eredményeiről és jelentőségéről Pongrácz László, az Oktatási Hivatal Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont főigazgató-helyettese beszélt. A háromnapos rendezvény résztvevőinek élményeit a világhírű Cantemus kórusnak, Szentpali Roland tubaművésznek mat megvalósítását szolgáló teljes eszközrendszerről, ezt szem előtt tartva szeretnék néhány gondolatot írni erről. A hitbeli meggyőződés és a keresztény értékrend vállalásán túl abban is alapvető és döntő különbség van a világi óvodák és az evangélikus keresztény óvodák között, ahogyan az utóbbiak a teremtett világnak az ember által történő megismeréséről beszélnek. Még egy döntő különbség: a fenti program olyan témalehetőségeket sorol fel, mint például a négy őselem - tűz, víz, föld, levegő - és az ősmagyar pogány jelképek; ezzel szemben az evangélikus óvodai nevelésben Isten igéje, a Biblia tanítása az az „eszközrendszer”, amely segít bennünket abban, hogy az Úr Jézushoz találjunk gyermekeinkkel együtt. Számunkra Jézus pedagógiája a minta, és a látható világ elemei csak és fúvósegyüttesének a koncertje, valamint a sóstói kirándulás, a Múzeumfaluban megtartott program tette teljessé. Ennek lelkiségét dr. Fabiny Tamás püspök szabadtéri áhítata határozta meg. Az összejövetelt záró úrvacsorái istentiszteleten Ittzés János elnök-püspök szolgált a nyíregyházi Nagytemplomban. ■ - veszprémimint Isten adományai jelenhetnek meg. Óvodásaink erkölcsi nevelése terén sem bizonytalankodunk, hiszen az egyetemes keresztény értékek vállalása és átadása teljes biztonságot ad mindnyájunknak ebben a kérdésben is. Különleges adományként élhetjük meg azt is, hogy vannak gyülekezeteink, ahol az óvodából az iskolába való átmenet ragyogó példáival találkozhatunk. A kolléganőkkel történt beszélgetés arról győzött meg, hogy nem szabad divatos, esetleges előnyöket biztosító új óvodai nevelési eljárásokat követnünk, hiszen van programunk: Isten országát építeni a kicsinyek között a gyülekezet segítségével - s ehhez a megfelelő eszköz is rendelkezésre áll: a Szentírás. ■ Révészné Tóth Erzsébet óvodavezető Hajnal Evangélikus Óvoda, Orosháza Honterus a könyvespolcon Lapunk 2005/7. számában részletesen foglalkoztunk már az erdélyi reformátor, Johannes Honterus életével. Mivel az akkori írásra több pozitív visszajelzés is érkezett, továbbá a Luther által a „magyarok apostolának” nevezett Honterus azon evangélikus személyiségek közé tartozik, akiknek a pályája iránt szélesebb körben is jelentős érdeklődés mutatkozik, az alábbiakban csokorba szedjük azokat a hazánkban, illetve Romániában kiadott könyveket, melyek a szász reformátor, humanista, iskolaszervező, nyomdász, földrajztudós és csillagász életművével foglalkoznak. Bibliográfiai tájékoztatónk megjelentetéséhez az szolgáltatja az apropót, hogy négyszázhetvenöt éve jelent meg az általa szerkesztett Dél-Erdély-térkép, mely - magyar szempontból - a legjelentősebb természettudományos műve. Intézményfinanaszírozás a politikai erőtérben A konferenciát megelőző napon a kormánykoalíciót alkotó pártok elnökeinek megegyezéséről szólva került nyilvánosságra, hogy objektívebb alapokra kívánják helyezni az egyházi iskolák finanszírozását. A Gyurcsány Ferenc és Káka János által aláírt dokumentum szeptemberig ad határidőt az új szisztéma kidolgozására és bevezetésére. Dr. Csepregi Andrást, az Oktatási és Kulturális Minisztérium egyházi kapcsolatokért felelős főtanácsadóját a konferencia résztvevői is ostromolták ezzel kapcsolatos kérdéseikkel.- Mikor olcsóbb egy gyermek iskoláztatása: ha állami, önkormányzati iskolába jár, vagy ha egyházi fenntartású intézménybe?- Ugyanannyiba kerül, a kérdés az, hogy ki fizeti. A probléma ott kezdődik, hogy az oktatás évről évre növekvő költségeit egyre kevésbé fedezi az állami alapnormatíva, amit az önkormányzatoknak ki kell egészíteniük az általuk működtetett intézmények esetében. Az egyházi fenntartású iskolákhoz ez a kiegészítés közvetlenül a költségvetésből érkezik.- Akkor a fenntartó egyháznak nincsenek is kiadásai az intézményeivel kapcsolatban?- De, az egyháznak is vannak kiadásai. Attól függően, milyenek a lehetőségei, hány intézményt tart fenn... Az igazság az, hogy semmi sem elég. Egy iskola lehet jó, jobb és még jobb, ennek megfelelően kerülhet többe vagy sókkal többe. Nagyon nehéz megszabni azt az alsó összeghatárt, amit az államnak minden körülmények között áldoznia kell egy-egy gyermek iskoláztatására, függetlenül attól, hogy milyen iskolában tanul, s amihez aztán az iskolafenntartók hozzátehetnek valamit, a tehetségüktől függően.- Az előadásából kiderült: az is nehezen körülhatárolható, hogy mennyit szükséges hozzátenni. Egyszerűen nincs egzakt módszer a kiegészítés kiszámolására, ez a költségvetés pillanatnyi helyzete szerint „alakul"...- Ez így igaz. A törvény szerint az egyházaknak is ugyanannyit kellene erre kapniuk, amennyit az önkormányzatok fordítanak rá átlagban. Ez gyönyörűen hangzik, csakhogy számos elszámolási, könyvelési mód létezik, az önkormányzatoknál nincs rend abban a kérdésben, hogy mennyit is fordítanak az iskoláikra. Óriási táblázatok érkeznek a Pénzügyminisztériumba, amelyekből ennek ki kellene derülnie, s valamilyen módszerrel ezt az egyházi intézményekre kellene vetíteni. Csakhogy ebben annyi a bizonytalanság, hogy képtelenség átlátható rendszerbe foglalni a finanszírozást. Vagy képtelenség volt eddig. Most minden eddiginél komolyabb erőfeszítések látszanak a helyzet megoldására.- Most vajon a koalíciós megállapodásra gondol, vagy attól függetlenül vannak komoly szándékok?- Ennek az évnek az eleje óta az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Pénzügyminisztérium közös munkája révén alakul egy tervezet, ami ezt objektívebb alapokra kívánja helyezni; a koalíciós megegyezés igazából erre reagál, s ezt emeli fel a nagypolitika szintjére.- Nehéz azonban értelmeznünk, hogy a civil szféra és az egyházak által fenntartott intézmények finanszírozásának egységesítése mit is jelent valójában. Azt-e, hogy ezentúl az egyesületi, alapítványi iskolák, óvodák is kapnak kiegészítő normatívát, vagy hogy az egyháziak sem?- Az élet nagyon színes ezen a területen is: az egyházak által fenntartott intézmények a valamilyen módon megállapított kiegészítő normatívát automatikusan kapják, míg a civil szervezetek csak az állammal kötött külön megállapodás esetén. Az egységesítés jelentheti azt is, hogy ezen túl senki sem kap, vagy azt, hogy mindenki kap... Nyilván annak örülnénk, ha mindenki kapna. A koalíciós szerződés nagyon szűk határidőt szab ennek rendezésére: szeptember 30-ra tudnunk kellene a választ.- Az előadásban azt mondta, politikai nézettől, pártszimpátiátólfügg annak megítélése, hogy az állam eleget vagy keveset fordít-e az egyházi iskolák finanszírozására, hisz az emberek nem tudják a tényeket. Mit mutatnak az adatok?- Miért is nézegetnének pénzügyminisztériumi táblázatokat az emberek? Tény, hogy 2003-ban, a Medgyessy- kormány működésének kezdetén hét- milliárd-néhányszázmillió forintról ti- zenhárommilliárd fölé emelkedett a kiegészítő normatíva. Ez az összeg néhány éven át csökkent, mára nagyjából stabilizálódott. Ez a görbe önmagában is mutatja, hogy pozitív vagy negatív, támogató vagy elvonó politikai szándékok játéktere ez, egészen addig, míg egy átlátható metódus el nem fogadtatik. ■ V.E. Isten igéje az óvodai nevelésben
