Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-07-08 / 27. szám
‘Evangélikus EletS evangélikus hetilap 72. évfolyam, 27. szám - 200/. július 8. - Szel 72. évfolyam, 27. szám - 2007. július 8. - Szentháromság ünnepe után 5. vasárnap Ára: 180 Ft „Nagyon hosszú szervezőmunka és komoly egyeztetések előzték meg azt, hogy ma elmondhatjuk: a katolikus egyház is magáénak érzi ezt a gondolatot, és a Biblia éve megünneplésére buzdítja híveit 2008-ban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Biblia évét kizárólag egyházi eseménynek tekintjük.” * * * .....a Biblia évében az egyházak végre az t mutathatnák fel, hogy ez alkalommal nem azért fogunk össze, hogy kérjünk valamit a társadalomtól - megbecsülést, társadalmi rangot, állami normatívát -, hanem azért, hogy abból adjunk, ami a lényegünk, és ami évszázadokon át megőrzött bennünket emberi gyarlóságaink és hibáink ellenére.” * * * „A Biblia éve elsősorban nem az egyház népszerűségének a visszaszerzéséről, hanem a Bibliáról fog szólni.” ► A Biblia éve 2008 - 8. oldal Ordináció Kiskőrösön és Répcelakon ► 3. oldal Keresztyén Csángó Ház ► 4. oldal Máriapócsi találkozás Szokolay Sándorral ► 5. oldal Paksi anziksz ► 6-7. oldal Az Éghajlatváltozás az ökumenében című írás visszhangja !► 8. oldal MM Sárszentlőrinc ünnepe Kétszázötven éve halt meg a falualapító Szeniczei Bárány György ► A Tolna megyei Sárszentlőrinc különleges hely Magyarországon és egyházunkban. A falu evangélikus gyülekezete egyidős a településsel: kétszáznyolcvanöt éve alapította meg Sárszentlőrincet és a helyi evangélikus közösséget Szeniczei Bárány György lutheránus lelkész, pietista bibliafordító és tanító. A Sárszentlőrinci Evangélikus Egyházközségben az ő halálának kétszázötvenedik évfordulója alkalmából tartottak kétnapos megemlékezést és jubileumi ünnepségsorozatot június 30-án és július í-jén. A vasárnap 10 órakor kezdődő ünnepi istentisztelet igehirdetői szolgálatára a sárszentlőrinci gyülekezet Gáncs Pétert, a Déli Egyházkerület püspökét hívta meg. Az ünnepi megemlékezést szombaton 14 órakor nyitotta meg Demíny Károly polgármester, a Sárszentlőrinci Evangélikus Egyházközség gondnoka. A szervezők rendkívül változatos és gazdag programot állítottak össze az érdeklődők számára. Az ünnepségsorozat lantmuzsikával kísért irodalmi összeállítással kezdődött a templomban. Ezután került sor a Szeniczei Bárány György szolgálatához kapcsolódó környékbeli gyülekezetek találkozójára, amelyen Profile Gergely, egyházunk országos felügyelője tartott előadást A múltunk kötelez címmel. A délután folyamán a résztvevők gyermektáncházba látogathattak el, valamint a Rege együttes koncertjét hallgathatták meg a kultúrházban. A Lázár Ervin Könyvtár bemutatóját és kiállítását Lieb- hauser János könyvtárigazgató nyitotta meg. Beszédet mondott Kristóf Attila újságíró és Hajdú János, a Paksi Többcélú Kistérségi Társulás elnöke. A kiállításon irodalmi összeállítással és egy színpadi jelenettel adóztak Lázár Ervin emlékének. Az esti program keretében a közösségi házban kávéházat rendeztek be, ezzel párhuzamosan pedig a kultúrház udvarán nyílt lehetőség tábortűz melletti szalonnasütésre, a Rege zenekar kíséretével tánctanulásra, valamint népdalbemutatóra; aki kedvet kapott az énekléshez, népdaltanulásba foghatott. A kötött programok mellett végig nyitva álltak a közönség előtt a különféle kiállítások (egyháztörténeti, népművészeti, fotó- és kádárkiállítás, helyi alkotók műveinek tárlata, könyvbemutató). Az érdeklődők emellett folyamatosan kóstolhatták a helyi süteménykülönlegességeket, illetve kézműves kirakodó vásáron és sétakocsikázáson is részt vehettek, vagy sörsátorban hűsöl- hettek a nagy melegben. A vasárnapi program az egyháztörténeti kiállítás megnyitójával kezdődött, amelyen ár. Kertész Botond egyháztörténész, az Evangélikus Országos Múzeum tudományos munkatársa foglalta össze az egyházközség történetét. Az ünnepi istentiszteleten Gáncs Péter püspök hirdette Isten igéjét Ézs 55,10-iia és Mt 13,23 alapján, Kari Jánosné Csepregi Erzsébet helyi lelkésznek és Szabó Vilmos Bélának, a Tolna-Baranyai Egyházmegye esperesének a liturgiái szolgálatával. A püspök kiemelte, hogy az előttünk járt magvetők emlékét csak akkor érdemes őrizni, ha a jelenben nem az emlékek, hanem Isten ma is élő, ható, tápláló igéje határozza meg a gyülekezet életét. A sárszentlőrinciek úgy tudnak meg a templomi közönség. Az ünneplő gyülekezet a templomból a temetőbe vonult át, ahol az egyházközség és az önkormányzat megkoszorúzta Szeniczei Bárány György síremlékét. Az ebéd végeztével - amely négy helyszínen zajlott, és ötféle étel közül választhattak a résztvevők - került sor a „tanítók fájának” az avatására. Az avatás előtt Dinnyés József daltulajdonos adott megzenésített versekből összeállított koncertet. Renkecz József nyugalmazott iskolaigazgató ünnepi beszéde után a tanítók fájának megalkotója, Nagy Zoltán fazekasmester, a Sárszentlőrinci Evangélikus Egyházközség felügyelője beszélt kerámiából készült alkotásáról, amelyet az elmúlt századokban a községben szolgáló tanítók munkásságának emlékműveként állítottak fel a templom udvarán. A Gáncs Péter püspök által végzett szentelési szolgálat után az emlékmű megkoszorúzása következett. Délután sem volt hiány párhuzamos programokban. A Petőfi-ház udvarán, a Hőskertben népikézműves-foglalkozást tartottak a gyerekeknek, míg az iskolaudvaron a Felvidékről érkezett Badin Szeniczei Bárány György síremlékének megkoszorúzása - Szabó Vilmos Béla esperes, Gáncs Péter püspök, Csepregi Erzsébet lelkész, Demény Károly polgármester, az egyházközség gondnoka és Nagy Zoltán fazekasmester, a gyülekezet felügyelője ünnepelni és a múltra emlékezni, hogy közben a legnagyobb „megújuló energiaforrás”, Isten igéje áll a középpontban, amely ma is táplál, erősít, megtart. Az istentisztelet után dr. Csepregi Zoltán, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora tartott előadást Szeniczei Bárány György életéről. Ezután Trajtler Gábor orgonaművész orgonajátékát és Halmai Tünde énekművészt hallgatta Ádám rozsnyói presbiter ízes nyelven előadott palóc meséit hallgathatták meg kicsik és nagyok egyaránt. A néptáncbemutatók is folytatódtak, a kultúrházban pedig a Cirkusz az erdőben című színielőadást mutatta be az Esztrád Színház társulata. A sárszentlőrinci ünnepségsorozat Mészáros Zsuzsa dzsesszkoncertjével ért véget. ■ Petri Gábor Népszavazás Végre nyugvópontra jutott az elmúlt hónapok egyik neuralgikus belpolitikai témája: az Országos Választási Bizottság (OVB) - eleget téve az Alkotmánybíróság állásfoglalásának - hitelesítette a legnagyobb ellenzéki párt három népszavazásra javasolt, korábban vitatott kérdését. (A hat kérdésből hármat az OVB már hitelesített.) Jelen kérdések a vizitdíjra, a kórházi ápolási díjra és a felsőoktatási részhozzájárulásra - egyszerűen kifejezve a tandíjra - vonatkoztak. Függőben van még egy magánszemélyek által benyújtott kérdés sorsa, amely a biztosítási rendszert, az üzleti biztosítók szerepvállalását, az úgynevezett több-biztosítós modell alapellátásban való engedélyezését érintené. A nehezen megszületett döntés alapvetően a jogállamiság működését, győzelmét jelenti. Ismeretes, hogy az elmúlt ősszel, miután Gyurcsány Ferenc pozíciója kétségessé vált, a hatalmon lévő baloldali koalíció parlamenti többsége végül megerősítette őt a miniszterelnöki székben. Ekkor határozta el az ellenzék, hogy minden alkotmányos eszközt igénybe vesz annak bizonyítására, hogy a kormány elveszítette a választók bizalmát, mert nem a választások előtt meghirdetett programja szerint működik. Kétségtelen, hogy parlamenti demokráciákban a népképviseleti elv alapján a honatyák hozzák meg a politikai döntéseket. Ezért választották meg őket. De többnyire fönntartatik a népszavazás intézménye is, felismerve, hogy lehetnek olyan kérdések, amelyek olyannyira meghatározóan érintik az embereket, hogy helyes róluk közvetlenül is megkérdezni őket. Általában Svájc a példa a népszavazási gyakorlatra, ahol akár részletkérdésekben is kiírnak népszavazást. Nálunk most az okozta a feszültséget, hogy részben már elfogadott törvényekre irányulnak a kérdések. Magam örülnék, ha a hetedik kérdést is népszavazásra bocsátanák, befolyásolva a parlamenti folyamatot, ebben ugyanis még a jogalkotás előtt állunk. Helyes volna (nem utolsósorban olcsóbb is lenne), ha valamennyi kérdésről egyszerre nyilváníthatnánk véleményt. A népszavazás kiírásáig azonban néhány hónap, esetleg fél-háromnegyed év is eltelhet. Ez legfeljebb annyiban előnyös, hogy van idő a kérdések szakmai tartalmának alaposabb megismerésére. Persze nem vehető rossz néven, ha a két nagy politikai oldal szimpatizánsai politikai hovatartozásuk alapján foglalnak majd állást, mintegy próbaválasztásként alkalmazva a népszavazás intézményét. De mindenképpen korrekt, ha a választópolgárok értik a kérdések mögötti alternatívák indokait. Csak a példa kedvéért említek egy-egy általam jól ismert egészségügyi, illetve felsőoktatási kérdést. A vizitdíj abból a megfontolásból származik - számos országban bevezették -, hogy a szolidaritási elv megtartásával az egészségügy növekvő kiadásaihoz szerény összeggel a szolgáltatást ténylegesen igénybe vevők is járuljanak hozzá. A másik álláspont szerint ezt a megoldást ne alkalmazzuk; ha szükséges, akkor a költségvetés egészítse ki a járulékainkból fedezett egészségügyi kiadásokat. Személyes véleményem, hogy korai és nem elég átgondolt volt a vizitdíj bevezetése, abból a szempontból viszont kedvező, hogy segít mindenkinek a döntésben. Jelesül, hogy melyik szempontot tartja fontosabbnak: a szolgáltatást igénybe vevők hozzájárulását vagy a járulékalap esetleges állami támogatását. A tandíj kérdése sem egyszerű. A jelen helyzet ugyanis nagyon igazságtalan. Az államilag finanszírozott képzési keretbe bekerülők tandíjmentesek, az önköltségesek viszont akár milliós tandíjat is fizetnek egy szemeszterben. A részhozzájárulás igazságosabbá teheti a rendszert, de itt is jogos lehet az ettől eltérő vélemény. Talán a legfontosabb, hogy legyen érvényes a népszavazás. A választópolgárok érezzék át felelősségüket, és nyilvánítsanak véleményt. Az egyház, az egyházi közösségek, az egyházi gyülekezetek most - alapvetően közéleti, közszolgálati témákról lévén szó - véleményem szerint bátrabban „politizálhatnak”, mint egy ország- gyűlési választási időszakban. Azaz nemcsak arra buzdíthatják a híveket, hogy éljenek állampolgári jogukkal, de az egyes kérdések megvitatását programjukba is iktathatják. Példát mutatva politikai kultúrából, szakmai alapon foglalkozva a különböző álláspontok tartalmával, segítve mindenkit véleménye kialakításában. Nem feledve, hogy a nagy dolgokban egység, a közömbös dolgokban szabadság, mindenekfelett pedig - szeretet. ■ Frenkl Róbert Élő kövek temploma ► A Pestszentlőrinci Evangélikus Egyházközségben 2007 adventjének harmadik vasárnapjáig több ünnepi eseményen is emlékeznek a gyülekezeti élet kezdeteire. Ezek sorában az első a július í-jei ünnepi istentisztelet volt, a hetvenöt esztendővel ezelőtti alapkőletétel évfordulóján. Az alkalom elején Győri Gábor esperes meghirdette az élő kövek mozgalmát, vagyis a gyülekezeti élet még elevenebbé tételét célzó törekvést. Szabóné Mátrai Marianna, a Déli Egyházkerület püspökhelyettese pedig az esemény kezdetén e szavakkal áldotta meg a szentírási idézet (íPt 2,4-5) alapján készült mészkő feliratot a templom bejáratánál: „Legyen áldott ez a templom, viselje mostantól az »élő kövek temploma« nevet.” Nevükhöz híven a templom lépcsőire álltak fel a helyi gyülekezeti énekkar, a Lőrinci Grádicsok tagjai. Miután dr. Korányi András és Győri Gábor lelkészek köszöntötték a megjelenteket, és Szabóné Mátrai Marianna áldást mondott, a gyülekezet tagjai bevonultak a templomba. Az istentiszteleten a Déli Egyházkerület püspökhelyettese íPt 2,1-6 alapján hirdette Isten igéjét. '!► Folytatás a 3. oldalon
